Magyar Nemzet, 2003. június (66. évfolyam, 127-150. szám)
2003-06-02 / 127. szám
El Magyar Nemet • Látó-Tér 2003. június 2., hétfő Szerkeszti: Szényi Gábor Ami a száz napokból kimaradt Feltehetőleg azért, mert a szocialisták kampánya elsősorban az anyagi juttatásokra összpontosított, a száznapos programokban a kultúra nem jelent meg közvetlen módon. A baloldali közbeszéd is elsősorban az Orbán-kormány által létrehozott kulturális intézményeknek tulajdonított „ügyek tisztázására” tett ígéretek szintjéig merészkedett a kultúra területére. Mindazonáltal az MSZP kulturális és médiapolitikai kabinetjének a választások előtt összeállított, Kultúra, média és esélyteremtés című vitaanyaga külön fejezetet szentelt a szocialisták „kultúrpolitikai cselekvési programjának”. Az anyagban többek között szerepel, hogy „a »nemzeti közép kormánya« azonnal felszámolja a történelmi álruhájú kormánypropagandát, visszaállítja a művelődés, a kulturális közszolgálat, a média és a művészet autonómiáját”, segíti a határon túli magyarság kultúrájának megőrzését, valamint korlátozza az állam „közvetlen irányítótevékenységét”. Az idén februárban a miniszterelnök által meghirdetett Európa-tervben már jóval hangsúlyosabban szerepel a kultúra: a tervezet szerint 2004 májusától ingyenesen lesznek látogathatók az állami múzeumok, tovább épül a Millenáris Park, és évente másfél milliárd forinttal több támogatást kap a filmszakma. Az MSZP-SZDSZ-kormány első évének kulturális minisztere, Görgey Gábor öszszességében közel ötmilliárdos gyorssegélyben részesítette a filmszakmát, majd 1,658 milliárd forintnyi támogatást ítélt meg a Nemzeti Filharmonikus Zenekarnak. A tárca szervezésében valósult meg az Európa Kulturális Sugárút című, nemzeti kultúránk legkülönfélébb szegmenseinek bemutatását célzó rendezvény. A Nemzeti Filharmonikusoknak juttatott 1,658 milliárd forinttal szemben az ország önkormányzati zenekarait összesen 990 millióra érdemesítette tárca. A miniszter látványos vezetőcseréket hajtott végre több kulturális intézményben, elsősorban azokban, amelyeket a jobbközép kormány hozott létre. Pályáztatás nélkül kinevezte a Nemzeti Színház igazgatójává Huszti Pétert, bár később - az általánosan elmarasztaló sajtóvisszhangok miatt - ezen intézkedését visszavonta. Eltávolította a Millenáris Kht. éléről Berkecz Máriát, akinek a Centrum párt színeiben politizáló Mizsei Zsuzsa vette át a helyét a közhasznú társaság élén. Görgey az Operaház éléről menesztette az öt évre szóló megbízatásából mindössze egy évet kitöltött Győriványi Ráth György fő-zeneigazgatót, a Petőfi Irodalmi Múzeum fiókszervezetévé tette a kommunista éra társadalmát is kutató Hamvas Béla Kultúrakutató Intézetet. A miniszter kísérletet tett arra, hogy a Terror Háza Múzeum öttagú kuratóriumát - a jobboldaliak állítólagos túlsúlyára hivatkozva - még hat kurátorral bővítse, majd mások mellett az ő fellépésének köszönhetően bezárták azt a kőszegi tárlatot, amely a Horthy- és a Szálasi-korszak történelmét dolgozta fel. Menesztette a sikeres hazai és külföldi kulturális rendezvényeket lebonyolító Hungarofest Kht. éléről Rubovszky Ritát, és megbízatásának utolsó napjaiban Moravetz Leventét, az alig ismert színházi rendezőt helyezte az intézmény élére. A kormány első évében a szaktárca egyetlen új kulturális intézmény létrehozását sem kezdeményezte. latoter@magyarnemzet.hu A héten volt egy éve