Magyar Nemzet, 2004. május (67. évfolyam, 110-136. szám)
2004-05-03 / 110. szám
Kompország végképp kikötött MN-ÖSSZEÁLLÍTÁS Végképp kiköt a kompország a nyugati parton - mondta Mádl Ferenc szombaton az EU- csatlakozás tiszteletére tartott ünnepségen, a budavári Sándor-palotában. A köztársasági elnök hangsúlyozta: örökségünk nélkül Európa is más, szegényebb volna. Kitért arra, hogy Magyarország nem üres kézzel megy az unióba, sok értéket visz magával. - Büszkék lehetünk a szorgalmas és jól képzett magyar munkaerőre, a nehéz körülmények között is nagyszerű eredményeket felmutató tudományra, világsikereket arató művészeinkre, olimpiai bajnokainkra és csodálatos tájainkra, műemlékeinkre, városainkra - sorolta az államfő. - Olyan országban szeretnénk élni, amely a mai, fejlett Európában uralkodó elvek és értékek jegyében működik. Ebben számíthatunk az EU támogatására, az azonban a mi felelősségünk, hogy mire jutunk a szegénység, a családok és az aggasztó demográfiai helyzet, az egészségügy, az agrártársadalom, a környezet, az oktatás és a nevelés hosszú távú gondjainak oldásában - hangsúlyozta. Az ünnepségen Szabad György, aki 1990 és 1994 között az Országgyűlés elnöki tisztét töltötte be, azt mondta: nem értük el reményeink egy részét, de örülni kell ennek a napnak. Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnöke úgy fogalmazott: ebből az ünnepből a hétköznap is kap egy kicsit. Úgy vélte: a legfontosabb az lenne, hogy az emberek ezt átérezzék, illetve megértsék, mi kezdődik most Magyarországon. Az ünnepi rendezvényen, illetve az azt követő fogadáson részt vett többek között Boross Péter volt miniszterelnök, Antall Klára, Antall József volt kormányfő özvegye, Erdő Péter bíboros, prímás, esztergombudapesti érsek és még számos közéleti személyiség. 2004. május 3., hétfő Belföld • Mafar Imi II „Május 1. az új időszámítás kezdete” Harminc hátrányos helyzetű gyermek ment át először útlevél nélkül a magyar-osztrák határon Koncertekkel, táncprodukciókkal és tűzijátékkal szórakoztatták azt a több tízezer embert, aki Budapesten, a Hősök terén ünnepelte Magyarország európai uniós csatlakozását. Medgyessy Péter kormányfő új időszámítás kezdetének, nagyszerű pillanatnak, felemelő érzésnek nevezte Magyarország uniós belépését. Iái OZIRIÁK Tmrf_______________ P éntek este 11 órától az EU országainak budapesti nagykövetei valamint az unió magyarországi nagykövete sorra szólaltatták meg a csatlakozásig, éjfélig hátralévő időt jelző gongot. Az utolsó gongütéskor - melyet Medgyessy Péter miniszterelnök végzett el -, a csatlakozás időpontjában elkezdett peregni a homok az Időkerékben. Medgyessy Péter új időszámítás kezdetének, nagyszerű pillanatnak, felemelő érzésnek nevezte Magyarország uniós belépését, melyért tízmillió magyar ember dolgozott. Köszönet érte - tette hozzá. Úgy vélte: visszatértünk Európához, azokhoz az értékekhez, amelyeket ezer éve vall magáénak Magyarország. „Ne várjunk Európától csodát, a csoda bennünk van” - mondta. „Európa nem több, nem kevesebb, mint egy nagyszerű esély” - fejtette ki. A miniszterelnök a határon túli magyarokat megszólítva üzente: Magyarország megtesz mindent, hogy azok is minél hamarabb az EU tagjai lehessenek, akik most még nem léptek be az unióba. A csatlakozás időpontjában, szombaton nulla órakor történt meg az első uniós határátlépés. A kormány által szervezett rendezvények részeként harminc halmozottan hátrányos helyzetű gyermek ment át a magyar-osztrák határon Hegyeshalomnál. Napközben Medgyessy Péter Wolfgang Schüssel osztrák kancellárral Sopronpusztán, az 1989-es határnyitás helyszínén megnyitotta az egykori vasfüggönyhöz tartozó, az eredeti alapján rekonstruált kaput. Másfél évtizeddel ezelőtt ebben a térségben törték át a határt az NDK-állampolgárok, és menekültek Nyugat-Európába. A kaput lezáró lánc átvágását követően Medgyessy Péter hangsúlyozta: soha többet nem lehet ezen a helyen határ, amely az embereket elválasztja egymástól. „Azt látom, Magyarország örül (...), és úgy látom, Ausztria is örül” - mondta. Az osztrák kancellár köszöntőjében kijelentette: húsz éve még utópia volt, több mint tíz éve kiváltság, ma pedig realitás, hogy Ausztria és Magyarország ismét