Magyar Nemzet, 2005. március (68. évfolyam, 58-86. szám)
2005-03-18 / 74. szám
gazdasag@magyarnemzet.hu MÁV-megrendelés motorvonatokra Birtosay Gábor Ma dönt a MÁV Rt. igazgatósága, hogy a két versenyben maradt pályázó közül melyikkel írnák alá a harminc elővárosi motorvonat gyártására, illetve karbantartására a szerződést. A magyar-svájci Ganz Transelektro-Stadler konzorcium és a kanadai Bombardier Transportation közül csak az egyikkel kezdi meg a MÁV a tárgyalásokat a szerződés megkötése érdekében, ugyanakkor a másik pályázónak sem kell lemondania teljesen a megrendelésről: a közbeszerzési pályázatot akkor zárják le, ha a győztes céggel sikerül megállapodni. Az igazán nagy üzletet azonban nem a járművek gyártása, hanem azok harmincéves üzemeltetése és karbantartása jelenti: a futamidő alatt ugyanis a vasúttársaság rendelkezésre állási díj formájában téríti meg a szállító költségeit, aki egyben a hazai piac biztos résztvevője lesz, s a költséghatékony üzemeltetés miatt nagyobb eséllyel indul a későbbi tendereken. Ez lesz az első olyan beruházás a magyar vasutaknál, amikor a vonatok teljes karbantartását ugyanaz a szállító biztosítja. Eredetileg négy pályázó adta be ajánlatát a MÁV közbeszerzési tenderén: a Ganz-Stadleren, valamint a Bombardieren kívül a francia Alstom és a német Siemens. Utóbbi esett ki elsőként, bár azt a döntést nagyon nehezen hozták meg a MÁV vezetői. Az igazgatóság döntését követően további tárgyalások várhatók, mert a beszerzés finanszírozására külön pályázatot hirdetett a vasúttársaság. Saját forrás híján ugyanis teljes egészében hitelből valósítja meg a MÁV az ügyletet, így a tenderen érdekelt bankokat is versenyezteti a megrendelésért. Újdonságot jelent, hogy maguk a szállítók is ajánlhatnak olyan pénzintézetet, amely finanszírozná az ügyletet. A vonatokat 2006-2007-re szállítja a gyártó. A MÁV 2007- 2008-re újabb harminc, a 2008 és 2012 közötti időszakra pedig kilencven villamos motorvonat beszerzését tervezi. MENESZTIK A VEZÉRIGAZGATÓT? A csőd szélére sodródott MÁV-nál nem tudják, nyáron miből fizetik ki a dolgozók bérét, a vonatok által elhasznált gázolaj és villanyáram árát A cég már 180 milliárd forintos adósságállományt görget maga előtt A társaság pénzügyi összeomlása - a hírek szerint - akár az egyik MÁV-vezérigazgató székébe is terülhet (HírTV) Gazdasági amnesztiát javasol a BKIK , Csákó Attila Általános gazdasági amnesztiát kell alkalmazni azok számára, akik a jövőben vállalják, hogy a feketegazdaságból a legálisba teszik át tevékenységüket. A feketegazdaság ugyanis jelenleg a GDP 19-20 százalékát adja - jelentette be tegnap Vadász György. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) általános alelnöke hozzátette: a magyar vállalkozások versenyképessége, a gazdaság fejlődése nagyban függ attól, hogy milyen mértékben és ütemezéssel sikerül korszerűsíteni az adórendszert, ám figyelemmel kell lenni a költségvetési bevétel teljesülésére is. Elengedhetetlen az államháztartási reform, bár a választások előtti esztendőben ezzel kapcsolatban szkeptikus az alelnök. A reform az ország érdeke, ezért fontos, hogy e program a választások után, társadalmi egyeztetéseket követően megvalósulhasson. Az eva-rendszer továbbfejleszthető, s egyben a gazdaság fehérítését is szolgálja. Javaslatuk szerint indokolt az iparűzési adó megszüntetése, ám figyelemmel kell lenni arra, hogy a helyhatóságok működéséhez szükséges források ezáltal ne apadjanak el. A legmagasabb, 25 százalékos áfa mértékét csökkenteni kellene, ám Vadász arra figyelmeztetett, az áfa egy százalékponttal való mérséklése 45 milliárd forinttal csökkentené a költségvetés bevételét. A társasági adó 16 százalékos mértéke uniós szinten is kedvező, ám a kisvállalkozások