annak, hogy letette esküjét a parlamentben a Medgyessykormány. A 2002. május 27. óta eltelt időszakot természetesen gyökeresen eltérő módon ítéli meg a kormányoldal és az ellenzék. Tény, hogy kis parlamenti többsége ellenére a koalíció szilárdnak tűnik, a közvélemény-kutatások szerint ma is fölényesen vezető szocialista párt megnyerte az önkormányzati választásokat, a parlamenti küszöböt éppen átlépő SZDSZ viszont tovább gyengült. Egyre több elemző hívja fel a figyelmet a szaporodó gazdasági válságjelenségekre, amelyek ellenszerét egyelőre nem találta meg a kormány. Szubjektív elemeket nem nélkülöző, de szándékunk szerint mégis tárgyszerű összeállításunk belpolitikával foglalkozó törzsanyagában Medgyessy Péter kampányban elhangzott kijelentéseit igyekszünk szembesíteni a valósággal, majd vázlatosan áttekintjük, hogy mi történt az elmúlt egy évben a kultúra, a sport, a külpolitika és a gazdaság terén. MN-ÖSSZEÁLLÍTÁS „ÚJABB ÁRKOK ÁSÁSA HELYETT BETEMETJÜK AZOKAT, AMELYEKET MÁSOK ÁSTAK." Jelentős demokratikus deficit alakult ki a kormány első évében, politikai támadások érték a független intézményeket, illetve korlátozták az egyéni szabadságjogokat. Hamar kiderült: az új kurzus az árkok betemetésére tett ígéretét csupán a retorika szintjén kívánja teljesíteni, valójában nehezen visel minden ellenvéleményt. Az új kurzus az ellenzék szerint példátlan tisztogatással kezdte meg tevékenységét. Tizenkét évvel a rendszerváltás után aligha indokolható szakmai érvekkel, hogy a Medgyessy-kormány gyakorlatilag teljes körű személycseréket hajtott végre az államigazgatás legfőbb posztjain és az állami vállalatok élén. Ráadásul sok esetben megalázó módon nyomoztak az elbocsátottak után (például számítógépeket vizsgáltak át), úgymond fideszes kampánylevelek után kutatva. Azok a független intézmények, ahol nem sikerült személyi változásokat kierőszakolni, folyamatos politikai támadás alá kerültek. A „túl erős forint” ürügyén hetekig támadta a pénzügyi kabinet - néhány nagyvállalkozó, például Széles Gábor segítségével - a Magyar Nemzeti Bank elnökét, Járai Zsigmondot. Polt Péter legfőbb ügyész a mai napig kormánypárti össztűz alatt áll, rendszeresen interpellálják a parlamentben, többnyire politikai koncepció alapján. „KEZDEMÉNYEZZÜK A JOGVÉDELEM ERŐSÍTÉSÉT." A kormány politikai ellenfeleivel szemben többször kifogásolható, (Az ellenzék szerint egyértelműen jogszerűtlen rendőrségi akciók zajlottak: Berkecz Mária, a Millenáris Kht. vezetőjének megalázó kihallgatása, a Happy End Kft. iratainak lefoglalása, majd az ügyészségi felszólítás ellenére a dokumentumok visszatartása. A Postabank-ügyben Princz Gábor gyanúsítottat, a pénzintézet volt elnökét elsőként tájékoztatta a nyomozást vezető tiszt egy titkos KEHI-jelentésről. A csillebérci ifjú-sági ingatlanok ügyében - ahol szocialista politikusok is érintettek - leállították a nyomozást csakúgy, mint az MSZP-s fantomcég esetében. Ugyanakkor a koalíció ígéreteinek megfelelően - ha néhány hónapos késéssel is - visszaállt a parlament heti ülésezése, és több ellenzéki kezdeményezésű vizsgálóbizottság is megalakult. „KORMÁNYOM TISZTELETBEN TARTJA A SAJTÓSZABADSÁGOT, MEGSZÜNTETI A HATALOM BEAVATKOZÁSÁT A TÖMEGTÁJÉKOZTATÁS ÜGYEIBE." Rögtön a kormányváltást követően megkezdődött a nyomásgyakorlás a közszolgálati televízió, majd a rádió vezetése ellen. Az előfizetési díjak megszüntetésével a költségvetéshez