Magyar Nemzet, 2006. szeptember (69. évfolyam, 239-268. szám)

2006-09-01 / 239. szám

D Belföld Látó-Tér 2006. szeptember 1., péntek Szerkeszti: Szényi Gábor Séta a Dohány utcában Tarlós István: Emberségre és rendre van szükség Erzsébetvárosban is Kegyelettel adózom a XX. század ál­dozatai előtt, római katolikusként emberséggel és békességgel jöttem zsidó testvéreim közé - mondta teg­nap a Dohány utcai zsinagóga előtt Tarlós István független főpolgármes­ter-jelölt, aki erzsébetvárosi gyalog­túráján ellátogatott a Rózsák terei Szent Erzsébet-templomba is. .. Szabó Zsolt_____________________ Újá kell éleszteni a régi zsidó negyedet, mert zsidó kultúra nélkül Budapest-kultúra sin­csen - jelentette ki Tarlós Ist­ván, a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és szá­mos civil szervezet független főpolgár­mester-jelöltje, akit a Dohány utcai zsi­nagóga előtt egy asszony megállított az­zal, hogy őt a szélsőjobboldaliak támo­gatják, akik kiirtották a zsidókat. - Én az együttműködés, az emberség és a békes­ség híve vagyok, hazudnak, akik mást ál­lítanak. Ne hecceljék az embereket, in­kább a mindnyájunkat érintő problé­mákról beszéljünk - kérte Tarlós, akit a Károly körúti imaházban fogadott Köves Slomo, az Egységes Magyar Izraelita Hit­község főrabbija. Ismeretes, Tarlóst kedden az Újlipótvá­­rosban provokálta Merker Dávid, az SZDSZ Új Generáció alelnöke, szélsőséges­nek, a zsidókat elpusztítók szellemi örökö­sének nevezve a Jobbikot. A párt nagy nyil­vánosság előtt elkövetett rágalmazásért feljelenti Merkert. A főpolgármester-jelölt VII. kerületi út­ja a Klauzál téri vásárcsarnokba, az Almássy térre és a Rózsák terei katolikus templomba vezetett, majd találkozott Kecs­kés Gusztáv fideszes polgármesterjelölttel. Tarlós leszögezte: Erzsébetvárosban is rendre, tisztaságra, jobb közlekedésre, ját­szóterekre és parkokra van szükség, nem ideológiai harcokra. ■ ÚJ TEMPÓ A BELVÁROSBAN. Lendületet, rendet és biztonságot teremtünk Belváros- Lipótvárosban - közölte tegnap Rogán An­tal V. kerületi fideszes polgármesterjelölt, bemutatva a polgári oldal Új tempó nevű programját. Elképzeléseik között szerepel a sétálóutcák, bérlakások építése, a hivatali ügyintézési idő felére csökkentése, társas­házi liftek felújítása, önálló közterület-fel­ügyelet létrehozása, a szociális bolthálózat bővítése, az idősek és a fiatalok további tá­mogatása. Köves Slomo és Tarlós István a Károly körúti imaházban FOTÓ: NAGY BÉLA Lesöpört ellenzéki javaslatok­ ól Szabó_________________________________ N­ em töltheti be a megbízatásá­nak végéhez közeledő Főváro­si Közgyűlés demokratikus feladatát, a városvezetés el­lenőrzését, miután az önkormányzati vá­lasztást megelőző, utolsó előtti ülésén az MSZP-SZDSZ-es képviselők leszavazták azt a fideszes javaslatot, hogy az augusz­tus 20-i tragédia ügyében indítsanak fe­gyelmi eljárást Demszky Gábor főpolgár­mester mint polgári védelmi parancsnok ellen. A koalíció megszokott gyakorlata szerint Székely Gábor (SZDSZ) javaslatá­ra napirendre sem tűzte az ellenzék to­vábbi tizennyolc javaslatát. Ugyanakkor a képviselők valamennyien támogatták, hogy a Fővárosi Közterület-felügyelet működtesse a szeptember közepére elké­szülő Vészhelyzet Információs Közpon­tot, amely megkönnyítheti a katasztrófa­­helyzetek elkerülését. Ugyancsak több­párti egyetértéssel