Magyar Nemzet, 2002. október (65. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-01 / 229. szám

B Magyar Mem­zel - Belföld 2002. október 1., kedd Mb, rovatvezető: Szajlai Csaba Sándor László újra helyzetben? _ Bakonyi Apám___________________ L­ apzártánkig nem tudtuk elérni Kiss Péter foglalkoztatáspoliti­kai és munkaügyi minisztert, akit a Sándor László lehetséges kormány­zati szerepvállalásáról szóló lapér­tesülésekről kérdeztünk volna. A Népszava információja szerint ugyanis a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) volt elnöke hamarosan kormány­­biztosként segíti a kabinet munká­ját. Mint ismert, Sándor László má­jus 8-án váratlanul - a konföderá­ció elnöksége, valamint szövetségi tanácsa helyett - elsőként a sajtó egyes képviselőit tájékoztatva - mely tájékoztatóra a Magyar Nem­zetet nem engedték be - lemondott a szövetség elnöki posztjáról. Dön­­­tését­­ azzal indokolta, hogy olyan munkaajánlatot kapott, amit nem tudott visszautasítani. Sándor László távozásához az is hozzájárult, hogy a konföderáció legerősebb tagszervezetei elégedet­lenek voltak munkájával, illetve az­zal a kialakult helyzettel, hogy az MSZOSZ egyre kevesebb pénzből gazdálkodik. Tavaly agusztusban, Sándor elnöksége alatt került el­adásra a konföderáció Dózsa György úti székháza. Bár az elnök korábbi bejelentése szerint az el­adásból származó összeget - mint­egy 150 millió forintot - csak az új székház megvásárlására lehetett volna fordítani, a konföderáció je­lenleg is a Vasas Szakszervezet köz­pontjában tartózkodik és nem ad felvilágosítást a pénz sorsáról. Egyes információk szerint Sán­dor László - aki az előző parlamen­ti ciklusban szocialista képviselő volt - ajánlatott kapott az MSZP- től, amennyiben a szocialisták ala­kíthatnak kormányt, úgy az elnök közgazdász végzettségének megfe­lelő állásra számíthat. Ezek között szóba jött az ősszel felálló Felnőtt­­képzési Intézet is. Ismert: a válasz­tások előtt az MSZOSZ együttmű­ködési megállapodást kötött az MSZP-vel, majd - miközben a kon­föderáció rendkívül komoly anyagi gondokkal küszködött - 700 ezer szórólapot nyomtatott, illetve ter­jesztett, amelyeken a baloldal je­löltjeinek támogatására buzdított. Kiss Péter lapunknak korábban úgy nyilatkozott: „nem lát olyan feladatot és feladatkört, amit Sán­dor Lászlónak szabtak volna.” Kivonul a Jobbik a politikából A Jobboldali Ifjúsági Közösség (Jobbik) kivonul a politika színteréről, és a jövőben kizá­rólag ifjúságszervezéssel fog­lalkozik majd, míg a politikai értékek képviseletére létre­hozza a Jobbik Magyarország­ért mozgalmat - tájékoztatta lapunkat Vona Gábor a szer­vezet elnökségi tagja. Vona Gábor hozzátette azt is, hogy a Jobbik Magyarországért mozgalom azzal a céllal alakul meg, hogy összefogja a nemzetben gondolkodó jobb­oldali keresztény, konzerva­tív ifjúság azon részét amely a politizálást tekinti hivatá­sának, s kész tenni a ma­gyarság helyzetének jobbításáért. (S. Á.) Várhegyi-per: ítélet egy hét múlva A Pest Megyei Bíróság jövő hét­főn hirdeti ki másodfokú íté­letét a Fidesz országgyűlési képviselője, Várhegyi Attila perében, melyben első fokon hanyag kezelés miatt 300 ezer forintos pénzbüntetésre ítélte a Buda Környéki Bíró­ság. A fideszes politikus el­len az 1994-95-ben szolnoki polgármesteri megbízatása idején történtek miatt foly­tattak büntetőeljárást a ható­ságok. (Sz. Z.) Változás előtt a szakképzési törvény A differenciáltabb, rugalmasabb és a munkaerőpiachoz job­ban igazodó szakmastruktú­ra érdekében, szakmaváltó alap létrehozását tervezi 1 milliárd forintos kerettel jövő évtől az oktatási tárca. Minderről az­ Oktatási Mi­nisztérium szakképzési ügyekért felelős helyettes ál­lamtitkára