utalták - azaz a kormánytöbbség döntésétől tették függővé a közszolgálati médiumok finanszírozását. Tömeges elbocsátások voltak a MTV-nél is, közismerten a koalíciós pártokkal szimpatizáló újságírókkal töltötték fel az állományt. A Magyar Rádió vezetőjét, Kondor Katalint és főként a Vasárnapi Újságot folyamatosan bírálták szocialista és szabad demokrata „médiapolitikusok”. A polgári értékrendet képviselő sajtóorgánumoktól - így a Magyar Nemzettől is - igyekeztek megvonni az állami hirdetéseket: az ÁPV Rt. illetékese körlevélben is nyomatékosította a reklámtilalmat az állami többségű cégeknél. „KORMÁNYOM VÉDELMEZI A GONDOLKODÁS, A LELKIISMERET ÉS A VALLÁS, A GYÜLEKEZÉS ÉS A TILTAKOZÁS SZABADSÁGÁT." A D-209-es ügy hatására, valamint a szavazólapok megsemmisítése ellen tiltakozva néhány tüntető - jogellenesen - lezárta az Erzsébet hidat, amelyet a rendőrség először tétlenül végignézett, majd a rendszerváltás óta nem tapasztalt példátlan brutalitással feloszlatott. Vidékről autóbuszon a fővárosba hozott rendőrök segítségével a mai napig nem tisztázott jogi hátterű tömegoszlatásra került sor a Kossuth téren is. Az önkormányzati választások előtt, Vácott a miniszterelnök egy köztéri kampányrendezvényére nem engedték be a más véleményen lévőket, és eljárást is indítottak ellenük. A kormányfőt a kapolcsi Művészetek Völgyében szóban bíráló fiatalembert, Loppert Dánielt szintén bíróság elé állították. Hatáskörét ugyancsak túllépve a hatóság lefoglalta a Medgyessy- Nastase találkozó ellen tiltakozók szórólapjait. A rendőrség csak hosszas huzavona után és más útvonalon engedélyezte az iraki beavatkozást elítélő budapesti béketüntetést, amely egy világméretű tiltakozás része volt. „TELJESÍTJÜK A SZÁZNAPOS PROGRAMOT." Kétségtelen, hogy a kormány jelentős részben végrehajtotta a jóléti intézkedéseket tartalmazó száznapos programját. Jelentősen - ha nem is egységesen és nem is mindenkinél ötven százalékkal - emelkedett a közalkalmazottak, az egészségügyben és az oktatásban dolgozók fizetése, adómentes lett az alkalmazottak minimálbére (bár a járulékokat továbbra is vonják belőle, s a minimálbér összege idén nem emelkedett). Bevezették a diplomás-minimálbért. A jóléti intézkedéseket és a költségvetés ehhez kapcsolódó módosítását egyébként a Fidesz is megszavazta a parlamentben, az MDF viszont tartózkodott. „TÖBB PÉNZT ADUNK AZ ÖNKORMÁNYZATOKNAK." Csak az önkormányzati választások után - amelyet egyébként az MSZP a száznapos programoknak köszönhetően fölényesen megnyert - terjesztette be a kormány a 2003-as költségvetést a parlamentnek. Ekkor derült ki, hogy a megszorításokról szóló hírek részben igaznak bizonyultak. Világossá vált, hogy a 2003-as év legnagyobb vesztesei az önkormányzatok lesznek, mert egyszerűen nem biztosították számukra a közszféra béremeléseinek fedezetét. A koalíció részben tagadta a megszorítások tényét, másrészt pedig igyekezett a felelősséget a polgári kormányra áthárítani. „MAGATARTÁSUNKKAL IS TANÚSÍTJUK, HOGY VAN TISZTESSÉGES POLITIKA ÉS VANNAK TISZTESSÉGES POLITIKUSOK." A kormány programjában szerepelt a tiszta közélet megteremtése is. Ennek érdekében megalkották az „üvegzsebtörvényt”. Ugyanakkor egy év alatt számos korrupciós ügy látott napvilágot: Malév-botrány, Hattyúház, zárt tárgyalásos pályázatok közbeszerzési eljárás címén, ahol rendre MSZP és SZDSZ közeli vállalkozók kapnak állami megbízásokat. Hasonló