Magyar Nemzet, 2004. augusztus (67. évfolyam, 200-228. szám)
2004-08-30 / 227. szám
Kfira Killlíra 2004. augusztus 30., hétfő Rovatvezető: Dippold Pál Megnyílt a zsidó nyári fesztivál Megnyílt tegnap Budapesten a VII. Zsidó nyári fesztivál. „Öröm, hogy ünnepelhetjük a zsidó kultúra ünnepét, az európai zsidó kultúra napját, és bánat, mert ez az év a holokauszt 60. évfordulója” - mondta Zoltai Gusztáv a zsidó könyvnapok helyszínén, a Wallenberg emlékparkban. (MTI) Támogatás a nemzetiségeknek A Szlovákiában élő nemzetiségek fesztiválját tartották Tornaiján. A szlovák kulturális tárca idén még egyetlen nemzetiségi kultúrának járó támogatást sem utalt át, ám e fesztiválra közel három és fél millió koronát fordított. Közismert, hogy a Tornaija közeli gombaszögi völgyben az elmúlt években pénzhiány miatt csaknem elhalt a szlovákiai magyarok több évtizedes hagyománnyal bíró legnagyobb országos népművészeti rendezvénye. (MTI) Fejtő Ferenc kilencvenöt éves 1909. augusztus 31-én született Nagykanizsán Fejtő Ferenc Párizsban élő magyar kritikus, író. József Attilával együtt alapította a Szép Szó című folyóiratot. 1947-49-ben Károlyi Mihály nagykövet bizalmasaként a párizsi magyar sajtóirodát vezette, de a Rajk-per miatt szakított a magyar politikai élettel. 1955-ben francia állampolgár lett. (MTI) A hetvenkedő katona A Gorsiumi nyári játékokon tegnap bemutatták Plautus A hetvenkedő katona című vígjátékát. A címszerepet Koncz Gábor, Philocomasium szerepét Xantus Barbara, Pleusidest Boros Zoltán, Palaestriót pedig Rékasi Károly alakította. Az előadást a nemrégiben súlyos autóbalesetet szenvedő Pécsi Ildikó rendezte. (MTI) Manuel de Oliveira kapja az Arany Oroszlánt N MTI________________________ Stévén Spielberg és Tom Hanks nyitja meg szerdán a 61. Velencei filmfesztivált. A mustra hivatalos válogatásában 21 film kapott helyet, köztük több amerikai, mint bármelyik eddigi szemlén: az Arany Oroszlánért versengő alkotások fele kerül ki az Egyesült Államokból és Ázsiából, a másik fele európai lesz. Lesz egy szekció digitális filmeknek, és Éjfél sorozatcímmel sokkoló filmeket mutatnak majd be, a Corto cortissimo (hozzávetőleges fordításban: Incificici) szemlén pedig 26 rövidfilmet pergetnek le. Arany Oroszlán-életműdíjat Manuel de Oliveira portugál filmrendező kap, és levetítik O quinto irríperio (Az ötödik birodalom) című alkotását. A brit John Boorman elnökletével működő zsűri különleges Arany Oroszlánt is átad a 80 éves amerikai Stanley Donennek. Tábor magyar amerikaiaknak A klasszikus irodalomtól napjainkig • Havas Judit Alapítványt hoztak létre Mit jelent számodra a nemzedék mint fogalom? - kérdezték a vizsgán egy amerikai fiataltól. így válaszolt: mi, akik most ebben a nyári iskolatáborban az óhaza kultúrájával ismerkedünk, egy nemzedék vagyunk, azért, mert magyaroknak is tartjuk magunkat. A Kormos Vat.F.ria_____________ E szavakat az Egyesült Államokból, a New York állambeli Fillmore-ból hozta magával Havas Judit. Második alkalommal kapott meghívást, hogy magyar irodalmat tanítson, és jövőre is várják. Itthon és külföldön elsősorban előadóművészként ismerik, ám ebbéli hivatásától több dolog elválaszthatatlan. Könyv- és műsorszerkesztő, az irodalomtudomány doktora, a Petőfi Irodalmi Múzeum főtanácsosa. Amúgy pedig szenvedélye a tanítás. Nem véletlen, hogy a Duna Televízió nemrég ismét sugározta egyetemista tanítványaival készült, Verselő című műsorát. Ezúttal