Magyar Nemzet, 2006. május (69. évfolyam, 118-147. szám)
2006-05-02 / 118. szám
2Magyar Nemzet Belföld 2oo6. május 2., kedd Rovatvezető: Villányi Károly IlMMi HIMIM BBW MiMProKi Változatlan mandátumszámok Munkában a területi választási bizottságok • Kiskunfélegyházán mégis az MSZP nyert Minden, a pártok által benyújtott beadványt elutasítottak az illetékes területi bizottságok a hét végén és tegnap hozott döntéseik során. A legtöbb esetben a vesztes felek a határozatokat a megyei bíróságon megtámadják. Lapzártánk pillanatában Kecskeméten még nem született döntés, azonban az már korábban világossá vált, hogy akárhogy is dönt a területi választási bizottság, az ügy a megyei bíróságon ér véget. * Borsodi Attii.a_______________ N em tudott dönteni az első szavazás során a Bács-Kiskun megyei területi bizottság azzal kapcsolatban, hogy elrendelje-e a kecskeméti 2-es számú választókerületben a második forduló megismétlését, és ezzel helybenhagyja a helyi választási bizottság határozatát, vagy sem. A testület nyolc tagja ugyanis 4-4 arányban szavazott az ügyben. Lapzártánk pillanatában még nem lehetett tudni, hogy a bizottság milyen döntést hoz, annyi azonban már előzetesen biztos volt, akárhogy is dönt a testület, a vesztes fél megtámadja a határozatot a megyei bíróságon. Öt körzetben a Fidesz kérte a szavazatok újraszámolását, Hajdú- Bihar megye 6. számú választókerületében pedig a választások második fordulójának megismétlését kezdeményezték. Az illetékes területi választási bizottságok minden körzetben elutasították a kérelmeket. Négy esetben a megyei bíróságon megfellebbeztük, vagy már meg is fellebbeztük az elutasító határozatokat, míg a nagykállói választókerületben nem fordultunk bírósághoz - jelentette ki Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője, aki hozzátette: a törvényes határidő lejártáig a püspökladányi választókerületben beadják a kérelmet a területi választási bizottsághoz a választások második fordulójának megismétlésére, miután a helyi testület szombaton elutasította a Fidesz beadványát. Itt Arnóth Sándor, a Fidesz-KDNP, és Csontos János, a szocialisták jelöltje indult a képviselői helyért. A második fordulóban az MSZP jelöltje 385 vokssal előzte meg riválisát. Az illetékes területi bizottságok szintén elutasították Gémesi György, a gödöllői választókerület Fidesz-MDF-KDNP-s jelöltjének a voksok újraszámlálására vonatkozó, és Szabó Imre, az aszódi körzet MSZP-s jelöltjének a szavazatok megsemmisítését kérő beadványát. Nem a Fidesz-KDNP, hanem az MSZP jelöltje, Garai István Levente győzött Bács-Kiskun megye 5. számú, kiskunfélegyházi választókerületében, miután összeszámolták a külföldi szavazatokat, és hozzáadták azokat, a miattuk visszatartott szavazókör voksaival együtt az eddig már ismert részeredményhez. A többi egyéni választókerületben nem változott az eredmény. A Fidesz-KDNP-frakció létszáma is változatlan egyelőre, továbbra is 164 honatya ülhet majd a nagyobbik ellenzéki párt képviselőcsoportjában. Endre Sándor vereségével a dolgok mai állása szerint Spiák Ibolya jutott be a Fidesz-KDNP országos listájáról a parlamentbe. További változást hozhat az, ha Bács-Kiskun megye 2. számú egyéni választókerületében valóban megismétlik a választások második fordulóját. Mint ismert, tizenegy választókerületben annyira szoros az állás a választások második fordulója után, hogy a sorrendet a külföldön leadott szavazatok módosíthatták. Sólyom László: A Tubes jó alku volt a Munkatársunktól___________ Sólyom László a Tubes mellett foglalt állást a mecseki NATO- lokátorállomás új helyszínével kapcsolatos vitában szombaton Pécsváradon, újságírók előtt. „Olyan alku volt, amely képviselhető” - mondta az államfő a Bazsarózsa-túra