Magyar Nemzet, 2003. szeptember (66. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-01 / 203. szám

2Magyar Nemzet Belföld 2003. szeptember 1., hétfő Rovatvezető: Villányi Károly Kevés, de elég a pénz aszálykárra? Az ország néhány régiójában olyan mértékű aszálykárok keletkez­tek, amilyenekre emberemlé­kezet óta nem volt példa - mondta Szili Katalin, az Or­szággyűlés MSZP-s elnöke szombaton Battonyán, a civil szervezetek országos találko­zójának megnyitóján. Hozzá­tette: a kormány a károk eny­hítésére hatvanmilliárd forin­tos rendkívüli segélyprogra­mot dolgozott ki, amelyből tíz­­milliárd forint vissza nem térí­tendő segélyként juthat a rá­szorulókhoz. Hektáronként ez mintegy hatezer forintos tá­mogatást jelent az érintett gaz­dáknak. Leszögezte: ez kis összeg a károkhoz képest, de mégis az elmúlt tíz esztendő legnagyobb mértékű segély­­csomagja. (MTI) Roma országgyűlés Ónodon A Roma Polgárjogi Mozgalom or­szágos zászlóbontásával egy­bekötött roma országgyűlés volt közel ezer ember részvé­telével Ónodon szombaton. Horváth Aladár, a mozgalom elnöke megnyitójában arról beszélt: a kulturális és közéleti rendezvényen elemzik, mi okozza azt a tendenciát, hogy megalázva és kirekesztve él sok százezer roma és nem ro­ma származású ember Ma­gyarországon. A mozgalom zászlóbontásán Gergely Dezső hodászi római katolikus lel­kész megáldotta a cigány zászlót. (MTI) Jánosi bírálja Kövért Kövér László a „Történelem Fő ut­ca” elnevezésű rendezvényen olyan hangnemet használ, amivel Magyarországon és Eu­rópában a történelem mellék­utcáin sem lehet előrehaadni - fogamazott közleményében Jánosi György (MSZP). Szerin­te az ellenzéki politikus felszó­lalása is azt mutatja,hogy­ a Fi­desz végképp elkötelezte ma­gát az utóbbi hetekben már ta­­pasztat botránypolitizálás mellett. (MTI) Kiállnak a mentős főigazgató mellett A Magyar Mentő és Mentőtiszti Egyesület a továbbiakban is Gőbl Gábor főigazgató szemé­lyében látja biztosítottnak az Országos Mentőszolgáat (OMSZ) jó működését, a men­tés és a betegszállítás biztonsá­gát. Az egyesület közlemény­ben leszögezi: minden törvé­nyes eszközt megragadva tá­mogatják a főigazgatót. Az Egészségügyi, Szociális és Csa­ládügyi Minisztérium fegyelmi tanácsa július 25-én hozott ha­tározata értelmében ugyanis fegyelmileg visszavonták Gőbl Gábor vezetői megbízatását. Nemrég elhangzott olyan szak­mai és politikai bírálat is, hogy az igazgató eltávolítására azért volt szükség, mert ellenezte a mentős szolgáltatás privatizá­cióját. (MN) belpol@magyarnemzet.hu Feszült tanévnyitó Kolláth szerint Jászladány a fordított rasszizmus áldozata A mai magyar viszonyokra jellemző botránypolitizálás miatt Jász­­ladányban egy oktatási szakkérdésből csináltak cigánykérdést - jelentette ki Dankó István polgármester, az alapítványi iskola zárt­körű tanévnyitóját megelőző sajtótájékoztatón. Kolláth György al­kotmányjogász szerint az iskola a „fordított rasszizmus” áldozata. H Hanczár János______________ D­ankó István polgármester sze­rint törvényt sem az alapítvá­nyi iskola, sem az önkormányzat nem sértett a községben, a közokta­tási törvény közel ugyanazokat a problémákat veti fel, mint amit Jászladányban tapasztaltak, csak a megoldási módok nem egyeznek. Kiemelte: egyes sajtóorgánumok szenzációkeltő tudósításai megbé­lyegzik a települést, ugyanúgy, mint a cigányságot. Ezért folyamatosan arra kérik az újságírókat és a politi­ka irányítóit, hogy ismerjék meg a valóságot. Az oktatási miniszter azonban csak egyszer járt az iskolá­ban, akkor is „inkognitóban”. Sze­rinte Horváth Aladár, a Roma Pol­gárjogi Alapítvány vezetője bot­­ránypolitizálást folytat, és sajnos Mohácsi Viktória miniszteri biztos sem a valóságról győződött meg ottjártakor. Elhangzott: Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke viszont konstruktívnak bi­zonyult a jászladányi iskolaügyet illetően, csakúgy mint Lévai Kata­lin esélyegyenlőségi miniszter, aki megbeszélései után úgy nyilatko­zott: esélyt kell adni az iskolának a bizonyításra. A polgármester beje­lentette: az iskola működését bizto­sító, úgynevezett OM-szám idei ki­adása után elfogultsági indítványt nyújtottak be a megyei közigazga­tási hivatallal és az Oktatási Minisz­tériummal szemben. Ismert: tavaly az oktatási tárca a hivatal döntése nyomán akadályozta meg az isko­lában a tanítás elkezdését. Tóth Ibolya, az alapítványi iskola igazga­tónője visszautasította a rassziz­mus vádját, arra kérte a sajtó kép­viselőit és rajtuk keresztül az orszá­gos döntéshozó szerveket, hagyják bizonyítani a jászladányi alapítvá­nyi iskolát. A szülői értekezletre már csak a meghívóval rendelkező vendégeket engedték be. Az ünnepélyes tanév­nyitón Kolláth György alkotmány­­jogász is részt vett, aki a továbbiak­ban is képviseli az alapítványi isko­la ügyeit. Lapunknak elmondta: Jászladányban nincs szegregáció, fordított rasszizmus van, mert a többség jogait el akarják vitatni. Mintegy hat család nem tud meg­békélni azzal, hogy Jászladányban alapítványi iskola is legyen. A mé­dia kapun kívül maradt tudósítói tiltakoztak az ellen, hogy nem ve­hetnek részt az eseményen. A tegnapi ünnepségen bebizonyosodott, roma diályai is vannak az alapítványi iskolának fotó: beliczay lászló Vége a vakációnak Magyar Bálint oktatási minisz­ter tegnap a budapesti vakok iskolájában megnyitotta a 2003/2004-es tanévet. Ma reg­gel mintegy másfél millió diák várja az első becsengetést az alap- és középfokú intézmé­nyekben. HÍRÖSSZEFOGLALÓ M­agyarország a mostani tan­évben lesz hivatalosan is az Európai Unió teljes jogú tagja - hangoztatta tegnap Magyar Bálint (SZDSZ) oktatási miniszter az or­szágos tanévnyitón megtartott ün­nepi beszédében a fővárosi vakok iskolájában. Hozzátette: eddig az unióhoz való csatlakozás volt a cél, mostantól az lesz a feladat, hogy Eu­rópán belül minél sikeresebbek le­gyünk. Magyar szerint az unió tag­jaként kemény versenyre kell felké­szülnünk, amelyben csak a tudás ad jólétet, biztonságot és kiszámítha­tóságot. Mint mondta, a tudás meg­szerzéséhez mindenkinek joga van: a vidéki gyerekeknek éppúgy, mint a fővárosiaknak, nem lehet különb­ség gazdag és szegény diákok, a ro­mák és a nem romák tanulási esé­lyei között. Szerinte egy ország, egy közösség fejlettségét, általános er­kölcsi állapotát semmi sem mutatja jobban, mint az, hogy milyen mó­don viszonyul azon polgáraihoz, akik valamilyen fogyatékkal élnek. KOLLÉGIUMOT AVATOTT ORBÁN VIKTOR. Most szép lenni kaposvári kol­légistának - mondta a somogyi megyeszékhely új, kétmilliárd fo­rintos beruházást igénylő, 450 férőhelyes diákszállója avatásán megjelenteket köszöntő beszédében Gerbovits József igazgató. Szita Károly, Kaposvár polgármestere a tanévnyitó beszédében pedig bejelentette: a város új, fürdőmedencével és sportpályával is ellátott kollégiuma ma az ország legkorszerűbb diákszállója. - Folytatni kell az építkezést, szellemi és lelki értelemben egyaránt - mondta Orbán Viktor a megnyitó közönsége előtt. Hangsúlyoz­ta: iskolát, kollégiumot ma olyan városok építenek, amelyek szép reményekkel néznek a jövőbe - hangsúlyozta. (G. J. A) Agárdi részben vállalja múltját­ ól Pindroch Tamás____________­ ondor Katalint roppant zavar­ja, hogy - mások mellett - a rádiókuratórium választott és dele­gált testületének kisebbsége időn­ként emlékezteti arra: törvénysértő körülmények között választották a részvénytársaság elnökévé - rea­gált Agárdi Péter (MSZP), a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumá­nak elnökhelyettese Kondor Kata­lin rádióelnök lapunkban megje­lent interjújára. Kondor interjújá­ban úgy nyilatkozott Agárdiról, hogy „világéletében pártkatona volt, most is az MSZP küldte a je­lenlegi helyére Agárdi elvtársat. A volt cenzor akar bennünket de­mokráciára tanítani. Aczél György elvtárs jobbkezeként nemcsak a Tiszatáj megszüntetésében, hanem minden nem kommunista módon viselkedő ember ellehetetlenítésé­ben is jeleskedett.” A Kádár-korszak volt rádióel­­nök-helyettese közleményében az is szerepel: dolgozott a MSZMP központjának kulturális osztá­lyán, van, amit ma vállal, és van, amit szégyell. Mint írja, a Tiszatáj megszüntetésében nem volt szere­pe, s „éppen hogy vitatta a megho­zott és tervezett politikai döntések egy részét”. Az Aczél György mel­letti szerepéről mondottak számára „hízelgően túlzóak”, viszont a volt kommunista kultúravezér történel­mi megítélését nem kívánja a nyii levélben kifejteni.­­ Újabb megbízás Fejti György cégének Több, egyes vélemények szerint szakmailag megkérdőjelezhető üzletet kíván nyélbe ütni a Magyar Posta Rt. Újabb megbízást kapna például Fejti György egykori MSZMP KB-s politikus kft.­­je, a pénzszállítással összefüggésben pedig milliárdok vándorol­hatnak közbeszerzés nélkül a JNT Kft.-hez. NI Munkatársunktól__________ Ú­ jabb megbízást adhat a Ma­gyar Posta Fejti György volt MSZMP központi bizottsági tag kft.-jének, amellyel az állami válla­lat betörésvédelmi megállapodást kötne. Erre a munkára korábban a Technika-, Kereskedelmi és Szol­gáltató Kft.-vel volt szerződése a postának, évi negyvenmillió forint értékben, ám ezt már tavasszal fel­bontották. Mint arról lapunk be­számolt, az egykori vezető beosztá­sú MSZMP-s politikus cégével, az Alsys Kft.-vel nemrég­­ közbeszer­zési pályázat kiírása nélkül - 177 millió forintos üzletet kötött a Ma­gyar Posta Rt. biztonsági táskák le­szállítására. Egy másik ügyben - a Magyar Hírlap információi szerint - a posta olyan közbeszerzési pályázatot írt ki, amelyet egyes vélemények sze­rint saját biztonsági cégére, a JNT Kft.-re szabtak. A postai pénzszállí­tás elvégzésére szóló tenderből ki­derül, hogy a győztes cégnek 2,5 milliárdos beruházásokat kellene megvalósítania, ám a kft. nem ren­delkezik ekkora szabad tőkével. A pénzszállító autókban olyan speciá­lis biztonsági dobozokat kell tartani a jövőben, amelyek rablótámadás esetén használhatatlanná tennék az azokban tárolt pénzt. Csak ezeknek a dobozoknak a legyártása, beszer­zése több mint egymilliárd forintba kerülne. Miután a JNT nem rendel­kezik a szükséges beruházási pénz­zel, ezért várhatóan az anyacég, vagyis a posta finanszírozná a fej­lesztéseket. A biztonsági dobozokra és az egyéb pénzszállítással össze­függő beruházásokra viszont már a JNT Kft. szerződne, amelynek nem kötelező nyitt közbeszerzési pályá­zatokat kiírnia. A Magyar Hírlap úgy tudja: a Mal és a Szerencsejáték Rt. hamarosan kiírandó tenderein - amelyek szintén a pénzszállításra vonatkoznak - szintén a Magyar Posta Rt. biztonsági cége ígérkezik befutónak. Emlékezetes, hogy az előző ciklusban az akkori ellenzék számos alkalommal bírálta a több­ségi állami tulajdonban