Magyar Nemzet, 2003. december (66. évfolyam, 279-302. szám)

2003-12-06 / 284. szám

mmmmMmmmmMmMMmmmmmmmmmmmmm Zár a Vendégségben Budapesten­ ­ Munkatársunktól_______________ dei őszi évadját a Merlin Színház klubjában zárja a Vendégségben Budapesten - Határon túli magyar színházi estek című sorozat. A Sep­siszentgyörgyi Tamási Áron Szín­ház Micsinyál, maga rossz? címen ma és holnap 22 órakor a múlt szá­zad eleji francia és magyar nagyvá­rosi mulatók atmoszféráját idézi sanzonokkal, versekkel, akkoriban divatos kuplékkal, prózai szövegek­kel. Váta Loránd Stux szerepében, a zongoránál Szilágyi Herbert ül. Az Eistemann-, J. Kosma-, Phil Sil­­vers-dalokat egyebek közt Rim­­baud, Juhász Gyula, Karinthy Fri­gyes, Füst Milán írásai egészítik ki. A 2004-es tavaszi évad január 20- án kezdődik a Szatmárnémeti Szín­ház Portugál című bemutatójával. I A halhatatlanság Rekviemje­ ­ Mi­tz Katalin H­angszínek orgiájában része­sülhetett a Nemzeti Filhar­monikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar Verdi-hangversenyén a nagyérdemű. A Budapest Kong­resszusi Központban előadott, nagyszabású Rekviem nem a litur­gia szabályai szerint íródott, a ben­ne kódolt viharos érzelmek túlfeszí­tették volna a gyászmise hagyomá­nyos kánonjait. Verdi az olasz nemzet forradal­már költőjétől, ifjúkori szellemi atyjától, Manzonitól búcsúzik, túl­áradó érzelmei a népi ihletéssel pá­rosulnak, amikor e grandiózus gyászmisét a költő halálának évfor­dulójára megkomponálta. Az ősbe­mutatón maga a szerző vezényelte a művet a milánói San Marcóban (1874). A 120 tagú kórus és 100 ta­gú zenekar mellett a Scala legjobb szólistái léptek föl. A szívbemarko­­ló dallamok (lám, Verdi ezúttal sem tagadta meg magát!), a sejtelmes lí­­raiság és a tragikum nagyszerű hangzatai, a vonzó és áttekinthető hangszerelés könnyen „emészthe­tővé” tették a művet, lett légyen bármilyen komor az alaptónus. A Nemzeti Filharmonikus Zene­kar már a Rekviem első részében megtalálja a szerző lelkében végbe­menő katartikus hangulat hangját. A Dies irae végítéletét drámai erő­vel hozza ki zenekarából egykori karmestere, a vendégdirigensként hazalátogató Kobajasi Ken-Icsiró, akit vélhetőleg kellemesen lepett meg a nagykorúvá izmosodott orchestra teljesítménye. Talán a ré­gi meghitt szellemi kapcsolat, a szí­vesen látott, korábbi „gazda” is lel­kesítette a zenekart, némelykori egyenetlenségeiket leszámítva, ösz­­szeforrottan zúgott föl a hang a kü­lönféle hangszercsoportok „összjá­­tékából”. A kórus is félelmetes erővel in­­tonálta az ítélet napját (karigazgató: Antal Mátyás), de a líra is ihletetten érvényesült a pianók finom árnya­lataiban. Kobajasi Ken-Icsiró jól is­mert lelkesedésével ragadta magá­val a zenekart. A zenekar a négy szólistával - a szoprán Cserna Ildikóval, a mezzo Németh Judittal, a tenor Bándi Já­nossal és a basszus Kováts Kolossal­­ együtt lélegezve pompás alaptó­nust kínált az énekesek számára ahhoz, hogy poézisüket a maga ter­mészetességében szólaltathassák meg, és ne tegyenek erőfeszítéseket a hatalmas létszámú kíséret és a ha­talmas terem túl-, illetve