keretében, a Zengőre menet, amikor arról kérdezték, mit szól ahhoz, hogy elképzelhető, a kormány a Pécs melletti Tubest jelöli a radar következő helyszínéül. A köztársasági elnök ezt bővebben nem kívánta kifejteni, nyilatkozata így is váratlan volt, mivel az újságírók a szervezőktől előzetesen azt az információt kapták, hogy Sólyom László nem ad interjút. Az államfő hangsúlyozta, hogy a túrán „a Zengőt védő közösség tagjaként” vesz részt. A civileknek a csúcs védelmében tett erőfeszítéseit értékelve közölte: „itt az eredmény, meg kell nézni, milyen csodálatos. Csak örülhetünk, azért is jöttem, hogy ezt együtt ünnepeljük”. A köztársasági elnök a bánáti bazsarózsa virágzása alkalmából rendezett hagyományos Bazsarózsa-túra keretében mintegy háromszáz lelkes környezetvédővel sétált fel a Zengőre, ahol jelenlétében a hegyet védő aktivisták fotóiból nyílt kiállítás a csúcson álló geodéziai torony falán. Győrffy Mihály, a Civil Szervezetek a Zengőért mozgalom tagja a szervezet ajándékával, egy, a Zengőn talált úgynevezett kelta fibula másolatával lepte meg az államfőt. A tárgyról a kelták azt tartották, védi az ember egységét, egészségét, szerencsét hoz tulajdonosának. Gyurcsány Ferenc tavaly novemberben jelentette be: a kormány a Tubesre javasolja telepíteni az eredetileg a Zengőre tervezett radart. Sólyom László Fenyegető elemzések Tandíjköteles lehet a felsőoktatás • A kormány hallgat Egyebek mellett a felsőoktatási tandíj újbóli bevezetését javasolja az új kormánynak a Horn-kabinet szigorú megszorító csomagjának szülőatyja, Bokros Lajos. Az egykori pénzügyminiszter a közvélemény felháborodása ellenére egyszer már fizetőssé tette a felsőoktatást, és a diáktüntetések ellenére is kitartott a tandíj szükségessége mellett. Farkas Melinda______________ Egységes, húszszázalékos áfakulcs azonnali bevezetését, a fogyasztóiár-támogatások és a támogatott lakáshitelezés megszüntetését, a tandíj bevezetését javasolja az új kormánynak Bokros Lajos, Bauer Tamás, Csillag István és Mihályi Péter az Élet és Irodalomban megjelent cikkben. Amit Bokros már többször kifejtett, most megerősítik: az új tanévtől vissza kell állítani a felsőoktatási tandíjat is. Emlékezetes: Bokros Lajos 1995-ben megszorító csomagjának részeként egyszer már bevezette a tandíjat, amely tüntetési hullámot indított el, ám a politikus a Horn-kormány alatt végig kitartott a pénzszedés szükségessége mellett. Bokros 1995 elején váltotta Békesi Lászlót a bársonyszékben, és március 12-én fogadtatta el a kormánnyal a megszorító csomagot. Többek között azonnal kilenc százalékkal leértékelte a forintot, bevezette a vámpótlékot, szűkítette a szociális ellátórendszert és a lakásépítési támogatásokat, és tandíjkötelessé tette a felsőoktatást. A csomag elleni tiltakozásul lemondott a népjóléti miniszter. Március végén a PDSZ tüntetést szervezett a csomag oktatási szférát érintő intézkedései, így a szociális rendszer drasztikus leépítése, az újabb jövedelemcsökkenés, valamint az oktatási intézmények bezárása ellen. A közvélemény a csomag egyik legkevésbé indokolható pontjának tartotta a tandíj bevezetését. A felsőoktatás fizetőssé tétele miatt országos tüntetési hullám indult el: szeptemberben Budapesten tizenegy napig tartott a Parlament előtti megmozdulás, októberben pedig húszezer diák tüntetett egészen addig, amíg a diákok érdekvédelmi szervezete megállapodást nem kötött a miniszterelnökkel kisebb öszszegű alaptandíj bevezetéséről s a kiegészítő tandíj későbbre halasztásáról. A kétezer forintos alaptandíjat azonban még ebben az évben bevezették, és a Horn-kabinet kormányzása alatt végig szedték. Az Orbán-kormány a megalakulása után azonnal eltörölte a kötelező díjszedést. A kétnapos balatonőszödi egyeztetés