Magyar Nemzet, 2003. január (66. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-08 / 6. szám
Muzsikáló gépek, hangharmóniák A zenedobozoktól a gramofonig - Kiállítás Korendy Gábor gyűjteményéből BP. Szabó Ernő Már Kr. e. 200-300 évvel építettek Alexandriában olyan vízhajtással működő órákat, amelyeken megszólaló hangok figyelmeztettek az idő múlására, s aki a későbbi évszázadok zenélő dobozait szemügyre veszi, érzélkeli, hogy nemcsak a hangjuk, a szerkezetük, de alakjuk, esztétikai megformáltságuk is különleges e szerkezeteknek. A digitális hang- és képfelvételek korszakában, amelyben élünk, mindez azonban a távoli múltnak tűnik, ahogyan a CD- vagy DVD-lejátszónkkal összevetve a Tesla magnók, a Sokol rádiók recsegő hangja is a múltat jelenti. A fonográf, a gramofon legtöbbünk számára csupán egy fogalom, arról pedig, hogy a zenélő szerkezetek története évezredekre nyúlik viszsza, igazából csak a szakemberek tudnak. Hogy valójában milyen gazdag is ez a világ, azt Korondy Gábor Ernst Galériában bemutatott gyűjteményét látva sejthetjük meg. A gyűjtemény a mechanikusan működő zenélő szerkezetek elszaporodásával induló és az elektromos hanglejátszással, a lemezjátszó megjelenésével végződő időszakot, a zenélő gépek évszázadát fogja át. A gyűjtőszenvedély a gyermekkori élnények világáig vezethető vissza, hiszen az abszolút hallású gyűjtő a rádió gyermekkórusában énekelt. E gépek különleges, csilingelő hangja azonban jóval később fogta meg, amikor meghallotta egy zenélő doboz dallamait. Az első szerkezetet a BÁV-nál lelte föl, talán háromezer forint körül volt az ára, ami abban az időben nem volt kevés. Azután jött a többi. Főleg vidéki kereskedőknél vagy az Ecserin vásároltak. Nagyon sok hirdetést adott föl, főleg a Magyar Nemzetben és az Esti Hírlapban, amelyekre rendszeresen jöttek a válaszok. Kezdetben vonattal, később Trabanttal járta az országot. A külföldi szakirodalom mellett egyetlen hazai könyv, Horváth Árpád Muzsikás szerkezetek című kötete segítette, hogy bemérje, mit is kell keresnie, milyen típusai nincsenek még meg. Vannak rugó-, szíj-, illetve kézi hajtású szerkezetei, hangzófésűs, húros, sípos, rezgőnyelves dobozai. Azután jött a fonográf, Thomas Alva Edison 1878-as talámánya, amely lehetővé tette élő emberi hang felvételét és lejátszását, amire korábban nem volt példa. Egy évtized múlva Emil Berliner megalkotta a gramofont, ami a hanglejátszás történetében újabb döntő fordulatot jelentett, hiszen a kezdetben csak egyik oldalukon szóló, hetvennyolcas fordulatszámon lejátszott műanyag lemezek széles körben terjedtek, a leghíresebb előadók a gramofonlemezek jóvoltából vátak ismertté. Kezdetben olyan népszerűek voltak az új lármányok, hogy a színházakban a színpadokon „egyszemélyes darabokat” játszottak rajta: a közönség ült a nézőtéren és gyönyörködve hallgatta a hatalmas, ám láthatatlan tölcsérekből érkező zenét. Az elektromosság megjelenésével a rugómeghajtás helyét az elektromos meghajtás vette át. Németországban a harmincas években megjelent a mikrobarázdás lemez, a negyvenötös fordulatszám, győzött a lemezjátszó, amely a gyűjtő képzeletét már nem mozgatja meg. Annál inkább egy-egy különös, olykor olyan darab, amely egyenesen zsákutcát, kitérőt jelent a zenélő dobozok történetében. Ilyenek voltak például a beszélő órák, amelyek 1915 körül jelentek meg, de divatjuk néhány év alatt le is járt, mert nem voltak pontosak. Vagy a cimbalmozó gép, amely sosem adta vissza a normál cimbalom hangját, ellenben gyakran széttépte a lyukkártyát. A