beéneklé­­sére. Szólamaik lírai kibontakozá­sát talán az is segítette, hogy egyes áriákat egyenesen opera jellegűnek komponált meg a szerző. Az éneke­sek bravúrosan „vitorláznak” a ze­nekar felfűtött hanghatásai köze­pette, azok lecsitultan a nekik szánt sejtelmes, elégikus szólók hulláma­in, melyeket egy Verdi méretű ope­raszerző teremtett számukra. Só­haj, szenvedély, fájdalom, az el­­iramló élet, a múlandóság elfoga­dásának megannyi költői árnyalata kapott hangot a műnek önmagukat készségesen átadó, alárendelő, a látványosságot kerülő, fegyelme­zett előadásukban. (Verdi: Rekviem. Nemzeti Fil­harmonikus Zenekar, Nemzeti Énekkar. Karmester: Kobajasi Ken- Icsiró. Budapest Kongresszusi Köz­pont, december 1., 19.30) ■ Csángó Madonna Petrás Mária iparművész kiállítása a Vármegye Galériában IP. Szabó Ernő A­dventi hangulat fogadja a Vár­megye Galéria látogatóit Pet­rás Mária csángó iparművész szer­dán megnyílt kiállításán. Dombor­művek sorakoznak a falakon, ame­lyek többsége az Újszövetségből, azon belül is elsősorban a Jézus születéséhez kötődő fejezetekből meríti témáját, néhány körplaszti­ka is Szűz Mária és a kis Jézus alak­ját ábrázolja. Van ezekben a mű­vekben valami - már a reliefek alakja is ezt hangsúlyozza - a kö­zépkor névtelen mestereinek áhíta­tából, s a mesternek, Csekovszky Árpádnak a hatásából is. Petrás Mária Magyarországra harminchá­rom éves korában érkezett. 1991 és 1995 között elvégezte az Iparművé­szeti Főiskolát. Hosszú út vezetett az „elcsángó­­sított Biblia” műveinek megszületé­séig. Hogy milyen hosszú, azt a megnyitón Kallós Zoltán Kossuth­­díjas néprajzkutató vázolta, felidéz­ve a moldvai magyarság - a csán­gók - magára hagyatottságának év­századait. A Vatikán a XVIII. szá­zadtól következetesen olasz papo­kat küldött e missziós területre, hogy elrománosítsa a moldvai ma­gyarokat és bukovinai lengyeleket, s a magyar nyelv használata végképp lehetetlenné vált az 1860-as évektől, amikor Majláth püspök lemondott a moldvai területről. A moldvai csángók ma is politikai üldözöttnek tekinthetők - mondta Kallós Zol­tán, de arra a gazdagságra, különle­ges szépségre is utalt, amelyet a moldvai csángók archaikus nyelvé­ben, népművészetében eredménye­zett a be- és elzártság. A motorke­rékpárt hangutánzó szóval ott ma is „fartogtatónak” hívják, „csücsükés ’ fúj meg, aki trombitál, s „cinige” hangjait csalja elő a hegedűs. Hogy milyen különösen szépek lehetnek ezek a hangok, azt a tárlat megnyi­tóján a Tatros együttes tagjai és a ki­állító közös zenélése érzékeltette. Ebbe a kultúrába, a „magyar csángók” világába, nyolcgyerme­kes családba született 1957-ben, Diószénben Petrás Mária, aki Hét­falu szakmunkásképzőjében elekt­roműszerészként végzett. Munka mellett a brassói népfőiskolán, a grafika szakon Klement Béla osztá­lyában tanult, elvégezte az esti gim­náziumot. Magyarországra először Domokos Pál Péter születésnapi kö­szöntésére érkezett - amilyen­ben-­­­sőséges volt az ünnep, olyan kiáb­rándító a fogadtatás a magyar ható­ságok részéről, amikor magyar ál­lampolgárságért folyamodott. Mindez - a népművészet tiszta formáinak hatása, a moldvai csán­gó magyarság mélységes vallásos­sága s a századvégi Magyarország érdes lelkisége - kifejeződik a több­­i­nyíre alig színezett kerámiakompo­zíciókban, amelyek alkotóját Szer­­vátiusz Tibor azzal ajánlja a közön­ség figyelmébe, hogy „a Robbiák­­hoz hasonló módon kompozíció­kat, figurális alkotásokat készít nagy méretekben is. Színezése kifi­nomult, nemes patinával átitatott, s mondanivalója a szülőföldből táp­lálkozó, mély vallásosság és tiszta emberség. Piéták, madonnák, vál­tozatok a csángó hitvilágra és életre...” Igen, folytathatjuk a gon­dolatot: Petrás Mária új megoldá­sokkal kísérletezve is azokra az asz­­szonyokra gondol, akik között fel­nőtt. „Igazi csodák, »fényes fejek« vannak közöttük - mondja - akik sajnos nem láthattak világot, és fé­nyüket csak kis körben sugározhat­ták szét. Ez azért baj, mert a világ­ban hiányzik ez a fény, másféle em­berek vezetik a világot, mint ezek az asszonyok, akik odahaza most az ünnepre készülődnek.” Petrás Má­ria az a világot szeretné megmutat­ni, amelyben az ünnep, különösen a karácsony az élet meghatározó ré­szét jelentheti jelen időben is. Lelki­leg is készülnek ilyenkor az embe­rek, de kitakarítják a kerteket és az ólakat is, megbékélnek a szomszéd­jukkal, hazajönnek a gyerekek. Pet­rás Mária műveinek sikere azt jelzi, hogy ilyen ünnepekre nemcsak a csángók földjén, de a világ minden részén vágynak az emberek. A népi mesterek alázatát tükrözi a hagyományokat őrző alkotó plasztikája fotó: máté Péter Régi, ám élő kövek Fotóalbum az ismeretlen Mátyás-templomról­ ­ Munkatársunktól W­ass Albert versei, Esterházy Pál herceg zenéje foglalta ke­retbe a budavári Mátyás-templom­ban tegnap délelőtt rendezett könyvbemutatót. A Harmonia Cae­­lestis dallamainak szerzője egyike volt a templom nagy mecénásának, ő építtette a barokk orgonát, Wass Albert pedig egyszerre tisztelgett műveiben az anyag és a szellem, a hit előtt. A maradandóság dicsérete az Élő kövek című könyv is, amely­nek fotóit Gadányi György fotómű­vész készítette, szövegét Mátéffy Ba­lázs múzeumigazgató írta, különle­gesen szép, a kötet tárgyához méltó vizuális alkotássá pedig Vertel Beatrix formálta. Hármójuk mun­kájához kellett a Viva Holding Ki­adó szervező munkája és az Inco­­ronata, a Mátyás-templom kulturá­lis központja kezdeményezőkészsé­ge is. Mindez - fogalmazott a könyvbemutatón Erdő Péter bíbo­ros, esztergom-budapesti érsek - a kötetben oly módon tükröződik, hogy a képek nem egyszerűen a mindenki által ismert, illetve rejtett szépségeket mutatják be, de az épü­letet funkciójában ábrázolják, még­pedig szuggesztív erővel. A fotómű­vész hároméves munkájának, a vá­logatás alapját képező több ezer képnek köszönhetően olyan mű született, amely egyszerre szól azok­hoz, akik gyönyörködnek a temp­lomban, s azokhoz, akik a megma­radásáért felelősek. S ez fontos ab­ban a korban, amikor a keresztény­ség - Wass Albert megfogalmazá­sában - „épít régi kőből új hazát”. A középkori szobrászat rejtett szépségeit is megmutatják a fotográfiák 2003. december 6., szombat