ügyletek zajlottak az oktatási tárcánál is. Az egyik ilyen korrupciógyanús ügy miatt Kiss Elemér kancelláriaminiszter, Medgyessy Péter helyettese lemondani kényszerült. Keller László közpénzügyi államtitkár ugyanakkor a jogállamiság határát súroló tevékenységével szinte kizárólag ellenzéki politikusok ellen kezdeményez nyomozásokat, ám vádjairól sorra bizonyosodik be, hogy alaptalanok voltak. Sokak szerint a rendszerváltás óta a legnagyobb botrányt jelenti a kormányváltáskor számos állami intézménynél elrendelt, tisztázatlan célú, az adatvédelmi biztos által törvénytelennek minősített adatmásolás. „KORSZERŰSÍTJÜK A RENDŐRSÉG TECHNIKAI RENDSZERÉT, ÉS KIEMELT BÉREMELÉST NYÚJTUNK A RENDŐRÖKNEK." A közbiztonság erősítésére tett ígéret kapcsán a kormány értékelése is elismeri, hogy az adósságrendezés és a technikai fejlesztések mellett komoly feszültséget okozott idén a béremelés elmaradása a rendőrségen. Ennek enyhítésére július 1- jétől illetménypótlékot állapítanak meg, ami 6-8 százalékos emelkedést jelent. Ugyanakkor megvonták a túlórapénzeket, korlátozták a benzinfelhasználást. Kevés a rendőr az utcákon, viszont bújtatott amnesztia zajlik: mintegy ezer elítéltet bocsátottak szabadon egy, a kormányváltás után elfogadott törvénymódosítás alapján. „INGYENESSÉ TESSZÜK A TANKÖNYVEKET AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK ELSŐ NYOLC TANÉVÉBEN." A kormány maga is elismeri, hogy nem minden diáknak, csak szűkebb körben, szociális szempontok alapján biztosítják az ingyentankönyvet. Hozzátéve, hogy 2005- re a gyermekek hatvan százalékának nem kell majd fizetnie a könyvekért. Idén több mint hárommilliárd forinttal nő a Sulinetprogram támogatása, ugyanakkor a Sulinet-expressz - a miniszteri biztos menesztését eredményező botrányos pályáztatás miatt - nem indult el. Mindemellett napirenden vannak az iskolabezárások, a pedagógusok elbocsátása. A kabinet az eredmények közé sorolja a kedvezményes étkeztetést a rászoruló gyermekeknek a közoktatási intézményekben, ugyanakkor leállította az iskolatejprogramot. A száznapos program részeként harminc százalékkal emelkedett a hallgatói normatíva. Folytatás az 5. oldalon • A Medgyessy-kormány egy éve Nehéz helyzetben az önkormányzatok • Sok ígéret nem teljesült ■ Távol a tiszta közélettől Nem lesz olimpia Budapesten Sokak várakozásával ellentétben a Medgyessy-kormány nem szüntette meg az elődje által létrehozott ifjúsági és sporttárcát, csupán átkeresztelte Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériummá. Az első nagyobb kormányátalakításkor menesztett Jánosi György általános vélemény szerint a szocialista párt és a kormányfő hatalmi harcának vált az áldozatává. Az új miniszter a milliárdos Gyurcsány Ferenc egykori KISZ-vezető, a kormányfő eddigi főtanácsadója lett. A magát a nyilvánosság előtt elsősorban a Budapest Sportaréna körüli vitákban exponáló Jánosi távozása előtt megszületett a döntés: a kormány nem pályázik a 2012-es nyári olimpiai játékok budapesti megrendezésére. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy hazánknak belátható időn belül nincs esélye arra, hogy a legrangosabb sportesemény házigazdája legyen. A kormány egyértelműen gazdasági okokkal indokolta a lépést, amely ellen az ellenzék élesen tiltakozott. Az ügy érdekessége, hogy a tavalyi választási kampányban még Medgyessy Péter is aláírta az olimpiai pályázatot támogató ívet.