Magyar Nemzet, 2007. március (70. évfolyam, 59-88. szám)
2007-03-01 / 59. szám
Rovatvezető: Huth Gergely Belföld 2007. március 1., csütörtök Szabálytalan adomány az MDF-nek A párttörvény rendelkezése ellenére névtelenül fogadott el 1,3 millió forintnyi adományt a Magyar Demokrata Fórum 2004-ben és 2005-ben, a párt a törvényi előírások figyelmen kívül hagyásával egyesült az MDNP-vel, és az MDF könyvelése több ponton nem felelt meg a számviteli törvény egyes előírásainak - olvasható az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tegnap közzétett jelentésében. „A beszámolók öszszeállításánál nem érvényesítették a számviteli törvényben meghatározott valódiság, teljesség, következetesség és lényegesség elvét, melynek következtében a párt gazdálkodásáról közölt adatok összességében nem feleltek meg a valós tájékoztatás követelményének” - olvasható az összefoglalóban. (MTI) A fegyveresek tovább tárgyalnának A közszolgálati bérmegállapodásban rögzített 6,65 helyett idén minimum nyolcszázalékos keresetemelkedési mértéket akar képviseltjei számára elérni a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ). - Még a közszolgálati sztrájkbizottság és a kormány közötti tárgyalások alatt hivatalosan bejelentettük, hogy nem vétózzuk meg a megállapodást, ám ezzel számunkra nem zárult le a bérvita - mondta lapunknak Kónya Péter. Az FRDÉSZ követelésének alapja - tette hozzá a szervezet elnöke -, hogy a szféra munkavállalóinak keresetemelkedése érje el a versenyszférában született bérajánlás felső mértékét. (B. Á.) Boros: Nem vagyok D-8-as ___Munkatársunktól_______________ Boros Imre, a polgári kormány egykori PHARE-ügyekért felelős minisztere a III/II-es ügyosztály szigorúan titkos tisztjeként dolgozott 1965-től - állította tegnap az Index internetes hírportál dokumentumokra hivatkozva. Boros tagadja, hogy ő lett volna a D-8-as számú tiszt. Az internetes lapnak azt mondta: leleplezett egy nemzeti banki csalássorozatot, ezért készült róla a beszervezési irat. Boros Imréről a rendszerváltás előtt készített iratok azok után váltak kutathatóvá, hogy az egykori miniszter közszereplőnek vallotta magát. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában őrzött dokumentumok között szerepel az a beszervezési irat, amely szerint az egykori kormánytag 1965-től a III/II-es ügyosztály szigorúan titkos kémelhárító tisztjeként dolgozott. Beszervezését 1989-ben véglegesítették, addig a Magyar Nemzeti Bank osztályvezetőjeként dolgozó Boros titkosszolgálati tevékenységéért havi 16 500 Ft-os javadalmazást kapott. Boros a 8. osztály főoperatív tisztje volt - derül ki az aktából. Boros Imre az Indexnek úgy érvelt: nem ő volt a D-8-as jelű ügynök, az iratokban a Magyar Nemzeti Bankban végzett munkájával összefüggésben nevezték meg őt. Az MNB egykori osztályvezetője szerint egy, a Nemzeti Bankhoz köthető csalássorozat a kulcsa mindennek. Ezt maga derítette fel, amiért távoznia kellett a pénzintézetből. A csalás végül 1994-ben hetvenmillió márkájába került a Nemzeti Banknak. Trükkös villaépítés Kóka János egyelőre hallgatásba burkolózik A SZDSZ elnöki székének várományosa, Kóka János gazdasági miniszter villaépítése körül több aggályos dolog is felmerül - állítja Ágh Péter, a Fidelitas alelnöke. Ágh - földhivatali bejegyzésekre és a nyilvános cégiratokra hivatkozva - úgy véli, hogy a több száz milliós villaépítés kapcsán számos trükkel élhetett a miniszter. S Bodacz Balázs____________________ A Normafa utca 45. alatt található 4300 négyzetméteres telek 2000 augusztusáig az önkormányzaté volt, jelenleg a Rumed 2000 Ingatlanforgalmazó és Szolgáltató Kft. tulajdonában áll, amely társaságnak