amerikai élményeiről számol be. Ötödik éve szervezi Fillmoreban Kerekes Judit New Jerseyben élő matematikus a magyarságismereti stúdiumokat és a hozzá kapcsolódó programokat. A tábor működtetését nagymértékben segítik az amerikai cserkészszervezetek, de a tizenhat napos nyári kurzuson minden érdeklődőt szívesen fogadnak. Az idén mintegy százan érkeztek Clevelandből, Chicagóból, Bostonból és New York környékéről. A foglalkozásokat korosztályonként tartottuk. Magyarország földrajzát, történelmét, irodalmát, nyelvtanát a Dömötör Gábor által igényesen szerkesztett könyvek és munkafüzetek fogják össze - magyarázza Havas Judit. Megemlíti, hogy az írásos anyagot ő a maga módján igyekezett kiegészíteni. Még itthon dupla CD-re rögzítette azoknak a költőknek a verseit, akiknek élete és művei az említett kétkötetes tananyagban szerepeltek, így egyszerre olvashatják és hallgathatják a műveket, s a munkafüzeti feladatok megoldása is könnyebbé válik. Tudott, hogy a nagy távolságok miatt az óhaza kultúrájához is ragaszkodó családok nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy a gyerekeiket eljuttassák azokra a helyszínekre, ahol jó színvonalon oktatják őket a magyarsággal összefüggő témákban. Ezek telente a hét végi magyar iskolák, a nyári szünidőben pedig például a fillmore-i tábor. Az amerikai gyerekek nagyon önállóak, és valóban a sikerre, az eredményre összpontosítanak, így ha egy tárgyat, egy témát megszerettek, akkor a tanulást igen komolyan veszik. - Mit lehet megtanítani a magyar irodalomból bő két hét alatt, amikor valaki szinte egész évben az angol nyelvben él, gondolkodik? - Sokat. Magam sem hittem volna, hogy ennyire nyitott és szorgalmas tanítványaim lesznek. Lehet, hogy kezdetben a szülők, nagyszülők óhajára fordultak a magyar kultúra felé, de az idők folyamán mindez mély érdeklődéssé vált bennük. Különben mi késztetne egy kamaszt a vakáció idején arra, hogy a záróvizsga napján reggel hatkor felkeljen, és hétkor már a tételeken dolgozzon? Vagy ismét kérjék tőlem azt a Kosztolányiírást, amelynek alapján az előző évben szójátékot játszottunk? A tanítványaim közül senki nem akarta elbliccelni az órákat, lelkiismeretesen jegyzeteltek, s ha nem értettek egy feladatot a munkafüzetben, újra meg újra kérdeztek. - Milyen tanmenet szerint haladtak? Mi volt a mérce, a kívánalom? - A tanítás reggel kilenctől déli egy óráig több csoportban tartott, az én két csoportomban tizenötentizennyolcan voltak. Feszes ritmus szerint dolgoztunk, hiszen az alkotók körében Kisfaludy Károly és Kányádi Sándor egyaránt szerepelt, tehát a klasszikus magyar irodalomtól el kellett jutni napjainkig. - Hogy-hogy kellett? - Mint említettem, a tanulás senkinek nem jelentett kényszert. Igaz, az előző kurzus tapasztalatai alapján tudatosan alakítottam a személyre szóló metódust. Sokat olvastattam hangosan, a verseket körbeadtam. Egy New York-i fiú például eleinte még szólt, hogy álljunk meg, ismételjünk, később már nem kérte ezt. Sokat számított, ahogyan az ember ez egy verssor vagy szó mögöttes tartalmát átadta. A hangsúlyok, a mondatok zenéje pedig a magyar nyelvtan sajátosságait segített megértetni. Ebben nemcsak az itteni egyetemi oktatási tapasztalataim segítettek, de az előadó-művészi rutinom is. A záróvizsgán talán jobban izgultam, mint a tanítványaim. A bizottságtól, amelynek az adott tárgy oktatói nem lehettek tagjai, zárt borítékban kapták a tételeket. Nem