gyűjtőt, aki az ötvenes években a bérházudvaron még hallotta a zenélő gépeket, amelyeket hol verklinek, hol sípládának, hol kíntornának mondtak, különösen érdeklik a gyermekek számára készült zenélő dobozok. Ami a kíntorna elnevezést illeti, valószínűleg arról a kínról van szó, amelyet a mutatványra kényszerített, „tornázó” állatoknak kellett kiállniuk. Hol papagájt, hol kutyát idomítottak, valahol ez állatkínzás volt, de mindenesetre igen népszerű a gyerekek körében. A gyűjteményében is van egy olyan zenélő doboz, amelynek figurái éppen egy ilyen jelenetet ábrázolnak. Kedves darabjai közé tartozik egy madárfütty automata, egy tüskés, nagy zenélő doboz, és a biedermeier korú koldusorgona vagy nagy sípláda, amely 1850 körül készült, s nagyon szép állapotban, nagyon egyben van ma is. A különleges darabok közé tartoznak a könyvekbe, fotóalbumokba szerelt vagy éppen a borospalack fenekébe rejtett, az ital töltésekor megszólaló szerkezetek, és a gyermekeknek szánt zenélő dobozok között is vannak mesterművek. Egy káposzta alakú szerkezet főszereplője például a káposztalevelek közül előbújó kecske, amely mozgatni, nyitogatni kezdi a száját, s miközben falatozik, kedves dallam szól. Egy másik darab, a zenélő ágy arra oktatja a kisgyermeket, hogy hogyan kell szépen állomra hajtania a fejét. A gyűjtemény ma is gyarapodik, bár egyre lassabban, hiszen drágul minden, különösen ott, ahol tudják a gyűjtőről, hogy képes az áldozatokra egy-egy szép zenélő dobozért. A gyűjtemény most mintegy százharminc darabból áll, s vannak benne rendhagyó művek is, mint például a hangot kiadó szputnyik, vagy Péter Vladimír plasztikája, a Verkliember, amely ugyan nem zenél, de témaválasztásával szorosan kapcsolódik a zenélő dobozok világához. A kollekció egyik sajátos darabja a zenélő disznó, amelynek levehető feje mögött cukortartó rejtőzik, s használat közben a farkát forgatva muzsikál Megfestett érzések Kép, vers és zene a GLM Produkció multimédiás lemezén IS Nedbás Miklós A GLM Produkció Megfestett érzések címmel jelentette meg multimédiás CD-jét, az alkotók - Géczi Erika, T. Lukács Ágnes és Máthé József - különböző művészeti ágakban létrehozott műveivel. Kép, vers és zene szorosan kapcsolódnak egymáshoz, s egymást kiegészítve válnak teljessé. A kiadott CD-hez T. Lukács Ágnes képeinek felhasználásával, a Festőnő című számból videoklip is készült. Az énekes - Géczi Erika - neve a sportrajongók körében valószínűleg nem cseng ismeretlenül. A kajakozást tizenöt évesen kezdte, első világbajnoki részvételére 1981-ben Nottinghamben került sor, amely után a rangosabb versenyek rendszeres indulója. Női négyes kajakban 1986-ban Montrealban aranyérmet, a szöuli olimpián ezüstérmet szerzett. Sportolói karrierje után tíz évig edzőként dolgozott. A könnyűzenét kedvelők szintén találkozhattak Géczi Erika nevével: az első AB popfesztiválon Erika és a Sextett-tel vett részt, 1996-tól a Bojtorján együttessel lépett fel rendszeresen, majd a Rockfort tagja lett. Koltay Gergely felkérésére Szabó Csillával a Honfoglalás című film főcímdalát énekelte, amely később arany-, majd platinalemez is lett. Később a Kormorán tagja, majd 2000-ben alapította meg a GSM-t. A Megfestett érzések című lemez dalszövegeit Máthé József írta, s a multimédiás CD-n látható egyedi technikával készített grafikarc - erotikus képek T. Lukács Ágnes munkái, míg a zenei anyag közel tucat közreműködő zenész munkájának eredménye. A dalok meglehetősen szövegcentrikusak, a zenészek is mintha ennek tagjaivá váltak volna. A több kisebb együttesnek