Magyar Nemzet, 2007. február (70. évfolyam, 31-58. szám)
2007-02-21 / 51. szám
Magyr Nemzet Rovatvezető: Vitézy Zsófia 2007. február 21., szerda Mrozek és a Tangó Február 27-én Slawomir Mrozek a Lengyel Intézetbe látogat. Az este 18 órakor kezdődő beszélgetést Bába Krisztina, a Színház és Filmművészeti Egyetem főtitkára, Slawomir Mrozek több drámájának magyar fordítója vezeti. Magyarországi látogatásakor Slawomir Mrozek először Egerbe látogat az egri Gárdonyi Géza Színház meghívására, ahol megtekinti egyik az 1964-ben írt Tangó előadását Radoslav Milenkovic rendezésében. (K. P.) Olasz bűnügyi regény bemutatója Ma este hat órakor mutatják be az Olasz Kultúrintézetben Domenico Cacopardo szicíliai bíró L’Accademia di Vicolo Baciadonne című kötetét. A szövevényes krimitörténet főszereplője Italo Agro államügyész, aki az olasz regényíró újabb izgalmas történetében az áldozatok és környezetük kényes ügyeit, bűntetteit és erkölcstelenségüket leplezi le. (U. P.) Hommage a Pilinszky A Magyar Írószövetségben (Bp. Bajza utca 18.) pénteken délután ötkor kezdődik Németh Péter Mikola Mysterium Carnale - Hommage a Pilinszky című kötete bemutatója. A kötetet Szörényi László irodalomtörténész méltatja. (K. M.) Zene Gödöllőn Szombaton este hétkor Ittzés Gergely fuvolista és Nagy Péter zongoraművész kamarakoncertet ad a gödöllői Frederic Chopin Zeneiskola nagytermében. Műsorukon Dohnányi, Bartók, Lajtha és Ittzés művei szerepelnek. (S. I.) Határátlépések Holnap 18 órakor nyílik meg a Művészetek Palotájában (Bp. IX. ker., Komor Marcell u. 1.) a Ludwig Múzeum rendezésében a Határátlépések című kiállítás. Fiatal és híres kelet-európai művészek koncertjeit, videoműveit, installációit, fotóalapú munkáit tekintheti meg a nagyérdemű. (U. P.) Velence, nemzeti bizonytalannal Pályáztatás és hatalmi gőg: a kulturális minisztérium nem tilt semmit, csak éppen pénzt nem ad Változó paraméterek címmel rendeztek beszélgetést hétfőn este a Műcsarnokban. A téma az 52. velencei biennále magyar kiállítása kurátori pályázata, a pályázat elbírálásának a folyamata volt. Mint ismeretes, Petrányi Zsolt, a Műcsarnok főigazgatója, a velencei pavilon nemzeti biztosa úgy döntött, ne a zsűri által a legjobbnak tartott pályázat, hanem egy másik valósuljon meg. IP.Szabó Ernő Mivel a legjobb pályázat - Maja és Reuben Fowkes kurátorok, Nemes Csaba képzőművész a tavaly őszi eseményeket idézte föl mintegy remake-ként az 1956-os forradalomra visszautalva, s mivel a nemzeti biztos döntése a kulturális minisztérium államtitkárával, Schneider Mártával való egyeztetés után született meg, a történések nehezen megmagyarázhatók. Magyarázom a bizonyítványt? A meghívó Karinthy-féle humort ígért, de, mint az egyik internetes portál megírta, a beszélgetésen anyázásig menő személyeskedések követték egymást, „szigorúan szakmai alapon” nevezte hazugnak a főigazgatót az egyik vesztes pályázó. Tény, hogy a kaotikus megnyilvánulások ellenére a paraméterek változásának tanúi lehettünk: míg egy-két évvel korábban a folyosói sugdosások, a renitenskedő sms-ek és Petúr bán monológjára hajazó e-mailek szintjén maradt volna a tiltakozás a szakmailag és morálisan védhetetlen döntés ellen, most nem sikerült lenyomni a művészek és kurátorok torkán a falatot, hisz nyilvánosan kimondatott, hogy a pályáztatási eljárás, a pályázatok elbírálása és a végső döntés a hibák olyan sokaságával járt, amelyek megkérdőjelezik a döntés érvényességét. Igaz, nem is nemes irodalom a kurátori pályázat, annyi volt benne a félreérthető, pontatlan kitétel. Maga a zsűri sem gondolta azt, hogy az az apró formai hiba egyáltalán hiba, amely az egyébként egyhangúlag „öt perc alatt” a legjobbnak ítélt pályázatot végül diszkreditálta. Nevezetesen arról van szó, hogy a pályamunkát nem egy, hanem két kurátor, egy házaspár adta