Magyar Nemzet, 2005. október (68. évfolyam, 268-298. szám)
2005-10-24 / 291. szám
Kitüntetések a Sándor-palotában HÍRÖSSZEFOGLALÓ Sólyom László köztársasági elnök tegnap Nagy Imre-érdemrend kitüntetéseket adott át a Sándor-palotában. A hazafias helytállással példát mutató, a magyar függetlenséget szolgáló, a társadalmi párbeszéd, a társadalmi béke, a nemzet egységének megvalósítása, a békés rendszerváltozás megteremtése érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként Bocskay T. József, az Igazolt Magyar Szabadságharcos Világszövetség elnöke, Fónay Jenő, a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének volt elnöke, Földvári Rudolf, a Nagy Imre Társaság országos elnökségének tiszteletbeli tagja, Gönczöl Katalin kriminológus, az Igazságügyi Minisztérium miniszteri biztosa, Kende Péter politológus, szociológus, az ’56- os Intézet tiszteletbeli elnöke vehette át a kitüntetést. Fejtő Ferenc Széchenyi-díjas író, történész, újságíró nem volt jelen az átadáson, ő egy későbbi alkalommal veszi majd át az elismerést. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki délután a belvárosi performance-okat tekintette meg, az Operaház esti díszelőadásán alig több mint háromperces beszédében sajnálattal állapította meg, hogy a pártpolitika rányomta bélyegét az ünnepre. „Hát van helyzet, amikor a szótlanság a legbeszédesebb” - mondta, majd egyperces néma felállásra kérte a jelenlévőket, aztán a miniszterelnök gyér taps kíséretében távozott a színpadról. Bocskay T. József átveszi kitüntetését FOTÓ: NAGY BÉLA A változás jó, változtatni jó Orbán Viktor: A holnaphoz nem az ígéretek vezetnek 1956-ban azt akarták az emberek, hogy az ország élén választott államférfi álljon, ne politikai kalandor, és azt, hogy végre kerüljenek helyükre a dolgok: az orosz katonák Moszkvába, a kommunista párt a süllyesztőbe, a bebörtönzött ártatlanok szabadlábra, a bűnös országvezetők a cellákba - mondta tegnap Orbán Viktor a Műegyetem rakparton több tízezer ember előtt. __Tábori Gabriella_____________ Adjík bizonyságát annak, hogy megértettük 1956 üzenetét: a változás jó, változtatni jó, mi, magyarok tudunk változtatni. Készüljetek hát! - mondta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke több tízezres hallgatósága előtt az 1956-os forradalom évfordulóján három ifjúsági szervezet, az Áprilisi Ifjak, a Fidelitas és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség közös rendezvényén a Műegyetem előtt. A volt miniszterelnök hangsúlyozta: a változtatásnak is megvan a tudománya, világossá kell tenni, hogy vannak hibák, amelyeket többször nem szabad elkövetni, ugyanakkor vannak dolgok, amiken nem érdemes, nem szabad változtatni. Hazánk bajban van A biztonság az egyik legfontosabb dolog, ezért ami jó, azt meg kell őrizni - tette hozzá -, ám van, amin mielőbb változtatni kell, méghozzá józanul, megfontoltan, mélyrehatóan. Szavai szerint mindennek rendelt ideje van, így a változtatásnak is, szerinte a nekünk szánt jel megérkezett, hazánk ismét bajba jutott, a hamisság ismét lelepleződött. - Mint ’56-ban, most újra le kellene zárni egy korszakot, át kellene lépni a tegnapból a holnapba. A tegnap vitáit le kellene zárni, és ki kellene nyitni a holnap ajtaját - fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy a holnaphoz nem a semmibe kanyargó, zavaros ígéretek vezetnek, hanem a tett és az elszántság. - Magyarországnak új gazdaság, új állam, új politika kell - emelte ki Orbán Viktor. Mint mondta, ’56-ban sem akart az ország többet, csak hogy végre kerüljenek helyükre a dolgok: az orosz katonák Moszkvába, a kommunista párt a süllyesztőbe, a bebörtönzött ártatlanok