Magyar Nemzet, 2002. október (65. évfolyam, 229-254. szám)
2002-10-01 / 229. szám
B Magyar Memzel - Belföld 2002. október 1., kedd Mb, rovatvezető: Szajlai Csaba Sándor László újra helyzetben? _ Bakonyi Apám___________________ L apzártánkig nem tudtuk elérni Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztert, akit a Sándor László lehetséges kormányzati szerepvállalásáról szóló lapértesülésekről kérdeztünk volna. A Népszava információja szerint ugyanis a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) volt elnöke hamarosan kormánybiztosként segíti a kabinet munkáját. Mint ismert, Sándor László május 8-án váratlanul - a konföderáció elnöksége, valamint szövetségi tanácsa helyett - elsőként a sajtó egyes képviselőit tájékoztatva - mely tájékoztatóra a Magyar Nemzetet nem engedték be - lemondott a szövetség elnöki posztjáról. Döntését azzal indokolta, hogy olyan munkaajánlatot kapott, amit nem tudott visszautasítani. Sándor László távozásához az is hozzájárult, hogy a konföderáció legerősebb tagszervezetei elégedetlenek voltak munkájával, illetve azzal a kialakult helyzettel, hogy az MSZOSZ egyre kevesebb pénzből gazdálkodik. Tavaly agusztusban, Sándor elnöksége alatt került eladásra a konföderáció Dózsa György úti székháza. Bár az elnök korábbi bejelentése szerint az eladásból származó összeget - mintegy 150 millió forintot - csak az új székház megvásárlására lehetett volna fordítani, a konföderáció jelenleg is a Vasas Szakszervezet központjában tartózkodik és nem ad felvilágosítást a pénz sorsáról. Egyes információk szerint Sándor László - aki az előző parlamenti ciklusban szocialista képviselő volt - ajánlatott kapott az MSZP- től, amennyiben a szocialisták alakíthatnak kormányt, úgy az elnök közgazdász végzettségének megfelelő állásra számíthat. Ezek között szóba jött az ősszel felálló Felnőttképzési Intézet is. Ismert: a választások előtt az MSZOSZ együttműködési megállapodást kötött az MSZP-vel, majd - miközben a konföderáció rendkívül komoly anyagi gondokkal küszködött - 700 ezer szórólapot nyomtatott, illetve terjesztett, amelyeken a baloldal jelöltjeinek támogatására buzdított. Kiss Péter lapunknak korábban úgy nyilatkozott: „nem lát olyan feladatot és feladatkört, amit Sándor Lászlónak szabtak volna.” Kivonul a Jobbik a politikából A Jobboldali Ifjúsági Közösség (Jobbik) kivonul a politika színteréről, és a jövőben kizárólag ifjúságszervezéssel foglalkozik majd, míg a politikai értékek képviseletére létrehozza a Jobbik Magyarországért mozgalmat - tájékoztatta lapunkat Vona Gábor a szervezet elnökségi tagja. Vona Gábor hozzátette azt is, hogy a Jobbik Magyarországért mozgalom azzal a céllal alakul meg, hogy összefogja a nemzetben gondolkodó jobboldali keresztény, konzervatív ifjúság azon részét amely a politizálást tekinti hivatásának, s kész tenni a magyarság helyzetének jobbításáért. (S. Á.) Várhegyi-per: ítélet egy hét múlva A Pest Megyei Bíróság jövő hétfőn hirdeti ki másodfokú ítéletét a Fidesz országgyűlési képviselője, Várhegyi Attila perében, melyben első fokon hanyag kezelés miatt 300 ezer forintos pénzbüntetésre ítélte a Buda Környéki Bíróság. A fideszes politikus ellen az 1994-95-ben szolnoki polgármesteri megbízatása idején történtek miatt folytattak büntetőeljárást a hatóságok. (Sz. Z.) Változás előtt a szakképzési törvény A differenciáltabb, rugalmasabb és a munkaerőpiachoz jobban igazodó szakmastruktúra érdekében, szakmaváltó alap létrehozását tervezi 1 milliárd forintos kerettel jövő évtől az oktatási tárca. Minderről az Oktatási Minisztérium szakképzési ügyekért felelős helyettes államtitkára beszélt a