Magyar Nemzet, 2003. június (66. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-02 / 127. szám

2El Magyar lemez Belföld 2003. június 2., hétfő Rovatvezető: Villányi Károly Jánosi György bocsánatot kért Fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett a Pesti Központi Kerületi Bíróság elsőfokú íté­lete, amely szerint Jánosi György volt ifjúsági miniszter megsértette Bodor András ko­rábbi közigazgatási és Szabó László volt helyettes államtit­kár személyiségi jogait, ami­kor azt állította, hogy a tárca volt vezetői harmincezer kilo­méter megtételéhez elegendő benzinszámlát kívántak elszá­moltatni 2002 nyarán. Jánosi magánlevélben kért elnézést a felperesektől. (MTI) Leváltották a Fidesz szegedi elnökét Szegeden a hét végén megtartott tisztújító értekezleten Rákos Tibor országgyűlési képvise­lőt választották a Fidesz helyi elnökének. A szavazás ered­ménye meglepetést keltett, hiszen egy héttel korábban még nem volt kihívója Bartha László eddigi elnöknek, aki az előző ciklusban a város pol­gármestere volt. (B. I.) Kosáry a nacionalista romantikáról Kosáry Domokos szerint az EU- csatlakozással elérkezett a végső pillanata annak, hogy az indulati, nemesi-na­­cionalista-romantikus ha­gyományt kritizálva végig­gondoljuk újra a magyar tör­ténelmet. Erről a történész, akadémikus szombaton be­szélt az 56-os Intézet, a XX. Század Társaság és a Ma- Holnap Kör Szembenézni a XX. század történelmével cí­mű konferenciáján. (MTI) Elhunyt Faddy Othmár atya Tegnap hajnalban 94 éves korá­ban elhunyt Faddy Othmár atya, a Szent Korona Társaság örökös tiszteletbeli elnöke. A ferences rendi szerzetes egy hete szenvedett balesetet. 1936-ban szentelték pappá, munkáját az ország majd minden pontján végezte. Az 50-es években életfogytiglan­­ra ítélték, 1954-től 1963-ig volt börtönben. A Szent Koro­na Társaságnak 1989-2001 között volt az elnöke. Út a végtelen felé címen könyve je­lent meg. (MTI) Helytelen életmódú egészségügyiek A lakosság egészségi állapotának javításához alapvető élet­módváltásra van szükség, eh­hez pedig elengedhetetlen az egészségügyi dolgozók példa­­mutatása - erről Hargittai Mária egészségügyi helyettes államtitkár beszélt egy kon­ferencián. Jelezte: bár az egészségügyben tevékenyke­dőknek van a legtöbb isme­retük a betegségek megelőzé­séről, ezt életmódjuk még­sem tükrözi. A háziorvosok körülbelül 15 százaléka be­vallja, hogy láncdohányos, 65 százalékuk pedig túl sokat eszik naponta. (MTI) belpol@magyarnemzet.hu Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés igaz­ságtalanságaira hívták fel teg­nap a figyelmet a szónokok a Hősök terén tartott rendez­vénysorozaton. 11 Szakács Árpád______________ T­öbb ezren emlékeztek tegnap a történelmi Magyarország fel­osztásáról döntő trianoni békeszer­ződés 83. évfordulója alkalmából a Magyarok Világszövetsége, a Tria­non Társaság és a Honfoglalás 2000 Egyesület által szervezett rendez­vénysorozaton. A Kárpát-medence számos településéről és a világszór­ványból érkező magyar résztvevők a Szabó Ervin téren koszorút helyez­tek el a Rothermere-kút előtt. Az an­gol sajtómágnás-miniszter az első világháború után több esetben fel­hívta a Nyugat figyelmét a trianoni békeszerződés igazságtalanságaira. Az emlékezők a Szabadság téren megkoszorúzták a Magyar Nemzeti Múzeumot a román csapatok kirab­lásától megmentő Bandholtz tábor­nok