egyesülni tudott. Wolfgang Schüssel rámutatott: az unióban sok impulzus lesz, hiszen az EU több gazdasági uniónál, foglalkoztatási közösség, szociális és értékközösség, kulturális közösség is egyben. A köszöntőket követően az ünneplők a kormányfőkkel dedikáltatták emlékútlevelüket, amelyet a soproni önkormányzat 5000 példányban adott ki. Az útlevélben fotók elevenítik fel az 1989-es határáttörés pillanatait. Budapesten szombat reggel mintegy ötszáz május elsején született gyermek reggelizhetett együtt politikusokkal. A Lánchíd úttestének két oldalán, a híd teljes hosszában piros és zöld molinót feszítettek ki, középen pedig fehér asztalsor állt, Magyarország nemzeti színeit jelképezve. A rendezvényre feleségével ellátogatott Medgyessy Péter is, aki újságíróknak elmondta: az Európai Unió hosszabb távon a legtöbbet a fiataloknak hoz, azoknak, akik még el sem kezdték az iskolát, vagy éppen most kerülnek majd az iskolapadba, „és akik majd egy későbbi időszakban biztosan olyan európai polgárok lesznek, akik teljesen egyértelműen látják azt, hogy nincs különbség Európa polgárai között”. Az Erzsébet hídról több ezer köbméter ivóvizet zúdítottak vízesésként a Dunába FOTÓ: tarnay Kata Kövér a feltétel nélkül lelkesedőkről HÍRÖSSZEFOGLALÓ Csak akkor tudja kihasználni Magyarország az uniós csatlakozás közép- és hosszú távú lehetőségeit, ha ismét nemzeti kormánya lesz - hangsúlyozta Kövér László pénteken Salgótarjánban. A Fidesz országos választmányának elnöke úgy fogalmazott: „nekünk nem az Európai Unió az ellenségünk, hanem saját kormányunk az ellenségünk”. Hozzátette: az unió nem tehet arról, hogy Magyarország állampolgárai kissé szorongva várják a csatlakozást. Nem az EU kényszerítette ránk az elmúlt két esztendő bajait, hibás döntéseit, az ebből fakadó megpróbáltatásokat -jegyezte meg, bírálva a Medgyessykabinetet. - Ilyen körülmények között csak azok próbálják nekünk megparancsolni a feltétel nélküli lelkesedést az unió iránt, akik egykor feltétel nélkül lelkesedtek a Szovjetunió iránt is - vélekedett. Pokorni Zoltán Fidesz-alelnök pártja majálisán szombaton a Hajógyári-szigeten arról beszélt: fontos, hogy kik lesznek az első magyar európai parlamenti képviselők, „hazájukat tehetségükkel és munkájukkal szolgáló Magyarország-szószólók vagy belpolitikai vitákat exportáló pártharcosok”. Hangsúlyozta: az integráció lehetőség, de a sikerhez józanságra, előrelátásra és átgondolt politizálásra van szükség. A Fidesz szombaton is gyűjtötte az aláírásokat FOTÓ: ÉBERING ANDRÁS Orbán: Európa újjászületik Két történelmi feladat áll Magyarország előtt: a gazdaság felzárkóztatása és a társadalom felemelése, egyik sem képzelhető el a másik nélkül - hangsúlyozta Orbán Viktor volt miniszterelnök az Újraegyesülő Európa című ünnepi rendezvényen tegnap a Parlament felsőházi termében. M Kis Ferenc__________________________________________ Elfogadhatatlannak nevezte a Fidesz elnöke, hogy a magyar embereknek 20 év helyett 40-et kelljen várniuk az Európai Unió fejlettségi szintjének eléréséig. Kifejtette: a polgári kormány idején 2000-től évente két százalékkal az uniós átlag fölött növekedett a magyar gazdaság, a jelenlegi ciklusban azonban ez az ütem a felére, évi egy százalékra csökkent. Orbán Viktor arról is szólt, hogy az unió bővítésével az újjászülető Európában meg kell újítani a szociális piacgazdaságot is. - Az európai unió legfőbb célkitűzésévé kell tenni, hogy növeljük a termelékenységet, csökkentsük a jövedelmi különbségeket a társadalmakon belül és új munkahelyeket teremtsünk - fogalmazott az exkormányfő. Hozzátette: Európa nem követheti az amerikai individualista társadalmi modellt, amely a piac mindenhatóságára épül. Ezzel összefüggésben kiemelte az állam szerepét az alapvető értékek és az emberek megvédésében. Az európai újraegyesítés kapcsán a kontinens civilizációjának történetét egy boltívhez hasonlította, amelynek építőkövei a nemzetek. Hangsúlyozta: minden építőkő nélkülözhetetlen, hiszen a boltív szerkezetéhez hasonlóan „egymástól függünk, és egymást tartjuk meg”. Orbán Viktor szerint az európai nemzetek boltíve két pillérre, a kereszténységre és a humanizmusra épül. A Fidesz elnöke úgy véli, az újraegyesülő