után Horn Gábor szabad demokrata politikai államtitkár közölte: az említett négy szerző véleménye tanulságos, de nem egyezik a liberális párt álláspontjával. Gál J. Zoltán MSZP-s államtitkár pedig azt mondta: a kormányprogram nem újságcikkek alapján készül. A LÁNYOK INKÁBB AKARJÁK A DIPLOMÁT . Továbbra is a nők szeretnének nagyobb arányban bekerülni a felsőoktatási intézményekbe, az idei több mint 131 ezer jelentkezőnek 59 százaléka nő, s csak 41 százaléka férfi - derül ki az Országos Felsőoktatási Információs Központ legújabb elemzéséből. A nemek aránya évek óta hasonlóan alakul, tavaly a jelentkezők 58,6 százaléka volt nő, bár végül a felvettek között a nők túlsúlya valamelyest enyhült (57,4 százalékra) - olvasható az MTI-hez eljuttatott háttéranyagban. Távoznának a fiatal orvosok Veszélybe került a betegellátás jövője a szakorvosjelölteket és fiatal orvosokat képviselő Magyar Rezidensszövetség szerint. Sok szakember tervezi ugyanis, hogy külföldre megy dolgozni, a távozókat pedig gyakran nem magyar ajkú orvosokkal tudják csak pótolni. ti Munkatársunktól____________ O rszágos felmérések szerint a fiatal orvosok és orvostanhallgatók több mint fele gondolkozik azon, hogy külföldre megy dolgozni a tisztességesebb megélhetés reményében. A Magyar Rezidensszövetség szerint a lakosság megfelelő szintű egészségügyi ellátását sodorhatja veszélybe, ha nagy számban hagyják el a több millió forintos állami finanszírozással, magas színvonalon képzett orvosok az országot, és a betöltetlen állásokra nagy számban nem magyar ajkú szakemberek kerülnek. A szakmai szervezet úgy látja: mihamarabb fel kellene lépni az orvoselvándorlás és a pályaelhagyás ellen, amelyhez elengedhetetlen az orvosbérek mielőbbi rendezése. A közalkalmazottak négy éve kaptak ugyan 50 százalékos béremelést, de további bérfelzárkóztatás nem volt, bármilyen fontos helyen szerepelt is ez a politikusok ígéretei között. A bérek elmaradnak még a Magyarországgal együtt csatlakozott új európai uniós országokétól is - hívja fel a figyelmet a rezidensszövetség. Szorgalmazzák, hogy készüljön el egy garanciális elemeket tartalmazó, az orvosok életpályamodelljéről szóló rendelet, mely tartalmazza az orvosok és más egészségügyi dolgozók bérfelzárkóztatását is. Az Egészségügyi Minisztérium elkészítette ugyan a humánerőforrás-fejlesztési koncepcióját. Rácz Jenő, a szaktárca vezetője többször is úgy nyilatkozott: ezzel 2013-ra a hazai ágazati dolgozók bérének el kell érnie az uniós országok átlagos egészségügyi bérének kétharmadát. Azt azonban egyelőre nem pontosították, hogy ez a jelenlegi EU-s átlagbér kétharmada volna, vagy majd az akkorié. A Magyar Kórházszövetség és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének adatai szerint eddig az átlagos bruttó jövedelem ügyelettel együtt 168 850 forint az orvosoknál. belpol@magyarnemzet.hu Fidesz-KDNP: frakciók szövetsége SZABÓ ZSOLT_________________ • •Önálló frakciót alakít a parlamentben a Kereszténydemokrata Néppárt, de annak módját és idejét a Fidesz vezetőségével egyeztetik - döntött szombaton a KDNP elnöksége, amely a részletek kimunkálására háromtagú tárgyalódelegációt jelölt ki. Semjén Zsolt pártelnök bejelentette: a KDNP- frakció politikájának alappillére az Orbán Viktorhoz és a Fideszhez fűződő szövetségi és bajtársi hűség lesz. A kereszténydemokraták, a német CDU-CSU együttműködés mintájára, kemény ellenzéki munkára készülnek. Az új formáció lényege, hogy a két párt frakcióinak szövetségét hoznák létre, amelyről az egyezség a héten meg is születik. Erről a megoldásról tegnap Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is említést tett a budai Várban tartott nagygyűlésen (tudósításunk a 3. oldalon). Az elnökség arról is