Kóka János és felesége a tulajdonosa. Nem rögtön került azonban Kóka cégéhez a telek tulajdonjoga, az korábban több cégen is átvándorolt. A nagy értékű területet ugyanis eredetileg a B&D Irodatechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., valamint annak akkori és jelenlegi tulajdonosa, Boldizsár László közösen vette meg. (További csavar az ügyben, hogy a vételárat egy R. A. Trade nevű cég fizette ki.) A földhivatal 2000. szeptember 25-én jegyezte be a két tulajdonost. Ágh Péter - Boldizsárról szólva - elmondta, hogy az üzletember cégei előzőleg beszállítói voltak a korábban Kóka tulajdonában lévő Elender Rt.nek. Boldizsár ráadásul a vizitdíjautomaták üzembe állításában, szervizelésében is részt vesz; ezt maga az üzletember ismerte el. Más társaságok mellett a Kóka János egykori tulajdonát képező Meditcom Kft.-vel is tárgyalt az általuk üzemeltetett automaták szervizeléséről. (Emlékezetes: lapunk írta meg, hogy a Meditcom viszont több cég vizitdíj-automatájához szállítja a szoftvert.) Ágh rámutatott: a tulajdoni lapból kiderül az is, hogy a telek két nappal a vásárlás után Boldizsártól már a Rumed tulajdonába kerül. Érdekesség, hogy a B&D egy napra vette fel a tevékenységi körébe az ingatlanügynöki tevékenységet. Kóka és felesége közös cége, a telket tulajdonló Rumed egyébként 2000. szeptember 25-én jön létre, két nappal a terület megvásárlása előtt. - Négy év alatt be kellett volna építeni a telket, de az épületre használatbavételi engedély a mai napig nincs - jelentette ki a fideszes országgyűlési képviselő. Ágh több kérdésre is választ vár. Mivel nem történt meg a beépítés, kérdés, hogy megtörtént-e a tízszázalékos illeték késedelmi kamatokkal való befizetése, amely több tíz millió forintot tehet ki? Kóka János házát a Kóka tulajdonában álló cég építi. Jogosan merül fel a kérdés, hogy miért nem az történik, mint egy normál ember esetében, azaz ha házat épít, akkor azt a saját nevén teszi? A cég továbbértékesítésre, vagy saját használatra építi az ingatlant? Kóka János maga akar beköltözni a házba, vagy lízingelni akarja? - tette fel a kérdéseket a képviselő. Ágh felhívta a figyelmet, hogy ha egy cég továbbértékesítési céllal épít egy ingatlant, akkor az áfát visszaigényelheti, a könyvében folyamatosan amortizálni tudja az ingatlant, amellyel pedig a társaság adózás előtti eredményét tudja csökkenteni. Kérdés tehát: levonja-e Kóka János cége a folyamatban lévő építkezéshez kapcsolódó beszerzéseknél az áfát? - firtatta tovább az ügyet Ágh Péter. Mint emlékezetes, a Fittelinaügy nyomán kiderült: Gyurcsány Ferenc is egy cégen keresztül újíttatta fel sok tíz millió forintért a Szemlőhegy utcai Apró-villát, az építkezés után pedig módja nyílt adó-visszaigénylésre is. Ábrahám Gergelytől, Kóka miniszter sajtósától meg szerettük volna tudni, hogy a miniszter mikor és milyen formában kíván reagálni Ágh kérdéseire - ha akar egyáltalán. Ábrahámot lapzártáig nem értük el. A Normafa utcai teleknek kalandos a története FOTÓ: NAGY BÉLA Kiss Péter is rálépett a gyurcsányi útra Bakonyi Adám____________________ Ú gy tűnik, a miniszterelnök hazudozása kezd átterjedni a kormány más tagjaira is - jelentette ki lapunknak Varga József. Az Országgyűlés emberi jogi és kisebbségi bizottságának fideszes tagja elmondta, a bizottság keddi ülésére meghívták Kiss Pétert, hogy meghallgassák a Nemzeti Civil Alapprogramról. A szociális és munkaügyi miniszter azonban nem ment el az ülésre arra hivatkozva, hogy gyengélkedik, beteg. - Az indok teljességgel akceptálható lett volna, hiszen ilyen mindenkivel előfordul. Meglepetésünkre viszont azt tapasztaltuk, hogy Kiss Péter számos