Magyar Nemzet, 2003. december (66. évfolyam, 279-302. szám)
2003-12-06 / 284. szám
mmmmMmmmmMmMMmmmmmmmmmmmmm Zár a Vendégségben Budapesten Munkatársunktól_______________ dei őszi évadját a Merlin Színház klubjában zárja a Vendégségben Budapesten - Határon túli magyar színházi estek című sorozat. A Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Micsinyál, maga rossz? címen ma és holnap 22 órakor a múlt század eleji francia és magyar nagyvárosi mulatók atmoszféráját idézi sanzonokkal, versekkel, akkoriban divatos kuplékkal, prózai szövegekkel. Váta Loránd Stux szerepében, a zongoránál Szilágyi Herbert ül. Az Eistemann-, J. Kosma-, Phil Silvers-dalokat egyebek közt Rimbaud, Juhász Gyula, Karinthy Frigyes, Füst Milán írásai egészítik ki. A 2004-es tavaszi évad január 20- án kezdődik a Szatmárnémeti Színház Portugál című bemutatójával. I A halhatatlanság Rekviemje Mitz Katalin Hangszínek orgiájában részesülhetett a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar Verdi-hangversenyén a nagyérdemű. A Budapest Kongresszusi Központban előadott, nagyszabású Rekviem nem a liturgia szabályai szerint íródott, a benne kódolt viharos érzelmek túlfeszítették volna a gyászmise hagyományos kánonjait. Verdi az olasz nemzet forradalmár költőjétől, ifjúkori szellemi atyjától, Manzonitól búcsúzik, túláradó érzelmei a népi ihletéssel párosulnak, amikor e grandiózus gyászmisét a költő halálának évfordulójára megkomponálta. Az ősbemutatón maga a szerző vezényelte a művet a milánói San Marcóban (1874). A 120 tagú kórus és 100 tagú zenekar mellett a Scala legjobb szólistái léptek föl. A szívbemarkoló dallamok (lám, Verdi ezúttal sem tagadta meg magát!), a sejtelmes líraiság és a tragikum nagyszerű hangzatai, a vonzó és áttekinthető hangszerelés könnyen „emészthetővé” tették a művet, lett légyen bármilyen komor az alaptónus. A Nemzeti Filharmonikus Zenekar már a Rekviem első részében megtalálja a szerző lelkében végbemenő katartikus hangulat hangját. A Dies irae végítéletét drámai erővel hozza ki zenekarából egykori karmestere, a vendégdirigensként hazalátogató Kobajasi Ken-Icsiró, akit vélhetőleg kellemesen lepett meg a nagykorúvá izmosodott orchestra teljesítménye. Talán a régi meghitt szellemi kapcsolat, a szívesen látott, korábbi „gazda” is lelkesítette a zenekart, némelykori egyenetlenségeiket leszámítva, öszszeforrottan zúgott föl a hang a különféle hangszercsoportok „összjátékából”. A kórus is félelmetes erővel intonálta az ítélet napját (karigazgató: Antal Mátyás), de a líra is ihletetten érvényesült a pianók finom árnyalataiban. Kobajasi Ken-Icsiró jól ismert lelkesedésével ragadta magával a zenekart. A zenekar a négy szólistával - a szoprán Cserna Ildikóval, a mezzo Németh Judittal, a tenor Bándi Jánossal és a basszus Kováts Kolossal együtt lélegezve pompás alaptónust kínált az énekesek számára ahhoz, hogy poézisüket a maga természetességében szólaltathassák meg, és ne tegyenek erőfeszítéseket a hatalmas létszámú kíséret és a hatalmas terem túl-, illetve beéneklésére. Szólamaik lírai kibontakozását talán az is segítette, hogy egyes áriákat egyenesen opera jellegűnek komponált meg a szerző. Az énekesek bravúrosan „vitorláznak” a zenekar felfűtött hanghatásai közepette, azok lecsitultan a nekik szánt sejtelmes, elégikus szólók hullámain, melyeket egy Verdi méretű operaszerző teremtett számukra. Sóhaj, szenvedély, fájdalom, az eliramló élet, a múlandóság elfogadásának megannyi költői árnyalata kapott hangot a műnek önmagukat készségesen átadó, alárendelő, a látványosságot kerülő, fegyelmezett előadásukban. (Verdi: Rekviem. Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Nemzeti Énekkar. Karmester: Kobajasi Ken- Icsiró. Budapest Kongresszusi Központ, december 1., 19.30) ■ Csángó Madonna Petrás Mária iparművész kiállítása a Vármegye Galériában IP. Szabó Ernő Adventi hangulat fogadja a Vármegye Galéria látogatóit Petrás Mária csángó iparművész szerdán megnyílt kiállításán. Domborművek sorakoznak a falakon, amelyek többsége az Újszövetségből, azon belül is elsősorban a Jézus születéséhez kötődő fejezetekből meríti témáját, néhány körplasztika is Szűz Mária és a kis Jézus alakját ábrázolja. Van ezekben a művekben valami - már a reliefek alakja is ezt hangsúlyozza - a középkor névtelen mestereinek áhítatából, s a mesternek, Csekovszky Árpádnak a hatásából is. Petrás Mária Magyarországra harminchárom éves korában érkezett. 