Magyar Nemzet, 2005. július (68. évfolyam, 177-206. szám)
2005-07-01 / 177. szám
Magyar mű Szerkeszti: Szényi Gábor 2005. július 1., péntek Másképp látja a kormány, és másképp az ellenzék a kistelepülési iskolák jövőjét. A kormánypártok szerint a gyermeklétszám csökkenése miatt az oktatási rendszer szempontjából is a társulások létrejöttét kell elősegíteni, ami több iskola bezárásához vezet. Mivel így kevesebb pedagógusra lesz szükség, azt javasolják, hogy az iskolák csökkentett óraszámban is foglalkoztathassák őket. A Fidesz szerint azonban elfogadhatatlan, hogy a kormány az oktatás működését nem a minőség, hanem a gyereklétszám alapján akarja szabályozni, és így válogatás nélkül bünteti a kisiskolák tanulóit és pedagógusait. Farkas Melinda____________________________ A gyermeklétszám csökkenése sok kistelepülésen az oktatási feladatok átszervezését kényszeríti ki - jelentette ki nemrégiben Tatai-Tóth András, az MSZP-frakció vidékpolitikai munkacsoportjának vezetője. A politikus szerint a helyes irány az, ha a települések együttműködéssel, társulással oldják meg a közoktatási feladatok ellátását, az átalakulással járó többletköltségeket pedig normatív alapon támogatja a költségvetés. A szocialisták azt is javasolják, hogy a pedagógusok kevesebb óraszámban is taníthassanak. Ebben az esetben bérük arányosan csökkenne, ám a nyugdíj- és társadalombiztosítási jogosultságuk megfelelne a teljes értékű foglalkoztatásnak. A munkacsoport ezt ősszel törvénymódosítási javaslatként benyújtja a parlamentnek. Tatai-Tóth szerint a gyermeklétszám csökkenése miatt felszabaduló pedagógusokat azokra a feladatokra kell átképezni, amelyek megoldására feltétlenül szükség van. A kistérségi társulások önkéntes alapon szerveződnek, együttműködésük általában többcélú, ennek csak egyik szelete az oktatás - mondta lapunknak Nagyrónai László, az Oktatási Minisztérium fenntartói kapcsolatok osztályának vezetője. A szakember szerint összesen 168 kistérség van Magyarországon, ebből 151 körzetben már megalapították a társulást. Ösztönző támogatást tavaly 74, működési támogatást pedig 108 társulás kapott. Nagyrónai úgy látja: az együttműködéssel létrehozott iskolák általában csupán 3-5 kilométer távolságra vannak a legmesszebb lakó diáktól. Hozzátette: a gyermek mindenekfelett álló érdeke, hogy ugyanolyan színvonalú oktatásban részesüljön, mint egy nagyvárosi tanuló. Egy kistelepülési iskolában bizony gyakran előfordul, hogy valamelyik tárgyból felső tagozatban nincs szaktanár, hiányzik a megfelelő szintű idegen nyelvi, illetve számítástechnikai oktatás. Nagyrónai szerint a társulás - a gyakorlatban legalábbis - nem feltétlenül jár iskola-összevonással. Az is elképzelhető, hogy a tagintézmények megosztják egymás között a feladatokat, például az egyikben működik az alsó, a másikban a felső tagozat. Ebben az esetben is sok pénzt lehet megtakarítani, hiszen papíron csak egy iskola van, így egy igazgatót és egy könyvelési, adminisztrációs osztályt kell fenntartani. Sió László, a Fidesz oktatási műhelyének vezetője szerint a kormány további iskolabezárásokat és pedagóguselbocsátásokat helyezett kilátásba. Hangsúlyozta: az elmúlt három évben sorozatos iskolabezárásokra kényszerültek a települések, mivel a kormány még a bérek fedezetét sem biztosította. Tavaly egyébként reálértékben is csökkent a pedagógusbér, amire a Bokroscsomag óta nem volt példa. A fideszes politikus szerint a költségvetés előkészítése során éles vita bontakozott ki az átlagnál alacsonyabb létszámmal működő óvodák, iskolák támogatásáról. A szakmai szervezetek, az önkormányzatok tiltakozása ellenére egy olyan finanszírozási modellt fogadott el a kormánypárti többség, amely bünteti a kis iskolákat és óvodásokat. Az ide járó gyerekek után szeptembertől tízezer forinttal kevesebb támogatást kapnak a fenntartók, mint a többi diák után. A döntés megközelítőleg 1100 intézményt és több ezer gyermeket érint. A Fidesz szerint a minőségi oktatás feltételeinek biztosítása állami feladat. Elfogadhatatlan, hogy a kormány az oktatási rendszer működését nem a minősége, hanem a gyerekek létszáma alapján akarja szabályozni. Sió kijelentette: az a helyes, ha