fejlesztésében segítséget jelentő, ha tíz százalékra mérsékelnék. Petykó Zoltán, a BKIK elnöke kiemelte: az adóhatóság és a vállalkozók kapcsolatában átláthatóságra és betarthatóságra van szükig, most viszont kölcsönös a bizalmatlanság. Kritikával illette a fővárost, mert nincs kidolgozott gazdaságpolitikája, stratégiája. A politika nem dönthet el mindent, fontos lenne a gazdaság szereplőinek véleményét is kikérni. III 2005. március 18., péntekGazdaság -Madar Nemzet Rovatvezető: Nánási Tamás Csak jelképes a javulás A GKI lefelé módosította a GDP-ről szóló előrejelzését Csak szimbolikusan javul az államháztartás egyensúlya az idén - állapítja meg a GKI Gazdaságkutató legfrissebb jelentése, amely szerint hazánkban az euró csak akkor vezethető be 2010-ben, ha felgyorsul a költségvetési konszolidáció folyamata. K Szabó Eszter_______________l egfrissebb jelentésében ellentmondásos gazdasági folyamatokról számol be a GKI Gazdaságkutató Rt., amely a magyar gazdaság tavalyi eredményeit és az idei kilátásokat összegzi. Eszerint 2004- ben a gazdaság egyensúlya kissé javult, ám a tavalyi év végére kialakult helyzet sem európai összehasonlításban, sem pedig a kormányzati szándékokhoz képest nem elég jó. A GKI előrejelzése szerint a költségvetés tényleges bevételei összességében mintegy százmilliárd forinttal maradnak majd el az előirányzattól, így az államháztartás idei hiánya eléri a GDP 4,9 százalékát. Az államháztartás adósságállománya a GDP növekedése, az erős forint és a privatizációs bevételek miatt 2004 végén a GDP hatvan százaléka alatt maradva minimálisan emelkedett - állapítja meg a gazdaságkutató jelentése, hozzátéve: idén az adósságállomány - az árfolyam és a privatizációs bevételek függvényében - kedvező esetben kissé csökken, miközben 2006-ban is csak kismértékű javulás várható. A GKI hangsúlyozza: egy esetleges 2009. évi euróbevezetés irreálissá vált, a 2010-es dátum azonban még elérhető, amennyiben az országgyűlési választások után felgyorsul a költségvetési konszolidáció folyamata. A decemberi 4 százalékos prognózisával szemben a GKI most már csak 3,8 százalékos gazdasági bővüléssel számol az idei évre vonatkozóan. Ez továbbra is két százalékponttal meghaladja az EU-átlagot, de mégis azt jelzi, hogy a magyar gazdaság 2001 óta nem képes kiugróan gyors fejlődésre - állapítják meg a GKI kutatói. %L A GKI RT. PROGNÓZISA 2005-RE GDP-növekedés (%) , 2004, tény 4,0 2005, előrejelzés 3,8 fogyasztói árindex (előző év ~ 100 106,8 104,0 Folyó fizetési és tőkemérlegegyüttes egyenlege (milliárd euró) & , -6,6 -6,9 Mustohaköttségi ráta (az időszak végéig ír gazdaságilag aktívak százainak 6,3 6,1 Államháztartás triányi a GDP százalékában^ ..í .# 5,1 4,9 NŐTT AZ IPARI TERMELÉS. Az ipari termelés januárban szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva egy hónap alatt 0,7 százalékkal nőtt, az egy évvel korábbihoz képest, munkanaphatástól megtisztítva, 2,8 százalékkal emelkedett - közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal. Korrekciók nélkül a termelés januárban 2,7 százalékkal haladta meg a tavaly januári szintet. Tavaly decemberben munkanaphatástól megtisztítva az ipari termelés 1 4 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, korrekciók nélkül 3,5 százalékkal emelkedett. A szintén tegnap napvilágot látott adatok szerint az ipari termelés 2005 januárjában 2004 decemberéhez képest az euróövezetben 0,5, míg az egész unióban ennél is lassabban, 0,4 százalékkal nőtt (MTI-LI.)) Boltokban a védjegyes tojások A közelmúlt élelmiszerbotrányai miatt törvényi szabályozást készít elő a Fidesz . Nagy Ottó E hónap elsején jelentek meg az üzletekben az „egészséges tojás” védjeggyel ellátott termékek, amelyet azok a termelők bélyegezhetnek a