Magyar Nemzet, 2002. november (65. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-02 / 255. szám
□ Magyar Néni Belföld 2002. november 2., szombat MTV: új arculat, régi reflexek A Magyar Televízió két vezetőjével, Ragáts Imre kinevezett alelnökkel és Rudi Zoltán megbízott programigazgatóval az MTV negyvenmillió forintból kialakított új arculatát és műsorrendjét bemutató sajtótájékoztató után lapunk interjút készített, azonban a hozzájuk előzetesen több alkalommal faxon eljuttatott - ugyancsak a közszolgálati médium arculatváltásáról, új műsorrendjéről, politikai átvételéről szóló - kérdéseinket nem tartották az alkalomhoz illőnek. Az interjú és a későbbi telefonbeszélgetések során a közvéleményt szerintünk leginkább érdeklő, a médiaegyensúllyal és a személyi változásokkal kapcsolatos kérdések megválaszolásának nagy részét egymásra hárították. Végül az elkészült, és Rudi Zoltánnal egyeztetett interjú nyilvánosságra hozatalát Ragáts Imre mindkettőjük nevében letiltotta. » Hanczer János_________________ Holnaptól a Magyar Televízó arculatot vált. A „nemzeti főadónak” minősített 1-es csatorna logója kék háttérben mtv felirattal jelenik meg a képernyőn. A 2-es csatorna az új embléma szerint narancssárga háttérrel megtartja eredeti m2 nevét. A sajtótájékoztatón kiosztott dokumentum szerint, míg az mtv „visszakanyarodik a hagyományos értékekhez”, az m2 „a szőkebb célcsoportok számára színvonalas műsorokat nyújtó, és a határon túli magyarság tájékoztatására is nagy hangsúlyt helyező tematikus csatornaként működik tovább”. Ragáts Imre kinevezett alelnök a tájékoztatón bejelentette: „újból a néző a legfontosabb”, ezért ismét értékeket kívánnak közvetíteni. Hozzátette: az előző elnök júnusi távozását követő három hónapban a menedzsment új kereteket dolgozott ki, és az üzleti terveket is módosították. Ennek eredményeként „több mint 760 millió forintot spóroltak meg”. Rudi Zoltán hírigazgató, megbízott programigazgató céljaik közül az elpártolt nézők visszahódítását, a sokoldalú és folyamatos tájékoztatást, valamint az igényes szórakoztatást emelte ki. Mint mondta: az új műsortervben a kisebbségi, a vallási műsorok és a regionális programok mellett a tudás- és az ismeretterjesztés is nagyobb szerepet kap a jövőben. Az akciófilmek helyett értékes alkotásokat, családi filmeket és dokumentumműsorokat közvetítenek majd. Hozzátette, hogy a „hírműsorok sokszínűek, dinamikusak és tárgyilagosak lesznek”. A sajtótájékoztató után Ragáts Imre megbízott alelnöktől Pálffy Istvánnak, a Híradó tv2-től átkerült műsorvezetőjének havi fizetésével kapcsolatos kérdésünkre azt nyilatkozta, hogy ezek az információk nem nyilvánosak. További kérdésünkre: igaz-e hogy ez havi kétmillió forint, azt válaszolta: „Nem igaz.” A havi egymillióra azonban nem válaszolt. Az MTV hírigazgatójától azt kérdeztük, miként tud majd a televízió holnaptól induló hírműsoraiban az elfogulatlan tájékoztatás feltételeinek megfelelni az a Pálffy István, akire a baloldali irányultságú kereskedelmi csatornánál nem ez volt a jellemző. Rudi Zoltán szerint azonban Pálffy sem a jobb-, sem a baloldal felé nem volt elfogult. Mint mondta, Pálffynak a Magyar Televízióban az lesz a feladata, hogy „halálosan tárgyilagos és halálosan objektív legyen. Ha nem lesz az, akkor másnap nem lesz műsorvezető”. A Magyar Televízió két vezetőjével készített interjúban egyebek között rákérdeztünk arra: miként engedhető meg a közszolgálati intézményben, hogy a Nap-kelte műsorán keresztül az MTV teljesen egyoldalú baloldali tájékoztatást nyújt. Bár Ragáts Imre szerint