1991 és 1995 között elvégezte az Iparművészeti Főiskolát. Hosszú út vezetett az „elcsángósított Biblia” műveinek megszületéséig. Hogy milyen hosszú, azt a megnyitón Kallós Zoltán Kossuthdíjas néprajzkutató vázolta, felidézve a moldvai magyarság - a csángók - magára hagyatottságának évszázadait. A Vatikán a XVIII. századtól következetesen olasz papokat küldött e missziós területre, hogy elrománosítsa a moldvai magyarokat és bukovinai lengyeleket, s a magyar nyelv használata végképp lehetetlenné vált az 1860-as évektől, amikor Majláth püspök lemondott a moldvai területről. A moldvai csángók ma is politikai üldözöttnek tekinthetők - mondta Kallós Zoltán, de arra a gazdagságra, különleges szépségre is utalt, amelyet a moldvai csángók archaikus nyelvében, népművészetében eredményezett a be- és elzártság. A motorkerékpárt hangutánzó szóval ott ma is „fartogtatónak” hívják, „csücsükés ’ fúj meg, aki trombitál, s „cinige” hangjait csalja elő a hegedűs. Hogy milyen különösen szépek lehetnek ezek a hangok, azt a tárlat megnyitóján a Tatros együttes tagjai és a kiállító közös zenélése érzékeltette. Ebbe a kultúrába, a „magyar csángók” világába, nyolcgyermekes családba született 1957-ben, Diószénben Petrás Mária, aki Hétfalu szakmunkásképzőjében elektroműszerészként végzett. Munka mellett a brassói népfőiskolán, a grafika szakon Klement Béla osztályában tanult, elvégezte az esti gimnáziumot. Magyarországra először Domokos Pál Péter születésnapi köszöntésére érkezett - amilyenben-sőséges volt az ünnep, olyan kiábrándító a fogadtatás a magyar hatóságok részéről, amikor magyar állampolgárságért folyamodott. Mindez - a népművészet tiszta formáinak hatása, a moldvai csángó magyarság mélységes vallásossága s a századvégi Magyarország érdes lelkisége - kifejeződik a többinyíre alig színezett kerámiakompozíciókban, amelyek alkotóját Szervátiusz Tibor azzal ajánlja a közönség figyelmébe, hogy „a Robbiákhoz hasonló módon kompozíciókat, figurális alkotásokat készít nagy méretekben is. Színezése kifinomult, nemes patinával átitatott, s mondanivalója a szülőföldből táplálkozó, mély vallásosság és tiszta emberség. Piéták, madonnák, változatok a csángó hitvilágra és életre...” Igen, folytathatjuk a gondolatot: Petrás Mária új megoldásokkal kísérletezve is azokra az aszszonyokra gondol, akik között felnőtt. „Igazi csodák, »fényes fejek« vannak közöttük - mondja - akik sajnos nem láthattak világot, és fényüket csak kis körben sugározhatták szét. Ez azért baj, mert a világban hiányzik ez a fény, másféle emberek vezetik a világot, mint ezek az asszonyok, akik odahaza most az ünnepre készülődnek.” Petrás Mária az a világot szeretné megmutatni, amelyben az ünnep, különösen a karácsony az élet meghatározó részét jelentheti jelen időben is. Lelkileg is készülnek ilyenkor az emberek, de kitakarítják a kerteket és az ólakat is, megbékélnek a szomszédjukkal, hazajönnek a gyerekek. Petrás Mária műveinek sikere azt jelzi, hogy ilyen ünnepekre nemcsak a csángók földjén, de a világ minden részén vágynak az emberek. A népi mesterek alázatát tükrözi a hagyományokat őrző alkotó plasztikája fotó: máté Péter Régi, ám élő kövek Fotóalbum az ismeretlen Mátyás-templomról Munkatársunktól Wass Albert versei, Esterházy Pál herceg zenéje foglalta keretbe a budavári Mátyás-templomban tegnap délelőtt rendezett könyvbemutatót. A Harmonia Caelestis dallamainak szerzője egyike volt a templom nagy mecénásának, ő építtette a barokk orgonát, Wass Albert pedig egyszerre tisztelgett műveiben az anyag és a szellem, a hit előtt. A maradandóság dicsérete az Élő kövek című könyv is, amelynek fotóit Gadányi György fotóművész készítette, szövegét