Magyar Nemzet, 2005. július (68. évfolyam, 177-206. szám)

2005-07-01 / 177. szám

Magyar mű­ Szerkeszti: Szényi Gábor 2005. július 1., péntek ­ Másképp látja a kormány, és más­képp az ellenzék a kistelepülési is­kolák jövőjét. A kormánypártok szerint a gyermeklétszám csökkené­se miatt az oktatási rendszer szem­pontjából is a társulások létrejöttét kell elősegíteni, ami több iskola be­zárásához vezet. Mivel így kevesebb pedagógusra lesz szükség, azt java­solják, hogy az iskolák csökkentett óraszámban is foglalkoztathassák őket. A Fidesz szerint azonban elfo­gadhatatlan, hogy a kormány az oktatás működését nem a minőség, hanem a gyereklétszám alapján akarja szabályozni, és így válogatás nélkül bünteti a kisiskolák tanulóit és pedagógusait.­ ­ Farkas Melinda________­____________________ A gyermeklétszám csökkenése sok kistelepülésen az oktatási feladatok átszervezését kény­szeríti ki - jelentette ki nemré­giben Tatai-Tóth András, az MSZP-frakció vidékpolitikai munkacsoportjának vezető­je. A politikus szerint a helyes irány az, ha a települések együttműködéssel, társulás­sal oldják meg a közoktatási feladatok ellá­tását, az átalakulással járó többletköltsége­ket pedig normatív alapon támogatja a költségvetés. A szocialisták azt is javasolják, hogy a pedagógusok kevesebb óraszámban is ta­níthassanak. Ebben az esetben bérük ará­nyosan csökkenne, ám a nyugdíj- és társa­dalombiztosítási jogosultságuk megfelelne a teljes értékű foglalkoztatásnak. A mun­kacsoport ezt ősszel törvénymódosítási ja­vaslatként benyújtja a parlamentnek. Ta­­tai-Tóth szerint a gyermeklétszám csökke­nése miatt felszabaduló pedagógusokat azokra a feladatokra kell átképezni, ame­lyek megoldására feltétlenül szükség van.­­ A kistérségi társulások önkéntes ala­pon szerveződnek, együttműködésük álta­lában többcélú, ennek csak egyik szelete az oktatás - mondta lapunknak Nagyrónai László, az Oktatási Minisztérium fenntar­tói kapcsolatok osztályának vezetője. A szakember szerint összesen 168 kistérség van Magyarországon, ebből 151 körzetben már megalapították a társulást. Ösztönző támogatást tavaly 74, működési támoga­tást pedig 108 társulás kapott. Nagyrónai úgy látja: az együttműködéssel létrehozott iskolák általában csupán 3-5 kilométer tá­volságra vannak a legmesszebb lakó diák­tól. Hozzátette: a gyermek mindenekfelett álló érdeke, hogy ugyanolyan színvonalú oktatásban részesüljön, mint egy nagyvá­rosi tanuló. Egy kistelepülési iskolában bi­zony gyakran előfordul, hogy valamelyik tárgyból felső tagozatban nincs szaktanár, hiányzik a megfelelő szintű idegen nyelvi, illetve számítástechnikai oktatás. Nagyró­nai szerint a társulás - a gyakorlatban leg­alábbis - nem feltétlenül jár iskola-össze­vonással. Az is elképzelhető, hogy a tagin­tézmények megosztják egymás között a feladatokat, például az egyikben működik az alsó, a másikban a felső tagozat. Ebben az esetben is sok pénzt lehet megtakaríta­ni, hiszen papíron csak egy iskola van, így egy igazgatót és egy könyvelési, adminiszt­rációs osztályt kell fenntartani. Sió László, a Fidesz oktatási műhelyé­nek vezetője szerint a kormány további is­kolabezárásokat és pedagóguselbocsátá­sokat helyezett kilátásba. Hangsúlyozta: az elmúlt három évben sorozatos iskolabezá­rásokra kényszerültek a települések, mivel a kormány még a bérek fedezetét sem biz­tosította. Tavaly egyébként reálértékben is csökkent a pedagógusbér, amire a Bokros­csomag óta nem volt példa. A fideszes politikus szerint a költség­­vetés előkészítése során éles vita bontako­zott ki az átlagnál alacsonyabb létszám­mal működő óvodák, iskolák támogatásá­ról. A szakmai szervezetek, az önkor­mányzatok tiltakozása ellenére egy olyan finanszírozási modellt fogadott el a kor­mánypárti többség, amely bünteti a kis is­kolákat és óvodásokat. Az ide járó gyere­kek után szeptembertől tízezer forinttal kevesebb támogatást kapnak a fenntar­tók, mint a többi diák után. A döntés megközelítőleg 1100 intézményt és több ezer gyermeket érint. A Fidesz szerint a minőségi oktatás fel­tételeinek biztosítása állami feladat. Elfo­gadhatatlan, hogy a kormány az oktatási rendszer működését nem a minősége, ha­nem a gyerekek létszáma alapján akarja szabályozni. Sió kijelentette: az