Magyar Nemzet, 2005. július (68. évfolyam, 177-206. szám)
2005-07-01 / 177. szám
Rovatvezető: Villányi Károly 2005. július 1., péntek Szekeres elégedett a kormánnyal Az MSZP gazdaságpolitikai kabinetje szerint jó irányúak a kormány közelmúltban meghozott gazdaságpolitikai lépései, amelyekhez négy javaslatot fűznek - mondta Szekeres Imre, a párt elnökhelyettese. Ezek a munkahelyteremtést, „a teljesítménynövekedésen alapuló bérnövekedés” ösztönzését, az innováció nagyobb támogatását ajánlják a kormány figyelmébe. Kérik azt is, hogy kezdeményezzék az uniós csatlakozási szerződés agrártámogatással foglalkozó részének újratárgyalását. (MTI) Tanácsadó testület az egyenlő elbánásért A miniszterelnök tegnap nevezte ki a január óta működő Egyenlő Bánásmód Hatóság tanácsadó testületének hat tagját, akiknek megbízatása hat évre szól - jelentette be Batiz András kormányszóvivő. Az egyenlő bánásmód biztosítása a kormányprogram kiemelt célja - mutatott rá a szóvivő. Elmondta, hogy a hatósági tagokra 63 civil szervezet 24 aspiránsra tett javaslatot. (MTI) Naponta kérdeznek Orbán családjáról Egy héten keresztül a nyilvánosság előtt mindennap feltesznek egy kérdést a Fidesz elnökének az Orbán család állítólagos meggazdagodását vizsgáló bizottság tagjai - ezt Molnár László, a testület MSZP-s elnöke jelentette be. A szocialista politikus tegnap már meg is fogalmazta első kérdését: „mit jelent Orbán Viktornak az a mondata, hogy ne nyerjünk annyit, amennyit kértünk, ne mi kapjuk a legtöbbet?” Répássy Róbert (Fidesz) úgy vélte, hogy az MSZP olyan kérdéseket tesz fel, amelyekről a múlt héten a Tokajhegyalja Kft. kontra Élet és Irodalom perben a bíróság egyértelműen döntött a kft. javára. (T. L.) HELYREIGAZÍTÁS Lapunk 2005. január 7-i számában „Lehallgatási botrány a köztévében” című cikkben valótlanul állítottuk, hogy az MTV Rt. egyik tavaly év végi tanácskozását lehallgatták volna és ezzel kapcsolatban botrány tört volna ki az MTV Rt.ben. A valóságban nincs lehallgatási botrány és vizsgálat sem folyik. mi Ablakon kidobott félmilliárd Az ÁSZ jelentése alapján ötszázmillió forintba kerültek a fölösleges tanulmányok Több mint ötszázmillió forintot költött fellelhetetlen, illetve nem hasznosított tanulmányokra két év alatt az egészségügyi reform előkészítésére 2002-ben létrehozott programiroda - derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tegnap közzétett jelentéséből. A reform egyébként tavaly végleg lekerült a napirendről. 11 Fnnesi Csaba ______________M egdöbbentő, mennyi tanulmány készült el és került felhasználatlanul irattárba az egészségügyi reform kapcsán - jelentette ki Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke, miután ismertette a szervezet jelentését a szaktárca fejezeti működéséről. Kiderült például, hogy a Medgyessy-kormány beiklilis MIMSztatása után életre hívott programiroda ugyan 3,8 milliárd forintot költött el két év alatt az egészségügyi intézmények ésszerű és költséghatékony újraszervezésére, de ebből csak hárommilliárd jutott a kórházaknak: a maradékból 520 millió forintért tanulmányokat rendeltek, a többi pénzt pedig egyéb célokra, gyakorlatilag rezsifizetésre fordították. Az ÁSZ külön kiemeli, hogy a tanulmányok egy része fellelhetetlen, de a meglévőkből sem hasznosítottak semmit. Az egészségügyi tárca nem kezdeményezte az anyagok megvitatását, a programok, jogszabálytervezetek parlamenti tárgyalása