Magyar Nemzet, 2002. november (65. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-02 / 255. szám

□ Magyar Néni Belföld 2002. november 2., szombat MTV: új arculat, régi reflexek A Magyar Televízió két vezetőjével, Ragáts Imre kinevezett al­­elnökkel és Rudi Zoltán megbízott programigazgatóval az MTV negyvenmillió forintból kialakított új arculatát és mű­sorrendjét bemutató sajtótájékoztató után lapunk interjút ké­szített, azonban a hozzájuk előzetesen több alkalommal faxon eljuttatott - ugyancsak a közszolgálati médium arculatváltá­sáról, új műsorrendjéről, politikai átvételéről szóló - kérdése­inket nem tartották az alkalomhoz illőnek. Az interjú és a ké­sőbbi telefonbeszélgetések során a közvéleményt szerintünk leginkább érdeklő, a médiaegyensúllyal és a személyi változá­sokkal kapcsolatos kérdések megválaszolásának nagy részét egymásra hárították. Végül az elkészült, és Rudi Zoltánnal egyeztetett interjú nyilvánosságra hozatalát Ragáts Imre mindkettőjük nevében letiltotta. » Hanczer János_________________ H­olnaptól a Magyar Televízó arculatot vált. A „nemzeti fő­adónak” minősített 1-es csatorna logója kék háttérben mtv felirattal jelenik meg a képernyőn. A 2-es csatorna az új embléma szerint narancssárga háttérrel megtartja eredeti m2 nevét. A sajtótájékoz­tatón kiosztott dokumentum sze­rint, míg az mtv „visszakanyaro­dik a hagyományos értékekhez”, az m2 „a szőkebb célcsoportok számára színvonalas műsorokat nyújtó, és a határon túli magyar­ság tájékoztatására is nagy hang­súlyt helyező tematikus csatorna­ként működik tovább”. Ragáts Imre kinevezett alelnök a tájékoztatón bejelentette: „újból a néző a legfontosabb”, ezért is­mét értékeket kívánnak közvetíte­ni. Hozzátette: az előző elnök júnusi távozását követő három hónapban a menedzsment új ke­reteket dolgozott ki, és az üzleti terveket is módosították. Ennek eredményeként „több mint 760 millió forintot spóroltak meg”. Rudi Zoltán hírigazgató, megbí­zott programigazgató céljaik közül az elpártolt nézők visszahódítását, a sokoldalú és folyamatos tájékoz­tatást, valamint az igényes szóra­koztatást emelte ki. Mint mondta: az új műsortervben a kisebbségi, a vallási műsorok és a regionális programok mellett a tudás- és az ismeretterjesztés is nagyobb sze­repet kap a jövőben. Az akciófil­mek helyett értékes alkotásokat, családi filmeket és dokumentum­­műsorokat közvetítenek majd. Hozzátette, hogy a „hírműsorok sokszínűek, dinamikusak és tár­gyilagosak lesznek”. A sajtótájékoztató után Ragáts Imre megbízott alelnöktől Pálffy Istvánnak, a Híradó tv2-től átke­rült műsorvezetőjének havi fizeté­sével kapcsolatos kérdésünkre azt nyilatkozta, hogy ezek az informá­ciók nem nyilvánosak. További kérdésünkre: igaz-e hogy ez havi kétmillió forint, azt válaszolta: „Nem igaz.” A havi egymillióra azonban nem válaszolt. Az MTV hírigazgatójától azt kérdeztük, miként tud majd a te­levízió holnaptól induló hírműso­raiban az elfogulatlan tájékoztatás feltételeinek megfelelni az a Pálffy István, akire a baloldali irányult­ságú kereskedelmi csatornánál nem ez volt a jellemző. Rudi Zol­tán szerint azonban Pálffy sem a jobb-, sem a baloldal felé nem volt elfogult. Mint mondta, Pálffynak a Magyar Televízióban az lesz a fel­adata, hogy „halálosan tárgyilagos és halálosan objektív legyen. Ha nem lesz az, akkor másnap nem lesz műsorvezető”. A Magyar Televízió két vezető­jével készített interjúban egyebek között rákérdeztünk arra: miként engedhető meg a közszolgálati in­tézményben, hogy a Nap-kelte műsorán keresztül az MTV telje­sen egyoldalú baloldali tájékozta­tást nyújt. Bár Ragáts Imre szerint nem mehet