fogadták el, hogy a költségvetés módosításával 50 millió fo­rintot adnak a Fővárosi Tűzoltó-parancs­nokságnak soron kívüli tűzoltási, menté­si beszerzésre. A korábban eltervezett tá­mogatás szükségességére a három tűzol­tó halálával járó műegyetemi tragédia hívta fel a figyelmet. A közgyűlés döntött többek között a Szabadság híd felújításának engedélyezési okiratáról, amelynek alapján várhatóan jö­vő év elejétől tizenöt hónapra lezárják a du­nai átkelőt. A miniszter nagy fegyverüzlete Molnár Lajos: Az ipartörténet gyöngyszemét szerettük volna megmenteni Folytatás az 1. oldalról : A Technika Külkereskedelmi Vállalat (TKV) vezérigazgató-helyettesi tisztségéig ért a ranglétrán, amikor - természetesen a rendszerváltás után - megkezdődött a tár­saság felszámolása. Ezt követően a TKV számos vezetőjéhez hasonlóan a magán­szférában kamatoztatta több évtizedes ta­pasztalatát, és tett szert jelentősebb va­gyonra. Szalai Péter jelenleg is az egyik leg­ismertebb hazai fegyvercég, az Armaco Kft. tulajdonosa. A vállalkozás sok hazai hon­védségi beruházás részese. Az üzletember nemrégiben tulajdonrészt szerzett a Fegy­ver- és Gépgyárban (FÉG). Nagy álma, hogy az itt készített maroklőfegyverekkel szereljék fel a fegyveres testületeket. Hevesi Tóth Ferenc szerepvállalása a Ganexben szintén érdekesnek mondható. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat első fő­igazgatója a sajtóban főképpen arról híresült el, hogy ő ellenjegyezte a Nádor Rt.-vel kötött, telefonlehallgatásra is alkal­mas eszközök beszerzéséről szóló szerző­dést. A megállapodás - amelyet az Orbán­­kabinet végül felmondott - igen nagy vi­hart kavart, mivel a Szász András vezette Nádor Rt.-t fideszes berkekben lényegében a szocialisták házi cégének tartották. A Fi­desz szerint a szerződés hátrányosan érin­tette az államot, ezen keresztül az adófize­tőket, a szocialisták azonban ezt a mai na­pig vitatják. Hevesi Tóth Ferenc, miután tá­vozott a titkosszolgálatok kötelékéből, csakúgy, mint számos társa, a magánszfé­rában próbált szerencsét. A Ganexen kívül egyvalami bizonyosan összeköti Szalai Pétert és Hevesi Tóth Fe­rencet, mégpedig az, hogy mindketten ki­váló szocialista kapcsolatokkal rendelkez­nek. Ez abból is kitűnik, hogy a magánszfé­rában mindketten szocialista kormányok alatt kerültek közel a közpénzekhez. Szalai még a Magyar Posta Zrt. igazgatóságába is beülhetett egy évre a 2002-es kormányvál­tás után. Igazgatósági tagságokban persze Hevesi Tóth sem szűkölködött, hiszen 1993-tól 1999-ig a Pénzjegynyomda Rt.­­ben vehette fel havonta a juttatást. Molnár Lajos egészségügyi miniszter la­punknak elmondta: szerették volna meg­menteni az ipartörténet egyik gyöngysze­mét, a FÉG-et, de mivel céljuk nem sikerült, a céget megszüntetik, a felszámolási eljárás jelenleg is tart. Arra a felvetésünkre, nem tartja-e összeegyeztethetetlennek korábbi kórház-igazgatói tevékenységével, illetve orvosi esküjével, hogy egy olyan társaság­ban van érdekeltsége, amely emberi élet ki­oltására alkalmas lőfegyverek gyártásával foglalkozik, a tárcavezető azt válaszolta: „a cég elsősorban­ világhírű vadászfegyvereket és légpuskákat gyártott”. - Őszintén szólva már el is felejtettem, hogy létezik a Ganex - jelentette ki lapunk megkeresésére Szalai Péter, aki felidézte: „2002-ben lehetőség adódott arra, hogy a felszámolás alatt lévő