szakképzési törvény tervezett változtatásait ismertetve a fővárosi pedagógiai napokon megrendezett tegnapi szakmai fórumon. Sári Lajos, az oktatási tárca helyettes államtitkára elmondta: ezt a pénzt a szakképzési alapból akarják majd elkülöníteni. (MTI) Eljött a változás ideje A jobboldal ott győzhet Budapesten is, ahol érvényesül az egy tábor, egy zászló elve Új ember kell Budapest élére, ehhez azonban a pesti srácoktól a budai polgárokig mindenkinek össze kell fognia - mondta Katona Kálmán, a Fidesz, az MDF és az MKDSZ közös fővárosi listavezetője azon a nagygyűlésen, amelyet a budai kerületek jobboldali pártjai által támogatott jelöltek tartottak. Támogatásukra az Orbán Viktor által vezetett Szövetség a Nemzetért (SZN) nevű polgári kör is felkérte a kerület lakosait. Jrzsó Ákos__________________ Katona Kálmán szerint azért kell új főpolgármestert állítani Budapest élére, mert az elmúlt 12 év alatt csak 40 kilométer új közút épült, míg továbbra is közel 1000 kilométer földút található a Demszky Gábor által világvárosnak álmodott fővárosban. Szerinte a közutakat tervszerűen kell felújítani, s nem olyan kampányszerűen, ahogyan az jelenleg zajlik. Nehezményezte, hogy Budapesten drágább a távfűtés, mint az egyedi fűtés, holott ez mindenütt a világon fordítva van. Mint fogalmazott: változtatni kell, mert amíg mi csak álmodozunk arról, milyen világváros legyünk, addig Budapestet szép lassan nem csak a külföldiek, de a vidékiek is elkerülik. Hozzátette: az elmúlt 12 év alatt a fővárosból 300 ezer ember költözött el. Budapest vezetése senkivel sem tud megegyezni. Nemcsak a polgári kormánnyal, de a Hornkabinettel is rossz volt a viszonya, s hűvös a kapcsolata a kerületekkel és Pest megyével is.Tegnap tanácskozott az Orbán Viktor által vezetett Szövetség a Nemzetért nevű polgári kör. A szervezet szerint a helyhatósági választásokon a jobboldal ott győzhet, ahol érvényesül az „egy a tábor, egy a zászló” elve. Értesüléseink szerint az SZN az elmúlt néhány napban megbeszélést folytatott a budai kerületek jobboldali polgármesterjelöltjeivel. A tárgyalás nyomán arra kéri a budai polgárokat, hogy az I. kerületben Nagy Gábor Tamást, a II. kerületben Bencze B. Györgyöt, a XII. kerületben pedig Mitnyan Györgyöt támogassák. Mint ismeretes, ebben a három kerületben a nemzeti oldal súlyos megosztottsága miatt nem tudott közös polgármesterjelölteket állítani. Óriási érdeklődés övezte a budai nagygyűlést FOTÓ: BELICZAY LÁSZLÓ Továbbra sincs elnöke a köztévének Folytatás az 1. oldalról • A kilenc politikai küldött a délelőtti órákban három fordulóban szavazott arról, hogy melyik pályázót terjessze a 21 társadalmi küldöttel kiegészülő nagykuratórium elé. A politikai kurátorok több jelöltre is leadhatták szavazatukat és csak azt a jelöltet küldhették a nagykuratórium elé, aki a kétharmados szavazatarányt eléri. Az elnökség politikai küldöttei 3 fordulóban szavaztak az elnökjelöltekről. Az első fordulóban még Ágoston György és Friderikusz Sándor 5-5, Siklósi Beatrix és Baló György 4-4 szavazatot kapott. A második körben Ágoston csak 2 voksot kapott, így kiesett, a többiek viszont 5-5 szavazattal továbbjutottak a harmadik fordulóba. Az utolsó szavazási fordulóban Baló megkapta a kétharmados többséget, a hat szavazatot, míg Siklósi és Friderikusz 4-4 szavazattal kiestek a versengésből. A 21 civil kurátorral kiegészült nagykuratórium előtt Baló közel egy órán keresztül beszélt terveiről. Baló összefoglalta írásos pályázatát, amelyben kiemelte, hogy gazdaságilag ő sem tudna csodát tenni a televízió gazdálkodásával, ha az állam nem garantálna 30-35 milliárd forintot az