elmaradt, végül két évvel beharangozása után az egész ügy elhalt és lekerült a politika napirendjéről. A jelentésből kiderül, hogy nemcsak a tanulmányokra fordított összegek bizonyultak felesleges kiadásnak, de nem valósult meg maradéktalanul a program egésze sem. Az eredeti cél az lett volna ugyanis, hogy a támogatott harminc egészségügyi intézmény ledolgozhassa korábban felgyülemlett adósságát, ám 14 kórháznak ez nem sikerült. Ezek könyveiben a program lejártakor is még 4,1 milliárd forintos lejárt tartozás szerepelt, vagyis a résztvevő intézmények együtt több adósságot tudtak felmutatni, mint amennyit az adósságrendezésre fordított a kormány. Az ÁSZ felhívta a figyelmet arra is, hogy az elmúlt tizenöt évben ötször alakították át az egészségügyet irányító minisztériumot, és a sok összevonás, szétválasztás nem tett jót a hosszú távú szakmai munkának. " Tizennégymilliós diploma Mindenkinek joga van a tanuláshoz, ám a feltételek nem mindenki számára egyenlőek. A kitűnő tanuló is könnyen lecsúszhat az egyetemről, ha egy kis hibát követ el a felvételi vizsgán, nála jóval felkészületlenebb társa azonban könynyen bekerülhet, ha ki tudja fizetni a tandíjat. Összeállításunkból kiderül, hogy az idén mely szakokon kell a legmagasabb tandíjat fizetni, és hol mennyibe kerül például egy diploma. Farkas Ms.i.inda__________________ A legköltségesebb az orvosképzés. Ám még a jómódúaknak sem mindegy, hogy melyik egyetemen próbálkoznak meg a költségtérítéses szakkal, hiszen félévente több százezer forintot spórolhatnak meg, ha a fővárosi egyetem helyett valamelyik vidéki intézményt választják. Az adatok szerint az idén a budapesti Semmelweis Egyetem általános orvosi karán a legdrágább a képzés. Egy ide felvételt nyert diák 1,225 millió forintot fizet ki félévente, vagyis a 12 szemeszteres kurzus elvégzése több mint 14,5 millió forintba kerül. Ugyanezért a képzésért Pécsett „csupán” 898 ezer, Debrecenben 850 ezer forintot kell fizetni szemeszterenként. Míg Budapesten inkább külföldiek, vidéken zömmel magyar diákok veszik igénybe a költségtérítéses képzést. A Pécsi Tudományegyetem tanulmányi osztálya szerint általában nem tudják feltölteni a létszámot, évente átlagosan négyöt tandíjas tanuló kezdi meg tanulmányait a karon. A tavalyi ponthatárokat vizsgálva egyértelműen kiderül, hogy a költségtérítéses kurzusra jóval gyengébb teljesítmény is elegendő a bekerüléshez: Budapesten 10, Pécsett 20, Debrecenben pedig 30 ponttal rosszabb eredménnyel is be lehetett kerülni a tandíjas orvosképzésre, mint az államilag finanszírozott tagozatra. A fogorvosi és az állatorvosi oklevélnek is hasonló az ára, mint az általános orvosié. A gyógyszerészdiploma megszerzése ugyancsak horribilis öszszegbe kerül, ám itt még nagyobbak az eltérések a fővárosi és a vidéki tandíjak között. Míg a Semmelweis Egyetemen 1,206 millió forintot, addig Pécsen 500 ezer, Debrecenben pedig 480 ezer forintot kell fizetni szemeszterenként. A fővárosban tavaly 24 ponttal, Debrecenben 42 ponttal rosszabb teljesítmény is elegendő volt a bekerüléshez, mint az államilag finanszírozott tagozaton. Az orvosi szakokon kívül a Budapesti Corvinus Egyetem - a régi Közgáz - került fel két szakkal a listára, valamint egyetlen nem állami főiskolaként a Nemzetközi Üzleti Főiskola. A 12. helyen áll a Magyar Képzőművészeti Egyetem, ahol az összes szakon - festő, szobrász stb. - 550 ezer forintot kérnek