Magyar Nemzet, 2006. január (69. évfolyam, 1-30. szám)

2006-01-28 / 27. szám

20­1­1/­­ Krónika 2006. január 28., szombat Rovatvezető: Havas Iván Oka van ! SZF­NTKIRÁL­YI___________________ Oka van, ha hallgat valamiről a média - olvasom a Metro újság véleménycikkének címét. Izgatottan keresem a Fittelina, Nomentana ügyeit, ám a szer­ző amiatt háborog, hogy a ki­sebbségi ügyek nehezen elad­hatóvá teszik a sajtóterméket. Ha hallgat valamiről a média, annak tényleg oka van. Új bajor húsbotrány Kelet-Európából származó, rotha­dó vadhúst csomagolt újra a bajorországi Berger Wild cég. Az ellenőrök csak rossz minő­ségű húst találtak a napokban a vállalat rudertingi és orten­­burgi üzemében. A boltokban vizsgált termékek nagy része romlott volt, sőt némelyikben a szalmonellát is kimutatták. Egy szintén bajor cég nemrégiben állateledelnek való húst kínált emberi fogyasztásra több euró­pai országban. (hirado.hu) Hőerőműtűz Kazincbarcikán Kigyulladt tegnap reggel a kazinc­barcikai hőerőmű egyik kazán­jának külső része és a tüzelésre szánt faanyag. Senki nem sé­rült meg, a tíz kocsival kivonu­ló negyven tűzoltó hamar elol­totta a tüzet. (MTI) Bravúros kézműtét Nagy-Britanniában Tirenhét órás operációval hat ujját varrták vissza brit sebészek egy 62 éves kekszgyári mun­kásnőnek, akinek mindkét ke­zét elkapta egy gép. A szakem­berek szerint a betegnek most már csak gyógytornára van szüksége ahhoz, hogy ujjait is­mét használni tudja. (MTI) Svéd buszbaleset Hét ember meghalt, negyvenegy megsebesült a svédországi Arboga közelében, Stockholm­tól száz kilométerre tegnap, amikor egy autóbusz eddig is­meretlen okból lesodródott az útról, és felborult. (MTI) Sugárzó dollárok Radioaktív dollárokat keresnek Kazahsztánban. Az ország központi bankja levélben tu­datta a pénzintézetekkel, hogy a több tucat - ismert sorszá­mú - bankjegy sugárzása a normálisnál százszor erősebb, tehát veszélyes az egészségre. Összesen négyezer dollárról van szó - 100-as és 50-es cím­­letűekrő­l amelyeket tavaly vitt be az országba egy kazah állampolgár. (MTI) Sejtpusztító gén a H5N1 vírusban Hamarosan feltérképezik a kutatók az influenza valamennyi ismertté vált kórokozóját Sejtromboló gént találtak a madárinfluenza H5N1 vírusában amerikai kutatók, akik szerint elsősorban ez felelős a kór okozta halálesetekért. A felfedezésnek a diagnosztikai eljárásokban nagy jelentősége lehet, és lendületet adhat a gyógyszerkutatásnak is. N­­S/flGHY KaTAI IN A madárinfluenzát okozó H5N1 vírusban sikerült kimutatniuk amerikai kutatóknak egy olyan gént, amely az embereket hagyo­mányosan megbetegítő influenza­­vírusokból hiányzik - jelentette az AP. A memphisi St. Jude gyermek­­kórház kutatócsoportjának tegnapi bejelentése szerint a gén sejtrom­boló hatású, így elsősorban ez fele­lős azért, hogy a madárvészben megbetegedettek közül világszerte összesen 83 ember meghalt. A ku­tatók szerint a szóban forgó gén je­len volt abban a vírusban is, amely az 1918-as, úgynevezett spanyol­nátha terjedésének idején több tíz millió embert ölt meg. Vagyis: ez a betegség is a madárinfluenza egyik válfaja volt. A kutatócsoport tagjai most megpróbálják feltérképezni vala­mennyi ismert influenzavírus gén­állományát, remélve, hogy eközben azt is megtudják, miként terjed át a fertőzés az állatról az emberre. A kutatási eredmények egyik legnagyobb haszna az lehet, hogy meggyorsíthatják a veszélyes ví­rusfajták azonosítását, azaz a pon­tos diagnózis felállítását - tájékoz­tatta lapunkat Bujdosó László, az ÁNTSZ országos tiszti főorvosa. Elmondta: az influenzavírus fehér­jeburkának eddig két olyan elemét ismerte a tudomány, amely beteg­séget okozhat. Ha már azt is tud­juk, miféle megbetegítő génekkel állunk