más, nyilvános rendezvényen megjelent - mondta Varga József. Azon túl, hogy a miniszter nem egyenesen járt el, a fideszes politikus azt is kifogásolta: Kiss Pétert a jelek szerint nem érdekli a társadalmi szervezetek helyzete, hiszen maga helyett nem Csizmár Gábor államtitkárt, hanem egy főosztályvezetőt küldött el a meghallgatásra, a bizottság ülésére. Kiss Péter titkárságán azonban másképp látják a helyzetet: az előzetesen egyeztetett időpont előtti héten a miniszter úr beteg volt, így programjai feltorlódtak - tájékoztattak. Közölték: a szociális és munkaügyi miniszter kollégája jelezte a bizottság elnökének, hogy Kiss Péter a fenti okokból adódóan későbbi időpontban tud a bizottság rendelkezésére állni, de annak érdekében, hogy az ülést meg lehessen tartani, felkérte a minisztérium szakállamtitkárát és főosztályvezetőjét, hogy képviseljék a tárca álláspontját. Végül az utóbbi ment el az ülésre. belpol@magyarnemzet.hu *5 Bezárt kórházakat árusítanának ki Folytatás az 1. oldalról • Hasonló sors vár az ugyancsak állami tulajdonú, ám más tárca felügyelete alá tartozó BM-kórház több - a főváros szívében található Szív,s Bezerédi utcai, valamint Városligeti fasori telephelyére, s a Budakeszi úton található ingatlanára, valamint a Semmelweis Egyetem ortopédiai klinikájának Karolina úti épületére. A szóban forgó intézmények közül a kórházként működők bezárásáról egyébként még nem is született hivatalos döntés, Molnár Lajos egészségügyi miniszter ugyanis még nem tette közzé az ágyszámelosztásról szóló határozatát. Persze a kiszivárgott, s a szocialista képviselőknek már kiosztott lista sok mindent elárul. Eszerint sem az OPNI, sem a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet, sem pedig a Parádfürdői Állami Kórház nem kapna egyetlen férőhelyet sem, így az aktív és a krónikus ellátás is megszűnne ezekben az intézményekben. A felsorolt ingatlanok állami tulajdonban vannak, a területükön, épületeikben működő egészségügyi intézmények a vagyon kezelését látják el. A gazdasági kabinet részére készült dokumentumból az is kiderül, hogy a Svábhegyi Gyermekkórház - már évekkel korábban is eladásra szánt - Béla király úti telke, s az OPNI valamivel több mint kéthektáros Völgy utcai területének értékesítését meg is kezdte a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI). Az egészségügyi tárca eredetileg az ingatlaneladásokból tervezte fedezni a fekvőbeteg-ellátó intézményrendszer struktúraátalakításának pénzügyi szükségleteit. Az ingatlaneladások azonban a legjobb esetben is minimum fél évet vesznek igénybe. A szaktárca kalkulációi szerint csak a minisztérium felügyelete alá tartozó intézményeket érintő átalakításokra több mint tízmilliárd forintra lenne szükség. Nagy Zoltán, az OPNI főigazgatója lapunk kérdésére úgy fogalmazott: nem tud arról, hogy az egész intézményt eladásra szánják. Szomorúnak, s egyben furcsának tartja, hogy az értékesítésről az intézmény sorsáról szóló hivatalos döntés közzététele előtt határoztak. Megkerestük a Központi Vagyoni Igazgatóság szóvivőjét is, Pyrkosz Stanislawot, aki délután nem tudott bővebb felvilágosítást adni a tervekről. Mint mondta: az elmúlt napokban szabadságát töltötte. Halász Zsuzsa, a Kereszténydemokrata Néppárt szóvivője szerint „bebizonyosodott, hogy nem hiába vertük a vészharangot”. A kormány az egészségügy káfára. Talán nem járnak messze az igazságtól azok, akik szerint a hatalom tevékenysége kimeríti a nyereségvágyból elkövetett súlyos testi sértés fogalmát - fogalmazott a szóvivő. Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője szerint a kormány semmi mást nem lát az egészségügyben, mint üzletet. - A koalíciónak nem az egészségügy rendbetétele a célja. Az intézkedések a korrupció melegágyai, a kormány gátlástalanul kiszolgálja a különböző üzleti körök ingatlanspekulációs törekvéseit - mondta a szóvivő. ■ TILTAKOZNAK A MEDIKUSOK. A szakorvosképzés tervezett átalakítása miatt nyílt levélben fordulnak Molnár Lajos egészségügyi miniszterhez az orvosegyetemek hallgatói. Azt kérik a minisztertől, ne lehetetlenítse el, hogy a hallgatók szülőhazájukban készüljenek fel orvosi hivatásukra. (MTI) TITKOS A MUNKACSOPORTOK NÉVSORA? Az Egészségügyi Minisztérium lapunk érdeklődésére nem árulta el, hogy név szerint kik a tagjai annak a hat munkacsoportnak, amely az egészségbiztosítás rendszerének átalakításáról készít tanulmányokat. Csupán annyit közöltek, a munkacsoportok a minisztérium, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet, az Államreform-bizottság, az Egészségbiztosítási Felügyelet, a Gazdasági Versenyhivatal és a Magyar Biztosítók Szövetsége által delegált szakértőkből állnak, akik a munkájukért nem kapnak többletjuttatást. Feladatuk, hogy szakmai anyagokat készítsenek, amelyek az egy- és több-biztosítós modell előnyeit, illetve hátrányait tárják föl. A tárca sajtóosztályán azt állították, ezek a szakértők más jogcímen sem kapnak vagy kaptak pénzt az Egészségügyi Minisztériumtól. (P.T.) Bizonytalan a büdzsé Demszky Gáborék dobálóznak a fejlesztési milliárdokkal Kétszázmilliárd forintos fejlesztést tervez az idei költségvetésében a városháza, pedig több mint egymilliárddal kevesebb állami forrással, kétmilliárddal kevesebb megtakarítással számol új hitel felvétele nélkül. A Fővárosi Közgyűlés ma tárgyalja a balliberális koalíció gazdálkodási javaslatát, amelyben nincs pontos fedezete többek között a négyes metró építésének, a BKV finanszírozásának vagy a beígért útfelújítások folytatásának, ám felgyorsul a privatizáció. Szabó Zsolt Több mint egymilliárd forinttal kevesebb központi bevételből kell gazdálkodnia az idén, mégis a koalíciós megállapodás alapján az eredeti kiadáscsökkentési elképzeléshez képest több mint kétmilliárd forinttal kevesebbet takarít meg 2007-ben a fővárosi önkormányzat - mondta tegnap Demszky Gábor főpolgármester, aki a nehézségek ellenére 200 milliárd forintos fejlesztést ígér. Szerinte azonban nagyon jó hangulatú vita zajlott az MSZP és az SZDSZ között, ugyanis a tervezett 495 milliárd forintos büdzsét több mint 32 milliárdos hiánnyal, annak fedezetét a korábbi években a Világbankkal és az Európai Beruházási Bankkal kötött szerződések alapján hitelből finanszíroznák, új kölcsön felvétele nélkül. A fejlesztések fedezetét főképp a vagyonhasznosítás biztosítja: 47 milliárd forintot remélnek az értékpapírok, részvények, illetve ingatlanok eladásából. Továbbá a csaknem 10,5 százalékos működési eredményt, 34 milliárd forintot kizárólag fejlesztésekre fordítjuk - mondta a főpolgármester, aki viszont nem tudott válaszolni arra, hogy pontosan milyen pénzből épül majd a négyes metró. Hagyó Miklós (MSZP) főpolgármester-helyettes ugyanakkor elismerte, hogy az útfelújítási támogatások kormányzati csökkentése miatt nem valószínű, hogy megújul a tervezett 156 kilométernyi út, és a tömegközlekedés finanszírozása is bizonytalan. Atkári János gazdasági szakember lapunknak korábban elmondta: ha elfogadják a büdzsét az előkészítetlen privatizációhoz, az esztelen intézménybezárásokhoz vezet. Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője megalapozatlannak, fedezet nélkülinek nevezte a költségvetési tervet. - Csaknem kétmilliárd forint átcsoportosításával több mint húsz módosító javaslatot nyújtunk be a Fővárosi Közgyűlés mai vitájában - közölte Tarlós.