lehetőség szerint minden kistelepülésen van óvodai ellátás és általános iskolai alsó tagozat, amennyiben erre igény van, és a minőségi oktatás feltételei is megteremthetőek. Ez a rendszer akkor működőképes, ha a kiadások meghatározó részét, 90-100 százalékát állami támogatásból biztosítják. Hozzátette: ha a Fidesz 2006-ban kormányzati pozícióba kerül, már szeptembertől eltörli a létszámszabályt, ami veszélyezteti a kistelepülési óvodákat és iskolákat. A következő évtől pedig egy olyan finanszírozási rendszert vezetnek be, amely kiemelten támogatja ezeket az intézményeket, s ezzel párhuzamosan a minőségi oktatás, nevelés követelményét szabja meg számukra. Ifjfiinr i^HiTíi'iiniiiirw^8ri*WM,i<aaiiWflfiiiiiifAKiTmTiíiyiWiiTT^jfT«í!^fOw^wi8WTOOTirOTfiyíiTOiiiiwrii^^ ír .....■MiiiMMWMWiiMMirffMmMtt Bealkonyulhat a kistelepülési iskoláknak A Fidesz szerint a kormány ismét pedagóguselbocsátásokra készül latoter@magyarnemzet.hu Folytatódik a fővárosi útfelújítási kampány Új szerződések alapján épül majd a 4-es metró • Elutasított koldusrendelet: nem tiltják ki őket a belvárosi kerületekből Budapesten a következő két évben folytatódnak azok a kampányszerű útfelújítási munkák, amelyekre összességében csaknem ötvenmilliárd forintot költenek önkormányzati és állami forrásokból - döntött tegnapi ülésén a Fővárosi Közgyűlés. A képviselők elfogadták a 4-es metró együtemű megépítéséről szóló új szerződéseket, ugyanakkor elutasították azt a rendelettervezetet, amely kitiltaná a főváros frekventált területeiről a koldusokat. A baloldali koalíciós többség megszavazta a nagy vitát kiváltó fővárosi forrásmegosztás korrekcióját. 11 Szabó Zsolt_____________________________________________ Már az idén további 36 útszakasz felújítását kezdhetik meg a Fővárosi Közgyűlés döntése alapján Budapesten. Az elfogadott előzetes kötelezettségvállalás szerint az idei 10,5 milliárdos keret felhasználása mellett további ötmilliárd forintot költhetnek aszfaltozásra. A 2006-os és a 2007-es tervekkel együtt 48,5 milliárd forintból közel 440 kilométernyi fővárosi főútvonal újulhat meg. Ezt a baloldali városvezetés már a koalíciós többség által szerdán megszavazott Podmaniczky-program részének nevezte. Demszky Gábor főpolgármester és Vajda Pál (MSZP) főpolgármester-helyettes a közgyűlés szünetében tartott rendkívüli tájékoztatóján kiemelte: a 4-es metró beruházásával egy időben, akár már jövőre felújíthatják a rendkívül rossz állapotú Thököly út-Baross tér-Dózsa György útig tartó szakaszát is. A Bosnyák térig tartó szakasz rekonstrukciójára viszont csak később, az egyes metróállomások kialakításához kapcsolódóan kerülhet sor, mivel a megállókat nem bányászati, hanem felszíni bontással építik meg. A fővárosi képviselők döntöttek a metróberuházás új szerződéseiről az állammal, az Európai Beruházási Bankkal és a BKV Rt.-vel. A Fidesz-MKDSZ-frakció ugyancsak rendkívüli tájékoztatóján Kupper András, a képviselőcsoport vezetője kifejtette: a 4-es metró építését támogatják ugyan, de a szerződéseket elfogadhatatlannak tartják, mert szerintük azok már a jövő évi kormányváltásra tekintettel - szűkítik az állam ellenőrzési lehetőségeit. Az útfelújításokról Szálka Miklós, a fővárosi városüzemeltetési bizottság fideszes alelnöke elmondta: az MSZP-SZDSZ-es többség lesöpörte az asztalról javaslatát, amely szerint az ilyen nagy felújítások előtt végezzenek műszaki felmérést, hogy melyik útvonal aszfaltozására van szükség, és milyen sorrendben. A Fővárosi Közgyűlés 25 igen és 27 nem szavazattal, hét tartózkodás mellett elvetette azt az MDF-es rendelettervezetet, amely kitiltotta volna Budapest kiemelt területeiről a koldusokat. Szőke László (MDF) frakcióvezető ismertette: Kaposvárott és Szegeden már van ilyen rendelet, azokat a közigazgatási hivatalok is jogszerűnek tartották, és a fővárosi javaslat ellen sem érkezett kifogás. - A koldusok száma egyre nő, s a jelenség rendkívül zavaró, különösen az idegenforgalmi idényben. Vannak, akik megélhetésből, rászorultságból koldulnak, az ő nehéz helyzetüket az önkormányzatoknak orvosolniuk kell, míg a bérkoldulás egyértelműen rendészeti kérdés - mondta Szőke. Az ügyben a fővárosi szociális