Magyar Nemzet, 2007. február (70. évfolyam, 31-58. szám)
2007-02-01 / 31. szám
D Mafar Vmfi - Belföld 2007. február 1., csütörtök Eltüntetnék a kordont A Fidesz levélben követeli a Kossuth téri kerítésrendszer felszámolását Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője és Szájer József, az Európai Parlament néppárti képviselője levélben követelik Petrétei József rendészeti minisztertől, hogy haladéktalanul utasítsa az országos, illetve a budapesti rendőrfőkapitányt a Kossuth téri kerítésrendszer felszámolására. Mindeközben a Magyar Helsinki Bizottság és Gusztos Péter (SZDSZ) képviselő is elfogadhatatlannak nevezte a Kossuth teret száz napja övező kordont. BODACZ BALÁZS____________________ A Kossuth tér kiürítését és lezárását elrendelő Gergényi-féle határozat tartalmilag és eljárásjogilag is alkalmatlan a mostani helyzet fenntartására - állítja a Fidesz. Az indoklás alapját állítólag az adja, hogy védett személyek, a miniszterelnök és a házelnök tartózkodnak a területen, és az ő biztonságuk érdekében kell lezárni a Kossuth teret. Soha semmilyen veszélyhelyzetben nem volt a két szóban forgó személy. Ugyanakkor a pártok és Szili Katalin házelnök is többször kérték, hogy a rendőrség számolja fel a kerítésrendszert - mondta Navracsics. Gergényi intézkedése eljárásjogi szempontból is kifogásolható, hiszen az nem tartalmazza az ügy számát, az intézkedéssel szemben nincs fellebbezési lehetőség, továbbá a határozatot nem ismertették az állampolgárokkal, csak január 25-én került fel a rendőrség honlapjára. Navracsics kiemelte: szeptember 17-től október 22-e éjszakájáig - a tér kiürítéséig - mindennap tüntettek a kormány ellen és nem került sor atrocitásra, nem volt olyan tettleges bántalmazás, ami összefüggésbe hozható lett volna a kormányellenes tüntetőkkel. Danks Emese kormányszóvivő erre közölte: a téren álló kordonok eltávolításának kérdése a Budapesti Rendőr-főkapitányság hatáskörébe tartozik. Az ügyben a Magyar Helsinki Bizottság az országos rendőrfőkapitányhoz fordul panasszal. Kádár András Kristófot, a szervezet társelnökét azonosító szám és jelvény nélküli rendőrök tartóztatták fel a Kossuth téren álló Rákóczi-szobor előtt. Az egyenruhások többszöri felszólítás ellenére sem igazolták magukat, mondván, hogy „nem intézkednek, csak útba igazítanak”. Kádár közölte: a védett személyek és intézmények biztosításáról szóló belügyminiszteri rendelet a Köztársasági Őrezred hatáskörébe utalja a Parlament és a kiemelt közjogi méltóságok védelmét, így a terület lezárására a BRFK vezetőjének, Gergényi Péternek nincs is hatásköre. Gusztos Péter (SZDSZ), a parlament emberi jogi bizottságának tagja szerint is felháborító a Kossuth téri rendőrkordon. Szerinte azt azonnal el kell bontani, ilyen módon nem korlátozhatók az emberek szabadságjogai. Navracsics Tibor szerint a Gergényi-féle határozat alkalmatlan a mostani helyzet fenntartására FOTÓ: Eberling ANDRÁS Felmentették az MTI munkatársát A távirati iroda tegnapig egy szót sem közölt az újságírója ellen indított eljárásról FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL • A fiatalember több mint nyolc órát volt bilincsben, csak vallomásának felvétele után, délelőtt tizenegy óra körül szabadult. A rendőrség később a fiatalembert garázdaság vétségével feljelentette: az irat szerint a gyanúsított a rádió előtt „hangosan ordibált, rázta és rúgta a kordonrácsot”. A Magyar Távirati Iroda - érthetetlen módon - munkatársa őrizetbe vételéről és az ellene indított eljárásról egyetlen sort sem adott ki. A Pesti Központi Kerületi Bíróság előbb novemberben, majd tegnap tárgyalta az újságíró ügyét. Meghallgatták az úgynevezett kiemelőcsoport mindhárom tagját, de a kiemelendő személyeket meghatározó parancsnok egyik tárgyaláson sem volt jelen. Tegnap az őrizetbe vételi jegyzőkönyvet aláíró rendőr a bíróság kérdésére azt mondta: mivel azon az éjszakán legalább húsz embert emeltek ki, az újságíróra nem emlékezik, de a jegyzőkönyvben aláírtakat fenntartja (a kiemelők másik két tagja közül az egyik egyáltalán nem, a