Magyar Nemzet, 2005. november (68. évfolyam, 299-327. szám)
2005-11-25 / 322. szám
Szerkeszti: Szényi Gábor Látó-Tér 2005. november 25., péntek látótér ( magyarnemzet. hu Közszolgáltatási áremelések a fővárosban Drágább lesz a tömegközlekedés, többet fizetünk a vízért, a csatornahasználatért és a szemétszállításért is ... Szabó Zsolt-Pál Gábor_____________ H osszú, késő délutánig tartó vitában döntöttek tegnap a fővárosi képviselők a budapesti közszolgáltatások 2006-os díjairól. A baloldali koalíció és a városvezetés állítása szerint a lakosság terhei nem növekednek a tervezett, kétszázalékos inflációnál nagyobb mértékben, ám az ellenzék úgy véli, a tények mást mutatnak. A közgyűlés még csak napirendre sem tűzte javaslatunkat a Budapest-garanciarendelet elkészítéséről - mondta Kupper András, a fővárosi Fidesz-MKDSZ-frakció vezetője. - Rögzítettük volna, hogy a közmű- és a közszolgáltatási díjak, valamint a BKV tarifáinak emelése a jövőben az éves infláció mértékén belül marad, továbbá a megállapodást elfogadó pártok megőrzik és továbbfejlesztik a rászorulók rezsitámogatásának rendszerét, nem támogatják a közműcégek és a tömegközlekedés privatizációját, illetve télen ezután sem lakoltatnak ki családokat - emelte ki Kupper. A most elfogadottak szerint azonban januártól a BKV vonaljegyei 185 forintba, a havibérlet 6900, a tanuló- és nyugdíjasszelvény 2600 forintba kerül, a vízdíj 5,9 százalékkal emelkedik, a csatornahasználatért 5,85 százalékkal kell többet fizetni. A szennyvízszippantás díja 5,9 százalékkal, a szemétszállításé 5,68 százalékkal nő. A kéményseprés díját ugyan még 4,2 százalékkal emelték, de az áfacsökkenés miatt ez nem jelent többletköltséget. A temetkezés ára átlagosan 5,6 százalékkal lesz több, azonban ez a piaci kegyeleti szolgáltatások miatt ténylegesen 3,4 százalékos emelést jelent. A távfűtés díjai jövőre nem változnak, ugyanakkor a közgyűlés a távhőtörvény alapján elfogadta a díjszabályozást tartalmazó fővárosi rendeletet. A fideszes képviselők a vita kezdetén transzparenseket mutattak fel, amelyeken az szerepelt, hogy a 2001 és 2006 közötti, 25,7 százalékos infláció ellenére a közműdíjakat a többszörösére emelte a főváros ez idő alatt. Zsinka László, a MIÉP-Jobbik-frakció vezetője szerint óriási hiba volt a közműcégek privatizációja, mert az a fővárosiak érdekeivel szemben elsősorban a befektetők nyereségét garantálta. Vajda Pál (MSZP) főpolgármester-helyettes szerint a díjemelések egy átlagos budapesti lakásban élő családnak havonta 330 forint pluszkiadást jelentenek. Az elfogadott lakásrezsi-támogatásról szóló rendelet alapján a tavalyinál 25 százalékkal többet, 1,8 milliárd forintot kapnak a rászorulók - hangsúlyozta Ikvai-Szabó Imre SZDSZ-es főpolgármester-helyettes. A közgyűlés baloldali többsége többek között elfogadta a XIII. kerületi Esztergomi út - Dagály utca - Jakab József utca által határolt, többhektáros terület szabályozási tervét, amely szerint zöld területek csökkentésével mintegy 900 új lakást építhetnek ide befektetők. A képviselők döntöttek a főváros turisztikai koncepciójáról, valamint a Szabadság híd a 4-es metró beruházásával egy időben tervezett felújításáról. Közép-Európa legnagyobb környezetvédelmi beruházásának kivitelezői pályázatát a szabálytalanságok, vélhető öszszejátszások miatt újra ki kellene írni, vállalva a késedelmes átadást is - erről Atkári János főpolgármester-helyettes beszélt. A hatásköreitől megfosztott független politikus szerint a csepeli szennyvíztisztító 120 milliárd forintos tendere aggodalomra ad okot. Deák András (Fidesz- MKDSZ), a fővárosi közbeszerzési bizottság elnöke kíváncsian várja, hogy ezek után kiírnak-e új pályázatot a kivitelezésre, vagy a koalíciós többség nyertest hirdet ilyen körülmények között is. Ismeretes: a tender öt pályázója közül jelenleg egy francia-magyar konzorcium van csak versenyben, miután visszalépett javára egy spanyol üzleti kör. A jövő héten kiírhatják azt a pályázatot, amelynek alapján a fővárosi közutak egy részét külsős magáncégek kátyúzhatják. A főútvonalak úthibáit továbbra is az önkormányzati tulajdonú Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. javíthatja ki. Az ellenzéki képviselők egy műszaki egyetemen készült tanulmányra hivatkozva megjegyezték, a külsős cégek drágábban és alacsonyabb színvonalon végzik az útfelújításokat. ■ PERT VESZTETT A BELVÁROS. Másfél milliárd forintot kell befizetnie az V. kerületi önkormányzatnak az APEH számlájára, mert egy 1997-es rendelőintézeti felújítás beruházásánál vissza akarta igényeltetni az áfát a százszázalékos tulajdonában lévő céggel - mondta lapunknak Puskás András, a kerület fideszes frakcióvezetője. Hozzátette: a Bliber Kft.