Mátéffy Balázs múzeumigazgató írta, különlegesen szép, a kötet tárgyához méltó vizuális alkotássá pedig Vertel Beatrix formálta. Hármójuk munkájához kellett a Viva Holding Kiadó szervező munkája és az Incoronata, a Mátyás-templom kulturális központja kezdeményezőkészsége is. Mindez - fogalmazott a könyvbemutatón Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek - a kötetben oly módon tükröződik, hogy a képek nem egyszerűen a mindenki által ismert, illetve rejtett szépségeket mutatják be, de az épületet funkciójában ábrázolják, mégpedig szuggesztív erővel. A fotóművész hároméves munkájának, a válogatás alapját képező több ezer képnek köszönhetően olyan mű született, amely egyszerre szól azokhoz, akik gyönyörködnek a templomban, s azokhoz, akik a megmaradásáért felelősek. S ez fontos abban a korban, amikor a kereszténység - Wass Albert megfogalmazásában - „épít régi kőből új hazát”. A középkori szobrászat rejtett szépségeit is megmutatják a fotográfiák 2003. december 6., szombat Kultúra • Magyar sajt . Trianon kegyetlen tévedéseiről Munkatársunktól Magánkiadásban, a korábbi, Légrády testvérek által közreadott könyv hasonmásaként látott napvilágot az Igazságot Magyarországnak - Trianon kegyetlen tévedései című képes album, mely annak idején a Pesti Hírlap ötvenéves fennállása tiszteletére jelent meg. A könyv először sorra veszi, mit vesztett Trianonban Magyarország, majd áttekinti a Kárpát-medence nemzetiségi, politikai, gazdasági, közművelődési és kulturális viszonyait. Kitér a magyarság háborús felelősségének vitatott kérdésére, továbbá az utódállamok megalakulása körüli vitákra és bizonytalanságokra. A kötet nagyobbik hányada képekben mutatja be sok száz esztendős históriánkat Szent István király meghatározó tevékenységétől a baljós XX. századig, kitérve az elcsatolt területek múltjára és kultúrájára, továbbá az ott „túszul rekedt” nagy számú magyarság kilátástalan sorsára. Jótékonysági Shannon-koncert Új felállásában ma mutatkozik be először Budapesten a Shannon zenekar az International Buda Stage színpadán (II., Tárogató u. 1-3.). Az együttes dobosa a hangverseny után aukcióra bocsátja dobjait és aranylemezét a cukorbetegeket üdültető alapítvány javára. (E. E.) Kodály-kórusverseny Kodály Zoltánná Péczeli Sarolta tiszteletbeli elnöksége alatt rendezik meg a Kodály Zoltán III. Magyar Kórusversenyt a Pesti Vigadóban, a kétnapos rendezvényen hazai és határon túli magyar kórusok mérik öszsze erejüket. (E. K.) Karéi a Károlyi-palotában Körösi Zoltán Karéi című cirkuszi játékát felolvasóesten mutatják be vasárnap este hét órakor a Károlyi-palotában (V., Károlyi M. u. 16.). (M. K.) Aranylemezes a Besh'o'droM A Besh’o’droM zenekar Nekemtenemmutogatol! című albuma aranylemez lett, az elismerést a Mikulás nyújtja át ma este öt órakor a Fáklya Klubban. (K. K.) Cimborák reneszánsz napja A Duna Televízió gyermekműsora, a Cimbora baráti köre reneszánsz napot rendez vasárnap tíz órától a Budavári Történeti Múzeumban. A résztvevők megismerkedhetnek korabeli táncokkal, szokásokkal, készítenek iniciálét és reneszánsz papírpalotát. (V. Zs.) Mikulás-parti mozgássérülteknek A Mozgássérültek Budapesti Egyesülete Mikulás-partit szervez mozgássérült gyermekek részére ma 10 órától a Petőfi Csarnokban. A kézműves műhelyben a gyerekek dísztárgyakat készíthetnek karácsonyra. A műsort a Kaláka együttes, az Állami Artistaképző Intézet és a Z. Z. Musical Stúdió táncosai adják. (M. J. E.) Magyar Grammy-jelöltek Magyar művészek is szerepelnek a Grammy-díj várományosai között. Kurtág György Jelek, játékok és üzenetek című művét a legjobb kortárs klasszikus felvételek kategóriájában, míg Eötvös Péter Bartók A kékszakállú herceg várának karmestereként érdemelte ki a jelölést. (MTI) IGAZSÁGOT MAGYARORSZÁGNAK! A KÖNYV A LÉGRÁDY TESTVÉREK 1930-BAN MEGJELENT KÖTETÉNEK HASONMÁS MADALA. SZÁMTALAN ÉRVET SORAKOZTAT FEL A “BÉKEMŰ’ ELLEN. A KÖNYV MÁSODIK FELÉBEN KÉPSOROZATON KERESZTÜL NYERHETÜNK BEPILLANTÁST. NEMZETÜNK ÖNMAGÁÉRT ÉS EURÓPÁÉRT FOLYTATOTT 1000 ÉVES KÜZDELMEI.