Magyar Nemzet, 2007. május (70. évfolyam, 118-146. szám)

2007-05-02 / 118. szám

2 Rovatvezető: Huth Gergely Belföld 2007. május 2., szerda Különgéppel utazott, de spórolt A miniszterelnök és kísérete költségtakarékossági szem­pontokat figyelembe véve uta­zott múlt pénteken különgép­pel Portugáliába - állítja a Kor­mányszóvivői Iroda, amely sze­rint Gyurcsány Ferenc mindig a legtakarékosabb megoldást vá­lasztja. A Fidesz szerint a kabi­net felesleges költségekkel ter­heli a költségvetést.­ ­ Borsodi Attil­a__________________ G­yurcsány Ferenc miniszterel­nök delegációjával azért uta­zott különgéppel portugáliai tár­gyalásaira, mert menetrend szerin­ti járattal egy helyett három napig tartott volna az út, és a szálláskölt­ség is sokkal többe került volna - erről tájékoztatta a Kormányszóvi­vői Iroda a távirati irodát. Hangsú­lyozták, a tárgyalások utáni hétvége szállás-, illetve utazási költségét is a miniszterelnök fizette. A közle­mény rámutat: Gyurcsány mindig a legtakarékosabb megoldással uta­zik hivatalos útjain, „ellentétben Orbán Viktorral, aki annak idején azért béreltetett különgépet magá­nak az adófizetők pénzén, hogy diplomát kaphasson Bostonban”. Szijjártó Péter Fidesz-szóvivő ellen­ben úgy véli, a „legtakarékosabb” kormány több száz millió forintot költ saját maga reklámozására, PR- jára és a romlott áru újracsomago­lására,­­ így spórol az új arisztokrá­cia. Először azt hazudják, hogy ma­gukon kezdik a spórolást, utána pe­dig kiderül, hogy felesleges költsé­gekkel terhelik a központi költség­­vetést - jegyezte meg a fideszes po­litikus. Megírtuk, különgéppel utazott portugáliai tárgyalására és az azt követő hétvégi pihenőre múlt pén­teken Gyurcsány Ferenc és kísérete. A kormányfőt - és feleségét - szál­lító Malév-repülőgépért a Minisz­terelnöki Hivatal Kormányszóvivői Irodájának tájékoztatása szerint ki­lencmillió forintot fizettek. A Freedom House a magyar sajtóról A Freedom House a magyar sajtó helyzetét általában szabadnak tekinti, megemlítve a sajtótör­vényt, amely rendelkezéseivel elősegítette a politikai érdek­­csoportok megjelenését a mé­diában. Kiemelik, tavaly a Ma­gyar Rádió elnököt választott, egy két éven át húzódó vitát le­zárva ezzel. Megemlítik, hogy a Népszava újságíróját 2005-ben államtitoksértés vádjával elítél­ték. Megállapítják: Magyaror­szágon független hírszolgálta­tók az állami hatalom nyomá­sa nélkül dolgozhatnak, bár egyértelműek közöttük is a po­litikai törésvonalak. Az orszá­gok rangsorában hazánk 21 ponttal holtversenyben a 39. helyet foglalja el, többek között Franciaországgal és Szlovéniá­val együtt. Finnország 9 pont­tal az első. (MN) Dombi Margit Hevesi-díja Dombi Margit, a Magyar Nemzet debreceni tudósítója, Lacza Ti­hamér, a Pátria Rádió munka­társa, Méry Zsuzsa, az MTV munkatársa és az életművéért elismert Szűcs József, az Ezer­mester főszerkesztője vehette át idén a tudomány és techni­ka új lehetőségeinek érdekes és közérthető magyarsággal fo­galmazott népszerűsítéséért já­ró Hevesi Endre-díjat. (V. K.) Kiürült kórházkasszák 'V a Több helyen elérték a limitet, amely fölött a biztosító­ nem fizet a beavatkozásokért A makói kórház egy héttel ápri­lis vége előtt minden szakmá­ban elérte azt a határt, amely fölött már nem fizet az egész­ségbiztosító az elvégzett be­avatkozásokért. Szentesen va­lamivel jobb a helyzet: ott pén­teken azt prognosztizálta az in­tézmény vezetője, hogy csak néhány szakmában lépik túl a keretet. A hódmezővásárhelyi