kellett miattuk restelkednem... Hogy a nyári tábor programjai, a záróünnepség után - mint mindig - még futotta erejéből a magyar közösségek meghívásainak eleget tenni, Havas Judit energiáját ismerve: természetes. Ám volt valami, ami meglepetésként érte. Tisztelői és barátai az Egyesüllt Államokban bejegyzett és a nevét viselő alapítványt (Judith Havas Foundation) hoztak létre, hogy mindaz, amit tud, a jövőben még többekhez, juthasson el. Semmi sem olyan egyértelmű 11 KASNYI PF.TF.R_______________ Ha egy kicsit közelebbről veszszük szemügyre a dolgot, kiderül, hogy semmi sem olyan egyértelmű - mondja Elek Tibornak Rakovszky Zsuzsa regénye, A kígyó bőre kapcsán. A mondat akár kulcsa is lehet a kötetnek (Fényben és árnyékban), amely az irodalomtörténész és lapszerkesztő Elek eszszéit, tanulmányait és interjúit tartalmazza. A mű kortárs irodalmunkat vizsgálja, a közelmúltban elhunyt regényírótól, Gion Nándortól a legifjabb írókig-költőkig, Rott Józsefig és Varró Dánielig. A szerző - túl a napi irodalmi divat és konjunktúra szeszélyein - az értéket keresi. Könyve alcíme - Az irodalmi siker természetrajza - csalóka. Az ugyanis, hogy mitől lesz egy mű ideig-óráig sikeres, míg más, esetleg értékesebb alkotás miért marad árnyékban, nem derül ki, nem is derülhet ki egyértelműen a kötetből. Ezt még soha senkinek nem sikerült megvilágítania. Ám a kérdésen tűnődni, arról meditálni mégis fontos. „Közhely ma már - tűnődik Elek Tibor, -, hogy a szövegből a befogadás, az értelmezés során jön létre a műalkotás, bár az számomra már kevésbé evidens, hogy ahány befogadás, ahány olvasó, annyi érvényes, egymással egyenrangú olvasat”. Hogy így van-e, nem lehet pontosan tudni. Hamvas Béla azt állítja, hogy egy remekmű, ha elkészült, akár a fiókban is remekmű marad, függetlenül attól, kezébe veszi-e valaki vagy sem. Hogy hol az igazság, nem tudni. Szemlélet dolga. A szerző eltűnődik azon, miért fogadták „az első recenziók” olyan rajongó áhítattal Esterházy Péter sok vitát kavaró Javított kiadását. Miért tűnik „korszerűtlen regénynek” Gion remeklése, az Ez a nap a miénk. Hogyan lett „a magyar irodalmi modernség kései klasszikusa” az erdélyi Székely János, akinek művét életében csak nagyon kevesen ismerték. Aggodalommal fürkészi a kárpátaljai magyar irodalmat: „készülődik-e már ott valami új”, hiszen „Kárpátalja magyar irodalmát a legek irodalmának is nevezhetnénk - negatív értelemben. Értékekben a legszegényebb, hiszen a legkisebb és legfiatalabb magyar irodalom...” Érdeklődve fürkészi, hogyan tűnik - Márai után - újra látókörünkbe „a felvidéki magyar polgárság” Grendel Lajos regényeiben. Interjúiban pedig arról faggatja irodalmunk jeleseit (többek között Gergely Ágnest, Szilágyi Istvánt, Zalán Tibort, Buda Ferencet és Esterházy Pétert), milyen is az író, a költő státusa ma, embert próbáló korunkban. (Elek Tibor: Fényben és árnyékban, Kalligram, Pozsony, 2004.) kultura@magyarnemzet.hu Hazai művészek az Üitmarkon 11 MTI________________________ Neves magyar előadóművészek léptek fel a hét végén Amszterdamban a nagy hagyományú kulturális fesztiválon, az Üitmarkon. A világzenei, dzsessz- és klasszikus zenei produkciók után a kortárs vizuális művészetek, a fotózás és a képzőművészetek képviselőinek alkotásait állítják majd ki. Október végén jelenik meg tizenegy holland műfordító közös kötete, amely a fordítók egy-egy kedves munkájának egy fejezetét tartalmazza ismertető-méltató