is dalszöveget író Máthé József verses-szövegei elsősorban az érzelmekre próbálnak hatni. Az adathordozón röviden megismerhető a három alkotó eddigi pályafutása, eredményei, s fényképek mellett megtekinthető a videoklip is. A CD egyik érdekessége, hogy a zene hallgatása közben a grafikák, valamint a dalok szövegei egy időben láthatók és olvashatók. _____________________________________________________♦_________________________________ Magyar tehetség Fejtörőnk hétről hétre a magyar kultúra hatszor hat hírességének nevét rejti. Rejtvényünk soraiban öt táncdalénekes nevét rejtettük el. Ha sikerül kitalálnia kikről van szó, a megjelölt oszlopban egy hatodik énekes nevét olvashatja. Lady N-ről énekelt, de Balázs Klárit vette feleségül. ■ V-----------------------------------. ... János. Töretlen a népszerűsége (Kislány a zongoránál) ... Rezső. Hajdani Corvinus (Szóljon hangosan az ének!) | ___________ ... Benedek. Közel nyolcvanévesen lett sztár (Kispatak, Rebeka) ... László. A hatvanas évek sztárja (Isten véled édes Piroskám!) ... Miklós. Európa című dalával lett népszerű "| 3-02-006 |_______________________________________________________________________________________________________________________________________| Beküldendő az újságból kivágott, hat darab táblázat január 16-ig. Cím: 1091 Budapest, Üllői út 51. A borítékra írják rá: Magyar tehetség - Fejtörő A megfejtők között hetente három nyereményutat sorsolunk ki. Az e heti nyertesek nevét január 18-i lapszámunkban olvashatják. . A fődíj sorsolására 2003. január 31-én kerül sor. Fénymásolt megoldásokat nem fogadunk el. A játékon a Nemzet Kft. munkatársai nem vehetnek részt. 2003. január 8., szerda Kultúra • Magyar kennel EB Idén Graz Európa kulturális fővárosa , Takács István Graz - ki gondolta volna? Maguk a graziak adták a rendezvény jelszavának e kérdőjeles mondatot - mert valóban, ki gondolta volna, hogy 2003-ban Graz, több korábbi év gyakorlatától eltérően, nem társvárosként, hanem egyedül lehet a vén földrész kulturális fővárosa? A csodálkozás persze nem egészen egyenlő a meglepetéssel és meglepődéssel, hiszen a város készült erre a megtiszteltetésre. Például azzal is, hogy 2000-ben itt, a várostól mindössze hét kilométerre fekvő hatalmas szabadidőközpontban, Schachenwaldban építették fel az A kertek csodája című kertészeti világkiállítást. És azzal is, hogy megterveztettek és építeni kezdtek két egészen különleges létesítményt. A Mura folyón az óriási mandulahéjakra emlékeztető formájú „sziget” már a XXI századot képviseli. Vito Acconci és Robert Punkenhofer úgy tervezte a konstrukciót, hogy amfiteátrumszerűen alkalmas legyen színházi előadások tartására, de lesz egy másik játéktér és lesznek kávéházak, illetve más szórakozóhelyek is. A másik különlegesség pedig a Mura partján, a Várhegy alatt épülő, meglepő „valami”, ami az egyszerű Kunsthaus nevet kapta. Ez, azon túl, hogy sejteti, a művészetek, így a képzőművészetek háza (is) lesz, semmit nem árul el arról, hogy a brit építészek, Peter Cook és Colin Fournier milyen meglepő ötletet valósítottak meg. Az óriási, tüskés buborékra emlékeztető kiállítási központ, amelyet a graziak máris a barátságos földönkívüli néven emlegetnek, teljesen átlátszó, illetve áttetsző lapokkal fedett. Belül egy mozgólépcsőrendszer szállítja majd a látogatókat a különböző helyszínekre. Hogy pedig azt is érzékeltessék, mennyire összefügg Grazban a hagyomány és a XXI. század, a buborékba azon a csarnokon át lehet bejutni, amely az 1880-as években Ausztria első