a helyes, ha lehetőség szerint minden kistelepülésen van óvodai ellátás és általános iskolai alsó tagozat, amennyiben erre igény van, és a minőségi oktatás feltételei is megteremt­­hetőek. Ez a rendszer akkor működőképes, ha a kiadások meghatározó részét, 90-100 százalékát állami támogatásból biztosítják. Hozzátette: ha a Fidesz 2006-ban kor­mányzati pozícióba kerül, már szeptem­bertől eltörli a létszámszabályt, ami veszé­lyezteti a kistelepülési óvodákat és iskolá­kat. A következő évtől pedig egy olyan fi­nanszírozási rendszert vezetnek be, amely kiemelten támogatja ezeket az intézmé­nyeket, s ezzel párhuzamosan a minőségi oktatás, nevelés követelményét szabja meg számukra. Ifjfiinr i^HiTíi'iiniiiirw^8ri*WM,i<aaiiWflfiiiiiifAKiTmTiíiyiWiiTT^jfT«í!^fOw^wi8WTOOTirOTfiyíiTOiiiiwrii^^ ír .....■MiiiMMWMWiiMMirffMmMtt Bealkonyulhat a kistelepülési iskoláknak A Fidesz szerint a kormány ismét pedagóguselbocsátásokra készül latoter@magyarnemzet.hu Folytatódik a fővárosi útfelújítási kampány Új szerződések alapján épül majd a 4-es metró • Elutasított koldusrendelet: nem tiltják ki őket a belvárosi kerületekből Budapesten a következő két évben folytatódnak azok a kampányszerű útfelújítási munkák, amelyekre összességében csaknem ötvenmilliárd forintot költenek önkormányzati és állami forrásokból - döntött tegnapi ülésén a Fővárosi Közgyűlés. A képviselők elfogadták a 4-es metró együtemű megépítéséről szóló új szerződéseket, ugyanakkor elutasították azt a rende­lettervezetet, amely kitiltaná a főváros frekventált területeiről a koldusokat. A baloldali koa­líciós többség megszavazta a nagy vitát kiváltó fővárosi forrásmegosztás korrekcióját. 11 Szabó Zsol­t____________________­_________________________ M­ár az idén további 36 útszakasz felújítását kezdhetik meg a Fővárosi Közgyűlés dön­tése alapján Budapesten. Az elfogadott előzetes kötelezettségvállalás szerint az idei 10,5 milliárdos keret felhasználása mellett további ötmilliárd forintot költhetnek aszfaltozásra. A 2006-os és a 2007-es tervekkel együtt 48,5 milliárd forintból kö­zel 440 kilométernyi fővárosi főútvonal újulhat meg. Ezt a baloldali városvezetés már a koalíciós többség által szerdán megszavazott Podmaniczky-program részének nevezte. Demszky Gábor főpolgármester és Vajda Pál (MSZP) főpolgármester-helyettes a közgyűlés szüneté­ben tartott rendkívüli tájékoztatóján kiemelte: a 4-es metró beruházásával egy időben, akár már jövőre fel­újíthatják a rendkívül rossz állapotú Thököly út-Baross tér-Dózsa György útig tartó szakaszát is. A Bosnyák té­rig tartó szakasz rekonstrukciójára viszont csak később, az egyes metróállomások kialakításához kapcsolódóan kerülhet sor, mivel a megállókat nem bányászati, ha­nem felszíni bontással építik meg. A fővárosi képviselők döntöttek a metróberuházás új szerződéseiről az állam­mal, az Európai Beruházási Bankkal és a BKV Rt.-vel. A Fidesz-MKDSZ-frakció ugyancsak rendkívüli tájékoz­tatóján Kupper András, a képviselőcsoport vezetője ki­fejtette: a 4-es metró építését támogatják ugyan, de a szerződéseket elfogadhatatlannak tartják, mert szerin­tük azok­­ már a jövő évi kormányváltásra tekintettel - szűkítik az állam ellenőrzési lehetőségeit. Az útfelújítá­sokról Szálka Miklós, a fővárosi városüzemeltetési bi­zottság fideszes alelnöke elmondta: az MSZP-SZDSZ-es többség lesöpörte az asztalról javaslatát, amely szerint az ilyen nagy felújítások előtt végezzenek műszaki fel­mérést, hogy melyik útvonal aszfaltozására van szük­ség, és milyen sorrendben. A Fővárosi Közgyűlés 25 igen és 27 nem szavazattal, hét tartózkodás mellett elvetette azt az MDF-es rende­lettervezetet, amely kitiltotta volna Budapest kiemelt te­rületeiről a koldusokat. Szőke László (MDF) frakcióve­zető ismertette: Kaposvárott és Szegeden már van ilyen rendelet, azokat a közigazgatási hivatalok is jogszerű­nek tartották, és a fővárosi javaslat ellen sem érkezett kifogás. - A koldusok száma egyre nő, s a jelenség rend­kívül zavaró, különösen az idegenforgalmi idényben. Vannak, akik megélhetésből, rászorultságból koldul­nak, az ő nehéz helyzetüket az önkormányzatoknak or­vosolniuk kell, míg a bérkoldulás egyértelműen rendé­szeti kérdés - mondta Szőke. Az ügyben a fővárosi szo­ciális