át a közszolgálati tele­vízió képernyőjén a műsorvezető, vagy a szerkesztő politikai meg­győződése, olvasóink azt már nem tudhatják meg, miként értékelik, az elmúlt héten például a 301-es parcellánál történtekről csupán a tömeget provokáló Mécs Imrét és Kuncze Gábort kérdezték meg anélkül, hogy a másik oldalt is képviselte volna valaki, illetve mit szólnak ahhoz. Verebes István műsorvezető bocsánatot kért kor­osztálya nevében a két SZDSZ-es politikustól. Arról sem tudunk számot adni, vajon miért engedte el a füle mellett Rudi Zoltán azt a kérdést, hogy az előző naphoz ha­sonlóan a másnapi műsorban La­kat T. Károly miért tette le az egyik fél érvei (Vásárhelyi Miklós­áé és Júlia, valamint Hodosán Ró­za) mellett voksát, ráadásul nem hívott be egyetlen esetleg más­képp gondolkodó ’56-ost. Tudjuk viszont, de nem írhatjuk le azt, vajon egyetért-e Rudi Zoltán Ve­rebes István nap-keltés szereplé­sével akkor, amikor az RTL Klub Heti Hetes című műsorában évek óta rendszeresen kifejti a jobbol­dallal szemben álló politikai néze­teit. Válasz nélkül maradt az is: igaz-e, hogy a kereskedelmi tele­vízióktól átszerződött emberek a piaci árnál jóval magasabb bért kapnak. A letiltott interjúban Ru­di Zoltán válaszolt arra a közvéle­mény érdeklődésére számot tartó kérdésre, hogy igazolható-e szám­lákkal az 1999-es távozásakor fel­vett végkielégítésének a visszafize­tése, ám nem derült ki ott sem, hogy azt részletekben teljesíti-e. Nem közölhetjük sajnos Ragáts Imre véleményét A Hét című mű­sor éléről távozó Horváth Szilárd és Halász Zsuzsa műsorvezető munkájáról, arról, hogy miért dol­goznak ezután egy szombat déli regionális műsorban. Az MTV-be visszatért magyar hírlapos Szom­­bathy Pál és a végletekig elfogult Fiala János politikai hozzá­állásáról sem kaphattunk felelős vezetői véleményt. A PÁRTHÍREK FELE AZ ELLENZÉKÉ. A médiahatóság állásfoglalása sze­rint a kormány és a kormánykoalíció pártjai együttes szereplé­si idejének legalább a felét el kell érnie a mindenkori parlamen­ti ellenzéknek. A fennmaradó időt a parlamenten kívüli pártok­nak, illetve a civil szervezeteknek kell kitölteni. A Magyar Tele­vízióban augusztusban létrehoztak egy belső monitoring­rendszert, amely minden politikai műsor esetében megmutatja az arányokat. A rendszer működtetéséért Jakócs Klára, a Hír­adó koordinációs csoportjának a vezetője felel, aki minden szerkesztőségtől bekéri a műsorok napi, heti, havi szereplési arányait, és amelyeket - mint megtudtuk - kérésre a külső ér­deklődők is megkaphatnak. A kormányfő halogat? Különös sajtótájékoztató ■ Nem vizsgálja az ügyészség az MTI elnöki pályázatát HÍRÖSSZEFOGLALÓ B­ otrányba fulladt az a sajtótájé­koztató, amelyet Langmár Fe­renc, a Magyar Távirati Iroda (MTI) Rt.-t felügyelő Tulajdonosi Tanács­adó Testületének (TTT) elnöke tar­tott csütörtökön az elnöki pályázat körülményeiről. A Fidesz által dele­gált TTT-elnök nem járult hozzá, hogy a meghirdetett nyilvános ese­ményen részt vegyen a hírügynök­ség érdeklődő elnöke, alelnökei, fo­tósa, illetve az MTI más szerkesztő­ségeinek munkatársai. A különös sajtótájékoztatóról egyébként csu­pán egyetlen újságíró tudósított: a Magyar Távirati Irodáé. Hatáskör hiányában nem folyta­tott vizsgálatot az ügyészség a Ma­gyar Távirati Iroda (MTI) Rt. elnöki pályázatát megtámadó kezdemé­nyezésről - közölte Langmár Ferenc, majd kifejtette: az elnöki pályázattal kapcsolatban a testület minden ha­tározatát egyhangúlag hozta meg, ezek között egyetlen olyan sem volt, amit valaki megkérdőjelezett volna. Véleménye szerint az eset azt igazol­ja: a TTT helyesen döntött, amikor Dorogi Sándor nevét, az