tojásra, akik vállalták, hogy megfelelnek a védjegykódex által meghatározott szigorú élelmiszer-biztonsági követelményeknek. A tojás dobozán és a tojásokon feltüntetett, magyar korona szimbólum védjeggyel ellátott tojások vásárlásakor a fogyasztó garantált minőségű, biztonságos körülmények között előállított magyar terméket kap - ismertette tegnap Takács László, a Baromfi Terméktanács (BT) igazgatója. A hatályos magyar és uniós jogszabályoknál szigorúbb egészséges tojás védjegy szabályzata előírja a tyúkok tartására és a takarmányozásra vonatkozó kötelezettségeket, a kötelező háromszori szalmonella elleni vakcinázást arra a két szalmonellafajra, amelyek az emberre is veszélyesek lehetnek. A védjegy használatára a termelők részéről önkéntes a jelentkezés. A programhoz a bevezetés óta hét termelő csatlakozott, akik a kereskedelembe kerülő mintegy 1,5 milliárd tojás 30 százalékát adják. A védjegy használatáért a termelőknek 100 ezer forint belépési díj után tojásonként két fillért kell fizetniük. A védjegyet, együttműködésben más szakmai szervezetekkel, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatallal, az agrártárcával és más hasonló külföldi programok szakértőivel, a terméktanács dolgozta ki - ismertette Takács László, utalva arra, hogy Nagy-Britanniában a 80-as évek óta működik a Lion Quality program, s így már a vásárlók nyolcvan százaléka csak az ezen védjeggyel ellátott tojást választja. Új, élelmiszer-biztonsággal foglalkozó hivatal felállítását javasolja a Fidesz a közelmúlt élelmiszerbotrányai miatt, s a párt előkészít egy olyan törvényi szabályozást is, amelynek alapján nyomon követhető lenne a hazai élelmiszerek előállítása, és minden Magyarországra érkező terméket bevizsgálnának. Lengyel Zoltán, a Fidesz mezőgazdasági kabinetvezetője szerint teljesen új hivatalt lenne célszerű létrehozni, mert az eddigi rendszer bebizonyította, hogy ilyen formán nem működőképes. Hozzátette: az EU nem tiltja az általuk javasolt szabályozást, csak azt köti ki, hogy a külföldi termékeket ne vizsgálják szigorúbban, mint a hazait. A nagyobbik kormánypárt agrár- és vidékfejlesztési munkacsoportjának vezetője, Magda Sándor bejelentette, hogy hamarosan megkezdi működését egy, a vámkommandóhoz hasonló, élelmiszer-biztonsági ellenőrző testület, amelynek feladata a magyar és az európai uniós élelmiszer-biztonsági követelményeknek nem megfelelő élelmiszerek begyűjtése lesz. A tojások hetven százalékára egyelőre nem kerül rá a védjegy fotó: burger Zsolt Fogyasztóvédelmi feketelista A tervezet szerint a bírságokat köztartozásként tartanák nyilván . Dénes zoltán két héten belül elkészülhet az a minisztériumi koncepció, amely erősebbé tenné a fogyasztóvédelmet - közölte Mesterházy Attila, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium politikai államtitkára a fogyasztóvédelmi világnap alkalmából szervezett konferencián. A tervezet szerint egységesítenék a bírósági gyakorlatot is úgy, hogy megszabnák egy-egy szabálysértésért kiszabható bírság alsó és felső határát, illetve törvényben szabályoznák, hogy az ilyen bírságokat köztartozásként tartsák nyilván. Az utóbbi években egyre nagyobb lett a különbség a kiszabott és befizetett bírságok között. Bővítenék a fogyasztóvédelmi hivatal hatáskörét is, akár annyira, hogy bizonyos esetekben joga legyen a boltot bezáratnia. Bevezetnének egy feketelistát, amelyen feltüntetnék a megbírságolt cégeket s a szankció okait. Mesterházy felhívta a figyelmet arra, hogy egyáltalán nem kellett volna az unióra való hivatkozással felpuhítani a hazai fogyasztóvédelmi szabályokat. Ilyen elvárás az unió részéről ugyanis nincs, vagyis elfogadják, ha hazánk a közösségnél szigorúbban szabályokat alkalmaz a fogyasztóvédelem területén. Pongorné