Magyar Nemzet, 2007. június (70. évfolyam, 147-176. szám)
2007-06-16 / 162. szám
Cosí fan tutte, a tűzveszélyes H A N G K É P . Ókovács Szilveszter_________ M ondják a legcinikusabb operának is, hát nem tudom. Ha egy nőgyűlölő, vén fűzfafilozófus úgy összezavar két jegyespárt, hogy azok máról holnapra keresztbeszerelmesednek, nagyon igaz. Ha meg a másik olvasatot veszem, s a sokat megélt barát e trükkel segítené egymáshoz inkább illő párok kialakulását, akkor csak balul sikerült ötlet. A vége mindenesetre keserű: kiábrándulás hűségből, szerelemből. Nesze neked, mozarti vígopera. A Cosí fan tuttét még két éve vitte színre Patrice Chéreau az Aixen-Provance-i fesztiváludvarban. Lám, alkalmas rendező észrevehetetlenné varázsolja az alkalmas díszlettervezőt! Mennyire mindegy is, mielőtt játszódik a hat karakter tragikomédiája, ha a viszonyok tiszták, ha élnek az ötletek, ha az énekes színészek énekesek és színészek is! A szerelmeseket négy feltörekvő ifjú művész adja: Erin Wall Fiordiligije drámázik, Elina Garanca Dorabellája bujálkodik, ha kell; a bariton Stéphane Degout tömör, zengő énekével, Shawn Mathey biztonságos, olvadó tenorjával szerez érdemeket. Az oktondi, pénzért bármire kapható komoma szólamát már sztárra bízták, a most is ropogós Barbara Bonney röpköd a színpadon. Don Alfonso nem ily üde, az ápolatlanra maszkolt Ruggiero Raimondi láttán büdöset érzünk, mattuló basszust hallunk, de szó mi szó, az alakítás profi, laza, sőt titokkal teljes. Miért vág permanens döbbent arcot az énekes? Tán a huszonéves karmesterüstökös munkája miatt? Daniel Harding a modern hangszeres Mahler Kamarazenekarból historikus színeket csihol. Füstölteti a Cosít, ostorszerűn, hirtelen csattint, hirtelen fékez minden gesztusa - elnézve őt, az ember biztos benne, hogy mindennek summája egy svájci óra pontosságát idézi -, és ha csak teheti, timpaniversenynek olvassa a partitúrát. Ízlés kérdése e sok hirtelenség, nekem tetszett: háromórás, s csak kétfelé tagolt operánál igenis szempont a frissesség, az ébe ren maradás. Vagy Raimondi már tudja a slusszpoént? Legyen elég, hogy egy teátrum hátsó színpadának érzete a díszlet. Nyilvános telefon és poroltó, létrák, feszítők, kötelek, horzsolt és koszolt falsarkok, lófráló statiszták. Nem zavarnak közöttük, de tőlük függetlenül zajlik az élet leckéztetése. Én meg várom, mikor jutunk be az „igazi” színpadra, s mit kezdenek azon játszani, a valódi közönségnek immár háttal... Vietato fumare, fújták nagy vörös betűkkel a vasfüggöny hátára: ne dohányozz, tűzveszély! Bizony, itt bárki szíve hamar felgyulladhat. Önök most úgy vannak e pazar produkcióval, mint - a Cost csúfondáros alaptétele szerint - Mozart kora a főnixmadárhoz hasonlatos női hűséggel. Mindenki hallott róla, de még senki se látta. Hm, ez a film létezik! (Mozart: Cost fan tutte, Virgin DVD, 2007.) Ml mUMW $8M8 tfüMW a Jegyek kaphatók a Müpa jegypénztárában {tel.: 555-3300}, a Concert & Media jegyirodáiban (te) 455-9000), a tibri könyvesboltjaiban, valmint az ismert jegypénztárakban A Müpa szakmai támogatója a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ISO 9001:2000 metr®] MEGJELENT PATAKY ENIKŐ ELSŐ KÖNYVE Megrendelhető: 06 30 965-0747 konyv@patakyeniko.com Gyógyír a GyógyHír Megjelent Pataky Enikő televíziós műsorvezető első könyve, a hírTV egészségügyi magazinjainak szerkesztett változataiból Dr. Papp Lajos szívsebész ajánlásával. Kapható az országos könyvesboltokban, terjeszti a Mandala-Véda. Művészetek Palotája Budapest Élmény! Minden tekintetben. www.mupa.hu Hey, June! Fesztivá BEMUTATJA Margitszigeti Szabadtéri Színpad június 23. - 20.30 Jegyek kaphatók a Ticketpro országos hálózatában - www.ticketpro.hu a www.jegymester.hu webáruházban, a Broadway jegyirodáiban a ticketportal.hu webáruházban a CD Bár-ban - cdbar.hu valamint a helyszínen. DANUBIUS HUSII danubiusmusic.com Június 23. KFT Június 25 Kovács Kati Július Rúzsa Magdi 2007. június 16., szombatKultúra Diktatúrák üldözöttje Morvay tárlata a Magyarországi Lengyelség Múzeumában A Magyarországi Lengyelség Múzeumában Gabriel Morvay tárlatán izzik a levegő. A festő olajképeinek haragoszöld, pokolfekete, ésbarna színei már az első pillanatban elárulják, hogy egy szenvedéstörténet közepébe csöppentünk. Pósa Zoltán A kivételes képességű magyarlengyel festő tárlata augusztus 31-ig marad a kőbányai múzeumban. Gabriel Morvay 1934. július 16-án született Tarnówban lengyel anya és magyar apa gyermekeként. A