be, akik egyébként Európa más részein is együtt dolgoznak. Mint a beszélgetésen kiderült, ez azért volt kizáró ok, mert a velencei kiállítás megvalósításakor, illetve a honorárium kifizetésekor nehézségeket okozhatott volna (!), s persze az is szóba került a beszélgetésen, hogy Boros Géza, a minisztérium képviselője, aki az első perctől kezdve részt vett a zsűri munkájában, valójában azért nem őrködött annak formai tisztasága fölött, mert „segíteni akarta” a nemzeti biztost abban, hogy az „eredménytelennek minősített” pályázat után valamilyen módon mégiscsak hasznosíthassa a legjobbnak tartott tervet. Tudatkiesés? Vagy szándékosság? Hiszen ezzel jelentős lépést tett afelé, hogy a velencei magyar pavilonnak ne nemzeti biztosa, hanem nemzeti bizonytalanja legyen a jövőben, akár Petrányi Zsolt, akár más, jobb sorsra érdemes, ám a minisztériumnak többszörösen kiszolgáltatott szakember személyében? Lapunk kérdésére ugyanis, hogy noha joga lenne rá, miért nem a legjobb tervet kívánja megvalósítani, Petrányi így felelt: „mert nincs a költségvetésemben erre pénz”. „A minisztérium ezt a tervet nem támogatta volna?” „Te mondtad.” Hiába mondják tehát önálló döntési joggal rendelkezőnek a nemzeti bizonytalant, csak azt valósíthatja meg, amit a kulturális minisztérium megenged. És az persze nem az 1956-os Remake. Nem nemes irodalomként, hanem a bevált, de mára elavult receptkönyvként született meg a velencei pályáztatás forgatókönyve: végy egy kiszolgáltatott helyzetben lévő szakembert, adj hozzá néhány homályosan megfogalmazott szempontot, hívj össze zsűrit, amely nem ismeri pontosan saját jogait! Semmiképpen ne a döntés előtt mutasd be nyilvánosan a pályázatokat, rendezz róluk vitát, hanem kizárólag utólag, amikor a meghívottak elmondhatják a jövőre vonatkozó „jobbító elképzeléseiket”! Régóta ismert a recept. Ahogyan az a fordulat is, amikor a döntés helyességét bíráló újságíró megkapja a címkét, prejudikál, amikor ugyanarról a tervről véleményt mer mondani, amelyről a zsűri is ítélkezett. Nem ezt nevezik hatalmi gőgnek? Mosoly és fejetlenség. Velence, 2003 - mintha ma lenne FOTÓ: mti/sÁndor Katalin Utcai olvasósarok könyvbarátoknak : Kutassy_____________________________ A könyvbarátok február 20-tól új formában értesülhetnek a magyar könyvpiac újdonságairól és eseményeiről, ugyanis megalakul a Líra Könyvklub. Tamás Dorka sajtófelelős elmondta lapunknak, hogy hétfő óta március 1-jéig hétköznapokon Budapest egy-egy forgalmas közlekedési csomópontján egy olvasósarok jelenik meg. Egy nappali szoba szelete, egy nyugodt kis sziget a rohanó város forgatagában, ahol kényelmes fotelben bárki megpihenhet egy kicsit, a kihelyezett polcról bármelyik könyvet levelled, s kedvére olvasgathat. MAGYAR MűSZÍNHÁZ Thornton Wilder SZENT LAJOS KIRÁLY HÍDJA Béresnotta, Hámori Ildikó Iglódi István, Balsai Móni Jankovics Anna,Mihályi Győző Rendező: Guemino Sándor február 22. csütörtök este 7 óra Jegypénztár: 322-0014 Elbúcsúzik a Szabó család – Urban Péter___________________ C supán 14 epizódnyira van a 2500. résztől Európa talán legrégebbi rádiós sorozata, a nagy múltú Szabó család, de tavasszal már nem kap helyet a műsorstruktúrában. Májustól biztosan nem lesz hallható, mivel a Magyar Rádió vezetése szerint nem érdemes tovább folytatni a sorozatot. 