szemben, és azt is, hogy azok milyen fehérjéket termelnek, jóval könnyebb lesz diagnosztizál­ni. Emellett a vírus ellen ható gyógyszerek kifejlesztése is köny­­nyebbé válhat. A védekezés alap­vető formája azonban a védőoltás lehet. A betegség vakcinával való megelőzéséhez sajnos az új felfe­dezés sem vihet közelebb - jegyez­te meg Bujdosó László. Az ameri­kai eredményekről egyelőre nem állnak rendelkezésre részletes in­formációk. Ezeket az Egészségügyi Világszervezet (WHO) fővirológu­­sától remélik, aki február 9-én Bu­dapestre látogat - fűzte hozzá a tiszti főorvos. ■ NEM MÚLT EL A VESZÉLY. Törökor­szágban a madárinfluenza H5N1 vírusa az esetek jóval kisebb száza­lékában bizonyult halálosnak, mint Ázsiában. A WHO adatai szerint az országban eddig 21 ember kapta el a kórt, s közülük négyen haltak meg. Ezzel szemben az öt ázsiai or­szágban, ahol a fertőzés az elmúlt években terjedt, a megbetegedet­teknek a fele - csaknem nyolcvan ember - meghalt. Az ENSZ szakér­tői szerint a törökországi adatok azt jelezhetik, hogy a kórokozó gyen­gébb, mint korábban - adta hírül a Reuters. A kérdés tisztázása még további vizsgálatokat igényel, a szakemberek azonban arra figyel­meztetnek, a vírus esetleges gyen­gülése nem jelenti azt, hogy elhá­rult a világjárvány kialakulásának veszélye. Ez csak azt jelzi, hogy a kórokozó folyamatosan változik, így bármikor létrehozhatja azt a mutánst is, ami az eddiginél is na­gyobb veszélyt hordoz. Százhúsz éves a gépkocsi Magyarok is részt vettek Benz találmányának tökéletesítésében ! Kristál­y-MTI_______________ S­zázhúsz éve, 1886. január 29-én szabadalmaztatta Németor­szágban gázmotorhajtású járművét Karl Benz mérnök, aki ezzel az au­tomobil születési bizonyítványát ál­líttatta ki. A feltaláló 1884-ben épí­tette első önjáró kocsiját, amelyet elektromos gyújtású, 0,8 lóerős, egyhengeres, négyütemű motor hajtott. A világ első ilyen benzinau­tójának már hűtője és differenciál­műve is volt, ráadásul szíjhajtómű­ves áttétellel, valamint tömör gu­­ mikerekekkel futott. Az automobil továbbfejlesztésé­ből magyarok is kivették a részüket. Bánki Donát és Csonka János sza­badalmaztatta 1888-ban a benzin­motort, 1893-ban pedig a karburá­tort. Bánki önálló találmánya az 1894-ben bejelentett nagynyomású robbanómotor, amit már vízbe­fecskendezéssel hűtött, majd ezt követte 1902-ben az általa készített elsőkerék-hajtású autó.,Csonka Já­nos 1879-ben az első magyar gáz­motort szerkesztette meg, majd 1882-ben a vegyes üzemű gáz- és petróleummotort hozta létre. Talá­lékonysága lehetőséget nyújtott a magyar autógyártás megszületésé­hez is. 1909-ben egyhengeres, négy lóerős kisautót állított össze. Jelentős ugyanakkor Galamb Jó­zsef munkássága is, aki a Ford gyár főkonstruktőre volt, s megtervezte a híres T-modell sok fontos alkat­részét. A második világháború alatt - Henry Ford ötletére - hathenge­res kiskocsit készített. Karl Benz német mérnök saját készítésű automobilja volánjánál, 1888-ban FOTÓ: AFP MEGJELENT! Kő András: 13+1 - Kárpáti György, a szerencse fia Kárpáti György háromszoros olimpiai baj­nok vízilabdázó hetvenéves. A születésnap alkalmából a szerző az ünnepi asztalhoz invi­tálja a barátokat, és arról faggatja őket, a ne­ves sportember jubileuma milyen emlékké­peket elevenít fel bennük. És jönnek sorjá­ban: Csapó Gábor, Charoday János, Bodrogi Gyula, Ambrus Miklós, Grosics Gyula, Novotny Zoltán, Schmitt Pál, Gyarmati Dezső, Szepesi György, Sándor Károly, Kemény Dénes, Karinthy Ferenc és Puskás Öcsi. A legvégén pedig maga az ünnepelt vall életéről, sportpályafutásáról. A neves angol rendező, Peter Brook mondta egyszer: „Bejön egy ember az üres szín­padra, és a közönség nem érez semmit. Aztán bejön egy másik ember, és vele jön az egész színház.” A hasonlat Kárpáti Györgyre is érvényes, mert ahol ő színre lép, ott vele jön a magyar sport is. A könyv kapható a Szkítia könyvesboltokban. kronika@magyarnemzet.hu Fogadhatunk a választásokra Feltett tétje csaknem kétszeresét nyerheti meg az a játékos, aki a magyar nyelvű honlappal is rendelkező on­line fogadóirodánál helyesen tippeli meg az áprilisi országgyűlési választások végered­ményét. Hazánkban először lehet fogadni politikai eseményre.