Magyar Nemzet, 2004. október (67. évfolyam, 259-287. szám)

2004-10-01 / 259. szám

□ llapjaint­ Belföld 2004. október 1., péntek WMk né­ m is Munkatársainktól RÁCZ JENŐ egészségügyiminiszter-jelölt 2002. június 1-je óta az Egészség­­ügyi, Szociális és Csa­ládügyi Minisztérium helyettes államtitkára. 1953-ben született Ku­tason, a Pécsi Orvostu­dományi Egyetemen 1977-ben szerzett or­vosi diplomát, később pedig egészségügyi menedzseri végzettsé­get. Kisebb megszakí­tással 1995-ig a So­mogy megyei kórház­ban dolgozott trauma­­tológusként. 1995— 1996-ban a Népjóléti Minisztériumban osz­tályvezető, ezt követő­en pedig 2002-ig a kalocsai kórház főigazgatója volt. 2000-től a Magyar Kórházszövetség elnökségi tagja, az informatikai szakbizottságot, valamint az adósságkonszolidációs munkacsoportot vezeti. Az egészségügyben az igazságtalanságok csökkentése az elsődleges cél - fogalmazott Rácz Jenő miniszterje­­lölt az Országgyűlés egészségügyi bizottságának teg­napi ülésén. Mint mondta, a magyar egészségügy sze­gény és igazságtalan. Éppen azokra a területekre jut kevesebb forrás, amelyek rosszabb állapotban van­nak. A kormányprogramban csak reális ígéreteket fo­galmaztunk meg. Ki kellett választanunk a prioritáso­kat, azokat az intézkedéseket, amelyeknek elmaradá­sa a legsúlyosabb károkat okozná. Hangsúlyozta, hogy a jövő évi költségvetésből inflációt meghaladó mértékű forrástöbblet jut az ágazatnak. A konkrét ter­veket sorolva szólt a népegészségügyi program és a parlagfűirtás folytatásáról, valamint a sürgősségi ellá­tás átalakításáról.­­ Egyik pillanatról a másikra nem tudunk uniós béreket garantálni, de egyeztetéseket tervezünk szakmai szervezetekkel a bérek felzárkóz­tatásáról és egy életpályamodell megalkotásáról. Értesüléseink szerint Kökény Mihály eddigi minisz­tert az egészségügyi bizottság elnökévé kérik fel. No­ha mérlegelte, mégsem távozik külföldre, mert egyé­ni választókerületből került a parlamentbe, s távozá­sa esetén körzetében új választást kellene kiírni. SOMOGYI FERENC, az új külügyminiszter csak novem­ber 1-jén foglalhatja el a posztját. Addig Kovács László végzi a munkáját, aki no­vember első napján helyezi át székhelyét Brüsszelbe, ahol az Európai Unió energe­tikai biztosa lesz. Az új miniszter meghall­gatása szombaton lesz. Somogyi Ferenc 1945. szeptember 1- jén született az auszt­riai Hartkirchenben. A Marx Károly Köz­gazdaság-tudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán szerzett diplomát 1968-ban, majd 1979-ben a Politikai Főiskolát végezte el. 1968-tól a Külügy­minisztérium munkatársa, 1969—71-ig a rangúni, 1971 -73-ig a lagosi nagykövetség munkatársa, 1973 és 1980 között a Külügymi­nisztérium főelőadója volt. 1980—84-ig Magyar­­ország állandó ENSZ-képviselőjének helyettese­ként tevékenykedett New Yorkban. 1984-től öt éven át a Külügyminisztérium nemzetközi szer­vezetek főosztályának vezetője. 1989-től külügyi államtitkár, 1990—91-ig és 1994—96-ig a minisz­térium közigazgatási államtitkára volt. 1998-tól a Matáv Rt. integrációs igazgatója, 2001-től a skopjei Stonebridge Communications AD vezér­­igazgatója. 1998—2003-ig a Magyar Atlanti Ta­nács elnöke. PETRÉTEI JÓZSEF, az igazságügyi tárca várományosa 2002 óta a Pécsi Tu­dományegyetem Ál­lam- és Jogtudomá­nyi Karának dékánja, 1998-tól vezeti a kar alkotmányjogi tan­székét. 