-t a Hercegprímás utcai rendelő kétmilliárdos felújítása ügyében a Legfelsőbb Bíróság marasztalta el. Az előző ciklusbeli határozatot az akkori jobb- és baloldali képviselők egyhangúlag támogatták. A belvárosi Fidesz rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívását kezdeményezi a városrész gazdálkodását súlyosan érintő kérdésben. Puskás András szerint az önkormányzat kezdeményezheti az adóhatóságnál az 1997 óta számolt kamatok és büntetés elengedését, így elképzelhető, hogy a kerületnek végül csak a be nem fizetett áfát, azaz 572 millió forintot kell átutalnia. Belváros-Lipótváros jelenlegi MSZP-s polgármestere, Steiner Pál tegnapra A Fidesz trükkös adóelkerülései címmel hívott volna össze sajtótájékoztatót, csakhogy a jobboldali párt a bejelentéssel megelőzte. A szocialista politikus lapunk többszöri megkeresésére sem kívánt reagálni az ügyben. Az ellenzék javaslatait lesöpörve, a városvezetés előterjesztéseinek megfelelően fogadta el a jövő évi közszolgáltatások díjait a Fővárosi Közgyűlés MSZP-SZDSZ-es többsége. Jövőre 10 százalékkal drágulnak a BKV-tarifák, csaknem hat százalékkal emelkedik a víz, a csatornahasználat, valamint a szemétszállítás és a szennyvízszippantás díja, miközben a 2006-os tervezett infláció két százalék körüli lesz. A tanácskozáson kiderült: Közép-Európa legnagyobb környezetvédelmi beruházásának kivitelezői pályázata szabálytalanságok, vélhető összejátszások miatt veszélybe kerülhet. A közgyűlés döntött a Szabadság híd felújításáról is. Az ülésteremben transzparensekkel tiltakoztak a fideszes képviselők a számításaik szerint az utóbbi öt évben az infláció többszörösével emelkedő közműdíjak ellen FOTÓ: NAGY BÉLA Demszky nem kér Gyurcsány ajánlatából Elmaradt egyeztetés: az SZDSZ nem kíván asszisztálni a szocialisták budapesti kampányához Bőhm András országgyűlési képviselő, az SZDSZ fővárosi frakcióvezetője lemondta azt a találkozót, amelyet a mai napra kért tőle Molnár Gyula (MSZP), a kormány Budapest-megbízottja. „Egyrészt már van programom, másrészt mi nem szerződgetni akarunk, hanem törvényt alkotni” - indokolta kérdésünkre az egyeztetés elhalasztását Bőhm. Közlése szerint a főváros nem kíván asszisztálni a szocialisták kampányához. A képviselő úgy látja, jelenleg a főváros támogatásának csupán az ígéretéről van szó, amellyel SZDSZ-es választókat akar elhódítani az MSZP. 11 Kulcsár Anna______________________________ N em haladt előre annak az elképzelésnek a kimunkálása, amelyet a kormányfő vetett fel a főváros ünnepi közgyűlésén. November 17-én az Újvárosháza dísztermében a miniszterelnök azt mondta: a kormánynak és Budapestnek szerződést kellene kötnie a következő idők közösen támogatandó fejlesztéseiről. Demszky Gábor kapásból úgy reagált, szerződést is lehet ugyan kötni, de a törvény jobb kőbe kell vésni a közös elhatározásokat. Sem szerződéstervezet, sem törvénytervezet nem készült - mondta kérdésünkre Bőhm András, a szabad demokraták fővárosi frakcióvezetője. Eddig ugyanis semmilyen konkrétumot nem tett le az asztalra a kormány Budapest-megbízottja, Molnár Gyula szocialista párti országgyűlési képviselő. Csak telefonbeszélgetések zajlottak. „Kérdésemre Molnár Gyula azt mondta, olyasmi kerülne a szerződésbe, hogy a kormány kifejezi eltökéltségét a főváros fejlesztése iránt” - tájékoztatott az SZDSZ-es frakcióvezető. Bőhm András hozzátette: a fejlesztésekhez nem annyira eltökéltség, mint inkább pénz kell. Az önkormányzatnak konkrét és megfogható javaslatai vannak. Szerinte meg kellene határozni, mégpedig normatív alapon, milyen részt vállaljon a kormány és a főváros a BKV fenntartási költségeiből, s