öntöttvas vázszerkezetű építménye volt. És ezzel még nincs vége az új létesítmények sorának. Épül a Helmut List csarnok, amely többek között a nagy hírű grazi, két művészeti eseménysorozatnak, a Stájer ősznek és a Styriarténak ad majd helyet. Lesz benne előadóterem, koncertterem és színházterem is. A Stadthalle pedig eleve úgy készült, hogy egyaránt alkalmas legyen kulturális és sportesemények, tévéshow-műsorok, vásárok, árubemutatók, nagyszabású fogadások vagy konferenciák rendezésére is. Ez ugyan már 2002 októberében megnyílt, de nyilvánvalóan az európai kulturális főváros terveibe illeszkedően.* Ugyanígy látogatható már a sziget a Murán, bár rendez- vények majd csak májusban lesznek. A Kunsthaus és ott az első kiállítás megnyitását 2003 októberére tervezik. A kulturális főváros címét-rangját Bécs és Salzburg előtt elnyerő Grazban mi is képviseltetjük majd magunkat. Magyarországnak hoszszú évek óta jók a kapcsolatai a különböző grazi kulturális szervekkel, intézményekkel, műhellyekkel, így a TIK (Theater im Keller) pinceszínházzá is. E színház 2003-ra drámaíró-pályázatot hirdetett a Stájerországgá szomszédos országok, Olaszország, Szlovénia és Magyarország szerzői számára. Ezt a magyar Baranyai László darabja, az Elmenni nyerte. A bemutatót 2003. május 7-én tartják Grazban, a TIK színházban. Föld felett Erdélyi Gábor festőművész alkotásaiból rendeznek kiállítást Föld felett címmel a Vadnai Galériában (V., Mérleg u. 12.). A február 22-ig látogatható tárlatot Bellák Gábor művészettörténész nyitja meg holnap este 7 órakor. (S. S.) Téka táncház Magyar, Téka táncház várja a néptánc iránt érdeklődőket január 10-én, pénteken este 6 órától a Virányosi Közösségi Házban (XII., Szarvas Gábor u. 8/C). (S. S.) Angyalok a tetőn Zalán Tibor és Huzella Péter Angyalok a tetőn című zenés játékát mutatják be január 11- én, szombaton este 7 órakor az Új Színházban. A Nagy Mari rendezte előadás fontosabb szerepeit Schramek Andrea, Kecskés Karina és Nagy Zoltán alakítja. (T. T.) Tíz év textil A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Textilművészeti alkotóműhely tíz éve címmel rendez kiállítást az Árkád Galériában. A kiállítás, amelyet N. Dvorszky Hedvig művészettörténész nyit meg ma délután 5 órakor, január 20-ig tekinthető meg. (Sz. P. E.) Kádár György retrospektív tárlata Kádár György festőművész, Kossuth- és Munkácsy-díjas érdemes és kiváló művész nyugalmazott egyetemi tanár 91 éves korában, december 24- én elhunyt. A Szinyei Szalonban rendezett, a művész halála miatt retrospektívvá vált kiállítás január 22-ig tekinthető meg. (Sz. E.) Kiss Anikó képei Kiss Anikó képzőművész alkotásaiból rendeznek kiállítást a Fióka Art Galériában (VIII., József krt. 62.). A február 4-ig látogatható tárlatot Mányolki Endre irodalmár nyitja meg ma este 6 órakor. (S. S.) Szegény Lázár Kaszás Attilával, Kováts Adéllal és Nemcsák Károllyal a főszerepben mutatja be a Budapest Kamaraszínház és a Soproni Petőfi Színház társulata Békés Pál-Rozgonyi Ádám Szegény Lázár című komédiáját január 11-én, este 7 órakor a Budapest Kamaraszínházban. A rendező: Valló Péter. (S. S.) A photoshop rajongói Fiatal alkotók csoportos kiállítása nyitik meg holnap este 6 órakor a Várfok Galéria Várfok termében. Csáki László, Csurka Eszter, Győrffy László, Király András, Nagy Gabriella, Nyári István alkotásainak közös jellemzője a fotó, az új vizuális eszközök képzőművészeti alkalmazása. A ClipArt - A photoshop rajongói című kiállítás február 8-ig, keddtől szombatig 11-18 óra között tekinthető meg. (P. Sz. E.)