1958-ban szü­letett Pécsett, 1984— 88-ig a PTE ÁJK filo­zófia és tudományos szocializmus tanszé­kén egyetemi tanár­segéd, 1988-tól a pé­csi egyetem alkot­mányjogi tanszékén tanársegéd, 1991-től adjunktus, majd 1998-tól docens. Kutatásai leg­főképp az alkotmányelméleti és államszervezeti kérdésekre, a törvényhozásra és az összehason­lító alkotmányjogra terjednek ki. 1994-től a Ba­ranya megyei területi választási bizottság titká­ra, majd 1998-tól elnöke. CSIZMÁR GÁBOR leendő foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter 1954-ben született Budapesten. A Fog­lalkoztatáspolitikai és­­Munkaügyi Miniszté­rium politikai állam­titkáraként­ 2002 má­jusa óta dolgozik. 1978-ban a Kandó Kálmán Villamosipa­ri Műszaki Főiskolán műszaki tanári okle­velet, 1989-ben a Po­litikai Főiskolán poli­tikai szociológia sza­kon pedig egyetemi diplomát szerzett. 1989-től 1991-ig a Fővárosi Tanács, il­letve Főpolgármesteri Hivatal társadalompoliti­kai titkárságát vezette. A rendszerváltás utáni el­­ső, 1990-94 közötti kormányzati ciklusban ön­­kormányzati képviselőként Újpesten, 1994 óta pedig - szintén ugyanott - az 5-ös számú válasz­tókerület országgyűlési képviselője. A Magyar Szocialista Pártnak 1989 óta tagja. GÖNCZ KINGÁT 2002 májusában nevezték ki az Egész­ségügyi, Szociális és Családügyi Miniszté­rium politikai, állam­titkárává, idén június óta pedig az esély­­egyenlőségért felelős tárca nélküli minisz­teri posztot tölti be. Az esélyegyenlőségi tárca az ifjúsági és sportminiszteri terü­lettel való összevoná­sával Göncz mindkét területért felelős lesz. 1947-ben született Budapesten, 1972- ben végzett a Sem­melweis Orvostudo­mányi Egyetem orvo­si karán, majd ezt követően 1978-ban pszichiá­ter-szakvizsgát, 1982-ben pszichoterapeuta­­szakvizsgát tett. 1989-től az ELTE Szociológiai Intézet szociálpolitikai tanszékének adjunktusa, 1998-tól előad a Közép-Európai Egyetem jogi tanszékén, 1999-től pedig a brit Development School tanára.■ Az Országgyűlés szociális és családügyi bizottsága 12 igen és 10 nem szavazattal támogatta Göncz Kinga if­júsági, családügyi és esélyegyenlőségi miniszterré történő kinevezését. Az ülés elején ügyrendi vita bon­takozott ki, az ellenzék szerint ugyanis Gyurcsány Fe­renc törvénysértést követett el, mert úgy hozott létre új tárcát, hogy a parlament nem módosította a mi­nisztériumok felsorolásáról szóló törvényt. A szociá­lis ellátórendszer finanszírozása egyszerre szűkös és pazarló - jelentette ki a meghallgatáson Göncz Kinga. Elmondta, a jövőben az intézményi finanszírozás he­lyett az integrált szolgáltatásokra helyezik a hang­súlyt. A családi adókedvezmény terén a miniszterje­lölt igazságosabb elosztást szorgalmazott. Göncz Kingát meghallgatta a társadalmi szervezetek bizott­sága is, ahol ellenzéki képviselők kérdésére kijelen­tette: kibővült feladatai ellenére nem szorul majd háttérbe a civil szektorral kapcsolatos tevékenysége. Göncz azt ígérte, kiáll amellett, hogy jövőre ne csök­kenjen a Nemzeti Civil Alapprogram kerete. Ugyan­akkor megjegyezte, a költségvetés civil szférával kap­csolatos fejezeteit is érinti az a nyomás, ami az uniós támogatások lehívásához szükséges összegek előte­remtése miatt van.