szabadlábra, a bűnös országvezetők a cellákba. Úgy folytatta: ma, 15 évvel a rendszerváltozás után is csak annyit szeretnénk, hogy kerüljenek helyükre a dolgok, épüljön emberhez méltó élet Magyarországon és az egész Kárpát-medencében. Beszédében a volt kormányfő kitért arra, hogy 1956-ban, majd egy emberöltővel később, 1989-ben is a fiatalok vállalták az igazság kibontásának történelmi küldetését. - Úgy tűnik, hazánk történelme úgy van megírva, hogy először a fiataloknak kell felismerniük a sorsunk horizontján felbukkanó jeleket - mondta, hozzátéve, így esett ez 1848-ban, 1956-ban és 1990-ben is. Az érdem - jegyezte meg - mégsem csak a fiataloké, inkább talán azoké, akik felnevelték az ’56-os fiatalokat, minket, azoké, akik olyan ifjúságot neveltek, amelynek volt ereje, bátorsága, hogy a tegnapból átlépjen a holnapba. ’56-ról szólva Orbán kiemelte, hogy ekkor Magyarország két nap alatt átlépett a jövőbe, és magával vitte egész Európát. Javíthatatlan kommunizmus Mint mondta, a vén kontinens szeme ekkor kipattant, és megvilágosodása támadt: a kommunista diktatúrával együtt élni nem lehet, a kommunizmus javíthatatlan, mert bajait nem beteges kinövések, hanem eredendő szervi elfajzások okozzák. - Tűrtünk, mert a magyar nem szeret asztalt borogatni. Mi nem egykönnyen veszítjük el a fejünket, meg tudjuk várni, amíg betelik a pohár, de a kommunisták olyan szerkezetet fabrikáltak, ami ha egyszer megreped, akkor végig is hasad - fogalmazott. A hatalom hazugságait - hangsúlyozta Orbán - a magyar ember hosszú ideig elviseli, ami azonban elviselhetetlen lesz számára, az az, amikor az ország vezetői azt akarják, ne csak elviseljük, de el is higgyük a hazugságaikat. - Mi, ma élő magyarok megértjük az akkoriakat - jegyezte meg, hozzáfűzve: megértjük, hogy rendes, átlátható, a hazugságok hálójából kiszabaduló országot akartak ’56 októberében, egy biztosan fejlődő, magyarságát soha meg nem tagadó országot, egy emberséges hazát. - Azt akarták, hogy az ország élén választott államférfi álljon, ne politikai kalandor - mondta. Orbán szerint a magyarok képesek sokáig magukba zárni a mégoly feszítő elégedetlenséget is, ám egy idő után, amikor feltűnik a jel. „Ránézünk a másikra, és látjuk, neki is ugyanaz van a szemében, és akkor valahol valaki csendesen megszólal, két szót mond csak: elég volt!” Orbán Viktor a beszédében kitért arra is, hogy a forradalom után kivégzettek listája mutatja, az újjászületésben az igazi baloldali emberek is részt vettek. Mint mondta, a valódi munkás baloldal világa mérföldekre esett az elrabolt villákban pöffeszkedő, szegényekre hivatkozó luxusbaloldal világától. A valódi baloldal Az ’56-os forradalomban részt vevő és ezért életével fizető valódi baloldaliak példája tartja bennünk a reményt, hogy életünk fontos kérdéseiben lehetséges a teljes összefogás, a magyar nemzet egysége - hangsúlyozta Orbán Viktor. Az ’56 - újjászületés mottója tegnapi megemlékezésen beszédet mondott Járóka Lívia, a Fidesz európai parlamenti képviselője is, aki kiemelte, hogy ünnepeink, így az ’56-os megemlékezés is, megmutatják mindenki előtt, kik vagyunk, és hová tartozunk. Ünneplés politikai felhangokkal Több helyen tiltakozó transzparensekkel vonultak idősek és fiatalok A forradalom 49. évfordulóján lezajlott a szokásos protokoll: az előestén fellobbant a forradalom lángja. A közjogi méltóságok tisztelegtek a Nagy Imre-szobornál. Szombaton este a szervezők csak a biztonsági emberek segítségével tudták megakadályozni, hogy a többek között „Vádolunk több száz kivégzett magyar hazafiért!”, „Vádolunk 200 ezer elmenekült hazánkfiáért!” transzparensekkel érkező emberek ne jussanak a