lévő De­­fend Kft. állami megbízásait. A Defendet korábban következetesen Fidesz közelinek titulálták. Gátépítésről tárgyalt a vízügy? FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL­­ Székely László, a kabinet által tavaly menesztett dunai kormánybiztos kijelentette: bármilyen kísérlet, ami a dunakiliti duzzasztóműnek újabb funkciókat próbál találni, gyakorla­tilag a vízlépcsőperben a hágai Nemzetközi Bíróság előtt képviselt magyar álláspont teljes feladását je­lenti. Droppa György, a Duna Kör ügyvivője kérdésünkre arra muta­tott rá: az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnak a kormány tudta nélkül nincs joga efféle tárgyaláso­kat folytatnia. A szigetközi duzzasz­tás terve ellentétes lenne Medgyessy Péter kormányfő tizenkét pontos választási vállalásával is, amelyben kijelentette: a kormány nem épít gátat. Mint ismert, a rendszerváltozás előtt már elkészült dunakiliti duz­zasztó lett volna a bősi mesterséges felvízcsatorna „csapja”, ám mivel az Antall-kormány nem járult hoz­zá a Duna eltereléséhez, Szlovákia saját területén, Pozsony alatt, Du­­nacsúnnál rekesztette el a folyót. A dunakiliti gát azóta használaton kí­vül áll, utoljára 1997-ben a szocia­lista Nemcsók János szőtt terveket az üzembe helyezésére. Lapzártán­kig a győri székhelyű hatóságot nem sikerült reagáltatnunk a fide­­szes értesülésre. A szombati ásványrárói sajtótá­jékoztató résztvevői a kormány Bős-politikájának hiányára is fi­gyelmeztettek.­­ Másfél éve a Med­­gyessy-kormány működése óta megrekedtek a szlovák-magyar tárgyalások a Szigetközről, a Duna sorsáról - fogalmazott Medgyesy Balázs, a Fidesz zöldtagozatának el­nöke. A politikus a helyzetet rend­kívül aggasztónak ítélte, mondván, a Szigetköz területén folyamatosan csökken a talajvíz szintje, szegé­nyednek az élőhelyek, apad a hal­bőség. - Felszólítjuk a kormányt, hogy vegye figyelembe az itt élők érdekeit, és szüntesse meg azt a tör­vénysértő és nemzetközi jogszabá­lyokat sértő gyakorlatot, amely sze­rint egyoldalúan felfüggeszti a tár­gyalásokat - jelentette ki. Bejelen­tette azt is, hogy a Fidesz zöldtago­zatán belül dunai szakmai kabinet alakul. Székely László emlékeztetett: a Fidesz-kormányzás idején négy éven át tárgyaltak, hogy a víznek Magyarországot megillető ötven százalékát visszakapja az ország, s amelynek „ellopása jelen pillanat­ban a Magyar Köztársaság szuvere­nitásának súlyos megsértése a há­gai ítélet szerint”. Végzetesnek tart­ja a volt dunai kormánybiztos, hogy a hágai bíróság „ismét a magyar fél következetlen álláspontjáról győ­ződhet meg”.­­ Ez ismét a szlovák fél igazát fogja erősíteni­­ adott ma­gyarázatot, kiemelve, hogy Ma­gyarországnak tavaly óta még hiva­talos kapcsolattartója sincs Duna­­ügyben. Szerinte a kormány az ENSZ alapokmányát sérti azzal, hogy „másfél éve szabotálja a tár­gyalásokat”. Binder sokat várt az MSZP-től J­úlius Binder, a bősi vízlépcső atyja néhány nappal a tavalyi magyarországi parlamenti vá­lasztások előtt úgy nyilatkozott: személy szerint a nagymarosi gát megépítését várja az MSZP-től. - Új kormánynak kell jönnie, és re­mélem, hogy Magyarországon az ész kormánya jön - mondta ak­kor a vízlépcsőrendszert felépítő Hydrostar vállalat egykori veze­tője a Novy Dennek. Illés Zoltán (Fidesz) korábban arra figyel­meztetett: nem téved Binder, ha az MSZP-ben látja a gátépítés ügyét felkaroló erőt, hiszen Nem­csók János és Tittmann János szo­cialista politikusok a választási kampányban Dorogon a Duna duzzasztásának szükségességéről beszéltek. (H. G.)

Next