Európának, illetve Amerikának egymást kell segítenie abban, hogy egyikben se kerekedhessenek felül a „rossz ösztönök”, azok a „démonok”, amelyek az öreg kontinensen a XIX. században többször megbontották a békét. Az eseményen - amelyet a Batthyány-alapítvány és a Szabad Európa Központ rendezett - Vizy E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke azt hangsúlyozta, hogy meg kell őriznünk nemzeti értékeinket, és anyanyelvünkön kell továbbadni tudásunkat, mert „csak így élhet tovább a nemzet”. Az ünnepi rendezvényen felszólalt Martonyi János volt külügyminiszter és Deutsch Tamás, az Országgyűlés alelnöke is. Medgyessy az MSZP mellett kampányolt . Munkatársunktól______________ Magyarország ma igazságosabb, demokratikusabb és modernebb, mint két évvel ezelőtt volt - jelentette ki Medgyessy Péter miniszterelnök az MSZP május 1- jei majálisán. Úgy vélte: a gyorsabb haladást elsősorban a megosztottság akadályozza, amelyet a baloldal oldhat fel. A kormányfő beszédében Magyarország és az unió kapcsolatát egy házassághoz hasonlította, amely, szavai szerint, mint minden frigy, illúziókkal kezdődik, együtt jár majd kisebb fájdalmakkal, mégis jó házasság lesz. Nem vagyunk többé lesajnált, másodosztályú európaiak - jelentette ki az eseményen Kovács László, az MSZP elnöke, külügyminiszter. Úgy vélte: a kormány jól zárta le Brüsszelben a csatlakozási tárgyalásokat; amit elért, az az elérhető legjobb. A szocialisták vezetői támogatóikkal találkoztak FOTÓ:ÉBERING ANDRÁS HORN ITTHON HAGYNÁ A JOBBOLDALT. Nem vinném magammal a jobboldalt - jelentette ki Horn Gyula volt miniszterelnök, az MSZP kampányfelelőse a Magyar Hírlap azon körkérdésére válaszolva: „Mit vinne magával az unióba? / Mi az, amit mindenképpen maga mögött hagyna?” Dávid elégtételről, Kuncze kezdetről szólt Is Munkatársunktól.______________ A z MDF és az SZDSZ üdvözölte, amíg a MIÉP elítélte országunk uniós csatlakozását a hét végi rendezvényén. DÁVID: ELÉGTÉTEL AZ UNIÓ. Esélyt teremt az európai integráció a magyar nemzet lelki megújulására és annak bizonyítására, hogy mi mindannyian jobbá akarunk válni - mondta Dávid Ibolya szombaton Pécsett, az MDF uniós ünnepségén. A pártelnök szerint azonban az integráció nemcsak esély, hanem elégtétel is Trianonért, a második világháborúért, az 1956-os forradalomért és az azt követő megtorlás éveiért, azaz azon történésekért is, amelyek csúfot űztek a magyar nemzettel. A csatlakozás azt is felajánlotta, hogy mint anyaország, az egész Kárpát-medencei magyar nemzet élő lelkiismeretét is vigyük be az unióba, és ügyeljünk arra, hogy a bővítés a jövőben kiterjedjen azokra az államokra is, ahol nagyobb számú magyar közösségek élnek - szögezte le. Az Antall József tabáni szobránál tartott megemlékezésen pénteken Dávid Ibolya arról beszélt: a néhai miniszterelnök szellemileg és erkölcsileg is hozzájárult Magyarország uniós csatlakozásához. Egyben felháborodását fejezte ki, amiért idén másodszor ismét megrongálták Antall mellszobrát. A rendezvényen Tölgyessy Péter fideszes országgyűlési képviselő, az SZDSZ egykori elnöke is beszédet tartott. KUNCZE: ÚJ KEZDET. Új kezdet előtt állunk, új kezdetet teremtettünk, elrendeztük a jövőt - mondta Kuncze Gábor szombaton Budapesten, az uniós csatlakozást köszöntő SZDSZ-sajtótájékoztatón. Továbbra is csak magunkra számíthatunk. Egy azonban bizonyos: új kezdet előtt állunk - jelentette ki a szabad demokraták elnöke, frakcióvezetője. „Biztos vagyok benne, hogy Vásárhelyi Miklós, Petri György, Solt Ottilia, Szabó Miklós vagy Antall József, Csengey Dénes, Isépy Tamás számára életük legboldogabb napja lenne a mai” - közölte a rendszerváltás óta elhunytakra utalva. CSURKA: GYARMATOSÍTÁS. A MIÉP elnöke szerint a gyarmatosítás új formája valósul meg Magyarország uniós csatlakozásával. Csurka István pártja a budapesti, Nesze semmi, fogd meg jól! címet viselő rendezvényen ismét nemzeti ellenállásra szólította fel a MIÉP szimpatizánsait. A legfőbb nemzeti kérdésnek a földet nevezte, amit szerinte rövid időn belül idegenek kezére akarnak juttatni. Úgy vélte, ezzel Magyarország már most zajló betelepítése a cél, főleg Izraelből, Palesztinából, Oroszországból, Ukrajnából, Fehéroroszországból.