nem mehet át a közszolgálati televízió képernyőjén a műsorvezető, vagy a szerkesztő politikai meggyőződése, olvasóink azt már nem tudhatják meg, miként értékelik, az elmúlt héten például a 301-es parcellánál történtekről csupán a tömeget provokáló Mécs Imrét és Kuncze Gábort kérdezték meg anélkül, hogy a másik oldalt is képviselte volna valaki, illetve mit szólnak ahhoz. Verebes István műsorvezető bocsánatot kért korosztálya nevében a két SZDSZ-es politikustól. Arról sem tudunk számot adni, vajon miért engedte el a füle mellett Rudi Zoltán azt a kérdést, hogy az előző naphoz hasonlóan a másnapi műsorban Lakat T. Károly miért tette le az egyik fél érvei (Vásárhelyi Miklósáé és Júlia, valamint Hodosán Róza) mellett voksát, ráadásul nem hívott be egyetlen esetleg másképp gondolkodó ’56-ost. Tudjuk viszont, de nem írhatjuk le azt, vajon egyetért-e Rudi Zoltán Verebes István nap-keltés szereplésével akkor, amikor az RTL Klub Heti Hetes című műsorában évek óta rendszeresen kifejti a jobboldallal szemben álló politikai nézeteit. Válasz nélkül maradt az is: igaz-e, hogy a kereskedelmi televízióktól átszerződött emberek a piaci árnál jóval magasabb bért kapnak. A letiltott interjúban Rudi Zoltán válaszolt arra a közvélemény érdeklődésére számot tartó kérdésre, hogy igazolható-e számlákkal az 1999-es távozásakor felvett végkielégítésének a visszafizetése, ám nem derült ki ott sem, hogy azt részletekben teljesíti-e. Nem közölhetjük sajnos Ragáts Imre véleményét A Hét című műsor éléről távozó Horváth Szilárd és Halász Zsuzsa műsorvezető munkájáról, arról, hogy miért dolgoznak ezután egy szombat déli regionális műsorban. Az MTV-be visszatért magyar hírlapos Szombathy Pál és a végletekig elfogult Fiala János politikai hozzáállásáról sem kaphattunk felelős vezetői véleményt. A PÁRTHÍREK FELE AZ ELLENZÉKÉ. A médiahatóság állásfoglalása szerint a kormány és a kormánykoalíció pártjai együttes szereplési idejének legalább a felét el kell érnie a mindenkori parlamenti ellenzéknek. A fennmaradó időt a parlamenten kívüli pártoknak, illetve a civil szervezeteknek kell kitölteni. A Magyar Televízióban augusztusban létrehoztak egy belső monitoringrendszert, amely minden politikai műsor esetében megmutatja az arányokat. A rendszer működtetéséért Jakócs Klára, a Híradó koordinációs csoportjának a vezetője felel, aki minden szerkesztőségtől bekéri a műsorok napi, heti, havi szereplési arányait, és amelyeket - mint megtudtuk - kérésre a külső érdeklődők is megkaphatnak. A kormányfő halogat? Különös sajtótájékoztató ■ Nem vizsgálja az ügyészség az MTI elnöki pályázatát HÍRÖSSZEFOGLALÓ B otrányba fulladt az a sajtótájékoztató, amelyet Langmár Ferenc, a Magyar Távirati Iroda (MTI) Rt.-t felügyelő Tulajdonosi Tanácsadó Testületének (TTT) elnöke tartott csütörtökön az elnöki pályázat körülményeiről. A Fidesz által delegált TTT-elnök nem járult hozzá, hogy a meghirdetett nyilvános eseményen részt vegyen a hírügynökség érdeklődő elnöke, alelnökei, fotósa, illetve az MTI más szerkesztőségeinek munkatársai. A különös sajtótájékoztatóról egyébként csupán egyetlen újságíró tudósított: a Magyar Távirati Irodáé. Hatáskör hiányában nem folytatott vizsgálatot az ügyészség a Magyar Távirati Iroda (MTI) Rt. elnöki pályázatát megtámadó kezdeményezésről - közölte Langmár Ferenc, majd kifejtette: az elnöki pályázattal kapcsolatban a testület minden határozatát egyhangúlag hozta meg, ezek között egyetlen olyan sem volt, amit valaki megkérdőjelezett volna. Véleménye szerint az eset azt igazolja: a TTT helyesen döntött, amikor Dorogi Sándor