MTI jelenle­gi elnökéét nem terjesztette személyi javaslatként a kormányfő elé. Emlékeztetett: Dorogi - megkér­dőjelezve az eljárás korrektségét - az ügyészségen támadta meg a pá­lyázatot, s langmár szerint ezzel bi­zonytalanságot keltett a hírügynök­ségen belül, de a politikai életben is. - Sajnálatos, hogy Medgyessy Pé­ter miniszterelnök - úgy tűnik - nem tartja be az MTI-ről szóló tör­vényben ugyan nem szereplő, de az államigazgatási eljárásban előírt harmincnapos határidőt - mondta Langmár, hozzátéve: nincs olyan jo­gi helyzet, hogy ne lehetne akár két napon belül MTI-elnököt kinevezni. Arról, hogy a kormányfő konzultál­ni kíván az előfizetőkkel a kineve­zésről, Langmár Ferenc úgy nyilat­kozott, noha minden egyeztetést tá­mogat: „az MTI élére elsősorban nem a kereskedelmi és a gazdasági vállalkozások szempontjai szerint kell elnököt jelölni.” Gyűlöletbeszédek Károlyi szobránál Ifj. Donáth Ferenc: A jobboldal két világháborúba sodorta bele az országot Fokozott rendőri jelenlét mellett rendezték meg a Mégis köztársa­ság! című ünnepséget az első Magyar Köztársaság kikiáltásának év­fordulója alkalmából, Károlyi Mihály szobránál. A rendezvény nyi­tányaként rendőri fellépéssel késztették távozásra a Magyar Revizi­onista Mozgalom vezetőjét, Budaházy Györgyöt. A szónoklatok többsége az előző kormány antidemokratikus jellegét ecsetelte.­ ­ Hakuk Norbert_______________ A Bibó István Közéleti Társa­ság, a Civil Fórum, a Károlyi Mihály Társaság, az Otthont Ma­gyarországból Összefogás, vala­mint a Respublika Kör szervezésé­ben megvalósuló rendezvény né­hány száz érdeklődő, valamint többtucatnyi rendőr jelenlétében zajlott csütörtökön. A hallgatóság körében akadtak olyanok is, akiket nem a fellépők iránti rajongás ve­zérelt a Károlyi-emlékműhöz. Már a rendezvény kezdetén Hajrá, Ma­gyarország, vesszen Trianon! kiál­tás harsant a közönség hátsó sora­iból, mire hamarosan egy idős úr lépett az e sorok írójának közelé­ben szemlélődő rendőrökhöz, azt tudakolván, „nem hallják-e, hogy trianonoznak”. - Azt akarják, hogy megverje­nek engem, aki Szálasi ellen har­coltam? - szegezte a kérdést az öregúr a rend őreinek. Röviddel később tucatnyi egyenruhás fogta közre a bekiabálókat, akik egyiké­ben Budaházy Györgyre, az Erzsé­bet híd lezárásának egyik főszerve­zőjére ismerhetett az érdeklődő, ha eleget nyújtózkodott ahhoz, hogy átlásson a rendőrök gyűrű­jén. A rendfenntartó erők rövid rá­beszélésére távozott a helyszínről a rendezvény nyugalmát veszélyez­tető hattagú csoportosulás.­­ Bekiabáltuk, hogy Hajrá, Ma­gyarország, vesszen, Trianon!, mi­re némelyek lenáciztak minket, mások pedig helyeslően moso­lyogtak, majd hamarosan körül­vették a rendőrök, és közölték: ha nem távozunk azonnal, akkor elő­állítanak rendzavarásért. Egyikük azt is kijelentette, hogy itt az van, amit ő mond. Úgy tűnik, ez az új rend Magyarországon - kommen­tálta a történteket Budaházy. Ezt követően színpadra lépett a rendezvény moderátoraként köz­reműködő Hanti Vilmos, az Ott­hont Magyarországból Összefogás elnöke, és elmondta: a korábbi években aggódását fejezte ki, hi­szen „nem tekinthető köztársaság­nak az a helyzet, amikor a hatalom visszaél a joggal, ellenségnek te­kinti a másképp gondolkodókat, nem nyilvánosan kezeli a közpén­zeket, és bátorítja a kirekesztést”.­­ Mindezért azt is mondtuk, hogy a korábbi kormánynak, amely a demokrácia és a köztársaság esz­méjét nem szolgálta, mennie kell - fogalmazott Hanti, végül örömét fejezte ki amiatt, hogy „Magyaror­szág polgárai ebben az évben böl­csen bizalmat szavaztak a köztár­saság és a demokrácia eszméjé­nek”. Hanti után Kovács László lé­pett a pulpitusra, aki felhívta a fi­gyelmet arra, hogy Károlyi Mihály arisztokratának született, ám pol­gárként gondolkodott és viselke­dett, „de nem az egyesek által az elmúlt években használt, kirekesz­tő értelemben”.