másik pedig felismerni vélte a randalírozókban az MTI munkatársát). Érdekes az is, hogy a háromtagú csoport vezetője aznap éjszaka két őrizetbe vett személyről emlékezett, és a jegyzőkönyvbe azt írták: a nevezett az őrizetbe vétel során sérülést nem szenvedett, a testén látható hámsérüléseket a Blaha Lujza téren történt tömegoszlatás közben szerezhette. Ennek beírására - a tanúként beidézett rendőr szerint - a parancsnok kötelezte őket. A gyanúsított elmondta: ugyan a kísérőlap tanúsága szerint ő csak hat (!) percet volt bilincsben, a valóság az, hogy több mint nyolc órán át volt kezén a béklyó. Bár jelezte, hogy ő egy munkáját végző újságíró, a rendőrök kitépték a kezéből az igazolványát, és eldobták - a dokumentum azóta sem került elő. Az egyenruhások leköpdösték és megalázták, a nevét csak egy órával az őrizetbe vétel után, a fogdában kérdezték meg, és a kihallgatás során megtagadták a rendőrségi videofelvételek megtekintésének lehetőségét is - ezeket a bíróságon sem mutatták be. A védelem szerint az újságíró nem volt motivált a szabálysértésre, és azt sem lehetett kizárni, hogy a rendőrök összekeverték valakivel. Az ügyvéd arról is beszélt, hogy a szeptember tizenkilencedikei események miatt frusztrált rendőrökben (a televízió székházánál 216 kollégájuk sérült meg) erős indulat és revánsvágy lehetett, ennek következtében olyanokat is letartóztattak, akiket időközben felmentett az ügyészség bizonyítékok hiánya miatt. A gyanúsított azt is kifejtette: a rendőrök vallomásukban nem mondtak igazat, az eljárást megalázónak tartja, és nem érti, hogy miért nem volt lehetősége megnézni a rendőrségi videofelvételeket. A bíróság tegnap megszüntette az eljárást a garázdasággal vádolt fiatalember ellen, és úgy tudjuk, a sértett időközben ügyészségi eljárást kezdeményezett a rendőri túlkapások miatt. Kíváncsiak lettünk volna az MTI álláspontjára is a kérdésben, ezért Vince Mátyás elnöknek tegnap a következő kérdéseket tettük fel e-mailben: 1. A kérdéses éjszaka (2006. szeptember 20.) kereste-e a Magyar Távirati Iroda az eltűnt munkatársát? Ha igen, hol, kinél érdeklődtek, és milyen választ kaptak? Mikor, hogyan és kitől értesültek arról, hogy munkatársukat őrizetbe vették? 2. Álláspontja szerint az MTI- nek van-e tájékoztatási kötelezettsége abban az esetben, ha Magyarországon a rendőrség őrizetbe vesz, megaláz és több óráig bilincsbe ver egy munkáját végző újságírót? Ha van ilyen kötelezettségük, akkor miért nem adtak ki erről hírt hónapokon keresztül? 3. Volt-e valamiféle megállapodás az MTI és a rendőrség között munkatársuk ügyében? Ha igen, mit tartalmazott ez, melyik fél rúgta fel ezt a megállapodást, és miért? 4. A mai napon munkatársukat felmentették a garázdaság vádja alól. Az MTI milyen lépéseket foganatosított - illetve milyeneket tervez - munkájában akadályoztatott, ártatlanul megvádolt és megalázott munkatársa rehabilitálására? Az adófizetők pénzéből közszolgálati feladatokat ellátó intézmény vezetője, Vince Mátyás az alábbiakat válaszolta kérdéseinkre: „Kérdései oly mértékben tartalmaznak bizalmatlan, rosszindulatú hipotéziseket s a Magyar Nemzettől már megszokott előítéleteket személyem s az általam vezetett MTI iránt, hogy azokra tételesen nem kívánok válaszolni. (...) Az ügyről az MTI ki fog adni egy hírt, amelyben én is teszek egy nyilatkozatot - kérem, lapjukban azt használják.” Az MTI tegnap délután az alábbi módon számolt be az esetről: „Jogerősen megszüntette az eljárást a Pesti Központi Kerületi Bíróság szerdán az MTI tudósítójával szemben, aki ellen garázdaság szabálysértése miatt indított eljárást a Budapesti Rendőr-főkapitányság még a tavaly szeptemberi budapesti zavargások idején. A döntés szóbeli indokolása szerint az eljárás során nem volt bizonyítható az, hogy az újságíró a terhére rótt garázdaságot elkövette. (...) Vince Mátyás, az MTI elnöke örömmel vette tudomásul a bíróság határozatát, mert - mint mondta - kollégája beszámolója alapján kezdettől fogva bízott az ártatlanságában. Az MTI elnöke hozzátette: a hírügynökség vezetői