szobrát is. A Hősök terén beszé­dekkel és kulturális műsorokkal emlékeztek. Kis Dénes, a Trianon Társaság elnöke elmondta: amikor a magyar nemzet jövőjéről szólunk, beszélnünk kell Trianonról is. - Szót kell váltanunk arról az igazságtalan­ságról is, ami ért bennünket - tette hozzá. Patrubány Miklós, a Magya­rok Világszövetségének elnöke kö­zölte: amikor kihirdették a trianoni diktátumot, egy emelkedő magyar nemzet életét törték ketté. Hozzátet­te: ennek ellenére nem gyászolni gyűltünk össze, hanem hogy bebi­zonyítsuk Trianon „csinálóinak”: élünk, a trianoni átok nem fogott rajtunk. Patrubány elmondta: nem­rég a magyar zsidó hitközségek szö­vetsége megfenyegette, hogy kizá­ratja a magyar közéletből, amiért azt mondta, hogy a világ zsidóságának fáj a holokauszt, a világ magyarsá­gának éppen úgy fáj Trianon. Vona Gábor, a Jobbik Magyarországért Mozgalom alelnöke kiemelte: az EU-csatlakozás nem fogja megolda­ni a határon túli magyarság gondja­it, ellenkezőleg, a kárpátaljai és a délvidéki magyarok egy újabb Tria­nont élnek majd meg - tette hozzá.­­ Csurka István szerint újra kell kez­deni a rendszerváltást, mert nem­csak Trianonba nem nyughatunk bele, hanem abba sem, ami most történik. A MIÉP elnöke tegnap Debrecenben kijelentette: a kor­mány tetteivel idegeneket szolgál ki. T­rianonra emlékeztek A Kárpát-medence minden magyarlakta tájáról eljöttek a Hősök terére A Magyarok Világszövetségének elnöke szerint nem gyászolni gyűltek össze fotó: Körneczi Bálint Gondterhes ünnep A pedagógusnapon az oktatás jövőjéért aggódtak Az idén 51. alkalommal ünne­pelték meg Magyarországon a pedagógusnapot. Az Oktatási Minisztérium és egy érdekvé­delmi szervezet képviselői azonban nem egyformán látják az MSZP-SZDSZ kormányzás nyomán kialakult helyzetben a pedagógusok jövőjét. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Á­ttörés volt a pedagógusok anyagi és erkölcsi megbecsü­lése terén az elmúlt egy évben - vé­lekedett Magyar Bálint oktatási miniszter tegnap a pedagógusna­pon Budapesten, az iskolaigazga­tók országos fórumán. Szabados Tamás politikai államtitkár el­mondta: a közoktatási törvény ter­vezett módosítása arról szól, hogy az eddigi „flúgos futam” helyébe, ami a magyar iskolákat a hatalmas tananyag és az irreális követelmé­nyek okán jellemzi, a képesség-, készségfejlesztés lépjen, efelé moz­duljanak el. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét a pedagógusnap nemcsak örömmel tölti el, hanem némi aggodalommal is - olvasható Kerpen Gábor elnök közleményé­ben. Mint írja, a diákok kötelező óraszáma tavalyi csökkentésének negatív következményeit a pedagó­gusoknak kell elhárítaniuk. Nekik kell megőrizniük minden negatívan befolyásoló szabályozás ellenére az oktatás minőségét, védeni a gyer­mekek érdekeit. Kétségbe vonják szakmai felkészültségüket, kvalitá­saikat, sőt még azt is, hogy el tudják dönteni, a gyermek készségei, ké­pességei lehetővé teszik-e továbblé­pését - derül ki a közleményből. A Pedagógusnap alkalmából az okta­tási miniszter Eötvös József-díjat adott át Bognár Anikónak, Csík Miklósnak, Kubányi Endrénének és Roósz Andrásnak. Kiemelkedő kol­légiumi pedagógiai munkája elis­meréseként Tessedik Sámuel-díjat kapott Horváth Béla, Koppány Csa­ba, Mezei József, Révész Gábor, vala­mint Vopaleczky György. Kritikus szakszervezetek A kormány ködösít a jövő évi bérpolitikát