beszélt a szakkép­zési törvény tervezett változ­tatásait ismertetve a fővárosi pedagógiai napokon meg­rendezett tegnapi szakmai fórumon. Sári Lajos, az okta­tási tárca helyettes államtit­kára elmondta: ezt a pénzt a szakképzési alapból akarják majd elkülöníteni. (MTI) Eljött a változás ideje A jobboldal ott győzhet Budapesten is, ahol érvényesül az egy tábor, egy zászló elve Új ember kell Budapest élére, ehhez azonban a pesti srácoktól a budai polgárokig mindenki­nek össze kell fognia - mondta Katona Kálmán, a Fidesz, az MDF és az MKDSZ közös fővá­rosi listavezetője azon a nagy­gyűlésen, amelyet a budai kerü­letek jobboldali pártjai által tá­mogatott jelöltek tartottak. Tá­mogatásukra az Orbán Viktor által vezetett Szövetség a Nem­zetért (SZN) nevű polgári kör is felkérte a kerület lakosait.­ ­ Jr­zsó Ákos__________________ K­atona Kálmán szerint azért kell új főpolgármestert állítani Budapest élére, mert az elmúlt 12 év alatt csak 40 kilométer új közút épült, míg továbbra is közel 1000 ki­lométer földút található a Demszky Gábor által világvárosnak álmodott fővárosban. Szerinte a közutakat tervszerűen kell felújítani, s nem olyan kampányszerűen, ahogyan az jelenleg zajlik. Nehezményezte, hogy Budapesten drágább a távfű­tés, mint az egyedi fűtés, holott ez mindenütt a világon fordítva van. Mint fogalmazott: változtatni kell, mert amíg mi csak álmodozunk ar­ról, milyen világváros legyünk, ad­dig Budapestet szép lassan nem csak a külföldiek, de a vidékiek is el­kerülik. Hozzátette: az elmúlt 12 év alatt a fővárosból 300 ezer ember költözött el. Budapest vezetése sen­kivel sem tud megegyezni. Nemcsak a polgári kormánnyal, de a Horn­­kabinettel is rossz volt a viszonya, s hűvös a kapcsolata a kerületekkel és Pest megyével is.­­Tegnap tanácskozott az Orbán Viktor által vezetett Szövetség a Nemzetért nevű polgári kör. A szer­vezet szerint a helyhatósági válasz­tásokon a jobboldal ott győzhet, ahol érvényesül az „egy a tábor, egy a zászló” elve. Értesüléseink szerint az SZN az elmúlt néhány napban megbeszélést folytatott a budai ke­rületek jobboldali polgármesterje­löltjeivel. A tárgyalás nyomán arra kéri a budai polgárokat, hogy az I. kerületben Nagy Gábor Tamást, a II. kerületben Bencze B. Györgyöt, a XII. kerületben pedig Mitnyan Györgyöt támogassák. Mint ismere­tes, ebben a három kerületben a nemzeti oldal súlyos megosztottsá­ga miatt nem tudott közös polgár­mesterjelölteket állítani. Óriási érdeklődés övezte a budai nagygyűlést FOTÓ: BELICZAY LÁSZLÓ Továbbra sincs elnöke a köztévének Folytatás az 1. oldalról • A kilenc politikai küldött a délelőtti órákban három fordulóban szava­zott arról, hogy melyik pályázót ter­jessze a 21 társadalmi küldöttel ki­egészülő nagykuratórium elé. A po­litikai kurátorok több jelöltre is le­adhatták szavazatukat és csak azt a jelöltet küldhették a nagykuratóri­um elé, aki a kétharmados szavazat­­arányt eléri. Az elnökség politikai küldöttei 3 fordulóban szavaztak az elnökjelöltekről. Az első fordulóban még Ágoston György és Friderikusz Sándor 5-5, Siklósi Beatrix és Baló György 4-4 szavazatot kapott. A má­sodik körben Ágoston csak 2 voksot kapott, így kiesett, a többiek viszont 5-5 szavazattal továbbjutottak a harmadik fordulóba. Az utolsó sza­vazási fordulóban Baló megkapta a kétharmados többséget, a hat szava­zatot, míg Siklósi és Friderikusz 4-4 szavazattal kiestek a versengésből. A 21 civil kurátorral kiegészült nagykuratórium előtt Baló közel egy órán keresztül beszélt terveiről. Baló összefoglalta írásos pályázatát, amelyben kiemelte, hogy gazdasági­lag ő sem tudna csodát tenni a televí­zió gazdálkodásával, ha az állam nem garantálna 30-35 milliárd fo­rintot