a munkáját végző újságíró előállításától fogva nyomon követték az ügyet, s mindent megtettek annak érdekében, hogy a kolléga szerepét tisztázzák, s megfelelő ügyvédi védelmet biztosítottak számára. Az MTI panasza alapján a Budapesti Nyomozó Ügyészség jelenleg is vizsgálja a rendőrségnek az ügyben játszott szerepét. Az elnök elmondta azt is, hogy a hírügynökség az ügyet az újságíró személyiségi jogaira is tekintettel a jogerős bírósági határozat meghozataláig nem kívánta nyilvánosságra hozni, s annak részleteiről az MTI továbbra sem kíván nyilatkozni az említett ügyészségi eljárás lezárásáig. MÉG VÁRNI KELL GÖNCZÖLÉK JELENTÉSÉRE. Csak jövő kedden hozza nyilvánosságra jelentését az őszi zavargások hátterét vizsgáló, a kormány megbízásából dolgozó bizottság, pedig Gönczöl Katalin kriminológusprofesszor korábban azt ígérte: január 31-ig, vagyis tegnapig befejezik a munkát. A bizottság vezetője közölte, ezen a héten fejezik be a jelentés összeállítását, amit február 2-án juttatnak el a miniszterelnöknek, majd 6-án közzéteszik az interneten. A bizottságot október 23-a után Gyurcsány Ferenc kezdeményezésére hozták létre, azzal a céllal, hogy feltárja az őszi utcai megmozdulások hátterét, és ajánlásokat tegyen a kormánynak Eközben tegnap három újabb, az őszi tüntetésekhez kapcsolódó szabálysértési ügyet tárgyaltak a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Ny. Szabolcsot bizonyítottság hiányában felmentették, Gy. Pétert figyelmeztetésben részesítették; a harmadik eljárást további tanúmeghallgatás céljából elhalasztotta a bíróság. Garázsgödör: nem dobják el a lapátot Folytatás az 1. oldalról A garázsberuházás még a jogi szakértőket is kipróbáló, rendkívül bonyolult jogi és gazdasági konstrukcióra épül. A korábbi városvezetés a beruházóval közösen olyan konstrukciót alkalmazott, amely egyrészt szinte minden mozzanatában törvénytelen, másrészt minden eleme elsődlegesen a befektető érdekeit szolgálja - jelentette ki Fodor Tamás (Fidesz), Sopron polgármestere, kiemelve: ha a jelenleg fennálló szerződéses konstrukcióban valósulna meg a beruházás, a város abba a helyzetbe kerülhetne, hogy ki kellene fizetnie a garázs teljes felépítési, bekerülési költségét anélkül, hogy a szerződés lejártakor meg tudná szerezni annak tulajdonjogát. Fodor megjegyezte: a Petőfi tér az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát képező közterület, amely a jogszabályok szerint fokozott védelem alatt áll. Ez azt jelenti, ezen ingatlant sem eladni, sem megterhelni nem lehet. A mélygarázs-beruházásra alkalmazott konstrukció ugyanakkor azt eredményezte, hogy belvárosunk közterére egy magántársaság földhasználati és elővásárlási jogot szerzett. Az elővásárlási jog pedig azt jelenti, hogy a magánbefektető adott esetben megvásárolhatná a Petőfi teret - fűzte hozzá. Fodor Tamás egy gyakorlati példával illusztrálta, mi történne, ha az ilyen konstrukciók tendenciává válnának az országban. - Ugyanilyen szerződésrendszer alapján például a budapesti Kossuth téren föld alatti wellnesscentrum létesülhetne, vagy a Hősök tere közepére szálloda épülhetne úgy, hogy az építmény tulajdonosának a Hősök terére, illetve a Kossuth térre elővásárlási joga lenne. A forgalomképtelen közterületek ilyen formában történő beépítése egyúttal az ezekre a területekre fennálló eladási tilalom kijátszását is jelenti - jegyezte meg a polgármester. A finanszírozás és a kivitelezés meglehetősen homályos körülmények között zajlik. Csaknem két évvel ezelőtt még úgy tűnt, hogy a munka nettó 1,1 milliárd forintból megvalósulhat. A felek között 2006. augusztusban megszületett tartós bérleti szerződésben azonban már 2,2 milliárd forintos beruházási érték alapján négymilliárd forintban határozták meg a 24 év alatt kifizetendő bérleti díj összegét. A beruházást a Sopron Bank Zrt. finanszírozza. A pénzintézetet a Bank Burgenland alapította. A Sopron Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta: a pénzintézet azt a projekttársaságot (vagyis az SPT Kft.