illetően, miközben kommunikációjából teljesen eltűnt a bérfelzárkóztatás kér­dése - vélik a lapunknak nyi­latkozó szakszervezeti vezetők. is Bakonyi Adám_______________ A kormány homályos nyilatko­zataival bizonytalanságban tartja a munkavállalókat, a jövő évi bérpolitikáról semmit nem tudni - mondta lapunknak Borsik János. Az Autonómok elnöke számára nem egyértelmű, hogy Medgyessy Péter csak a közszférára vonatkozóan je­­lentette-e be, hogy jövőre csak a ke­resetek reálérték-megőrzése jöhet szóba. Borsik szerint ha ez a ver­senyszférára is érvényes, akkor - fő­ként az uniós csatlakozásra való te­kintettel - feszültségek várhatók. Téves szemlélet erősödik a közgaz­dászok és a kormány kommuniká­ciójában, miszerint a gazdaság hely­zetének a bérkiáramlás az oka - véli Borsik. Szerinte ezzel azt sugallják, hogy a munkavállalók tehetnek a gondokról. - Meg kell vizsgálni a kormány lehetőségeit, hogy például az adópolitikán keresztül mit tehet­ne a vállalkozások kedvezőbb körül­ményei érdekében - fogalmazott Borsik. Hasonlóan vélekedik a Munkástanácsok elnöke is. - Elfo­gadhatatlan, hogy a kormány a munkavállalóktól elvont keresetek­kel akarja gyarapítani a tőkét - je­lentette ki Palkovics Imre. Az érdek­védő szerint a szakszervezeteknek össze kell fogniuk, hogy a kormány ígéreteit kikényszerítsék. - Már most veszni látszanak a négyszáz­­ezer új munkahelyre, a foglalkozta­tás biztonságára, a keresetek hu­szonöt százalékos reálérték-növelé­sére tett ígéretek - jelentette ki Palkovics, aki Borsikkal együtt ag­gasztónak vélte, hogy a kormány kommunikációjából teljesen kike­rült a bérfelzárkóztatás kérdése. Ismert: Medgyessy Péter az Or­szágos Érdekegyeztető Tanács ala­kuló ülésén kijelentette: az uniós csatlakozás együtt jár a bérek felzár­kóztatásával. A miniszterelnök ek­kor még úgy fogalmazott: a csatla­kozást követően feszültséget okoz­hat, hogy a magyar gazdaság teljesí­tőképessége az uniós átlag fele fölött van, míg a magyar bérszínvonal alig teszi ki az uniós átlag egyharmadát. HATÁLYOS AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE. A munka törvénykönyve teg­naptól hatályos módosítása szerint a munkaügyi ellenőrök első esetben, illetve egy jogszabály megsértéséért egymillió helyett már kétmillió forintos bírságot is kiszabhatnak a munkaadóra. A több jogszabály megsértésére, illetve ismételt jogsértésre vonat­kozó büntetések eddigi hárommillió forintos határa hatmillióra emelkedik. Ez a módosítás a maximálisan húsz dolgozót foglal­koztató cégek esetében - teherbíró képességükre való tekintet­tel - nem lehet több hárommillió forintnál. (MTI) Sportcsarnokot avattak Tapolcán HÍRÖSSZEFOGLALÓ O­ rbán Viktor volt miniszterel­nök és Mesterházy Attila, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisz­térium politikai államtitkára avat­ta fel Tapolca új sportcsarnokát, amelyhez még az előző kormányza­ti ciklusban nyert a város 720 millió forint címzett állami támogatást. A Fidesz - Magyar Polgári Szö­vetség elnöke beszédében hangsú­lyozta: magyar gondolatokkal, ter­vekkel és fővállalkozókkal, vala­mint magyar kivitelezőkkel képzel­tük el a jövőt - ahogy ez például a tapolcai beruházásnál is történt -, és természetesen magyar családok­kal, akik a munka hasznát élvezik. Hozzáfűzte: a magyarok problémái csak a magyaroknak fontosak, s a mi munkánkat senki sem fogja el­végezni