határozott, hogy a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség visszatér a KDNP- be, és a jövőben a pártot támogató kulturális egyesületté válik. - Megállapítottuk, hogy a két szervezet között létrejött a politikai egység - közölte Semjén Zsolt. Emlékezetes: az MKDSZ, amely eddig is egyesületként működött, a KDNP 1997-től 2002-ig tartó felbomlási folyamata idején, de azóta is a polgári együttműködést segíti a jobboldalon. Az idei országgyűlési választáson a Fidesz már az új KDNP-vel szövetségben indult a listákon az egyéni választókerületekben is közös jelölteket állítva. A kereszténydemokraták által megnevezett 27 egyéni jelölt közül tíz politikusnak sikerült mandátumot szereznie, terveik szerint viszont a listás képviselőkkel együtt legalább 22 tagú lehetne az új képviselőcsoport. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a második fordulót követően azt mondta: azt szeretné, ha egyelőre közös frakció alakulna, mert a választási vereség után a Szövetség továbbépítését tartja a legfontosabbnak. Felvetődött, hogy az őszi önkormányzati választás után alakuljon meg a KDNP-frakció, amellyel kapcsolatban az érintettek azt sem zárták ki, hogy még a parlament alakuló ülése előtt létrejön. Semjén Zsolt Az egyházügy is Hiller Istváné lenne? Még kérdéses, hogy az új kormányzatban ki és hol irányítja majd az egyházi kapcsolatok szakterületét. Értesülésünk szerint Gulyás Kálmán címzetes államtitkár maradása nem szerepel a forgatókönyvek között, Gábor György vallásfilozófus pedig, bár szerette volna, nem kapja meg a posztot. Úgy tudjuk, ha Hiller István lenne a kultusztárcát is magába foglaló minisztérium vezetője, saját kompetenciájába vonná az egyházi kapcsolatok ügyét. il Joó István__________________ A hatvanéves Gulyás Kálmánt semmi és senki nem akadályozza, hogy nyugdíjba vonuljon az eddigi Gyurcsány-kormány megszűnésével. Lapunk információi szerint a régi-új kormányfő a továbbiakban nem tart igényt a konfliktuskezelésre szakosodott jogászra, aki 2003-tól lett egyházügyi címzetes államtitkár. 2003. áprilistól, Medgyessy Péter kormányfő alatt a Miniszterelnöki Hivatalban, a Gyurcsány-érában pedig a Bozóki András irányította kultusztárcánál működött. Ismeretes: a 2002-2006 közötti balliberális végrehajtó hatalom az egyházpolitika terén konfliktust konfliktusra halmozott, engedményeket téve az SZDSZ antiklerikális elképzeléseinek. Nem elképzelhetetlen, hogy Gyurcsány Ferenc kiegyensúlyozottabb kapcsolatra törekszik majd a történelmi egyházakkal. Erre mutat, hogy az MSZP választási győzelme után elhárította Gábor György, a Miniszterelnöki Hivatal egyház- és valláspolitikai szakértőjének ambícióit az egyházi kapcsolatok irányítására. Informátoraink szerint Gyurcsány kifejezetten arra hivatkozott, nem akar további vagdalkozást és háborús viszonyokat ezen a területen. Nem kizárt, hogy a cikkeiben a vatikáni szerződés felülvizsgálatát is szorgalmazó, a katolikus egyház vezetését, illetve a Fidesz és a KDNP egyházpolitikáját gyakorta ostorozó Gábor Györgyöt közeli barátja, a jelenlegi liberális kultuszminiszter, Bozóki András is figyelmébe ajánlotta a kötélnek mégsem álló Gyurcsánynak. Ezért nem várható, hogy visszakerül az egyházügy a miniszterelnökségre. Híreink szerint az viszont elképzelhető, hogy akkor sem marad fenn a címzetes államtitkári poszt, ha maga a terület annál a kultusztárcánál marad, amelyet netán összevonnak az Oktatási Minisztériummal, és Hiller István jelenlegi MSZP-elnöknek adnak. Úgy tudjuk, Hiller - aki korábbi kultuszminisztersége idején tanúsított némi érzéket a történelmi egyházakkal való kommunikációhoz - új tárcavezetői megbízatása esetén közvetlenül saját kompetenciájába vonná az egyházi kapcsolatok ügyét. Hiller István