­ ­ Zsi­­ka László E­lőször lehet hazai politikai ese­ményre hivatásos bukméker­rel fogadást kötni: az egész világon piacvezetőnek számító, Angliában és Walesben bejegyzett cég felvette tetlapjára az áprilisi országgyűlési képviselő-választások végkimene­telét. A magyar nyelvű portált is működtető on­line fogadóiroda ajánlata így hangzik: Ki nyeri a 2006-os parlamenti választásokat Magyarországon? A társaság ez­után két lehetséges győztest kínál fel: Fidesz vagy MSZP. Mindkét párt oddsa, azaz nyereményszorzó­ja egyenlő: 1,853. Ez azt jelenti, hogy ha valaki - például - ezer fo­rintot rak kiválasztottjára, és nyer, akkor 1833 forintot kap vissza. Cél­szerű azonban figyelmesen elolvas­ni a menüponthoz fűzött kiegészítő magyarázatot. Az irodával nem ar­ra köthetünk fogadást, hogy melyik párt alakít majd kormányt, az aján­lat a legtöbb parlamenti helyet szer­ző politikai csoportosulás megtip­­pelésére vonatkozik. Ha mindkét tömörülés azonos számú mandátu­mot szerez, akkor az a játékos nyer, akinek megfogadott pártja adja, je­löli a miniszterelnököt. A legkisebb tét kétszáz forint, a felső határ a fogadásszervező fut­ballra kialakított kifizetési limitjé­ből kikövetkeztetve több millió fo­rint is lehet. A bukmékeri rendszer lényegéből adódóan a következő napokban, hetekben, egészen a vá­lasztások kezdetéig a ma még ki­egyenlített esélyeket tükröző nyere­ményszorzók minden bizonnyal változni fognak. Az említett vállalkozás odds­­mesterei - és természetesen más társaságokéi is - a felkínált ese­ményt befolyásoló minden hírre azonnal reagálnak, és az informá­ciók ismeretében új szorzószámot adnak meg. Az ilyen változások a már megkötött fogadásokat nem módosítják. Nyugaton, főleg az an­golszász világban, ahol a pénzzel megerősített esélylatolgatás hagyo­mánya rendkívül elterjedt, a politi­kai barométer szerepét is betöltik a „bukik” arányszámai. Sokat veszít­hetnek ugyanis, ha nem figyelik a sajtót, a közvélemény-kutatók ada­tait, a nyilatkozatokat, vagy rosszul értelmezik a közhangulat alakulá­sáról árulkodó egyéb jeleket. A két másik, magyar nyelvű honlapon is elérhető vállalkozás egyelőre nem foglalkozik a honi voksolással. A magyar Szerencsejáték Zrt.­­nek a jogszabályok nem teszik lehe­tővé, hogy politikai eseményre fo­gadást ajánljon - tudtuk meg So­­morai Lászlótól, a cég szóvivőjétől. A hazai részvénytársaság engedélye kizárólag számsorsjátékra és sport­­fogadásra szól. Margittai Gábor Külső magyarok Birkahodálynak használt templomok, utolsó szálig kihaló gyülekezetek, el­tulajdonított festők és festmények, kas­­télyaiból-váraiból kiebrudalt arisztokrá­cia, szemétdombbal fedett tömegsírok, elátkozott viták nevek írásmódjáról és honfoglalások jogosságáról­­ a Kárpát­medencei magyarság elbizonytalanodó létének jellemző mozzana­­tai.Tudjuk, a határon túliak, a „külső” magyarok percenként élik át határhelyzetük tökéletes abszurditását. Tájak, ahol végérvényesen megbomlott az együttélés egyensúlya. Lehet utolsó óráról, nemzet­­halálról vizionálni. E riportkötet határjáró írásai inkább közös fele­lősségünk kérdéseit feszegetik. A kiadvány médiatámogatója a hírán kapható a Magyar Nemzet ügyfélszolgálatánál is, Budapest VII., Wesselényi utca 8.

Next