-t - a szerk.) finanszírozza, amely felépíti a mélygarázst. - A finanszírozás részleteiről nem szeretnénk további részleteket elárulni, de annyit kihangsúlyoznék, hogy a projekttársaság számára nagyon vonzó kondíciókról van szó - jelentette ki Thomas Radh. Az SPT Mélygarázs Kft.-nek két tulajdonosa közül az egyik a müncheni székhelyű GORA GmbH, a másik a Fertődi Építő és Szolgáltató (FÉSZ) Zrt. (Ez utóbbitól vásárolta meg jóval a valós értékén felül a soproni önkormányzat a Lövérekben található apartmanházat, s az ügyletet szintén az említett Sopron Bank finanszírozta. Ebben az ügyben is zajlik a nyomozás.) Megkerestük a FÉSZ Zrt.-t, mint az SPT Mélygarázs Kft. kisebbségi tulajdonosát, hogy fejtse ki véleményét a Petőfi téri garázsberuházásról. A vezérigazgató elmondta: kevés információval rendelkeznek a mélygarázs építéséről, mert abban igazából nem vesznek részt. Annak idején egyébként két mélygarázs építéséről volt szó Sopronban. Mi eredetileg a régi piac területén levő beruházást nyertük meg. Az volt a célunk, hogy azt megvalósítsuk, ám az ottani régészeti feltárások végén kiderült, hogy olyan munkálatok elvégzésére lenne szükség, amelyek körülbelül a többi költségen felül még 50 millió forintba kerülnének, így a város a másik mélygarázs megépítését támogatta - közölte Kelemen Ferenc. Hozzáfűzte: a szerződés megkötésekor arról volt szó, hogy a Petőfi téri beruházás után indul a másik építkezés is, a FÉSZ anyagilag arra készült fel. Az SPT Mélygarázs Kft. másik tulajdonosa a müncheni székhelyű GORA GmbH. Információink szerint a cég körében meghatározó személy Rácz Gábor, az ismert magyar üzletember. Róla tudni érdemes, hogy vállalkozóként az építőiparban és ingatlanokban utazik, itthon és külföldön is vannak érdekeltségei, emellett már a hazai sportüzletben is szerencsét próbált. Korábban a Honvéd és a Vasas labdarúgócsapatainál vállalt szerepet, manapság pedig a Ferencváros lehetséges megmentőjeként tűnt fel a neve. Őt egyelőre nem találtuk meg. Az SPT Mélygarázs Kft.-nek az ügyvezetését Slosár Gábor viszi. Slosár 1991 és 1994 között az Állami Vagyonügynökség ügyvezetőigazgató-helyettese volt, 1988 és 1995 között pedig részt vett az MDF gazdaságpolitikai bizottságának munkájában. Slosár Gábor a kialakult helyzettel kapcsolatban kijelentette, hogy folytatják a beruházást. - Megépítjük és átadjuk a mélygarázst. Minket a soproni politikai vita nem érdekel - szögezte le az ügyvezető, aki úgy vélekedett, hogy a garázsnak nincs se szegfű-, se narancssárga színe, ez egy építkezés. Mint mondja, teszik a dolgukat, amilyen gyorsan és jó minőségben lehetséges. - Semmi közünk az ügyhöz, s nem is szeretnénk belekeveredni a dologba - tette hozzá. A mélygarázs-beruházással kapcsolatban Sopron első embere annak idején egy komfortlevelet bocsátott ki, amelyet a Sopron Banknál letétbe helyeztek. Walter Dezső, a város korábbi kormánypárti támogatású polgármestere lapunknak elmondta: a dokumentum több lényeges pontot tartalmazott. A levélben az áll, hogy a felszínen drágább a parkolás, mint a mélygarázsban, és hogy Sopronban a parkolás kezelése teljes egészében a Sopron Holding Vagyonkezelő Zrt. kezében marad - jegyezte meg Walter Dezső, aki hozzáfűzte, a legfontosabb a levél harmadik pontja, amelyben az áll, hogy a mélygarázs 40 százalékos kihasználtság mellett rentábilis, és ha a forgalom efölött lesz, akkor az extraprofit a városé. - Ha viszont a kihasználtság 40 százalék alatt marad, akkor a bevételkiesést a város kipótolja a felszíni parkolásból bevett öszszegekből - mutatott rá a komfortlevél részleteire az expolgármester. Szerettük volna a Petőfi téri mélygarázs-beruházás ügyében megszólaltatni Beck Györgyöt, a Sopron Holding Vagyonkezelő Rt. korábbi elnök-vezérigazgatóját is, de ő nem kívánt felelni a kérdéseinkre. Információink szerint a Walter Dezső által kiállított komfortlevél, amelyben a város nevében helytállási kötelezettséget vállal a beruházó céget ért veszteségek fedezésére, a városházán nem lelhető fel. A jelenlegi városvezetés tehát annak tartalmáról és létrejöttének körülményeiről mit sem tud.