Magyar Nemzet, 2004. január (67. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-02 / 1. szám

A Fidesz nem profitált az MSZP kudarcaiból A Tárki vezérigazgatója szomorú jövőt jósol az MDF-nek • A botrányok helyett a megszorítások befolyásolták a választókat Az MSZP-Fidesz párharcban bekövetkezett nyári fordulatot említik a pártok támogatottságában tapasztalt legfőbb tavalyi eseményként a közvélemény-kutató cégek lapunknak nyilatko­zó vezető, P­losi Tamás, a Tárki vezérigazgatója az elmúlt év adataira hiv­akozva azt valószínűsítette: a 2004-es választáso­kon hárm párt tud majd képviselőket küldeni az Európai Par­lamentbe, az MDF várhatóan nem éri el a bejutáshoz szükséges küszöböt. 11 Tábori Gabris,i.i.a_______________ E­gyértelmű tendencia olvasha­tó ki az elmúlt év közvéle­mény-kutatási adataiból: a nyár elejéig stabilan vezetett a Magyar Szocialista Párt. Nyár közepén azonban a kormányzat elbizony­talanodása következtében a szava­zók sorra pártoltak el a szocialis­táktól - összegezte a történteket Kolosi Tamás, a Tárki vezérigaz­gatója. Hangsúlyozta, hogy ezek a választópolgárok nem a Fidesz tá­mogatói táborát erősítették, ha­nem a bizonytalanok számát nö­velték. A 2003-as év végére a két nagy párt párharca gyakorlatilag döntetlenen állt, minimális, hiba­határon belüli Fidesz-előnnyel. Kolosi Tamás megítélése szerint a nagyobbik ellenzéki párt támoga­tóinak év végén tapasztalt néhány százalékos csökkenésében szere­pet játszhatott a Jobbik Magyaror­szágért Mozgalom ősszel bejelen­tett párttá alakulása és zászlóbon­tása is. Valamennyi nagy közvéle­mény-kutató cég - a Gallup, a Tárki, a Szonda Ipsos és a Medián - mérései azt támasztják alá, hogy a tavalyi év elején az MSZP még biztosan vezetett a Fidesz előtt. A teljes népességet nézve ja­nuárban öt és tizenkét százalék közötti szocialista előnyt mutat­tak ki a társaságok a Fidesszel szemben. A fordulatot - amellyel a nagyobbik ellenzéki párt átvette a vezetést az MSZP-től - kisebb­­nagyobb eltéréssel ugyan, de minden kutatócég a júniustól au­gusztusig terjedő időszakban re­gisztrálta. Ezekben a hónapokban dúlt a nyilvánosság előtt az adóvi­ta, és ekkor szivárogtak ki az egyes kedvezmények megvonásá­val kapcsolatos kormányzati el­képzelések. Az év utolsó hónap­jaiban készült kutatások az MSZP és a Fidesz versengésének ki­egyenlítődését mutatják. Ugyancsak közös jellemzője a múlt év közvélemény-kutatásai­nak, hogy a két nagy párt támoga­tottságának nyáron megindult változásával párhuzamosan növe­kedett a bizonytalanok aránya. A Szonda Ipsos januárban még 18 százaléknyi olyan válaszadót talált a teljes népességen belül, aki nem tudta, illetve nem árulta el, hogy kire adná a voksát. Ez az év végére 27 százalékra emelkedett. A Gal­­lupnál januárban 14 százaléknyi­an voltak a bizonytalanok és a tit­­kolózók, majd decemberre ez a szám 20 százalékra szökött fel. Szembetűnő változás a Gallup mé­résében az is, hogy az év során 8- ról 17 százalékra növekedett azok aránya, akik nem szavaznának egy mostani választáson. A parlamenti kispártok támo­gatottsága nem sokat módosult 2003-ban. A Szabad Demokraták Szövetsége szavazóinak aránya két és négy százalék, a Magyar Demokrata Fórumé egy és három százalék között ingadozott