kordonon belülre a Kossuth téren. MN-ÖSSZEÁLLÍTÁS Közvetlenül egymás után érkezett tegnap a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájához Mádl Ferenc volt és Sólyom László jelenlegi köztársasági elnök. Mádl Ferenc családjának több tagja, Sólyom László felesége társaságában helyezte el a megemlékezés virágait a parcelláknál, a központi emlékműnél, Nagy Imre sírjánál, illetve Mádl Ferenc Mansfeld Péter, majd az ismeretlen halottak nyughelyénél. A hivatalos ceremóniák szombaton kezdődtek: a protokoll szerint lobbant fel a forradalom lángja Gyurcsány Ferenc miniszterelnök jelenlétében a Parlament előtti 1956-os emlékműnél. A szervezők biztonsági emberek segítségével akadályozták meg, hogy a többek között „Vádolunk több száz kivégzett magyar hazafiért!”, „Vádolunk 200 ezer elmenekült hazánkfiáért!”, „Vádolunk Mansfeld Péterért!” feliratú táblákkal érkezők ne jussanak a kordonon belülre. Tegnap Molnár Gyula, az MSZP budapesti elnöke beszéde közben egy férfi azt kiabálta: „Spion vagy!”, mire a rendőrök elvitték. Egyetemisták és határon túli fiatalok fáklyásmenete vonult szombaton a Műegyetemtől a Kossuth térig, a menet elején többen táblát vittek egyebek mellett a következő feliratokkal: „Vádolunk Mindszenty József hercegprímásért!”, „Vádolunk Tóth Ilonáért.”, „Vádolunk több száz kivégzett magyar hazafiért!”, „Vádolunk 200 ezer elmenekült hazánk fiáért!”. Tegnap katonai tiszteletadással, a Himnusz hangjaira felvonták a nemzeti lobogót az Országház előtt, a Kossuth téren, majd a legfőbb közjogi méltóságok Nagy Imre kivégzett miniszterelnök szobrához mentek. ■ BOROSS PÉTER: PUSZTULJANAK INNEN! Történelmi parancs teljesítése volt 1956. október 23., Szent István ezeréves parancsa: magyarnak megmaradni mindenáron - jelentette ki protokollmentes ünnepi beszédében Boross Péter volt miniszterelnök az MDF megemlékezésén, a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájánál. - Ne higgyünk azoknak, akik ma azt akarják tudományosan megmagyarázni, mit is akart a nép ’56-ban. Egy volt a cél: a szovjetek a gauleitereikkel együtt pusztuljanak innen. A beszédet követően egy megemlékező lépett a volt miniszterelnökhöz, s arra kérte, hogy a jobboldal éppen a jövő érdekében fogjon öszsze, az MDF pedig ne távolodjon el a Fidesztől. Dávid Ibolya, az MDF elnöke Mátészalkán a városban működő pártok és társadalmi szervezetek közös ünnepségén elmondta: ’56 ötvenedik évfordulójának ünnepléséhez legalább három feltételnek teljesülnie kell. Ezek: „a nemzet köteles megbékélni”, másodjára „komolyan kell vennünk a magyarság új helyét a világban”, végül „az 50. év után minden iskolásnak a kezébe kellene adni egy könyvet, amelyben az ő városa, faluja is benne van, és ebből kiderülne, hogy 1956 az egész nemzet forradalma volt”. ■ KUNCZE GÁBOR: SZÁNALMAS ÚJRAVÍVNI '56 HARCAIT. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke ugyancsak a 301-es parcellánál szólalt fel pártja megemlékezésén. - Büszkén vállaljuk 1956 örökségét, a szabadság kivívását, amelyben a rendszerváltozáskor az SZDSZ is részt vett. Másodszor vagyunk kormányon, és céljaink közül van, ami megvalósult, de olyan is akad, amit újra kell kezdeni. El kell dobni magunktól a kishitűséget: Magyarország negyvenkilenc éve a zsarnokság elleni harc szimbóluma volt, ma pedig részei vagyunk az akkor megálmodott Európának. Szánalmas és hiteltelen próbálkozás 2005-ben újravívni 1956 harcait - fogalmazott Kuncze Gábor, akinek szavait követően felharsant egy fütty. ■ KÖVÉR LÁSZLÓ: ALATTOMOS, MOCSKOS KIS HÁ BORÚ. Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke tegnap a budapesti Széna téren párhuzamot vonva az 1848-as szabadságharccal azt mondta: egyetlen Habsburg főherceg sem vette volna magának a bátorságot, hogy elmenjen Batthyány Lajos sírjához március 15-én, és feltegye a kérdést: „Lajos, te most mit tennél?” „Ebből látszik, hogy bizonyos értelemben tényleg a bátorság kormányával van dolgunk” - jegyezte meg. Kövér László, a Fidesz országos választmányának elnöke szombaton Nyírbátorban a Fidesz és a Jobbik Polgári Kör által közösen szervezett ünnepségen azt mondta, „hatvan éve alattomos, mocskos kis háború folyik ez ellen a nép ellen”. Az ország jelenlegi vezetésének az a célja, hogy „tulajdontalanná, kiszolgáltatottá tegyen bennünket, hogy könnyebb legyen uralkodni rajtunk” - tette hozzá. „A luxusbaloldaliak gátlástalansága nem szabad, hogy elfelejtesse velünk, volt ebben az országban tisztességes baloldal is, (...) lesz egy új baloldal, amellyel kialakítható egy új nemzeti egység” - hívta fel a figyelmet. EMLÉKTÁBLA PONGRÁTZ GERGELY TISZTELETÉRE . Több százan emlékeztek tegnap az '56-os forradalomra és szabadságharcra a legendás Corvin közben, amelynek egykori parancsnoka, a májusban elhunyt Pongrátz Gergely tiszteletére emléktáblát avattak A megemlékezésen beszédet mondott Pongrátz Ödön Corvin közi szabadságharcos, aki testvére, Pongrátz Gergely szavait idézte: .Mi nem akartunk mást, csak szabadon élni a saját hazánkban." Kiemelte, emlékeztetni kell az utókori '56 heroikus küzdelmére, amely a világ csodálatát is kivívta. Lezsák Sándor, a Nemzeti Fórum Egyesület vezetője szerint rossz előjelekkel készülünk a forradalom ötvenedik évfordulójára, ugyanis nem elegendő milliárdokat költeni az eseményre, hanem emögé hiteles kormányzati akarat is kellene. Bayer Zsolt újságíró többek között arról beszélt, hogy ha méltók akarunk lenni Pongrátz Gergely emlékéhez, ne hagyjuk se '56-ot, se a turult. 2005. október 24., hétfőBelföld Harmadik utas megemlékezés Kemény szavakkal bírálta az egész parlamenti elitet az Országgyűlésbe bejutni készülő Harmadik Út két vezéregyénisége, Csurka István, a MIÉP elnöke és Kovács Dávid, a Jobbik vezetője tegnap a Hősök terén tartott nemzeti radikális forradalmi megemlékezésen: __Pál Gábor____________________ Csurka István szerint sok a hasonlatosság a Rákosi- és a mostani politikai rendszer között, mivel lényegében ugyanabban a nép- és nemzetellenes diktatúrában élünk jelenleg is, mint amilyen ötven évvel ezelőtt volt. Idegen eszmék, idegen trösztök kényszerítenek magyar érdekeink feladására, a föld átadására - hangsúlyozta a MIÉP elnöke, aki úgy vélekedett: az uralkodó réteg is hasonló, hiszen Kádár, Apró, Dögei után most a Gyurcsány, Hiller, Szekeres trió van hatalmon. Gyurcsány Ferencet lélekben 23 millió román miniszterelnökének nevezte Csurka István. Gyurcsány Ferenc egy gyorstalpaló milliárdos, aki Apró Antal unokáját vette feleségül, annak az Aprónak az unokáját, aki a legszennyesebb politikai kultúrával rendelkezett - mondta. Az elnök bírálta a Fideszt is, amely csak választásokat akar nyerni, de nem akar valódi változásokat, túlságosan sok bennük az igazodásra való hajlam és a liberális elem. Kovács Dávid, a Jobbik elnöke szerint egy olyan országot kell teremteni, ahol magyarnak lenni nem szégyen, ahol a magyar nem cseléd a multicégeknél, hanem tulajdonos a saját hazájában. Hangsúlyozta: fel kell venni a küzdelmet a hagyományainkat megkérdőjelező liberalizmus és képviselői ellen, akik képmutatóan harcos jogvédők, közben deviánsok érdekében a határon túli magyarok érdekeit feladják. A liberalizmus egy kirekesztő totalitárius ideológia, ami helyett egy kohéziós erőre, a nacionalizmusra van szükség - fejtette ki. Tízezrek a Hősök terén fotó: Máté Péter