1959 nyarán kezdődött a rádiós családregény, amelynek szülőatyja Liska Dénes, aki a kisemberek hétköznapi életét, gondjait mutatta be hangjáték formájában. Alakjainak nagy részét a való életből vette, amúgy is arra helyezte a hangsúlyt, hogy kellően „életszagú” legyen a történet. Kezdetben Szabó Ernő, Gobbi Hilda adtak hangot a főszereplőknek, később is nagy színészek játszottak a sorozatban, mint Benkő Gyula, Csákányi László, Zenthe Ferenc, Temessy Hédi, Rajz János. A negyvennyolc esztendeje elhangzott első részben Szabó bácsi hatvan éves, és nem engedik be az üzembe, mert már nyugdíjas, nincs belépési engedélye. Ezután a szemtanúja lesz egy üzemi lopásnak, majd leütik, s az iratait is eltüntetik. kultura@magyarnemzet.hu Apa és fia a pódiumon Chávez, Moncayo: ízelítő az ország zenei kultúrájából Apa és fia, a csellista Carlos Prieto és a karmester Carlos Miguel Prieto lép fel ma este fél nyolckor a Zeneakadémián a MÁV Szimfonikusokkal. Kiss Eszter Veronika_____________ K eveset tudunk Mexikó komolyzenéjéről. Néhány éve már rendeztek magyar zenei napokat, s itt az ideje, hogy visszaadjuk a kölcsönt. Az akkori magyar fesztiválon egy vonósnégyessel részt vett Lendvai György, a MÁV Szimfonikusok ügyvezető igazgatója, aki most tető alá hozta a mai különleges mexikói estet a Zeneakadémián, ahol hazája egyik leghíresebb zenészcsaládja lép színpadra a legszebb dél-amerikai kompozíciókkal. A Prieto család kapcsolata Magyarországgal nem most kezdődik. A sikeres íróként is ismert Carlos Prieto elmondta, szívesen emlékszik vissza gyermekkorára, amikor naponta hallott magyar szót, családja karolta fel ugyanis a II. világháború elől Dél-Amerikába emigrált Léner Kvartett tagjait, s így első tanára a vonósnégyes csellistája, Hartmann Imre volt. A később nemzetközi hírű csellistává vált idősebb Prieto nevét nagyszerű előadói kvalitásai mellett Sztravinszkijhez fűződő kapcsolata alapozta meg, moszkvai tanulóévei alatt a zeneszerző állandó kísérője és jó barátja volt, így ismerte meg Sosztakovicsot is. Mindkettőjük gordonkára írt műveit ő mutatta be először Mexikóban. A zene a Prietóknál családban maradt. Carlos Prieto pályáját ugyanis fia, Carlos Miguel Prieto is folytatja, ő ugyan nem csellistaként, hanem hegedűsként kezdte, mára azonban földrésze egyik legismertebb és legtehetségesebb karmesterévé vált. A dirigens színes előadást tartott hazája zenetörténetéről. Megtudtuk: Carlos Chávez, Silvestre Revueltas, José Pablo Moncayo, Federico Ibarra csak az átlagos európai koncertlátogató számára ismeretlen nevek, Mexikóban és általában Latin-Amerikában azonban rendkívül népszerűek. A ma este felcsendülő mexikói művek az ország vegyes lakosságából fakadóan legalább négy rétegből merítenek: a Spanyolországból és a Bécsből érkező áramlatokból, a kubai, valamint az indián zenei kultúrából. Kodály Zoltánra emlékezünk Hivatalosan is kezdetét vette tegnap a Kodály jubileumi év. A halálának 40. és születésének 125. évfordulója közötti időszakban konferenciák, koncertek, versenyek, kiállítások elevenítik fel a zeneszerző és népzenekutató emlékét a szaktárca és a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásával, de kiveszi részét az ünneplésből Kodály szülővárosa, Kecskemét is. SaSHF.CiYI 7.SÓFTA urópa nem arra kíváncsi, hogyan utánozzuk, hanem arra, mit adunk magunkból - idézte Kodály Zoltánt Hiller István oktatási és kulturális miniszter tegnap a jubileumi év megnyitóján, amelyen a zeneszerző özvegye mellett jelen volt Göncz Kinga külügyminiszter és Zombor Gábor, Kecskemét polgármestere is. A tájékoztatóból kiderült, a szaktárca több hazai és külföldi megemlékezést is támogat, ezzel kapcsolatban pontos összeg azonban nem hangzott el. Annyi biztos, hogy a tavalyi Bartók-év költségvetésénél is kevesebbet szánnak a jubileumra. Az NKA támogatásainak nagy részével, 60 millió forinttal a számos rendezvényből tizenegy létrejöttét segíti. A megnyitás ellenére az emlékév szervezője, a Nemzeti Évfordulók Titkársága honlapja erre vonatkozó linkje még most is üresen áll. A jubileumi év méltó felütése minden bizonnyal az a koncert lesz, amelyet a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar ad a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben március 16-án Kocsis Zoltán vezetésével, s amelyet másnap Kecskeméten is megismételnek.