bizottság átfogó felmérést kezdeményezett, hiszen ma még a koldusok tényleges számát - 400, illetve 4000 körüli számról is hallani - sem ismerik. A baloldali többség megszavazta a fővárosi forrásmegosztás korrekcióját, amelynek előterjesztése hatalmas felháborodást váltott ki a kerületek között. Atkári János jogköreitől megfosztott független főpolgármester-helyettes emlékeztetett, hogy a 2003-as törvény alapján abban az évben és tavaly sem készült forrásmegosztási korrekció, így a mostani előterjesztés jogszerűtlen. Ezt korábban Tiba Zsolt főjegyző cáfolta. Ismert, a Fővárosi Önkormányzat és a 23 kerület között zömmel az iparűzési adóból származó mintegy 150 milliárd forintos bevételt kell megosztani. 2003-ig évről évre szinte ad hoc alapon készült el az erről szóló javaslat. A két évvel ezelőtt a parlamentben megszületett forrásmegosztási törvényt a többségben lévő szocialista kerületi polgármesterek támogatták, ám a jogszabály alapján elkészült mostani tervezet ellen tiltakoztak. A közgyűlés Gy. Németh Erzsébet (MSZP) és Bőhm András (SZDSZ) frakcióvezetők javaslatára olyan határozatot is elfogadott, amely felkéri a főpolgármestert, hogy az önkormányzatok gazdálkodásának stabilitása érdekében dolgozzon ki intézkedéseket a rosszul járó kerületeknek a visszafizetés módjára. Mint megírtuk, a fővárosi kerületek adatai alapján hatalmas különbségek alakultak ki, így például Óbuda csaknem másfél milliárdos többlethez jut, míg Csepeltől 800 millió forintot elvonnak. Heves vita robbant ki két patinás belvárosi iskola fenntartási jogának átvételéről. Az V. kerületi önkormányzat javaslatára az Eötvös József Gimnázium és a Veres Pálné Gimnázium 2006 júliusától fővárosi fenntartásba kerül - döntöttek a képviselők. Mint arról beszámoltunk, a nyári szünet előtti utolsó, kétnapos ülésen több mint száz napirendi pont került a képviselők elé. Ezek közül többek között elfogadták azt a rendeletet, amely megkönnyíti a fővárosi taxisdrosztok létesítését, intézkedési terv született a hulladékgazdálkodásról, pályázatot írtak ki a budapesti lakóépületek szeméttárolóinak szagtalanítására, s a közgyűlés határozott arról is, hogy mellszobrot állítanak Budapesten Ronald Reagannek, az Amerikai Egyesült Államok volt elnökének. Utóbbi javaslatot a MIÉP képviselői hevesen támadták, mondván, miért nem magyar hírességek kapnak közterületi szobrot, például Wass Albert író. Az interpellációk sorában több olyan kérdést is felvetettek ellenzéki képviselők, amelyek heves, olykor személyeskedő vitához vezettek a közgyűlésben. Deák András (Fidesz-MKDSZ), a fővárosi közbeszerzési bizottság elnöke a csepeli szennyvíztisztító körüli kaotikus helyzetet kifogásolta. Mint mondta, már legalább két éve csúszik a beruházás, és az előkészítés folyamatában egyre több olyan szakértő bukkan fel, akiről azt sem tudni, hogy mit csinál többmilliós megbízásért. A bizottsági elnök az ülés elején javaslatot tett egy vizsgálóbizottság felállítására is, de előterjesztését a baloldali többség még csak napirendre sem vette. Ezzel szemben Vajda Pál kijelentette: minden a tervek szerint halad, és a hetekben írják alá az Európai Beruházási Bankkal a hitelszerződést a 180 milliárd forintos beruházásra. A költségek 65 százalékát az Európai Unió kohéziós alapjaiból fedezik, 20 százalékot ad az állam, míg a 15 százalékos önkormányzati rész 75 százalékát fedezik hitelből. Kupper András ugyancsak vizsgálóbizottságot kezdeményezett a Fővárosi Kéményseprő-ipari Kft. 85 milliós hitelfelvételével kapcsolatban, ám a képviselők végül ezt sem tárgyalták. Ugyanakkor a fideszes frakcióvezető interpellációjában azt állította, hogy a hitelfelvételről törvénytelenül, a tulajdonost megkerülve döntött a kötelező közszolgáltatást végző cég. Lapzártakor tárgyalt a közgyűlés a 2010. évi Európa kulturális fővárosa pályázat második fordulójának koncepciójáról. A tárgyban elkészült színes kiadványból kiderült: a koncepció alkotói között külső munkatársként olyanok szerepelnek, mint az Orbán Viktorról gyalázkodó könyvet író Kende Péter vagy a Himnusz kidobását, illetve egy új írását tervező Török András, a Horn-kormány államtitkára. fc 0 50S38*« ____ F0TÖ: BURGFR 7S01T