nevét, az MTI jelenlegi elnökéét nem terjesztette személyi javaslatként a kormányfő elé. Emlékeztetett: Dorogi - megkérdőjelezve az eljárás korrektségét - az ügyészségen támadta meg a pályázatot, s langmár szerint ezzel bizonytalanságot keltett a hírügynökségen belül, de a politikai életben is. - Sajnálatos, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök - úgy tűnik - nem tartja be az MTI-ről szóló törvényben ugyan nem szereplő, de az államigazgatási eljárásban előírt harmincnapos határidőt - mondta Langmár, hozzátéve: nincs olyan jogi helyzet, hogy ne lehetne akár két napon belül MTI-elnököt kinevezni. Arról, hogy a kormányfő konzultálni kíván az előfizetőkkel a kinevezésről, Langmár Ferenc úgy nyilatkozott, noha minden egyeztetést támogat: „az MTI élére elsősorban nem a kereskedelmi és a gazdasági vállalkozások szempontjai szerint kell elnököt jelölni.” Gyűlöletbeszédek Károlyi szobránál Ifj. Donáth Ferenc: A jobboldal két világháborúba sodorta bele az országot Fokozott rendőri jelenlét mellett rendezték meg a Mégis köztársaság! című ünnepséget az első Magyar Köztársaság kikiáltásának évfordulója alkalmából, Károlyi Mihály szobránál. A rendezvény nyitányaként rendőri fellépéssel késztették távozásra a Magyar Revizionista Mozgalom vezetőjét, Budaházy Györgyöt. A szónoklatok többsége az előző kormány antidemokratikus jellegét ecsetelte. Hakuk Norbert_______________ A Bibó István Közéleti Társaság, a Civil Fórum, a Károlyi Mihály Társaság, az Otthont Magyarországból Összefogás, valamint a Respublika Kör szervezésében megvalósuló rendezvény néhány száz érdeklődő, valamint többtucatnyi rendőr jelenlétében zajlott csütörtökön. A hallgatóság körében akadtak olyanok is, akiket nem a fellépők iránti rajongás vezérelt a Károlyi-emlékműhöz. Már a rendezvény kezdetén Hajrá, Magyarország, vesszen Trianon! kiáltás harsant a közönség hátsó soraiból, mire hamarosan egy idős úr lépett az e sorok írójának közelében szemlélődő rendőrökhöz, azt tudakolván, „nem hallják-e, hogy trianonoznak”. - Azt akarják, hogy megverjenek engem, aki Szálasi ellen harcoltam? - szegezte a kérdést az öregúr a rend őreinek. Röviddel később tucatnyi egyenruhás fogta közre a bekiabálókat, akik egyikében Budaházy Györgyre, az Erzsébet híd lezárásának egyik főszervezőjére ismerhetett az érdeklődő, ha eleget nyújtózkodott ahhoz, hogy átlásson a rendőrök gyűrűjén. A rendfenntartó erők rövid rábeszélésére távozott a helyszínről a rendezvény nyugalmát veszélyeztető hattagú csoportosulás. Bekiabáltuk, hogy Hajrá, Magyarország, vesszen, Trianon!, mire némelyek lenáciztak minket, mások pedig helyeslően mosolyogtak, majd hamarosan körülvették a rendőrök, és közölték: ha nem távozunk azonnal, akkor előállítanak rendzavarásért. Egyikük azt is kijelentette, hogy itt az van, amit ő mond. Úgy tűnik, ez az új rend Magyarországon - kommentálta a történteket Budaházy. Ezt követően színpadra lépett a rendezvény moderátoraként közreműködő Hanti Vilmos, az Otthont Magyarországból Összefogás elnöke, és elmondta: a korábbi években aggódását fejezte ki, hiszen „nem tekinthető köztársaságnak az a helyzet, amikor a hatalom visszaél a joggal, ellenségnek tekinti a másképp gondolkodókat, nem nyilvánosan kezeli a közpénzeket, és bátorítja a kirekesztést”. Mindezért azt is mondtuk, hogy a korábbi kormánynak, amely a demokrácia és a köztársaság eszméjét nem szolgálta, mennie kell - fogalmazott Hanti, végül örömét fejezte ki amiatt, hogy „Magyarország polgárai ebben az évben bölcsen bizalmat szavaztak a köztársaság és a demokrácia eszméjének”. Hanti