szöveg kíséretében. A Tweede Ronde (Második menet) című negyedéves amszterdami folyóirat pedig szeptember végi számát a magyar írónőknek szenteli. Bence Ottó, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma tulajdonában levő Hungarofest Kht. igazgatója a korábbi hasonló külföldi bemutatkozásokhoz képest progreszszívnak nevezte a hollandiai évadot. A nyitott holland társadalom, a rugalmas fogyasztói karakter a hagyományos értékekkel szemben fogadókészebb az alternatív produkciókra, különösen kedvelik a kísérletező, formabontó és műhelyjellegű alkotásokat - fűzte hozzá. Az igazgató hangsúlyozta: ez az első olyan kulturális évad, amikor a magyarok úgymond nem erőltették programjaikat a vendéglátó országra, hanem annak kurátorai válogathattak egy „menüből”. Mint mondta, biztos abban, hogy a jövőben ez a modell válik irányadóvá. A hollandiai évad a magyar országkép korszerűsítésének első szakasza lehet - fejtette ki. Elképzelése szerint a műdalokra és csárdásromantikára építő országkép helyett inkább a kortárs kultúra értékeinek közvetítésére van szükség. Bence Ottó becslése szerint az Altmarkon berendezett magyar utca rendezvényeit nyolc-tízezren látogatták meg a hét végén. Wass Albert védelmében „A könyvek világában az olvasó az, aki ítél” ___Haki.ikNyrrf.rt___________________ D ivat lett Wass Albertet támadni címmel közöl cikket az Erdélyi Napló című, Kolozsvárott szerkesztett hetilap. Az írás szerzője, Fábián Tibor szerint a mezőségi születésű író művei „diadalutat jártak be, ha nem is világszerte, de az egész »magyar világban«”, ami nem csupán az alkotó, hanem az olvasás és a könyv sikere is egyben. Azonban - folytatja Fábián - „sokan nem nézik jó szemmel, hogy az olvasóközönség felfedezte magának a Vasasszentgotthárdról indult írót, és falja életműsorozatát”, s hogy „a legtöbb magyar könyvesboltban nem Esterházy Péter vagy az anyaországban csak Imre Kertésznek nevezett Nobel-díjas író művei, hanem az »ismeretlen« Wass Albert könyvei iránt van a legnagyobb kereslet”. A cikk szerzője szerint a fanyalgók táborát „egyrészt azok alkotják, akik még a rendszerváltozás előtti pártos gondolkodással mérlegelik az írót”, s „akiknek a szemében Wass az Egyesült Államokban történt többszöri átvilágítása (és tegyük hozzá: a romániai semmitőszék nemrégiben hozott döntése ellenére - fasiszta, aki felbujtotta az Észak-Erdélybe bevonuló honvédeket több román kivégzésére”. Fábián Tibor azt a kérdést isfelteszi, hogy amikor úgy döntött a Fővárosi Közgyűlés, hogy Budapesten nem kaphat szobrot a Kard és kasza és A fontinelli boszorkány írója, tagjai „vajon konzultáltak-e előtte az erdélyi Wass-szobrokat »megdöntő« román hatósággal”. Fábián szerint a fanyalgók másik része azokból az írókból áll össze, akik tudják, hogy „soha nem fog negyedannyi könyvük sem elfogyni, mint az általuk lenézett írónak”. „Ezért jobb híján csuklóból lövik a különféle megjegyzéseket: gyenge, gyermekien egyszerű, csak a jobboldaliak olvassák, egykötetes szerző, egészen a nevetségesség határát súroló szélsőségesekig, akik a könyvesboltba már be sem lépnek, ha a kirakatban ne adj’ Isten Wass-kötetet pillantanak meg...” - írja a szerző ellenfeleiről Fábián. Cikkét azzal zárja, hogy „Wass Albert népszerűségének nem tud határt szabni a sértődött középszerű írók áskálódása, mert a könyvek világában az olvasó az,,aki ítél”, s „ő az, aki felment vagy rehabilitál”. WASS ALBERT Wass Albert