a diáktól szemeszterenként. A jómódúak tehát jó pénzért tanulhatnak, ám az már vitatható, hogy elégtelen teljesítmény estén a súlyos anyagi gondokkal küszködő egyetem ugyanúgy megválik-e egy tandíjas diáktól, mint egy ingyenes képzésben részt vevő hallgatótól. A tizenöt legdrágább szak a felsőoktatási intézményekben 2005-ben Intézmény neve (szak neve) Forint/félév 1. Semmelweis Egyetem (általános orvos) 2. Semmelweis Egyetem (gyógyszerész) 3. Semmelweis Egyetem (fogorvos) 4. Szent István Egyetem (állatorvos) 5. Pécsi Tudományegyetem (általános orvos) 6. Pécsi Tudományegyetem (fogorvos) 7. Debreceni Egyetem (általános orvos) 8. Debreceni Egyetem (fogorvos) 9. Budapesti Corvinus Egyetem (közgazdász angolul) 10. Budapesti Corvinus Egyetem (gazdálkodás angolul) 11. Debreceni Egyetem (népegészségügyi felügyelő) 12. Magyar Képzőművészeti Egyetem (összes szak) 13. Pécsi Tudományegyetem (gyógyszerész) 14. Nemzetközi Üzleti Főiskola 15. Debreceni Egyetem (gyógyszerész) LAMPERTH: PÉLDÁS A NYOMOZÓ IRODA MŰKÖDÉSE. Egy éve kezdte meg munkáját a rendészeti csúcsszervként működő Nemzeti Nyomozó Iroda - ennek alkalmából tanácskoztak a rendőrség és a belügyi tárca vezetői. A szervezet mától hét városban nyitja meg regionális irodáit. Lamperth Mónika belügyminiszter hangsúlyozta: a drog- és emberkereskedelem mellett kiemelt fontosságú a korrupció visszaszorítása és a gazdasági bűncselekmények elleni fellépés. Mint ismeretes, a Nemzeti Nyomozó Iroda a K&H-ügyben is vizsgálódik. Kulcsár Attila vallomásaiban többször is kitért a belügyminiszterhez és férjéhez fűződő kapcsolataira (B. B.) fotó: nagy Béla belpol@magyarnemzet.hu A közszféra állja Gyurcsány lépéseit a Bakonyi Apám Rossz üzenet a köztisztviselők napjára, hogy a tervezett adócsökkentés okozta kiesést a kormány a minisztériumok költségvetéséből kívánja megspórolni - fogalmazott lapunknak Fehér József. Bár a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete főtitkárának tudomása szerint a jövőre számolt kétszázmilliárdos kiesés felét a gazdasági növekedés egyenlíti ki, a maradék százmilliárd forint megspórolása is komoly veszélyt jelent a közigazgatásban dolgozókra és az állami szolgáltatások színvonalára. Mivel a közigazgatás 107-108 ezer munkavállalójának éves bruttó keresete 240 milliárd forintot igényel - amelynek jelentős része adó formájában visszakerül az államhoz -, Fehér képtelenségnek nevezte, hogy százmilliárd forintot vonjanak el a területről. Az elmúlt években történt, főként a lakossági szolgáltatásokat érintő elbocsátások miatt a terület már most teljesítőképessége határán van, a köztisztviselők jóval többet dolgoznak heti negyven óránál. Ha a kormány nehézkesnek, bürokratikusnak tartja a rendszert, azon éppen a jogalkotó változtathatna - hangsúlyozta a főtitkár. Szerinte a kormánynak könnyű azt kommunikálni az emberek felé, hogy a gazdaság problémáiért senki más, csak a közigazgatás felelős, de nem biztos, hogy az emberek örülnének a hivatalokban egyre növekvő soroknak, a fogyasztóvédelem vagy más lakossági szolgáltatás visszaesésének. ■ BEZÁRNAK A HIVATALOK. A 2001. óta július 1-jén tartott köztisztviselők napja miatt néhány kivételtől eltekintve ma zárva tartanak a közigazgatási hivatalok, a minisztériumok, a megyei önkormányzati hivatalok, a polgármesteri hivatalok, az okmányirodák, az APEH, az Országos Egészségügyi Pénztár. Cáfolja az ügyészség a kabuli