az intézmény gazdálkodására. Baló meghallgatása után a nagyku­ratórium negyedóra elteltével hozta meg a döntését: 20 nem, 9 igen és 1 érvénytelen szavazattal elutasította Baló pályázatát. A döntés után Baló közleményt adott ki, amelyben meg­köszöni „a támogatást, a biztatást és a bizalmat, valamint a kollégák fo­lyamatos érdeklődését”, és sajnála­tát fejezi ki, hogy „nem sikerült az MTV elnökét megválasztani”. Az MTI birtokába jutott levelek egyike szerint a múlt héten négy tár­sadalmi kurátor levélben fordult az elnökséghez, hogy a grémium a közszolgálatiság megóvása érdeké­ben Siklósi Beatrixot támogassa az elnökválasztáson. Ékes Ilona, a levél egyik aláírója elmondta: a levelet tegnap, a választás előtt nyújtották át Bakó Lajos kuratóriumi elnök­nek. Pós Péter civil kurátor üzenet­ben fordult Bakóhoz, amelyben ki­fejti: Friderikuszt az MSZP legfel­sőbb vezetői nyíltan támogatják, Baló közismerten SZDSZ-támoga­­tást élvez. Levele szerint Siklósi el­nökké választása érdekében egyet­len párt sem szólalt meg, „talán azért, mert mindegyik számára túl­ságosan határozott, önálló, nem a politikai széljárás szerint ingadozó egyéniség”. Siklósi Beatrix elmondta: min­den bizonnyal újra beadja pályáza­tát. Az események nagy sikert jelen­tenek számomra, hiszen a Lend­­vai-Friderikusz-botrány után min­denki azt gondolta, hogy a politika mindent eldöntött a háttérben, de kiderült: nem - tette hozzá. ELMARASZTALÁS A SAJTÓSZABADSÁG MIATT. A kormányzat természetes­nek veszi, hogy befolyásolja a médiát és az újságírókat -írta teg­napi levelében a Magyar Elektronikus Újságírók Szövetségének (MEÚSZ) levelére válaszul Gustl Glattfelder, az Európai Újságírók Szövetségének (IFJ) igazgatótanácsi elnöke. A Magyar Nemzet beszámolt róla, a MEÚSZ látogatásra hívta az újságírót, hogy sze­mélyesen is megtapasztalja az országban zajló folyamatokat. A MEÚSZ üzenetében kifejtette, a kormányváltás után megszűnt a jobboldali sajtó, a lapok piacán óriási a baloldali túlsúly, a keres­kedelmi televíziók is a kormány sikerpropagandájától hangosak, az MTV előző elnökét lemondatták, azóta pártkatonák irányítják az intézményt, a közrádióhoz az adóhivatal politikai kérdéssel fordult, s a második legnagyobb példányozó napilapból, a Magyar Nemzetből eltűntek az állami hirdetések. Glattfelder kifejti: érte­sültek a nyomtatott sajtóval és a közszolgálati médiumokkal kap­csolatos gondokról. Az IFJ vezetőségi tagja leírja: a nemzetközi fó­rumok előtt is felvetik a magyar sajtószabadság ügyét. Nem teljesülnek a kórházakban az előírások Jelenleg egyetlen kórház sem felel meg a tárgyi, a személyi, a szakmai és a gép-műszer mi­nimumfeltételeknek. Ezért az idei év szeptember végéről 2003. december 31-re módosí­tották azt a határidőt, amíg a működő intézményeknek tel­jesíteniük kell ezeket az elő­írásokat. Közben az egészség­­ügyi tárcánál megkezdték a sokszor lehetetlenséget kérő minimumfeltételek átdolgo­zását. M Munkatársunktól.___________ H­ iába az időpont módosítása, pénz hiányában nem telje­síthetőek az előírások az intéz­ményvezetők szerint. A legna­gyobb gondot az elöregedett alta­­tási- és röntgengépek cseréje okozza. A kórházak többségében orvosból, asszisztensből, nővér­ből vagy ápolóból is kevés van, és nemcsak a létszámhiány, hanem a nem megfelelően képzett mun­kaerő is problémát jelent. Az építészeti feltételek teljesí­tésének határideje 2005. decem­bere. Az itt szereplő előírások szerint ágyanként 8 négyzetmé­ternyi helyet kell biztosítani, ami a legtöbb helyen jelenleg nincs meg. Kevés a fürdőszoba és a wc is az egészségügyi intéz­ményekben. Kovács Ágnes, a Kórházszövet­ség elnökének véleménye szerint a feltételek teljesítéséhez