Magyar Nemzet, 2006. szeptember (69. évfolyam, 239-268. szám)
2006-09-01 / 239. szám
Jövedelemelvonás minden szinten Véget érnek a találgatások arról, hogy ki mennyire jár rosszul, ma ugyanis életbe lépett a nyár elején törvényerőre emelt adócsomag számos eleme. Ebben a hónapban tehát a lakosság és a vállalkozások már a bőrükön érezhetik, hogy pontosan mekkora elvonással is járnak a büdzsé stabilizálására hivatott adó- és járulékemelések. Kellemes csalódásban aligha lesz részük. I Kiss Round______________________ M ég a kacifántos jogszabályokon edződött magyar adózóknak is gondot okoz az adócsomag egyik fajsúlyos elemét alkotó minimumjárulék-alap értelmezése. A kormány ugyanis úgy kívánja apasztani a hivatalosan minimálbéren élők csaknem egymilliós táborát, hogy az ellátás kétszeresében, 125 ezer forintban húzza meg a járulékfizetés alsó határát. A szigorítás a munkáltatókra, a főállású és az evázó egyéni vállalkozókra, valamint a társas vállalkozásokra is vonatkozik. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál (APEH) első körben október 12-ig jelezhető, ha a tényleges jövedelem nem éri el a limitet, ám a bejelentés valóságának az adóhatóság alaposan utánajár. Maguk a járulékok is jelentősen nőnek: mától egy helyett másfél százalék lesz a munkavállalói járulék, az egészségbiztosítási járulék pedig négyről hat százalékra emelkedik. Elmarad a tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) novemberre tervezett kivezetése, a külön adózó jövedelmek után a magánszemély által fizetendő, százalékos egészségügyi hozzájárulás mértéke pedig az eddigi négyről 14 százalékra emelkedik. Növekedik az adók száma és mértéke is: az adóköteles természetbeni juttatásokat mától 44 helyett 54 százalékos elvonás sújtja, s ilyen juttatásnak minősül a cégtelefon magáncélú használata is - tételes elkülönítés hiányában ez az összes beszélgetés 20 százalékát jelenti. Igaz, a céges telefonáfa levonható hányada 50-ről 70 százalékra nő. Új adónem a szolidaritásinak becézett különadó, ami mától a gazdasági társaságokra, jövőre viszont már magánszemélyekre is vonatkozik. A négyszázalékos sarc alapja társas vállalkozások esetében az adózás előtti eredmény, egyéni vállalkozóknál a bevételek és a költségek különbözete, az átalányadózóknál pedig az átalányadóalap. Nem éppen befektetésbarát vonás, hogy az adó kiszámításánál nem lehet figyelembe venni a társaságiadó-kedvezményeket. Az egyszerűsített adót fizető egyéni vállalkozók a különadót megúszták, cserébe október 1-jétől 15-ről 25 százalékra nő az eva kulcsa. Azokra, akiknek még így is marad pénzük befektetésekre, a kormány a kamat- és árfolyamnyereség-adóval veti ki hálóját. A 20 százalékos teher szintén ma lép életbe, ám csak a 2006. augusztus 31. utáni első teljes kamatperiódus számít adókötelesnek, vagyis egy augusztus 25-én indított, egyéves lekötésű betét kamata jövő év augusztus 24-ig adómentes lesz. Emelkedik a cigaretta és a szeszes italok jövedéki adója is, előbbié 5,7, az alkoholoké pedig - a bor kivételével - hét százalékkal magasabb ma, mint tegnap volt. Mindezeken túl az áfa középső kulcsának 20 százalékra emelése az élelmiszerek, a közlekedés és az energiahordozók drágulásához vezet. Bár Gyurcsány Ferenc a nyár elején még a „nem kell félni, nem fog fájni” biztatás jegyében mutatta be az adócsomagot, most már a kormány sem tagadja a negatív hatásokat. A gazdasági szervezetek azonban már a nyáron a gazdaság növekedésének és versenyképességének a csökkenését, a beruházások lassulását és munkahelyek megszűnését jósolták. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke arról beszélt, hogy a kormány azokra a magyar kis- és középvállalkozásokra helyez további jelentős terheket, amelyek nap mint nap az életben maradásért küzdenek. Vadász György attól fél, hogy hamarosan sok ezer vállalkozás lesz kénytelen lehúzni a rolót, s ilyen félelmeknek adott hangot az Ipartestületek Országos Szövetsége is. Szakemberek eközben arra intenek: az adócsomag nem hozza meg a remélt bevételeket, mert a gazdaság visszafogásával jelentősen apadnak az adók alapját képező jövedelmek. Mások az új szabályozás jogszerűségét vitatják: pártok, gazdasági szervezetek, sőt még az adókamara is az Alkotmánybíróságon kérte egyes passzusok felülvizsgálatát. Gyakori kifogás az, hogy a kormány év közben emel és vezet be adónemeket, valamint hogy felfüggeszti az eho és az iparűzési adó kivezetését. Mindez jogbizonytalanságot idéz elő, a minimumjárulék-alap bevezetésével pedig a kabinet kollektív bűnösséget testál a vállalkozásokra, ami elfogadhatatlan - fogalmaz több beadvány. Sok kisvállalkozást hozhatnak lehetetlen helyzetbe az adó- és járulékemelések FOTÓ: SZÉKELYHIDI BALÁZS 2006. szeptember 1., péntekLátó-Tér Holím 1Tmm Az ősz a megugró árak jegyében telik A munkavállalói hozzájárulások szigorítása a reálbérekre és a keresletre is negatívan hat Kétség nem férhet hozzá, hogy az élelmiszerek általános forgalmi adójának 15-ről 20 százalékra növekedése rövid úton megjelenik a termékek fogyasztói árában. Legalábbis az Auchan mint diszkontárakat alkalmazó üzletlánc biztosan nem tudja lenyelni a drágulást - nyilatkozta lapunknak Gillemot Katalin, a cég szóvivője. Folynak az ártárgyalások a beszállítókkal, akiket az energiaárak, valamint a munkabérköltségek emelkedése is sújt. A tárgyalások jelenlegi állásánál kijelenthető, hogy nem az a kérdés, hogy a kereskedelmi vállalat menynyit terhel az áfaemelésből a vásárlókra, hanem az, hogy ezt még mennyivel drágítják a beszállítói áremelések. Gillemot Katalin szerint az ősz a megugró árak jegyében telik, s ez akár át is rendezheti a piacot. Kevésbé látja elkerülhetetlennek az áremelést a magyar tulajdonú Reál Hungária. Linczmayer Attila, a Reál marketingvezetője szerint ugyan viszonylag szűk a kereskedelmi cégek játéktere, mert az áfa emelése adminisztratív lépés, de a Reálnál arra törekednek, hogy a fogyasztói árakban minél kevésbé mutatkozzon meg az áfaváltozás. Ennek érdekében például a nem romlandó, hosszú szavatossági idejű termékek esetében nagyobb készleteket tárolnak. A társaság akciós termékeinél áremelés semmiképpen nem várható. A megszorítócsomag együttes hatására emelkednek a beszállítói és a fogyasztói árak, s ettől csak nehezen választható el az áfaemelés - vélekedett Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Az áremelkedés hatására szeptember-novemberben stagnálást prognosztizál a szakember, s bár decemberben a hagyományos ünnepi forgalom fellendülést hoz, ennek mértéke biztosan elmarad a tavalyitól. Komoly depresszióra számít Vámos György januárban, amikor a megszorítócsomag újabb elemei lépnek életbe. A kereskedelemben egyébként is holt szezonnak számító év eleji időszak lehet az igazság pillanata sok kis tőkeerejű vállalkozásnak: félő, hogy a magyar tulajdonú, független üzletek megszűnésének folyamata tovább erősödik. Az augusztus elsején életbe lépett 13 százalékos gáz-, illetve 9,8 százalékos villamosenergiaár-növekedés, valamint az áfa középső kulcsának mai emelése az egész hazai élelmiszeriparra kihat. Az áruházláncok és a beszállítók között nagyrészt már befejeződtek az ártárgyalások, amelyek eredményeképpen a baromfiágazat képviselői az ötszázalékos áfaemelésen túl további 5-10 százalékos átadásiár-emelést értek el. Minderről tegnap nyilatkozott Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke, aki elmondta: ennek eredményeképpen az eddigi átlagos kilónkénti 400 forintos átadási ár 460 forintra emelkedik, amire még rárakódik az áfa és a kereskedelmi haszon. Ez azt jelenti, hogy egy kiló csirkehúsért átlagosan 600-650 forintot fogunk fizetni. A legnagyobb mértékben minden bizonnyal a sütőipari termékek drágulásával kell számolnunk, ugyanis ott a legmagasabbak az energiaköltségek. A pékségek augusztusban már végrehajtottak egy 10-15 százalékos áremelést, az azonban csak a 2004 óta húzódó veszteségeik kompenzálására volt elegendő. Ezért a sütödék a kormányzati megszorítások miatt most ismét áremelésre készülnek. Ez azt jelenti, hogy most kvónkénti újabb 11 forintos kenyéráremelésről tárgyal a sütőipar, de e tárgyalások kimenetele csak ősz közepére várható. Ha azonban sikerül keresztülvinniük törekvéseiket, akkor kilónként újabb húsz forinttal drágább kenyeret vásárolhatunk. A kenyérárak most is tág határok között mozognak: fizethetünk 100, de