századost A katonai ügyészség vizsgálata szerint nem sértették meg a törvényességet a honvédség elöljárói az afganisztáni misszió ellátásakor, így cáfolhatók Farkas Roland egykori kabuli százados bírálatai. A volt tiszt nehezményezi, hogy a vizsgálat nem terjedt ki szakmai kérdésekre. Haraszti Gyula__________________ Cáfolhatók a katonai ügyészség vizsgálata szerint Farkas Roland századosnak az afganisztáni misszióval kapcsolatban nyilvánosság előtt tett bíráló észrevételei - közölte tegnap Ács Tibor, az ügyészség szóvivője. Mint ismeretes, Farkas Roland, a kabuli magyar misszió egykori tisztje többek között azt kritizálta, hogy a magyarok terepjárói nem páncélozottak és a járművekre felszerelt géppuskaállványok alkalmatlanok a közelharcra. Megemlítette azt is, hogy csak hét hónap elteltével szállították a helyszínre azokat a vágóeszközöket, amelyekkel az út mentén kifeszített drótok ellen védhették volna a katonákat. Ács ezekkel a felvetésekkel kapcsolatban közölte: semmilyen rendelet nem írja elő olyan géppuskák alkalmazását a missziókban, amelyek közelharcra szolgálnak, az elöljárók nem mulasztottak a drótvágók beszerzésekor sem. A vizsgálat megállapította, hogy intézkedés történt a terepjárók védelme érdekében is. Farkas Roland lapunknak kijelentette: újabb csorba esett a mundér becsületén, hiszen az ügyészség szóvivőjének elmondása alapján a vizsgálat nem terjedt ki a szakmai kérdésekre, miközben a Honvédelmi Minisztérium már elismerte, hogy hónapokat késtek a katonák életét megvédeni hivatott drótvágók vagy golyóálló üléshuzatok, lassú az ellátórendszer és gondok vannak a missziók irányításával. Különleges bíróság a felső tízezernek? Folytatás az 1. oldalról A második kategóriába az ötvenmillió forint feletti perértékű ügyek tartoznának, ha nemzetközi áruszállítással, bank- és hitelviszonyokkal, biztosítással függnek össze. A harmadik csoportban olyan ügyek találhatók, amelyeket cégek vagy vezetőik ellen indítanak például leplezett osztalékfizetés miatt. A tervezet szerint az első tárgyalás helyett a bíró konzultációra hívná a feleket. Tisztáznák, mit is szeretnének elérni a perrel. Meghatároznák, mikor történjek a tanúk, a szakértők meghallgatása. Különös az is, hogy első fokon egy bíró helyett háromtagú tanács ítélkezne, mégpedig kizárólag a Fővárosi Bíróságon, s legalább egy bírónak közgazdasági, bankjogi vagy más speciális szakképesítést is szereznie kellene. A per kezdete előtt lerovandó illetéket felemelnék, mert visszás, hogy a nagy perértékű ügyekben ma nem kell a teljes öszszeg után kifizetni a 6 százalékos illetéket, hanem azt 900 ezer forintban maximálja a jogszabály. Bírósági szakemberek szerint a tervezet alkotmányos aggályokat vet fel: szakmai indok nélkül juttat kivételezett helyzetbe egyes ügyfeleket. A perek bonyolultsága ugyanis általában nem attól függ, mekkora a perérték. Az ügyek ilyen kategorizálása nem segíti a hatékonyabb ítélkezést. A bírák azt szeretnék, ha a gazdasági társaságoknak a megyei bíróságokon megindított összes perét megújított szabály szerint folytathatnák. Ha nem elég egy bíró, akkor - német és az osztrák mintára - szakértő ülnököket alkalmaznának. A pert előkészítő beszélgetés helyett azt ajánlják, hogy a felek már a tárgyalás előtt teljeskörűen, írásban fejtsék ki álláspontjukat. A perelhúzó mulasztás járjon jogvesztéssel. Az informatika fejlesztésének örülnének a szakemberek.