FÉG-be bevásároljuk magunkat. Az ügyletből azonban nem lett semmi, nem volt meg a megfelelő összhang közöttünk. Azóta más személyekkel sike­rült érdekeltséget szereznem a FÉG-ben, ám a vállalkozás és ezen keresztül az egész hazai fegyvergyártás komolyabb megren­delések híján igen nagy bajban van” - fo­galmazott. Elmondta, Molnár Lajossal semmiféle kapcsolata nincs. - Néha látom nyilatkozni az egészségügyi minisztert, akit korábban valamiért ambicionált a fegyver­­gyártás Nekem személy szerint semmi gon­dom azzal, ha valaki szereti a fegyvereket - közölte Szalai. Hevesi Tóth Ferenc elérhetetlennek bi­zonyult. latoter@magyarnemzet.hu Kinek állnak útjában a hévízi zöldek? A hévízi zöldeket nem természetvédelmi aggodalmak vezetik, hanem poli­tikai indokok miatt gáncsoskodnak, akadályozzák a város fejlődését - ál­lította Vértes Árpád polgármester nemrégiben, a köztelevízió reggeli hír­műsorában. A súlyos csúsztatásokkal teli nyilatkozat - amelyhez a felké­születlen riporter asszisztált, és amely abból az alkalomból született, hogy a Gfk. Hungária Piackutató Intézet felmérése szerint Hévíz a leggazdagabb magyar település -felháborodást keltett az érintett civil szervezetek és a te­lepülés jövőjét szívükön viselő polgárok körében. 11 Szarka Ágota_____________________ A hévízi gyógytó nemcsak Ma­gyarország páratlan természeti kincse, hanem méltán tarthat számot a világörökség része címre is. A tavat érzékeny és bonyolult ökológiai, geológiai rendszer „működte­ti”, melynek megóvása elsőrendű közér­dek. A gyógyerő lelke a tavat körülvevő láp. Ennek ellenére Hévíz városa - nem­csak a rendszerváltozás előtt, hanem utá­na is - számos olyan beruházáshoz járult hozzá, amely veszélyeztette, veszélyezteti a gyógytó jövőjét. A helyi civil környezet­­védők ezen beruházások ellen emelték fel a szavukat, a szakhatóságok, tudósok rendszerint igazolták aggályaikat - mondta Papp Gábor, Hévíz független pol­gármesterjelöltje, aki a Fidesz támogatá­sával indul az önkormányzati választáso­kon, de aktívan részt vesz a környezetvé­dők tóvédő munkájában is. Rámutatott: Vértes Árpád arról beszélt, hogy a tó köz­vetlen közelében lévő buszpályaudvar át­helyezése a civilek akadékoskodása miatt késlekedik. A tervezett új helyszín is láp­terület meg a régi is, akkor mi a gond? - tette fel a mély dilettantizmusról tanúsko­dó kérdést a közszolgálati televízióban Vértes. A felháborodott civilek nyílt levél­ben - amelyet Papp Gábor tegnapi sajtó­­tájékoztatóján ismertetett - arra hívják fel a figyelmet: a helyi város- és környezetvé­dők, lokálpatrióta polgárok tizenkét éve várnak arra, hogy a gyógytó mellől végre kitelepítsék a buszpályaudvart. A megfe­lelő telket a város azonban eladta, és egy bevásárlóközpont épült rajta. Az új szabályozási tervben a szakható­ságokkal kompromisszumot kötve egy védendő, de már feltöltött lápterületre je­lölték ki a buszpályaudvar helyét. Ezt az­tán a város szintén el kívánja adni (egy él­ményfürdőt létesítenének rajta), a busz­pályaudvar tervezett helye pedig a tó „vérkeringését” ellátó, védendő lápterület kellős közepére került. A Városvédő Egyesület ekkor emelte fel szavát, főként, hogy kiderült: az élményfürdő helyén va­lójában egy ötcsillagos szálloda épülne, amiben - igaz - lesz élményfürdő is. Öt civil és szakmai szervezet ekkor tiltakozó aláírásgyűjtést