Csákvári Marianna, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára arról számolt be, hogy terveik szerint már 2006 áprilisában életbe léptetik az új kereskedelmi törvényt. Ebben rögzítenék a jelentős vevői erővel (tíz százaléknál magasabb piaci részesedéssel) való visszaélés tilalmát, s szabályoznák a beszerzési ár alatti értékesítést. Fő elvként mondanák ki, hogy a kereskedelmi tevékenység üzletben történjen, és működésiengedély-köteles legyen. Szabályoznák a nyitva tartás idejét is: munkaszüneti napokon a boltok csak önkormányzati engedéllyel tarthatnának nyitva. Alacsonyabb uniós vámok Kovács László, az EU adóügyekért és vámunióért felelős biztosa tegnap Brüsszelben elmondta, hogy a bizottság az eredetszabályok egyszerűsítését javasolja annak érdekében, hogy az EU preferenciális kereskedelmi megállapodásokat köthessen harmadik országokkal is. A jelenlegi szabályok - amelyek meghatározzák, hogy mely árucikkek részesedhetnek az alacsonyabb vámtételekből - túlságosan bonyolultak. (L. I.) Demonstrációs készültség A Sertéstartók Szövetsége továbbra sem fogadja el a gazdatüntetés után született agrármegállapodást, és továbbra is fenntartja a demonstrációs készültséget március 23-ig - az MO-s körgyűrű négy pontján -, hogy bármelyik nap az utakon lehessenek. Sákán Antalnak, a szövetség elnökének meggyőződése, hogy aratásig biztosan lesz még egy nagy gazdademonstráció. A Magosz főtitkára, Obreczán Ferenc reagálásában hangsúlyozta: a megállapodás megkérdőjelezése mögött nem szakmai, hanem politikai szándék lehet, és ők elhatárolódnak minden további megmozdulástól. (MN) Tiltakozik az Auchan Közleményben cáfolta az Auchan a Magyar Húsiparosok Szövetségének az áruház által forgalmazott sonkára tett kijelentéseit. Eszerint az akciós termék megfelel az uniós minőségi kritériumoknak, ezért a „felelőtlen és a fogyasztókat megtévesztő állítások korrigálásának érdekében” kérték a szövetséget, hogy vonja vissza „megalapozatlan és piaci zavart keltő állításait”. (D. Z.) Az év tanácsadói üzlete a BA-nál : Szabó_____________________ Az év üzletének bizonyulhat a tanácsadói piacon az a nettó 624 millió forintos szerződés, amelyet a Credit Suisse First Boston Ltd. kötött az ÁPV Rt.-vel a Budapest Airport Rt. (BA) privatizációjának kidolgozására, a stratégia elkészítésének időigényére ugyanis mindössze 30 napot jelölt meg a nyertes cég. A pályázat kiírója, az ÁPV Rt. közölte: a tanácsadó cég kiválasztásakor a közbeszerzési törvény rendkívül szigorú előírásainak maradéktalan érvényesítése egyértelműen biztosította a verseny tisztaságát. Kimagyarázták az ellentmondást Folytatás az 1. oldalról Ismeretes, az Európai Bizottság február 19-én közzétett jelentésében, majd az uniós pénzügyminiszterek tanácsa, az Ecofin március 9-i „ajánlásában” arra szólította fel hazánkat, hogy a lehető legrövidebb időn belül vessen véget a jelenlegi túlzott hiányhelyzetnek, hiteles lépéseket tegyen az államháztartási hiány leszorítására, és hozzon pótlólagos lépéseket magukba foglaló, hatékony intézkedéseket a 2005-ös hiánycél elérésére. A pótlólagos intézkedések között az Ecofin külön megemlítette a költségvetési tartalékok jelentős mértékű növelését, illetve annak korlátozott felhasználását. A szerdai kormánydöntés eltérő értékeléséről lapunk megkérdezte Kőszegi Márkot, a pénzügyi tárca sajtóosztályának helyettes vezetőjét, aki elismerte: a GDP 0,5 százalékáról valóban 0,8 százalékra, azaz a korábban közölt százmilliárd forintról mintegy 160 milliárd forintra emelte a kormány a biztonsági vésztartalékok mértékét. Kőszegi szerint azonban a kormányszóvivő tájékoztatása is megfelel a valóságnak, mivel a költségvetési törvényben szereplő ilyen irányú kötelezettségek a GDP egy százalékát adják ki.