kórház viszont április 24-ig másfélszer annyi beteget látott el, mint amennyit az egészség­­biztosítási pénztár engedélye­zett számára. Munkatársunktól________________ Á­prilis 23-án kimerült az intéz­ményünk kerete, de a sürgős­ségi és az akut eseteket természete­sen ellátjuk - közölte kérdésünkre a makói kórház főigazgatója. Ba­rátii Lajos elmondta: az áprilistól hatályos új finanszírozási szerződés 63 százalékkal csökkentette az elvé­gezhető beavatkozások számát, az­az a teljesítményvolumen-korlátot. (Ez azt jelenti, hogy az egészségbiz­tosító csak előre megszabott pénzt fizet ki a kórháznak, ha az intéz­mény ennél több beavatkozást vé­gez, annak fedezetét máshonnan kell előteremtenie.) A főigazgató el­mondta: minden halasztható mű­tétet, beavatkozást áttesznek a kö­vetkező hónapra. A legnagyobb gondot az okozza, hogy nem bővít­hették kapacitásukat a járóbeteg­ellátásban, még azokban a szak­mákban sem, ahol a fekvőbeteg-el­látás megszűnt. További gond, hogy az új beutalási rend szerint a makóiak sürgősségi ellátását Szege­den végzik, így lényegében üresen kong a korszerű, felszerelt sürgős­ségi osztály. A helyzet javulását at­tól várják, hogy az intézmény indult az egészségügyi tárca struktúraát­alakításra kiírt pályázatán: egyna­pos sebészetet szeretnének kialakí­tani, így a megszűnt osztályokat is „visszacsempésznék” a kórházba. Az intézmény már jelezte a tárcá­nak a volumenkorlát miatti gondo­kat, remélik, hogy felülvizsgálják az új finanszírozási szerződést is. Szentesen, Csongrád megye egyik súlyponti intézményében va­­lamivel jobb a helyzet, bár ott még nem készítettek pontos statisztikát. A lapunknak pénteken nyilatkozó megbízott főigazgató szerint a hó­napból hátralévő pár napban már nem lesz komoly gond. Fenyves Er­nő elmondta: néhány szakmában azonban előfordulhat, hogy mini­málisan túllépik az egészségbiztosí­tó által megszabott keretet. - Bár csak a legsúlyosabb, legin­dokoltabb eseteket kezeltük, a hód­mezővásárhelyi kórház másfélszer annyi beteget látott el, mint ameny­­nyit lehetett volna - mondta Kállai Árpád, az intézmény főigazgatója. Közölte: a belgyógyászat és a sebé­szet például kétszáz százalékát tel­jesítette az egészségbiztosítási pénztár által jóváhagyott teljesít­­ményvolumen-korlátnak. - A Szegedi Tudományegyetem Orvoscentruma nincsen bajban - mondta Th­urzó László elnökhelyet­tes. Az árpilis 21-i adatok szerint a klinikák összességében a volumen­korlát 65 százalékát használták fel. Hozzátette: vannak olyan szakmák, amelyek ennél többet teljesítettek, de olyanok is, amelyek kevesebbet,­­ így nem várható, hogy komoly gond lesz, négy terület kivételével a volumenkorlát átcsoportosítható - jelezte. Túri Sándor, a Szegedi Tu­dományegyetem gyermekkliniká­jának vezetője azonban fenntartja korábbi nyilatkozatát. Nem tudja elképzelni, miként számolták ki azt, hogy a gyermekklinika a teljesítmé­nyének csak 68 százalékát használ­ta fel április 21-ig. Emlékezetes, áp­rilis közepén két mérgezett keceli kisgyermek esete kapcsán derült ki, hogy a klinika április 12-ig elérte a teljesítményvolumen-korlátot. A hónap elején még csak 611 pontnyi teljesítményt fizetett a biztosító a klinikának, de azóta intézményen belüli átcsoportosítással az orvos­centrum vezetése ezt hétszázra emelte. - Már ezt is felhasználtuk - tette hozzá Túri. Előre sejtették. Ezrek tiltakoztak februárban Hódmezővásárhelyen az egészség­ügyi­­reform* ellen ft: :th LAMPERTH AZT ÍGÉRI, NEM