a tel­jes népességet nézve. Ezzel kap­csolatban Kolosi Tamás kérdé­sünkre azt valószínűsítette, hogy a 2004-es választásokon három párt tud majd képviselőket kül­deni az Európai Parlamentbe, az MDF várhatóan nem éri el a beju­táshoz szükséges küszöböt. A Tárki vezérigazgatója a későbbi választásokra utalva hozzátette: nehéz lesz úgy nyerni a jobbol­dalnak, ha a baloldal két koalíció­képes pártjával szemben a másik térfélen csupán a Fidesz lesz öt százalék fölött. Hann Endre, a Medián ügyve­zető igazgatója a pártok támoga­tottságában nyáron bekövetkezett fordulatról szólva a lapok és a hír­műsorok szerepére hívta fel a fi­gyelmet. Mint kérdésünkre fogal­mazott, már májusban tapasztal­ható volt, hogy „a kormány szá­mára kedvezőtlen irányba fordult a politikai napirend”. Itt említette azt is, hogy ekkorra kifulladt a száznapos programok hatása, és alábbhagyott az EU-csatlako­­zással, illetve az arról szóló nép­szavazással összefüggő lelkesedés az emberekben. Ezzel együtt csak nyár közepén vált mérhetővé a gazdasági közhangulat változása. Hann Endre úgy fogalmazott: a nyár végére mindez beérett, az el­lenzéki pártok összesített támoga­tottsága kismértékben túllépte a kormányoldal támogatottságát. A Medián vezetője szerint az MSZP-Fidesz párharcban tapasz­talt fordulat kevésbé tulajdonítha­tó a nagyobbik ellenzéki párt of­­fenzívájának. Példaként hozta fel, hogy amíg az ellenzék Magyar Bá­lint oktatási miniszter ügyeinek támadásával legfeljebb árnyalat­nyi változást hozott a pártok tá­mogatottságában, a kormán­y áfaemeléssel összefüggő bejelen­tése nagyban befolyásolhatta az MSZP táborának csökkenését. A KÉT NAGY PÁRT NÉPSZERŰSÉGE 2003-BAN (ÖSSZES MEGKÉRDEZETT) )----------------------------------------------------------------------------------zu --------------------------------------• Jan. Febr. Márc. Apr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. lan. Febr. Márc. Apr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. ---------------- í ----------------------------20--------------------------------------.--------------------------------------------­Jan. Febr. Márc. Apr. Máj. ián. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. Jan. Febr. Márc. Apr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. MAGYAR NEMZET-GRAFIKA FKGP: egy törpepárt elhúzódó agóniája T Továbbra sincs béke a Függet­len Kisgazdapártban (FKGP), a Deák József pártelnökkel szemben álló tagok karácsony előtt létrehozták a Kisgazda Tanácsot - tudta meg lapunk. A Hegedűs Péter korábbi fő­titkár által vezetett tömörülés sem a jelenlegi elnökséget, sem az ezzel szemben álló Réti Miklós exelnök és Balogh Gyula által képviselt irányza­tot nem támogatja. M­IF­ZSÓ ÁKOS_______________________ D­ecember elején Balogh Gyula vezetésével létrejött a Nem­zeti Szövetség, amelyben a koráb­bi, Torgyán-féle FKGP számos prominens személyisége is részt vesz, így többek között Szabó Já­nos egykori honvédelmi miniszter és Tamás Károly, a Földművelés­­ügyi és Vidékfejlesztési Miniszté­rium egykori államtitkára, vala­mint Réti Miklós volt pártelnök. Balogh Gyula a Magyar Nemzet­nek elmondta: a Független Kisgaz­dapárt jelenlegi vezetését illegi­timnek tartja, ezért velük nem kí­ván együttműködni. A szövetség