intézmény gazdálkodására. Baló meghallgatása után a nagykuratórium negyedóra elteltével hozta meg a döntését: 20 nem, 9 igen és 1 érvénytelen szavazattal elutasította Baló pályázatát. A döntés után Baló közleményt adott ki, amelyben megköszöni „a támogatást, a biztatást és a bizalmat, valamint a kollégák folyamatos érdeklődését”, és sajnálatát fejezi ki, hogy „nem sikerült az MTV elnökét megválasztani”. Az MTI birtokába jutott levelek egyike szerint a múlt héten négy társadalmi kurátor levélben fordult az elnökséghez, hogy a grémium a közszolgálatiság megóvása érdekében Siklósi Beatrixot támogassa az elnökválasztáson. Ékes Ilona, a levél egyik aláírója elmondta: a levelet tegnap, a választás előtt nyújtották át Bakó Lajos kuratóriumi elnöknek. Pós Péter civil kurátor üzenetben fordult Bakóhoz, amelyben kifejti: Friderikuszt az MSZP legfelsőbb vezetői nyíltan támogatják, Baló közismerten SZDSZ-támogatást élvez. Levele szerint Siklósi elnökké választása érdekében egyetlen párt sem szólalt meg, „talán azért, mert mindegyik számára túlságosan határozott, önálló, nem a politikai széljárás szerint ingadozó egyéniség”. Siklósi Beatrix elmondta: minden bizonnyal újra beadja pályázatát. Az események nagy sikert jelentenek számomra, hiszen a Lendvai-Friderikusz-botrány után mindenki azt gondolta, hogy a politika mindent eldöntött a háttérben, de kiderült: nem - tette hozzá. ELMARASZTALÁS A SAJTÓSZABADSÁG MIATT. A kormányzat természetesnek veszi, hogy befolyásolja a médiát és az újságírókat -írta tegnapi levelében a Magyar Elektronikus Újságírók Szövetségének (MEÚSZ) levelére válaszul Gustl Glattfelder, az Európai Újságírók Szövetségének (IFJ) igazgatótanácsi elnöke. A Magyar Nemzet beszámolt róla, a MEÚSZ látogatásra hívta az újságírót, hogy személyesen is megtapasztalja az országban zajló folyamatokat. A MEÚSZ üzenetében kifejtette, a kormányváltás után megszűnt a jobboldali sajtó, a lapok piacán óriási a baloldali túlsúly, a kereskedelmi televíziók is a kormány sikerpropagandájától hangosak, az MTV előző elnökét lemondatták, azóta pártkatonák irányítják az intézményt, a közrádióhoz az adóhivatal politikai kérdéssel fordult, s a második legnagyobb példányozó napilapból, a Magyar Nemzetből eltűntek az állami hirdetések. Glattfelder kifejti: értesültek a nyomtatott sajtóval és a közszolgálati médiumokkal kapcsolatos gondokról. Az IFJ vezetőségi tagja leírja: a nemzetközi fórumok előtt is felvetik a magyar sajtószabadság ügyét. Nem teljesülnek a kórházakban az előírások Jelenleg egyetlen kórház sem felel meg a tárgyi, a személyi, a szakmai és a gép-műszer minimumfeltételeknek. Ezért az idei év szeptember végéről 2003. december 31-re módosították azt a határidőt, amíg a működő intézményeknek teljesíteniük kell ezeket az előírásokat. Közben az egészségügyi tárcánál megkezdték a sokszor lehetetlenséget kérő minimumfeltételek átdolgozását. M Munkatársunktól.___________ H iába az időpont módosítása, pénz hiányában nem teljesíthetőek az előírások az intézményvezetők szerint. A legnagyobb gondot az elöregedett altatási- és röntgengépek cseréje okozza. A kórházak többségében orvosból, asszisztensből, nővérből vagy ápolóból is kevés van, és nemcsak a létszámhiány, hanem a nem megfelelően képzett munkaerő is problémát jelent. Az építészeti feltételek teljesítésének határideje 2005. decembere. Az itt szereplő előírások szerint ágyanként 8 négyzetméternyi helyet kell biztosítani, ami a legtöbb helyen jelenleg nincs meg. Kevés a fürdőszoba és a wc is az egészségügyi intézményekben. Kovács Ágnes, a Kórházszövetség elnökének véleménye szerint a feltételek teljesítéséhez