LESZ ELBOCSÁTÁS. Nem igaz, hogy elbocsá­tás vár négyszáz kórházi dolgozóra - közölte Lamperth Mónika önkormányza­ti miniszter, megyei pártelnök Kaposvárott, az MSZP majálisán. - Több aggó­dó kaposvári ember megkeresett, és azt kérdezték, igaz-e a megyei közgyűlé­sen elhangzott és több lapban is megjelent, tömeges elbocsátásról szóló be­jelentés, mire én közöltem: nem igaz - magyarázta Lamperth, aki hozzátette, hatékony szerkezetátalakításra van szükség a fejlesztés előtt álló kórházban. Ez azonban szerinte nem leépítést, hanem létszámfejlesztést indokol. (G. J. A) Munkahelyi stressz: jogszabállyal gátolnák Tízből négy magyar munkavállaló túl megerőltetőnek, stresz­­szesnek tartja munkáját, ami háromszorosra növeli a szív-, a ko­szorúér- és a daganatos betegségek esélyét. A munkahelyi stressz csökkentésére, kiszűrésére jogszabályjavaslattal állt elő a Munkástanácsok Országos Szövetsége. Bakonyi Adám__________________ T­ízből négy magyar dolgozó túl megerőltetőnek és stresszes­nek tartja munkáját. Ez megfelel az uniós átlagnak. A felmérések sze­rint az EU munkavállalóinak jelen­tős hányada úgy látja, hogy állásá­nak súlyos hátránya is van: a vá­laszadók 41 százaléka szerint mun­kája túl megerőltető és idegőrlő, 21 százalékuk úgy érzi, veszélyes és egészségtelen körülmények között dolgozik, 14 százalék pedig úgy vé­li, hogy munkája akadályozza a szakmai, családi és magánéleti egyensúlyának fenntartását. A munkahelyi stressz rövid távon gyomorfekélyt, magas vérnyomást vagy szorongásos depressziót okoz­hat, hosszabb távon pedig három­szorosára növeli a szív-, a koszorú­ér- és a daganatos megbetegedések kialakulását. Mindebben komoly rizikótényező lehet a feszült főnök­beosztott viszony, a kollégákkal va­ló állandó versengés, az elismerés hiánya és a túl alacsonynak tartott fizetés is. A közös érdeket felismer­ve az európai szakszervezeti és munkáltatói szövetségek keret­megállapodás kialakítását kezde­ményezték a probléma kezelésére. A stressz csökkentése, kiszűrése ja­vítja a munkavégzés hatékonysá­gát, a dolgozók egészségi állapotát, ami gazdasági és társadalmi előnyt jelent. Mindez jó a kormányoknak is, hiszen így csökkenthetők példá­ul az egészségbiztosítási kiadások. Bár a tagállamoknak nincs jog­harmonizációs kötelezettségük a kérdésben, a Munkástanácsok Or­szágos Szövetsége (MOSZ) elkészí­tette a munkahelyi stressz okainak és következményeinek feltárására, illetve csökkentésére vonatkozó ja­vaslatát. Erről az Országos Érdek­egyeztető Tanács szakbizottságá­ban már megkezdődtek a tárgyalá­sok, a keretmegállapodásnak októ­berre kell megszületnie. A MOSZ szerint a munkavédelmi törvény­ben, vagy önálló „stresszjogsza­­bályban” kellene rögzíteni azokat a veszélyforrásokat, amelyek a mun­kavállalók egészségkárosodásához vezetnek. Emellett az egyes ágaza­tok, munkakörök speciális igényei­hez igazodva kormányzati, minisz­tériumi rendeletekkel lehetne meg­előzni, csökkenteni a munkahelyi stresszt. Az elképzelések között sze­repelnek olyan jogilag nem kötele­ző megoldások is, mint ajánlás, iránymutatás és etikai kódex. belpol@magyarnemzet.hu Messze még a koalíciós kiegyezés Folytatás az 1. oldalról­­ A Fidesz alelnöke egy 2004-ben ké­szült OECD-tanulmány megállapí­tásait összegezve közölte: a munka készítői nem ismernek olyan orszá­got, ahol a több-biztosítós modell eredményes lenne. Egy másik EU-s tanulmányt ismertetve azt mondta: az állami egészségbiztosítók fenn­tartása az