körülbe­lül 600 milliárd forintra lenne szükség. Ám az intézmények az első és a második száznapos programból is kimaradtak. Sokan nem értettek egyet a fel­tételekkel sem - képtelenségnek nevezték például, hogy annyi gyógytornászt írnak elő, ameny­­nyit nem is képeztek az ország­ban­­, ezért az egészségügyi tárca felülvizsgálja a minimumkövetel­ményeket. Az engedéllyel még nem rendelkező intézmények esetében a minimumfeltételek teljesítésének határideje 2003. március vége. belpol@magyarnemzet.hu Salgó-indítvány: Horn Gábor is ellenzi Ellenzéki és SZDSZ-es politikusok egyaránt ellenzik Salgó Lász­ló országos rendőrfőkapitánynak a gyülekezési jog korlátozását célzó javaslatát. Tegnap az MSZP több politikusa is elzárkózott attól, hogy nyilatkozzon az ügyben. A Salgó-indítvány ma a par­lamentben is téma lesz. __Munkatársainktól A legrosszabb pártállami attitű­döt idézi fel a gyülekezési jog­gal kapcsolatos Salgó-féle javaslat - mondta Horváth Balázs (MDF). Hangsúlyozta: több mint botrá­nyos, hogy egy rendőr kíván egy al­kotmányban rögzített alapjogot korlátozni. A politikus ma a parla­mentben kérdést intéz a belügymi­niszterhez azt tudakolva, Salgó sa­ját-, vagy a szaktárca álláspontját közölte. Rogán Antal (Fidesz) elfogad­hatatlannak tartja a javaslatot, ez ugyanis a gyülekezési szabadság korlátozását jelentené. Hozzátette: ugyanakkor nem meglepő az indít­vány annak a rendőrfőkapitánynak a részéről, aki a pártállami titkos­­szolgálat munkatársa volt. A nyu­gati demokráciákban - hangsú­lyozta - példátlan a gyülekezés ilyen fajta korlátozása. - Nem hiszem, hogy a Salgó László által javasolt megoldás vol­na a helyes út - közölte Horn Gá­bor (SZDSZ), aki nem érti, miért kellene az egyébként jól működő gyülekezési szabályokon változtat­ni. - Nem helyénvaló - fűzte hozzá -, ha a módosítás a politika és a közélet szimbolikus jelentéssel bí­ró színtereit érintené. Horn inkább az egyes politikai erők felelősségét hangsúlyozná e kérdésben. Göndör István, Juhász Gábor, az MSZP frakcióvezető-helyettesei, valamint Gál J. Zoltán kormány­­szóvivő nem kívánt véleményt al­kotni az ügyről. Mint megírtuk, Salgó László or­szágos rendőrfőkapitány Takács Albert ombudsmannak küldött vá­laszlevelében azt írta: a rendőrség számára egyértelműbbé válna és a jogbiztonságot is szolgálná, ha a jogalkotó a gyülekezési törvény módosításával bizonyos tiltó ren­delkezéseket hozna. Szerinte meg lehetne tiltani, hogy adott népkép­viseleti szervek, például a parla­ment és bíróságok épületeinél nyil­vános rendezvényeket tartsanak. Indokoltnak tartaná, ha a törvény­ben meghatározott előzetes beje­lentés háromnapos határidejét leg­alább nyolc napra emelnék. Az ombudsman annak tisztázására indított vizsgálatot, hogy a gyüle­kezési jog gyakorlásával kapcsola­tos rendőrségi eljárások okoznak-e alkotmányos visszásságokat. Garamvölgyi László, az Országos Rendőrfőkapitányság kommuniká­ciós igazgatója megerősítette: Salgó László javaslata megegyezik a la­punkban is megjelent tudósítással. Vezércikk a 7. oldalon Látható rendőrség kell ■ MTI D­oszpot Péter szerint látható rendőrségre van szükség, a munkát pedig a rendőrőrsök és a körzeti megbízotti hálózat megerő­sítésével kell kezdeni, s emellett tu­datosan számítani kell a megelőző­segítő civil erőkre és a polgárőrség­re. Az Országgyűlés rendészeti bi­zottságának szocialista alelnöke, miniszteri biztos tegnapi fórumán azt is közölte: elkészült az ORFK négy évre szóló közbiztonsági stra­tégiája. Október elején, a rá bízott szakértői csapat javaslataival „ösz­­szefésülve” kerül a javaslat a belügy­miniszter elé, majd januárban - a költségvetés ismeretében - elkez­dődhet a program megvalósítása.

Next