után Kovács László lépett a pulpitusra, aki felhívta a figyelmet arra, hogy Károlyi Mihály arisztokratának született, ám polgárként gondolkodott és viselkedett, „de nem az egyesek által az elmúlt években használt, kirekesztő értelemben”. A polgár nem az, aki önmagát annak nyilvánítja, azért, hogy megkülönböztesse magát másoktól, azoktól, akiket nem tekint polgárnak. A megkülönböztetés, a kirekesztés ugyanis nem polgári erény - fejtegette tovább a polgárság fogalmáról szóló álláspontját a pártelnök, majd kijelentette: „az országot ma olyanok kormányozzák, akik elkötelezett hívei a köztársasági eszmének.” Kovács szerint a szocialista-szabad demokrata kormány „a francia forradalmat vezető polgárság hármas jelszavával szorosan öszszefüggő szociáldemokrata és liberális értékeket vallja, ezért állította helyre a demokratikus elvek maradéktalan érvényesülését, a demokrácia intézményeinek, a jogállamnak normális működését”. Saját elmondása szerint Kovács egy olyan kormány tagja, amelyik „hat hónapja száműzte a hatalomtól való félelmet Magyarországról”. Kovács végezetül örömének adott hangot azt illetően, hogy tavasszal hazánkban „véget ért a narancsköztársaság”, és arra kérte az egybegyűlteket: a jövőben „együtt dolgozzanak azért, hogy Magyarországon soha többé ne lehessen megkérdőjelezni a köztársasági eszmét, az igazi polgári értékeket”. Kovács szavait követően Nyári Katalin civil szervezeti vezető hívta fel a figyelmet a civil társadalom önszerveződésének fontosságára, és azt sürgette, hogy a szféra minél inkább függetlenedjék a mindenkori politikai vezetőségtől, majd Koncz Gábor Kossuth-díjas színművész idézte fel, miként üdvözölte Ady Endre az őszirózsás forradalmat. Konczot követően Kende Péter (nem A Viktor című könyv szerzője, hanem a történész) elemezte az őszirózsás forradalom tanulságait, kijelentvén: „ami ebben az országban az elmúlt tizenhárom évben történt, az úgy is szemlélhető, mint az 1918. évi kezdőponthoz való visszatérés.” Végül Fodor Gábor lépett a mikrofonhoz, aki szerint egy évvel ezelőtt „újra meg kellett védeni a demokratikus értékeket. Arról beszéltünk, hogy van egy olyan »korbán«, az Orbán-kormány, amely a miniszterelnökével együtt nyílt támadást intézett a demokratikus jogok, a demokratikus intézményrendszer ellen” - csillogtatta meg humorát az egykoron fideszes politikus, majd kijelentette: „szégyen, hogy a mai jobboldal Tisza Istvánt, Bethlen Istvánt és Gömbös Gyulát tekinti példaképének. Az is a köztársaság védelmét jelenti, hogy még egyszer ne engedjük meg ebben az országban, olyan kormány kerüljön hatalomra, mint amilyen az elmúlt négy évben volt” - állt ki a többpártiság mellett a politikus, végül felemlegette „azokat a felheccelt embereket, akik az országgyűlési választások idején gyűlölettel teli arccal tépkedték a plakátokat és őrjöngtek az utcákon”. Fodor szerint a jobboldal hívei az önkormányzati választások idején is ugyanezt csinálták, ami „újabb szégyene a magyar demokráciának”. Fodor szónoklata után trombitaszóra, a „Sej, a mi lobogónkat fényes szellők fújják” kezdetű ének dallamára vonultak át az egybegyűltek a Nagy Imre-szoborhoz, ahol ifj. Donáth Ferenc, a Nagy Imre Társaság budapesti szervezetének vezetője szólt a közönséghez, többek között arra hívva fel a figyelmet: a történelem kisajátítása jelent meg abban az 1993-as törvényben, amely kimondta, hogy a Tanácsköztársaság diktatórikus jellegű volt. Donáth szerint a magyar jobboldal eddig két vesztes világháborúba sodorta bele az országot. Budaházy György a rendőrök gyűrűjében FOTÓ: BELICZAY LÁSZLÓ