­­ A polgár nem az, aki önmagát annak nyilvánítja, azért, hogy megkülönböztesse ma­gát másoktól, azoktól, akiket nem tekint polgárnak. A megkülönböz­tetés, a kirekesztés ugyanis nem polgári erény - fejtegette tovább a polgárság fogalmáról szóló állás­pontját a pártelnök, majd kijelen­tette: „az országot ma olyanok kormányozzák, akik elkötelezett hívei a köztársasági eszmének.” Kovács szerint a szocialista-sza­bad demokrata kormány „a fran­cia forradalmat vezető polgárság hármas jelszavával szorosan ösz­­szefüggő szociáldemokrata és libe­rális értékeket vallja, ezért állította helyre a demokratikus elvek mara­déktalan érvényesülését, a demok­rácia intézményeinek, a jogállam­nak normális működését”. Saját elmondása szerint Kovács egy olyan kormány tagja, amelyik „hat hónapja száműzte a hatalomtól való félelmet Magyarországról”. Kovács végezetül örömének adott hangot azt illetően, hogy tavasszal hazánkban „véget ért a narancs­köztársaság”, és arra kérte az egy­begyűlteket: a jövőben „együtt dolgozzanak azért, hogy Magyar­­országon soha többé ne lehessen megkérdőjelezni a köztársasági eszmét, az igazi polgári értékeket”. Kovács szavait követően Nyári Katalin civil szervezeti vezető hív­ta fel a figyelmet a civil társadalom önszerveződésének fontosságára, és azt sürgette, hogy a szféra minél inkább függetlenedjék a minden­kori politikai vezetőségtől, majd Koncz Gábor Kossuth-díjas szín­­művész idézte fel, miként üdvözöl­te Ady Endre az őszirózsás forra­dalmat. Konczot követően Kende Péter (nem A Viktor című könyv szerzője, hanem a történész) ele­mezte az őszirózsás forradalom ta­nulságait, kijelentvén: „ami ebben az országban az elmúlt tizenhárom évben történt, az úgy is szemlélhe­tő, mint az 1918. évi kezdőpont­hoz való visszatérés.” Végül Fo­dor Gábor lépett a mikrofonhoz, aki szerint egy évvel ezelőtt „újra meg kellett védeni a demokrati­kus értékeket. Arról beszéltünk, hogy van egy olyan »korbán«, az Orbán-kormány, amely a minisz­terelnökével együtt nyílt táma­dást intézett a demokratikus jo­gok, a demokratikus intézmény­­rendszer ellen” - csillogtatta meg humorát az egykoron fideszes po­litikus, majd kijelentette: „szé­gyen, hogy a mai jobboldal Tisza Istvánt, Bethlen Istvánt és Gömbös Gyulát tekinti példaképének. Az is a köztársaság védelmét jelenti, hogy még egyszer ne engedjük meg ebben az országban, olyan kormány kerüljön hatalomra, mint amilyen az elmúlt négy év­ben volt” - állt ki a többpártiság mellett a politikus, végül felemle­gette „azokat a felheccelt embere­ket, akik az országgyűlési válasz­tások idején gyűlölettel teli arccal tépkedték a plakátokat és őrjöng­tek az utcákon”. Fodor szerint a jobboldal hívei az önkormányzati választások idején is ugyanezt csi­nálták, ami „újabb szégyene a magyar demokráciának”. Fodor szónoklata után trombi­taszóra, a „Sej, a mi lobogónkat fé­nyes szellők fújják” kezdetű ének dallamára vonultak át az egybe­gyűltek a Nagy Imre-szoborhoz, ahol ifj. Donáth Ferenc, a Nagy Im­re Társaság budapesti szervezeté­nek vezetője szólt a közönséghez, többek között arra hívva fel a figyel­met: a történelem kisajátítása jelent meg abban az 1993-as törvényben, amely kimondta, hogy a Tanács­­köztársaság diktatórikus jellegű volt. Donáth szerint a magyar jobb­oldal eddig két vesztes világhábo­rúba sodorta bele az országot. Budaházy György a rendőrök gyűrűjében FOTÓ: BELICZAY LÁSZLÓ

Next