szervezett, amihez ötszáz hévízi polgár csatlakozott - természete­sen pártállástól függetlenül. Vértes Árpád arról is beszélt a köztelevízióban, hogy a környezetvédők ellenezték a kerékpárút megépítését is. Mint a nyílt levélben ol­vasható, szó sem volt ilyesmiről. Mind­össze annyit kértek, hogy a kezdeti sza­kaszt, ami a gyönyörű mocsári fenyőfasor területén van, ne aszfaltozzák le, hanem a környezeti adottságoknak megfelelően a tőzeg mozgását követni képes fadoron­­gos, kőzúzalékos módszerrel burkolják. Végül aztán drága, Hévízen megszokott díszburkolatot kapott. A tiltakozó civilek úgy vélik: nem a politikában kell keresni az okát annak, hogy a város az utolsó cik­lusban nem fejlődött. Sokkal inkább a vá­rosvezetés hozzáértésében, ami kimerül a gyógytó és közvetlen környezetének rö­vidlátó kizsákmányolásában. „Nem elad­ni, felszámolni, tönkretenni kellene érté­keinket, hanem szaktudással, előrelátás­sal, kialakított koncepciók mentén, fenn­tartható módon fejleszteni” - írják, rámu­tatva arra is: a város egyetlen olyan pályá­zatot sem volt képes beadni az I. Nemzeti fejlesztési terv kiírásaira, amely nyert vol­na. Papp Gábor emlékeztetett: Hévíz a jó­szomszédi viszony jegyében hagyta, hogy az államtól a szomszédos Keszthely tulaj­donába kerüljön a gyógytó közvetlen kö­zelében, a védett lápterületen lévő régi an­­golnanevelő öthektárnyi terület. Majd hallgatásával asszisztált ahhoz, hogy ott a tó fennmaradását veszélyeztető beruhá­zást valósítsanak meg. Az, hogy a terve­zett ötcsillagos szállodakomplexum egy­előre nem épülhetett meg, és a környezet­­védelmi szakhatóság - a városvédők ag­godalmait igazolva - átfogó vizsgálatot rendelt el, kizárólag a hévízi és keszthelyi civilek felelősségteljes kiállásának kö­szönhető. Figyelemfelhívó akciójukat egyébként országszerte sok neves tudós, értelmiségi is támogatta. Ám köszönet helyett igazságtalan, lejárató, megbélyeg­ző nyilatkozatban van részük. Nem a civi­leket motiválja a politikai érdek, hanem az ekképpen nyilatkozó polgármestert - összegezte Papp Gábor. Mint elmondta: Hévíz két másik környékbeli mikroré­­gióval közösen került fel a világörökség várományosainak listájára. A város fej­lesztését tehát nem lehet elszigetelten ke­zelni, annak kulcsa a regionális együtt­működés. A Mőcsényi Mihály professzor, illetve Plósz Sándor tájépítész nevéhez köthető koncepciók is ezen az elven mű­ködtek, amiket mind Hévíz, mind Keszt­hely lesöpört az asztalról a rövid távú anyagi és politikai haszonszerzésnek fel­áldozva a térség hosszú távú érdekeit - véli Papp Gábor. A független polgármesterjelölt szerint a Sikeres Hévízért program, amely mellett elkötelezte magát, és amely a civil szerve­zetek, elismert szakértők közreműködé­sével, a korábbi munkákat, tapasztalato­kat felhasználva készült, garancia arra, hogy a Gfk. Hungária által mért gazdag­ság - amely most évről évre olvad, és a helyiek egyre kevésbé érzékelik - megma­radjon, hogy a térség a fenntartható, ér­tékőrző fejlődés pályájára álljon, hosszú távon is biztos megélhetést nyújtva az it­tenieknek.­­ Nem politikáról van szó, ha­nem szakmai kompetenciáról: senki sem érthet mindenhez, de legalább ne szidja, hanem hallgassa meg azokat, akik isme­rik a témát - summázta Papp Gábor. A civil szervezetek a tó gyógyerejét adó láp jövője miatt aggódnak fotó: mti/h. szabó sándor

Next