tagja azonban „a megújult Függet­len Kisgazdapárt” nevű politikai szervezet - amely nem azonos az FKGP-vel -, valamint a Nyugdí­jaspárt. Úgy tudjuk, a Nemzeti Szövetség a júniusi európai parla­menti választásokra jött létre, tag­jai ennek eredményétől teszik füg­gővé a tömörülés további jövőjét. Az FKGP mostani elnökségét Hegedűs Péter exfőtitkár, a Kis­gazda Tanács jelenlegi ügyvivője sem nem tartja legitimnek. La­punknak elmondta: a tanácsot olyan kisgazdák alkotják, akik a párt valódi demokratizálásáért küzdenek. Az FKGP törvényes működé­sének helyreállítása érdekében a Legfőbb Ügyészséghez kívánnak fordulni, hogy az a bíróságon in­dítson keresetet a kisgazdák mostani elnöksége ellen, mivel az szerintük közokirat-hamisítás révén lett megválasztva. Hozzá­tette: szerinte az FKGP hasonló helyzetben van, mint az egykori KDNP. Kiss Zoltán, a Deák József által irányított elnökség sajtókapcso­latokkal megbízott alelnöke la­punknak cáfolta, hogy a párt je­lenlegi vezetői törvénytelen kö­rülmények között lettek megvá­lasztva. Kijelentette: Deák József elnökségét már a táblabíróság is megerősítette. A Kisgazda Tanácsról úgy vé­lekedett: nem létező szervezet­nek tartja, mivel az elnökségtől nem kapott engedélyt arra, hogy megalakuljon. Az alelnök hozzá­tette: a közelmúltban a Magyar Demokrata Fórummal és a Fi­desz - Magyar Polgári Szövetség­gel tárgyalások indultak a jobb­oldali együttműködés lehetősé­geiről. Szerinte ezt veszélyezteti a párton belüli „zavarkeltők” mos­tani szervezkedése. 2004. január 2., pémek Belföld " Máf ÜT II"ill­.el . Új esztendő, új jogszabályok Figyelni kell a dömpingszerűen módosuló törvényekre és rendeletekre Az idén életbe lépő jogszabályi változások következtében lehe­tővé válik például, hogy a házasságkötés után a férj vegye fel a feleség családi nevét. Újdonság lesz továbbá, hogy akár egy szem gyógyszert is vásárolhatunk a patikákban. Változnak a külföldről behozott használt személygépkocsik forgalomba helyezési szabályai is. Hazánk májusi EU-csatlakozásától meg­jelenik az uniós rendszámtábla, igaz, a jelenlegiek cseréje nem lesz kötelező. ■ SZAKÁCS-ZIVKOVICS_____________ I­dén a tavalyi, 60 napra elegen­dő gyógyszermennyiség helyett csak 30 napi adagot írhatnak fel az orvosok a betegeiknek. Kéthavi mennyiséget kizárólag különösen indokolt esetben rendelhetnek majd a doktorok. Változás lesz az is, hogy a térítésmentes gyógy­szerre jogosultaknak (közgyógy­­ellátottaknak) csak a háziorvos ír­hat majd fel közgyógylistán sze­replő medicinát, a szakorvos nem. A közgyógyellátottakat érinti, hogy idén egyéni pénzkeretet ha­tároznak meg számukra, s csak a meghatározott összeg erejéig vált­hatnak majd ki térítésmentesen gyógyszert a patikákban. EGY SZEM PIRULÁT IS VEHETÜNK A vény nélkül kapható gyógysze­rekből és egyes injekciókból nem kell majd egész dobozt megvenni a patikákban, ha csak néhány szemre van szükség. Lehetőség lesz akár egy darab pirula megvé­telére is. Az eredeti csomagolás megbontásáért és az új csomago­lás biztosításáért a gyógyszertá­rak plusz negyven forintot kér­hetnek el az orvosság árán felül. A gyógyszerárak változásáról a 11. oldalon található összeállításban olvashatnak. TÁPPÉNZ RÖVIDEBB IDEIG Márciustól a jelenlegi 180 