­ A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium megszű­nésével a sportügyekért ezentúl a Miniszterelnöki Hi­vatalnak alárendelt hivatal felel majd, amelynek ve­zetője címzetes államtitkárként a kajakos olimpiai bajnok Ábrahám Attila lesz. Ábrahám Attila 1967- ben született Kapuváron. A sportember Győrben, a Rába ETO-ban kezdett kajakozni. Érettségi vizsgája után 1985-ben került a fővárosba, a Bp. Honvéd szakosztályába. Első nemzetközi sikerét 1987-ben, a zágrábi Universiadén aratta. A következő évben Szö­ulban, a Honvéd aranynégyesében olimpiai bajnok lett, kettesben pedig Csípős társaként bronzérmet szerzett. Csaknem egy évtizedes élvonalbeli pályafu­tása során a világ- és Európa-bajnokságokon tíz ér­met lapátolt össze, ezek közül öt arany volt. Visszavo­nulása után televíziós riporterként tevékenykedett. Elvégezte a jogi egyetemet és a Testnevelési Főiskola testnevelő tanári szakát. Elnöke a Sportolók a Drog Ellen egyesületnek, valamint a Magyar Kajak-kenu Szövetség igazolási és átigazolási bizottságának. közlekedési miniszter 1972. július 5-én szü­letett Budapesten. Egyetemi tanul­mányait a Semmel­weis Orvostudomá­nyi Egyetemen végez­te 1990 és 1996 kö­zött. 1994-től az Erender Computer Kft. projektmene­dzsere, majd kereske­delmi igazgatója, 1996-tól ügyvezető igazgatója volt. Az Eiender Informatikai Rt. vezérigazgatója 1998-ban, majd 2000- től az Eiender Üzleti Kommunikáció ve­zérigazgatója, 2002 áprilisa óta az Index.hu Rt. igazgatóságának tagja. A PSINet európai alelnö­­ke és a Webigen Rt. elnöke volt 2000 és 2002 kö­zött, 2000-ben az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnökségi tagja lett, 2003- tól az IVSZ elnöke. 2000-ben az év informatikai menedzserévé választották. Az 1995 őszén alapí­tott Eiender társaságot a hazai IT-piaci boom kö­zepén hozták létre, és rövid idő alatt meghatáro­zó szereplője lett a magyar internetes szolgáltató piacnak. Négy évvel a megalakulást követően a világ legnagyobb hálózatszolgáltatója, a PSINet - meg nem erősített információk szerint nyolcmil­­liárd forintért - megvásárolta az Elendert az ala­pító tulajdonosoktól. Az IT-szektor nemzetközi hanyatlásával a PSINet új tulajdonosokhoz ke­rült, így a portfóliótisztítás az Elendert sem ke­rülhette el. A PSINet holland leányvállalata 2002 októberében a Wallis csoportnak és két magán­­személynek - köztük Kóka Jánosnak - eladta az Elendert. Idén tavasszal 9,5 millió dollárért a Wallis csoport az Elender száz százalékát az Euroweb Internationalnek értékesítette. A vevő 6,5 millió dollárt készpénzben, míg a fennmara­dó részt saját részvényben fizet ki a Wallisnak. Az Elender Üzleti Kommunikációs Kft. komoly részt vállalt a Sulinet-hálózattal kapcsolatos fel­adatok bonyolításában is. Tavaly az első három­negyed év alatt nettó 3,6 milliárd forint árbevé­telt ért el a cég, annak körülbelül fele a Sulinet programnak volt köszönhető. KOLBER ISTVÁN, a regionális fejlesztésekért felelős tárca nélküli minisz­ter 1954-ben született Orciban. 