körülbelül 600 milliárd forintra lenne szükség. Ám az intézmények az első és a második száznapos programból is kimaradtak. Sokan nem értettek egyet a feltételekkel sem - képtelenségnek nevezték például, hogy annyi gyógytornászt írnak elő, amenynyit nem is képeztek az országban, ezért az egészségügyi tárca felülvizsgálja a minimumkövetelményeket. Az engedéllyel még nem rendelkező intézmények esetében a minimumfeltételek teljesítésének határideje 2003. március vége. belpol@magyarnemzet.hu Salgó-indítvány: Horn Gábor is ellenzi Ellenzéki és SZDSZ-es politikusok egyaránt ellenzik Salgó László országos rendőrfőkapitánynak a gyülekezési jog korlátozását célzó javaslatát. Tegnap az MSZP több politikusa is elzárkózott attól, hogy nyilatkozzon az ügyben. A Salgó-indítvány ma a parlamentben is téma lesz. __Munkatársainktól A legrosszabb pártállami attitűdöt idézi fel a gyülekezési joggal kapcsolatos Salgó-féle javaslat - mondta Horváth Balázs (MDF). Hangsúlyozta: több mint botrányos, hogy egy rendőr kíván egy alkotmányban rögzített alapjogot korlátozni. A politikus ma a parlamentben kérdést intéz a belügyminiszterhez azt tudakolva, Salgó saját-, vagy a szaktárca álláspontját közölte. Rogán Antal (Fidesz) elfogadhatatlannak tartja a javaslatot, ez ugyanis a gyülekezési szabadság korlátozását jelentené. Hozzátette: ugyanakkor nem meglepő az indítvány annak a rendőrfőkapitánynak a részéről, aki a pártállami titkosszolgálat munkatársa volt. A nyugati demokráciákban - hangsúlyozta - példátlan a gyülekezés ilyen fajta korlátozása. - Nem hiszem, hogy a Salgó László által javasolt megoldás volna a helyes út - közölte Horn Gábor (SZDSZ), aki nem érti, miért kellene az egyébként jól működő gyülekezési szabályokon változtatni. - Nem helyénvaló - fűzte hozzá -, ha a módosítás a politika és a közélet szimbolikus jelentéssel bíró színtereit érintené. Horn inkább az egyes politikai erők felelősségét hangsúlyozná e kérdésben. Göndör István, Juhász Gábor, az MSZP frakcióvezető-helyettesei, valamint Gál J. Zoltán kormányszóvivő nem kívánt véleményt alkotni az ügyről. Mint megírtuk, Salgó László országos rendőrfőkapitány Takács Albert ombudsmannak küldött válaszlevelében azt írta: a rendőrség számára egyértelműbbé válna és a jogbiztonságot is szolgálná, ha a jogalkotó a gyülekezési törvény módosításával bizonyos tiltó rendelkezéseket hozna. Szerinte meg lehetne tiltani, hogy adott népképviseleti szervek, például a parlament és bíróságok épületeinél nyilvános rendezvényeket tartsanak. Indokoltnak tartaná, ha a törvényben meghatározott előzetes bejelentés háromnapos határidejét legalább nyolc napra emelnék. Az ombudsman annak tisztázására indított vizsgálatot, hogy a gyülekezési jog gyakorlásával kapcsolatos rendőrségi eljárások okoznak-e alkotmányos visszásságokat. Garamvölgyi László, az Országos Rendőrfőkapitányság kommunikációs igazgatója megerősítette: Salgó László javaslata megegyezik a lapunkban is megjelent tudósítással. Vezércikk a 7. oldalon Látható rendőrség kell ■ MTI Doszpot Péter szerint látható rendőrségre van szükség, a munkát pedig a rendőrőrsök és a körzeti megbízotti hálózat megerősítésével kell kezdeni, s emellett tudatosan számítani kell a megelőzősegítő civil erőkre és a polgárőrségre. Az Országgyűlés rendészeti bizottságának szocialista alelnöke, miniszteri biztos tegnapi fórumán azt is közölte: elkészült az ORFK négy évre szóló közbiztonsági stratégiája. Október elején, a rá bízott szakértői csapat javaslataival „öszszefésülve” kerül a javaslat a belügyminiszter elé, majd januárban - a költségvetés ismeretében - elkezdődhet a program megvalósítása.