esélyegyenlőség biztosí­tását jelenti. Felezné chilei tapaszta­latok alapján beszámolt arról, hogy a gazdagokat az üzleti, a szegénye­ket az állami biztosító látja el, ez utóbbi esetben viszont az alacsony jövedelmek miatt a befizetett pénz nem elég a megfelelő ellátáshoz. Csehországot és Szlovákiát is megemlítette, ahol a nyereség érde­keit biztosítók megjelenése nem je­lentette a minőségi szolgáltatások kialakulását. Az induló 14 biztosító közül 11 egy­ idő után csődöt mon­dott, és eltűnt a befizetett pénzzel. Pelczné aláhúzta: a kormány mai elképzelése a globális tőkét szolgál­ja. A Fidesz szerint nem a biztosító­­modell-váltás az egészségügyi re­form kulcsa, hanem a mostani rendszert kellene fejleszteni. Schvarcz Tibor (MSZP) erre ki­fejtette: a versengő üzleti magán­­biztosítók rendszerét nem támo­gatják, legfeljebb a kiegészítő bizto­sítások terén. Lendvai Ildikó frak­cióvezető megerősítette, hogy nem támogatnak olyan modellt, amely aszerint különbözteti meg az embe­reket, mennyit fizetnek. Közölte, az új modellben nem nőhetnek ugrás­szerűen az állam és az az állampol­gárok által fizetett járulékok, és az ellátás színvonala sem csökkenhet. Azt valószínűsítette, hogy a vasár­napi koalíciós egyeztetésen nem jutnak dűlőre e kérdésben. Úgy vé­lik, az SZDSZ által javasolt modell módot adna arra, hogy a biztosítók „indirekt módon” válogassanak a biztosítottak között. Terjed a szingli életforma A kereszténydemokraták erősítenék a család intézményét Munkatársunktól____­_________ A szingli életforma terjedése, az egyre kevesebb házasság az értékválsággal van összefüggésben, ezért kívánatos volna egy jó család­­politika, olyan támogatás, amely a család intézményét erősíti - fejtette ki Harrach Péter, az Országgyűlés kereszténydemokrata alelnöke a Fidelitas által szervezett Új nemze­dék egy új Budapestért című konfe­rencián. Az eseményen politikusok és közéleti szakemberek tartottak előadásokat gazdasági, demográ­fiai, egészségügyi, valamint kör­nyezetvédelmi témákban. Illés Zoltán, a Fidesz környezet­­védelmi szakértője előadásában ar­ról beszélt, hogy a gazdasági és kör­nyezetvédelmi érdekek összekap­csolásában látja a megoldást az olyan fenyegető problémákra, mint a vízhiány és az energiafüggőség. Az ellenzéki politikus szerint a problémák összefüggenek. Példa­ként említette, hogy ha nem alakí­tanak ki több zöldövezetet a város­ban, akkor a magas hőmérséklet miatt az emberek légkondicioná­lással próbálják meg csökkenteni otthonaik és munkahelyük hőmér­sékletét, ami több energiát igényel. - Magyarország az utolsó helyen áll az alternatívenergia-termelők terü­letén az Európai Unióban - hang­súlyozta Illés Zoltán. Pesti Imre fideszes országgyűlé­si képviselő arról beszélt hallgató­ságának, hogy Magyarországon a várható élettartam 7-8 évvel elma­rad az európai uniós átlagtól, emel­lett hazánkban nagyon magas a gyógyszerfogyasztás. A képviselő szerint az egészségügyből való pénzkivonás súlyos hiba egy olyan korban, amelyben globálisan az egészségügyi iparág súlya majd­nem megegyezik a hadiiparéval. Globális kihívásokra keresték a választ a Fidelitas hétfői konfe­renciáján. Harrach Péter (KDNP) szerint a demográfiai problé­mák a szingli életforma terjedésével is összefüggésben vannak, úgy vélte, erősíteni kell a család intézményét. Pesti Imre (Fi­desz) annak okait taglalta, hogy hazánkban a várható élettartam 7-8 évvel kevesebb, mint az uniós átlag. Illés Zoltán Harrach Péter Pesti Imre

Next