katalóniai Sabadellben világcsavargóként, többszörösen is elszegényedve halt meg, nyughatatlan világvándor életének viszontagságaitól elkoptatott idegekkel, halálos betegségtől szenvedve. Lenyűgöző Morvay Sebzett lélek című zaklatott, háborgó színkavalkádja, a fekete, barna, zöld, piros és fehér pöttyökkel tarkított kép, amelyből a figyelmes szemlélő számára kikristályosodik egy görgős betegszéken ülő, egykor daliás, mára összetört testű, hatalmas hajkoronával övezett markáns fő. Sokat elárul alkotójáról, kit részben saját zsenijének nyughatatlanná hajszoló ereje, részben a világ őrülete tett először örökös menekülővé, majd egykori Herkulesből invalidussá. Gabriel Morvay sorsa emlékeztet egy csavargó fátumba rokkant, korán meghalt, kivételesen tehetséges magyar költő, Görgey György életútjára, akinek sorsáról Fábián László írt érzékletes esszét az Életünk 2003-as, áprilisi számában. Ahogy Görgey clochard sorsát, Gabriel Morvay világvándorlását is az újabb kori történelem viharai motiválták. A fiatalember festői tehetségét Artur Nacht-Samborski, a világhírű lengyel piktor egyengette a varsói képzőművészeti akadémián. A nyughatatlan, korláttalan szabadságvágytól fűtött ifjú 1958- ban határozta el, hogy elhagyja az országot, mert nem bírja a kommunizmus egyéniségellenességét, nem tudja elviselni, hogy hazája szovjet elnyomás alatt áll. Ahogy Ady Endre, József Attila, Picasso, Justh Zsigmond és mások számára. Morvay lelkében is Párizs volt a szabadság, az önmegvalósítás, a művészet szimbóluma. Ott már 1960-ban az avantgárd piktúra ismert alakja lett, rész vett az úgynevezett Galletcsoport aktív festészeti akcióiban. 1962-ben a kortárs avantgárd festőket bemutató kiállításon, a párizsi Creuze Galéria nemzetközi tárlatán futott be, rövid ideig divatos festőnek számított. Karrierjét villámgyorsan megtörte meggondolatlan házassága egy elmebeteg nővel, akitől szabályosan el kellett szöknie, és utcai, alkalmi portrékból tengődő festőként kallódott 1967-ig. Ekkor átköltözött Rómába, s több olasz várost is végigjárt, majd átmenetileg megnyugvást talált a festői Casalmaggioréban, s megfestette azokat a színgazdag, expresszív képeket, a Tiberis partja, a Navona, a Nagy pálma című alkotásokat, amelyeket most Kőbányán is láthatunk. 1970-ben Spanyolországba menekült immár szinte csak önmaga elől, ott is újra fölfedezték, s ügyes gyűjtőket, menedzsereket tett gazdaggá, miközben ő koldusszegény maradt. A spanyolországi Sabadellben sem nyugodott meg, újra és újra végigjárta korábbi életútjának stációit. Egyszer egy hajléktalanszállást bemutató filmen ismerték föl a római Caritas menhelyén. Barátai, pártfogói visszavitték először Casalmaggioréba, majd az utolsó állomásra, Sabadellbe. Ott halt meg 1988. szeptember 16-án. Egyetemes sebek a kertben - jut eszünkbe Pilinszky János sora. Morvay festményei, ábrázoljanak bár Luna parkot, a Pócasalmaggiorei szakaszát, templombelsőt vagy kikötői kavalkádot a mérhetetlen, emberi szenvedésről árulkodnak, olyanokról, amilyeneket csak ember okozhat. (Gabriel Morvay tárlata. Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára, augusztus 31-ig.) Gabriel Morvay A szavak a színpadon életre kelnek Idén ötödszörre rendezi meg a Petőfi Irodalmi Múzeum palotakerti játékait, ahol a megírt szavak színpadra kerülnek, a különböző korok zenéi felcsendülnek. Herbák Dóra_______________ K etten beszélnek címmel láthatjuk az öthetes programsorozat egyik legkiemelkedőbb felolvasó-színházi produkcióját, Molnár Ferenc jelenetgyűjteményének pikáns-bravúros gyöngyszemeit, melyeket Básti Juli, Udvaros Dorottya és Mácsai Pál ad elő. A PIM Nekünk ma Berlin a Párisunk - Magyar írók Berlin-élménye 1900-1933 című kiállításához kapcsolódó Kabaré Berlin a századforduló éjszakai mulatóinak hangulatát idézi a közönség elé. Ismét bemutatják Márai Sándor Füveskönyvének színpadi változatát, valamint Eszenyi Enikő önálló estjét. A szavak mellett a zene is fontos szerepet kap. Mégpedig azon műfajok, amelyek illenek a Károlyikert hangulatához. A századforduló köszön vissza a Párizsi mesék sanzonestjében, Siménfalvy Ágota, Bardóczy Attila és Orosz Zoltán előadásában, hallhatjuk zongorázni Kocsis Zoltánt, illetve az olasz operairodalom legnagyobb slágereit az Operaház szólistáinak előadásában. E. Csorba Csilla, a színházi-zenei fesztivál igazgatója elmondta, hogy a múzeum támogatásából nem tudják finanszírozni a kulturális sorozatot, ezért szponzorokat keresnek.