bizottság átfogó felmérést kezdeményezett, hiszen ma még a koldusok tényleges számát - 400, illetve 4000 körüli számról is hallani - sem ismerik. A baloldali többség megszavazta a fővárosi forrásmegosztás kor­rekcióját, amelynek előterjesztése hatalmas felhábo­rodást váltott ki a kerületek között. Atkári János jogkö­reitől megfosztott független főpolgármester-helyettes emlékeztetett, hogy a 2003-as törvény alapján abban az évben és tavaly sem készült forrásmegosztási korrekció, így a mostani előterjesztés jogszerűtlen. Ezt korábban Tiba Zsolt főjegyző cáfolta. Ismert, a Fővárosi Önkor­mányzat és a 23 kerület között zömmel az iparűzési adóból származó mintegy 150 milliárd forintos bevételt kell megosztani. 2003-ig évről évre szinte ad hoc alapon készült el az erről szóló javaslat. A két évvel ezelőtt a parlamentben megszületett forrásmegosztási törvényt a többségben lévő szocialista kerületi polgármesterek támogatták, ám a jogszabály alapján elkészült mostani tervezet ellen tiltakoztak. A közgyűlés Gy. Németh Erzsébet (MSZP) és Bőhm­ András (SZDSZ) frakcióvezetők javaslatára olyan hatá­rozatot is elfogadott, amely felkéri a főpolgármestert, hogy az önkormányzatok gazdálkodásának stabilitása érdekében dolgozzon ki intézkedéseket a rosszul járó kerületeknek a visszafizetés módjára. Mint megírtuk, a fővárosi kerületek adatai alapján hatalmas különbsé­gek alakultak ki, így például Óbuda csaknem másfél milliárdos többlethez jut, míg Csepeltől 800 millió fo­rintot elvonnak. Heves vita robbant ki két patinás bel­városi iskola fenntartási jogának átvételéről. Az V. ke­rületi önkormányzat javaslatára az Eötvös József Gim­názium és a Veres Pálné Gimnázium 2006 júliusától fő­városi fenntartásba kerül - döntöttek a képviselők. Mint arról beszámoltunk, a nyári szünet előtti utol­só, kétnapos ülésen több mint száz napirendi pont ke­rült a képviselők elé. Ezek közül többek között elfogad­ták azt a rendeletet, amely megkönnyíti a fővárosi ta­­xisdrosztok létesítését, intézkedési terv született a hul­ladékgazdálkodásról, pályázatot írtak ki a budapesti la­kóépületek szeméttárolóinak szagtalanítására, s a köz­gyűlés határozott arról is, hogy mellszobrot állítanak Budapesten Ronald Reagannek, az Amerikai Egyesült Államok volt elnökének. Utóbbi javaslatot a MIÉP kép­viselői hevesen támadták, mondván, miért nem ma­gyar hírességek kapnak közterületi szobrot, például Wass Albert író. Az interpellációk sorában több olyan kérdést is felvetettek ellenzéki képviselők, amelyek he­ves, olykor személyeskedő vitához vezettek a közgyű­lésben. Deák András (Fidesz-MKDSZ), a fővárosi köz­­beszerzési bizottság elnöke a csepeli szennyvíztisztító körüli kaotikus helyzetet kifogásolta. Mint mondta, már legalább két éve csúszik a beruházás, és az előké­szítés folyamatában egyre több olyan szakértő bukkan fel, akiről azt sem tudni, hogy mit csinál többmilliós megbízásért. A bizottsági elnök az ülés elején javaslatot tett egy vizsgálóbizottság felállítására is, de előterjesz­tését a baloldali többség még csak napirendre sem vet­te. Ezzel szemben Vajda Pál kijelentette: minden a ter­vek szerint halad, és a hetekben írják alá az Európai Be­ruházási Bankkal a hitelszerződést a 180 milliárd forin­tos beruházásra. A költségek 65 százalékát az Európai Unió kohéziós alapjaiból fedezik, 20 százalékot ad az állam, míg a 15 százalékos önkormányzati rész 75 szá­zalékát fedezik hitelből. Kupper András ugyancsak vizsgálóbizottságot kezdeményezett a Fővárosi Ké­ményseprő-ipari Kft. 85 milliós hitelfelvételével kap­csolatban, ám a képviselők végül ezt sem tárgyalták. Ugyanakkor a fideszes frakcióvezető interpellációjában azt állította, hogy a hitelfelvételről törvénytelenül, a tu­lajdonost megkerülve döntött a kötelező közszolgálta­tást végző cég. Lapzártakor tárgyalt a közgyűlés a 2010. évi Európa kulturális fővárosa pályázat második fordulójának koncepciójáról. A tárgyban elkészült színes kiadvány­ból kiderült: a koncepció alkotói között külső munka­társként olyanok szerepelnek, mint az Orbán Viktorról gyalázkodó könyvet író Kende Péter vagy a Himnusz kidobását, illetve egy új írását tervező Török András, a Horn-kormány államtitkára. fc­ 0­ 50S38*«­ ____ F0TÖ: BURGFR 7S01T

Next