napról 90-re csökken az úgynevezett passzív táppénz időtartama. Ez azt a betegállományt jelöli, ame­lyet a munkaviszony megszűnésé­től számított három napon belül lehet igénybe venni. Változatlan marad a táppénz mértéke: kórházi ápolás, illetve két évnél rövidebb munkaviszony esetén a bér 60, más esetekben 70 százaléka. INGYENPARKOLÁS AZ EU-BAN A mozgássérültek 2004 nyarától szabadon parkolhatnak az Euró­pai Unió valamennyi tagországá­ban a kijelölt helyeken. Az ehhez szükséges új, EU-előírásoknak megfelelő parkolási engedélyt júli­us 1-jével vezetik be számukra. HÁZASTÁRSAK NÉVVISELÉSE Jogszabályváltozás következtében január elseje után lehetőség lesz arra, hogy a házasulandó felek összekapcsolják családi neveiket. Érdekesség, hogy a férj akár a fele­ség családi nevét is felveheti. Mindketten dönthetnek azonban úgy is, hogy saját nevüket tartják meg. A házasság megszűnése ese­tén lehetőség lesz arra is, hogy a felek a korábban választott nevet viseljék tovább. Módosul a közös gyermekek névviselésére vonat­kozó szabályozás is. A jövőben a gyermek bármely szülő családi nevét viselheti, erről a szülőknek kell megállapodniuk. VÁLTOZÓ AUTÓIMPORT ÉS RENDSZÁM 2004. február elsejétől változnak a külföldről magánszemélyek által behozott használt személygépjár­művek forgalomba helyezési sza­bályai. Bevezetik a regisztrációs adót: az okmányirodák és a köz­ponti hivatal csak abban az eset­ben engedélyezi a használt gépko­csi forgalomba helyezését, ha ezt az adót befizették. 2004. május 1- jén megjelenik az uniós rend­számtábla, amely csak annyiban tér majd el a mostanitól, hogy a nemzeti trikolórt felváltja az EU zászlója, és a táblán megjelenik az ország felségjelzése. Nem lesz kö­telező azonban a régiek cseréje, így minden korábban kiadott rendszámtábla továbbra is hasz­nálható lesz. Változik a gépkocsik eredetiségvizsgálata is. Július 1-jé­­től már nem a vállalkozók, hanem a Belügyminisztérium adja ki az autók eredetiségét igazoló doku­mentumot. SZIGOR A BÍRÓSÁGON Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács novemberi döntése szerint fegyelmi eljárás indul a bírák ellen január 1-je után, ha túllépik az íté­letek írásba foglalásának 30 napos határidejét. A bonyolultabb bün­tetőügyekben 60 nap áll majd a bí­rók rendelkezésére. A bíróságok késedelmes írásba foglalása akkor került a figyelem középpontjába, amikor a Tocsik-ügyben az elsőfo­kú ítéletet késedelmesen, több mint öt hónap után foglalták írás­ba 2002 szeptemberében. INTERNETES JELENTKEZÉS A FELSŐOKTATÁSBAN Az első száz jelentkező elektroni­kus úton adhatja be felsőoktatási felvételi jelentkezését 2004-ben, így teszteli az Országos Felsőokta­tási Felvételi Iroda azt a rendszert, amelyet 2005-től kíván általáno­san bevezetni. BIZTONSÁGOSABB JÁTSZÓTEREK Január 1-jén lép hatályba az a mi­nisztériumi rendelet, amely az eu­rópai uniós szabványoknak megfe­lelően szabályozza a játszótéri esz­közök biztonsági követelményeit. A rendelet szerint valamennyi játszó­tér felülvizsgálatára sor kerül, majd legkésőbb öt éven belül, 2008 végé­ig ki kell cserélni azon eszközöket, amelyek nem feleltek meg a bizton­sági előírásoknak. Magyarországon 15-20 ezer játszótér van, többségük nem felel meg ezeknek a követel­ményeknek.

Next