1978-ban, a Pécsi Tudomány­­egyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát. 1988-ig az MSZMP Somogy megyei bi­zottságán a közigaz­gatási osztályvezető helyettese, majd 1991-ig a Somogy Megyei Tanács VB törvényességi és jogi főosztályának vezető­je volt. 1991-től 1994- ig a Somogy Megyei Közgyűlés alelnöke, 1994-től 1998-ig a Somogy Megyei Közgyűlés el­nöke. 1998—2002-ig az OTP Ingatlan Rt. dél-du­nántúli területi igazgatója. Megalakulása óta tagja az MSZP-nek. 2000-től az MSZP Sor­rogy Megyei Szövetségének elnökhelyettese, majd 2003-tól elnöke. BARÁTH ETELE, az európai ügyek tárca nélküli mi­nisztere 1942-ben született Budapesten. 1968-ben szerzett diplomát a BME Épí­tészmérnöki Karán. 1971-74 között Zala­egerszeg város főépí­tésze, majd 1974-85 között a VÁTI-ban te­vékenykedett. Az 1980-as évek elején a T­ársadalomtudomá­­nyi Intézet munka­társa volt. 1968-75 között a BME város­­építési tanszékén, 1987-88-ban vendég­tanárként a montpel­­lier-i Paul -Valéry Egyetemen tanított. 1989-ben a KHVM államtit­kára, ezt követően 1990-ben a KTM helyettes ál­lamtitkára. 1994-től országgyűlési képviselő. 1994-1998 között a parlament környezetvédel­mi bizottságának az elnöke, 2001 elejétől a 2002- es választásokig az MSZP képviselőcsoportjának frakcióvezető-helyettese. 2002 májusától a Mi­niszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-támogatások Hivatalát vezető politikai ál­lamtitkára. Gyurcsány Ferenc kormányfő több olyan miniszterjelöltet is megnevezett, akik a Medgyessy-kormányban is tárcavezetők voltak KOVÁCS KÁLMÁN régi-új informatikai és hírközlési miniszter 1957. no­vember 20-án szüle­tett Budapesten. A Budapesti Műszaki Egyetem gépészmér­nöki karán végzett 1982-ben, majd 1986- ig a Vegytervnél dol­gozott mint tervező. Ezt követően 1986- 1994-ig a Budapesti Műszaki Egyetem gé­pészmérnöki karának matematika tanszé­kén oktató, miközben 1990-1994-ig a fővá­rosi önkormányzat képviselője, a szabad demokraták frakció­jának vezetője. Ez idő alatt tagja a fővárosi ön­­kormányzat költségvetési, gazdasági, illetve tu­lajdonosi bizottságának is. A Fővárosi Médiabi­zottság elnöke 1993-1994 között, 1994-1998 között pedig a Közlekedési, Hírközlési és Víz­ügyi Minisztérium politikai államtitkára. Az SZDSZ országos listáján választották képviselő­vé 1998-ban és 2002-ben, 1998—2002-ig az Or­szággyűlés gazdasági bizottságának alelnöke, 1999—2002-ig az SZDSZ parlamenti frakciójának helyettes vezetője, 1998-tól az SZDSZ Zala me­gyei elnöke, 2003-tól a párt országos ügyvivője, 2002. május 27. óta informatikai és hírközlési miniszter. Hét új miniszter a kormányban Gyurcsány Ferenc új miniszterelnök tegnap ismertette kormányának névsorát. Az új kabinet­ben jelentős változások lesznek, így távozik az egészségügyi, a munkaügyi, a gazdasági, a kül­ügyi és az igazságügyi tárca vezetője. Új, átfogó tárca alakul Göncz Kinga vezetésével, ahová az ifjúsági, családügyi és esélyegyenlőségi kérdések tartoznak majd. A sporttal kapcsolatos közvetlen döntési jogkörtől Gyurcsány Ferenc nem akart megválni, ezért azok a kancelláriá­hoz kerülnek. Jelentős változás még, hogy az új kormányban két tárca nélküli miniszter lesz. Kolber István regionális fejlesztési, tárca nélküli miniszteri posztot kap, Baráth Etele pedig uniós integrációs tárca nélküli miniszteri lett. Egyes miniszterek bizottsági meghallgatása már tegnap elkezdődött. KÓKA JÁNOS új gazdasági és NÉMETH IMRE régi-új földművelésügyi és vidékfej-

Next