megállapodhatnának az útfelújításokról is. Utóbbi 50-50 százalékban terhelhetné a feleket. A későbbi, nagyobb fejlesztéseket a Nemzeti fejlesztési tervbe iktatnák be. Bőhm jól tudja, irreális lenne, ha Budapest kedvéért 10-20 évre súlyos százmilliárdokkal közvetlenül megterhelnék az állami költségvetést. A frakcióvezető szerint amennyiben csupán ígéretekről és kampányról van szó, akkor abban nem kívánnak részt venni. Felvetésünkre, hogy a miniszterelnöknek vajon nem csupán az volt-e a szándéka, hogy elhódítson SZDSZ-es szavazókat, a politikus úgy reagált: ez nagyon is elképzelhető. „Mi nem szerződgetni akarunk, hanem törvényt alkotni” - tette hozzá. Úgy gondolja, Molnár Gyulával közös törvénytervezetet terjeszthetnének a T. Ház elé. Természetesen ez már nem a jövő évi költségvetést módosító javaslat lenne, hanem a 2007. évtől alkalmazható önálló jogszabály. Molnár Gyulának csupán a titkárnőjével tudtunk beszélni, az MSZP-s képviselő nem reagált lapunk megkeresésére. Kőbe vésve a négyes metró útján jog szerint egyértelműen tisztességtelen - és semmis - a kormányfő Budapestnek tett ajánlata. Demszky Gábor ezt már akkor pontosan tudta, amikor a kormányfő szerződéskötési javaslata elhangzott. A Városházán ugyanis köztudomású tény, hogy a kormány - az Országgyűlés felhatalmazása nélkül - magánjogi szerződéssel egy fillért sem költhet el az adófizetők pénzéből. A Legfelsőbb Bíróság több mint három évvel ezelőtt, 2002. április 6-án ezt a következőképpen fogalmazta meg jogerős ítéletében: „Az, hogy a kormány polgári jogi szerződéssel támogatási kötelezettséget vállaljon, fogalmilag kizárt.” Mégpedig azért, mert „a jogállamiság követelményével ellentétes lenne, ha a kormány a költségvetési bevételekből saját elhatározásából támogathatna önkormányzatokat, társadalmi vagy gazdálkodó szervezeteket, alapítványokat”. Az LB még azt is hozzátette: „Az erre irányuló megállapodás - a költségvetési törvényben szereplő előirányzat hiányában - semmis.” A fővárosi önkormányzatnak és Demszky Gábornak öt esztendejébe került, hogy ezt megtudja. Ennyi ideig tartott ugyanis a 4-es metró ügyében megindított s a főváros vereségével zárult gazdasági per. Annak az előzménye pedig az volt, hogy a főpolgármester - Medgyessy Péter akkori pénzügyminiszterrel együtt - a közelgő, május 10-i választások előtt szinte néhány pillanattal aláírta a 4-es metró finanszírozási szerződését. Ezt az 1998. április 7-i magánjogi megállapodást minősítette utóbb semmissé a Legfelsőbb Bíróság. Az ügyben Medgyessyt és Demszkyt tanúként hallgatták ki. Az LB az államháztartási törvény rendelkezéseit elemezve nem egyebet mondott ki, mint azt, hogy a mindenkori kormányok pénzügyi szuverenitása nem teljes, nem tekinthetik magukat magánfeleknek. A magánszemélyek, szervezetek, gazdasági társaságok bátran költhetik a profitjukat, a kormány ezt nem teheti meg, mert az adófizetők pénzéből gazdálkodik. A gazdálkodás módját pedig az államháztartási törvény szigorú szabályai szerint valósíthatja meg. A kormány csak azután köthet szerződést bármilyen fejlesztésre, ha az Országgyűlés a költségvetési törvényben már megszavazta az összeget. Ennek terhére, a megjelölt célok keretein belül, a megvalósítás érdekében szerződhet csupán a kormány. A kőbe vésett megállapodásokról - a hosszú távú kiadásokat rögzítő törvényekről - pedig csak annyit: az Alkotmánybíróság a Bokros-csomag kapcsán meghozott határozatában azt mondta: a törvényhozás jogával is tilos visszaélni. Az is semmisséghez vezet. Nem tudni, a miniszterelnök sejtette-e, hogy jogszabályba ütköző - semmis - ajánlatot tesz a főváros ünnepi közgyűlésén. Ám fontos lehet ez is, hiszen Gyurcsány Ferenc eddig csak mint magánszemély s üzletember kötött szerződéseket az állammal. Ő maga még nem képviselte az államot, a kormányt. Különös vonzalma a vitatható érvényességű szerződések iránt ismeretes. Megállapodásainak semmisségét azonban eddig még nem mondta ki, sőt nem is vizsgálta a bíróság. Az ügyészség nyilatkozott csupán az egyik esetről, de az ügyészség nem bíróság, nincs végérvényes döntési jogköre. Ugyanakkor a semmisség megállapítását időhatár nélkül kérheti, aki ebben érdekelt. A