akár 250 forintot is egy kiló mindennapiért. A Hússzövetség szintén úgy látja, hogy az áfaemelés és az energiahordozók drágulása miatt a közeljövőben a hús, illetve a hústermékek árában termékcsoportonként eltérő, 10-25 százalékos fogyasztói áremelkedéssel kell számolni. E lépést az is indokolja, hogy a nyár során húsz százalékkal emelkedett az élő sertés felvásárlási ára, ami a már részletezett költségnövekedés miatt tovább nőtt. A Húscéh képviselői a lehúzott (szalonna nélküli) tőkehús árát a jelenlegi kilónkénti 680 forint helyett 800 forintban határoznák meg, 1200 forintra emelnék a sertéscomb árát, egy kiló karatét pedig 1400 forintra. Élelmiszer-ipari szakemberek a drágulási hullámtól a fogyasztás visszaesését várják. Nem túl sok olyan szolgáltatás maradt mostanra, amelynek árába még beleszólhatna az állam, de az áram és a gázszolgáltatás egyelőre ilyen. Augusztus elsejétől átlagosan 14,5 százalékkal emelkedett a kisfogyasztók részére a villamos energia nettó ára, az ipari fogyasztóknak pedig 12,6 százalékkal kell többet fizetniük. A törvény szerint a havi 1320 kilowattóra alatti lakossági fogyasztók az eddigi 26,80 forint helyett nettó 30,20 forintot fizetnek kilowattóránként, vagyis bruttó 36,24 forintot. Az ennél többet használók az eddigi nettó 28 forint helyett immár 31,40 forintot kénytelenek költeni kilowattóránként, vagyis esetükben az energia ára bruttó 37,68 forintra emelkedik. Az éjszakai vezérelt villamos energia ára ennél lényegesen nagyobb mértékben, 23,7 százalékkal emelkedett. Augusztus elsején 18 százalékkal drágult a távhő és átlagosan 27 százalékkal a földgáz. Az utóbbi ára az augusztus elsejei áremelkedést követően ma is növekedett, mégpedig az áfamódosítás miatt. A gázár emelkedése sokakat a jelzettnél sokkal súlyosabban érint, mivel a kormány átalakította a kompenzációs rendszert is. A lakosság részére három fogyasztási kategória alapján számolták ki a földgáz árát. Az éves szinten legfeljebb 1500 köbméter gázt felhasználók az eddigi átlagos bruttó 47 forint helyett 58 forintot kell fizessenek köbméterenként, 1500-3000 köbméter közötti fogyasztás esetén 52 forint helyett 73 forintot, az ennél többet használók pedig az eddigi 67 forint után köbméterenként 94 forintos áron jutnak földgázhoz. Önmagában a középső áfakulcs öt százalékpontos emelése 4,3 százalékkal emelné az eddig alacsonyabb áfakörbe tartozó áruk és szolgáltatások árát, ám a piaci helyzettől függően ez várhatóan nem érvényesül teljesen - közölte tegnap lapunkkal Suppan Gergely. A Takarékbank elemzője szerint a hatósági áras termékeknél, szolgáltatásoknál - gáz, távhő, tömegközlekedési tarifák, egyéb díjak - várhatóan előbbutóbb megjelenik az emelés hatása. DRÁGÁBBAN UTAZUNK. Mától drágábban vehetők igénybe a MÁV, a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút (GYSEV) és a Volán-társaságok járatai. A közösségi közlekedésben mától a vasúti járatokon átlagosan 8,5, míg a Volán-autóbuszokon 8,1 százalékkal kell többet fizetniük az utasoknak A gazdasági és közlekedési tárca a díjváltozást az áfa középső kulcsának emelésével indokolta. Mindez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a MÁV és a GYSEV járatait igénybe vevő utasok 50 kilométeres távolságra érvényes teljes árú menetjegy megváltásakor az eddigi 430 forint helyett 468 forintot, míg 100 kilométer esetén 1004 forint helyett 1090 forintot fizetnek A Volán-társaságok buszain 50 kilométer esetében 635 forintról 686 forintra, 100 kilométeren pedig az eddigi 1270 forint helyett 1370 forintra emelkedtek a viteldíjak Ugyanakkor a MÁV és a GYSEV változatlanul hagyta a pótdíjakat. Az expresszvonatokra váltható helyjegy díja továbbra is 130 forintba kerül, az intercity (IQ használatáért 350,390, illetve 520 forintot kell fizetniük az utasoknak A MÁV egyes vonalain közlekedő IC Rapid vonatok pótdíja 650 forint marad. A szaktárca tervei szerint a vasúthoz hasonlóan a Volánok távolsági járatain is bevezetnék a pótdíjat. Nemcsak az áfaemelés öt százaléka, de a Gyurcsány-csomag egyéb költségnövelő hatásai is hamarosan megjelennek az élelmiszerek árcéduláin. A kereskedelmi szövetség fekete januárt jósol fotó: korponai tamás