helyettünk. Megjegyezte: örül annak, hogy a tapolcaiak mindennek a tudatában voltak az elmúlt esztendőkben, s a munkát sikeresen elvégezték. Mesterházy Attila kifejtette: sportlétesítmény-fejlesztési progra­mot dolgoznak ki, amely néhány héten belül a kormány elé kerül. Az államtitkár utalt arra, hogy sport­infrastruktúránkkal két baj van: sok helyütt nincs, ahol pedig van, ott viszont leromlott állapotban. wmmmmmmmmmimmm mm iMiiMiiiii i m mmmmmmmmm wmm mmmmmmmmm Orbán: Amit építünk, nem vehetik el HÍRÖSSZEFOGLALÓ F­ elújították a kisújszállási re­formátus templomot, az egy­házközség ez alkalomból tartott tegnapi hálaadó istentiszteletén ünnepi köszöntőt mondott Orbán Viktor, aki személyes adományá­val is támogatta az építkezést. A volt miniszterelnök, a Fidesz elnö­ke úgy fogalmazott: amit együtt felépítettünk, azt tőlünk már el nem vehetik, és az elkészült mű­vek nem egyszerűen csak épüle­tek, hidak és utak, hanem a nem­zeti újraeszmélődés részeiként lé­tező alkotások. - Akárhogy is ala­kult, az építkezést nem hagytuk abba, tovább folytatjuk szellemi, lelki és szervezeti tekintetben - hangsúlyozta. A politikus kijelentette: nem a semmiből és nem a semmire épí­tünk, munkánk alapja az a meg­győződés, hogy Magyarország és a Kárpát-medencei magyarság jö­vőjét történelmi örökségünkre és keresztény erkölcsi alapokra lehet és kell közösen felépíteni. Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püs­pöke, zsinati elnök igehirdetésé­ben megjegyezte, talán akadnak olyanok, akik feleslegesnek tart­ják, hogy egy templom felújítása szép és meghitt ünnepe legyen a hívőknek. A püspök viszont úgy vélekedett, ezeknek az emberek­nek nincs igazuk, mert a templo­mok jelentőségét nem lehet elég­szer hangsúlyozni, hiszen az is­tenhit gyakorlásának a legfonto­sabb helyei. Az 1888-ban elkészült kisúj­szállási református templom fel­újítása három év alatt valósult meg. Az összköltség kilencven­­négymillió forintot tett ki, ezt a pénzt a gyülekezetnek juttatott kárpótlási összegből, személyes adományokból, pályázat útján, to­vábbá egyházi és helyi önkor­mányzati támogatásokból terem­tették elő. Katolikus találkozó a remény jegyében Folytatás az 1. oldalról­­ Az egy évig tartó rendezvénysoro­zat közben mindegyik nép bemu­tatkozik a többiek előtt. Ilyenkor úgynevezett nemzeti vasárnapot is tartanak, amikor az adott ország lakóiért imádkoznak a másik két ország katolikusai. Magyarország 2003. augusztus 24-én kapja meg ezt a lehetőséget. Zárásként pedig a nyolc ország közös zarándoklatot tart az ausztriai Mariazellben, amelyre meghívták II. János Pál pápát is. A tegnap felolvasott közös pásztorlevél hangsúlyozza: Európa a történelemben talán még soha nem volt olyan közel ahhoz, hogy egységessé váljon, mint most. A főpapok utalnak arra, hogy a vál­tozó Európában egyesek a reményt veszik észre, mások inkább a fe­nyegető folyamatokat érzékelik. Mint írják, némelyek felhívják a fi­gyelmet a népek, a kultúrák és a vallások békés együttélésének le­hetőségére. Hálásak azért, hogy sok közép-európai nép számára véget ért az a szabadság nélküli és szenvedésekkel teli időszak, amelyben sok ember az életével fizetett. Európát a jogos elvárások kezdeményezésének nevezik a fő­papok, amely szerintük nem re­mény, hanem feladat. Kijelentik: „Nekünk, keresztényeknek nem­csak múltunk, de mindenekelőtt jövőnk is van.”

Next