Kultúra • Magyar sajt . Trianon kegyetlen tévedéseiről­ ­ Munkatársunktól M­agánkiadásban, a korábbi, Légrády testvérek által köz­readott könyv hasonmásaként lá­tott napvilágot az Igazságot Ma­gyarországnak - Trianon kegyetlen tévedései című képes album, mely annak idején a Pesti Hírlap ötven­éves fennállása tiszteletére jelent meg. A könyv először sorra veszi, mit vesztett Trianonban Magyaror­szág, majd áttekinti a Kárpát-me­dence nemzetiségi, politikai, gazda­sági, közművelődési és kulturális viszonyait. Kitér a magyarság há­borús felelősségének vitatott kérdé­sére, továbbá az utódállamok meg­alakulása körüli vitákra és bizony­talanságokra. A kötet nagyobbik hányada képekben mutatja be sok száz esztendős históriánkat Szent István király meghatározó tevé­kenységétől a baljós XX. századig, kitérve az elcsatolt területek múlt­jára és kultúrájára, továbbá az ott „túszul rekedt” nagy számú ma­gyarság kilátástalan sorsára. Jótékonysági Shannon-koncert Új felállásában ma mutatkozik be először Budapesten a Shan­­non zenekar az International Buda Stage színpadán (II., Tárogató u. 1-3.). Az együttes dobosa a hangverseny után aukcióra bocsátja dobjait és aranylemezét a cukorbetege­ket üdültető alapítvány ja­vára. (E. E.) Kodály-kórusverseny Kodály Zoltánná Péczeli Sarolta tiszteletbeli elnöksége alatt rendezik meg a Kodály Zoltán III. Magyar Kórusversenyt a Pesti Vigadóban, a kétnapos rendezvényen hazai és határon túli magyar kórusok mérik ösz­­sze erejüket. (E. K.) Karéi a Károlyi-palotában Körösi Zoltán Karéi című cirkuszi játékát felolvasóesten mutat­ják be vasárnap este hét óra­kor a Károlyi-palotában (V., Károlyi M. u. 16.). (M. K.) Aranylemezes a Besh'o'droM A Besh’o’droM zenekar Nekem­­tenemmutogatol! című albu­ma aranylemez lett, az elis­merést a Mikulás nyújtja át ma este öt órakor a Fáklya Klubban. (K. K.) Cimborák reneszánsz napja A Duna Televízió gyermekműso­ra, a Cimbora baráti köre re­neszánsz napot rendez vasár­nap tíz órától a Budavári Tör­téneti Múzeumban. A résztve­vők megismerkedhetnek ko­rabeli táncokkal, szokásokkal, készítenek iniciálét és rene­szánsz papírpalotát. (V. Zs.) Mikulás-parti mozgássérülteknek A Mozgássérültek Budapesti Egye­sülete Mikulás-partit szervez mozgássérült gyermekek ré­szére ma 10 órától a Petőfi Csarnokban. A kézműves mű­helyben a gyerekek dísztárgya­kat készíthetnek karácsonyra. A műsort a Kaláka együttes, az Állami Artistaképző Intézet és a Z. Z. Musical Stúdió táncosai adják. (M. J. E.) Magyar Grammy-jelöltek Magyar művészek is szerepelnek a Grammy-díj várományosai között. Kurtág György Jelek, játékok és üzenetek című mű­vét a legjobb kortárs klasszi­kus felvételek kategóriájában, míg Eötvös Péter Bartók A kékszakállú herceg várának karmestereként érdemelte ki a jelölést. (MTI) IGAZSÁGOT MAGYAR­ORSZÁGNAK! A KÖNYV A LÉGRÁDY TESTVÉREK 1930-BAN MEGJELENT KÖTETÉNEK HASONMÁS MADALA. SZÁMTALAN ÉRVET SORAKOZTAT FEL A “BÉKEMŰ’ ELLEN.­­ A KÖNYV MÁSODIK FELÉBEN KÉPSOROZATON KERESZTÜL NYERHETÜNK BEPILLANTÁST. NEMZETÜNK ÖNMAGÁÉRT ÉS EURÓPÁÉRT FOLYTATOTT 1000 ÉVES KÜZDELMEI.

Next