Magyar Nemzet, 2007. október (70. évfolyam, 268-297. szám)
2007-10-01 / 268. szám
Magyar Nemzet • Belföld 2007. október 1., hétfő Sv? Rovatvezető: Huth Gergely Lovász Lászlóé a Bolyai-díj Folytatás az 1. oldalról Bár negyedízben 2006-ban kellett volna kiosztani, úgy döntöttek: az idén adják át, hogy a díjátadó gála ne essen egybe a négyévente tartott választásokkal, így sokkal jobban odafigyel a közönség és a sajtó az eseményre. Lovász László korábban Elias Steinnel, a Princeton Egyetem professzorával együtt Wolf-díjat kapott, amelyet a matematika Nobel-díjának tartanak. A professzor a tengerentúlon, többek között a Yale Egyetemen is tanított és kutatott. A kitüntetéssel 50 ezer euró (mintegy 12,5 millió forint) jár. A Bolyai-díj Alapítványt még 1998- ban Somody Imre vállalkozó és felesége, Karsai Béla, a Karsai Holding Rt. elnök-vezérigazgatója és Lantos Csaba, az OTP Bank Rt. vezérigazgató-helyettese hozta létre. Az alapítványhozhárom évvel később csatlakozott Alexander Brody író, reklámszakember és Várkonyi Attila, a Fast Ventures Kockázati Tőkebefektető cég elnöke. A kitüntetésben az a magyar személy részesülhet, aki nemzetközileg is kimagasló eredményt produkált a tudományos kutatás, fejlesztés, az utánpótlás nevelése és az eredmények társadalmi, gazdasági életben való hasznosítása terén. Az elismerés odaítéléséről független díjbizottság dönt, amelynek elnöke a Magyar Köztársaság mindenkori elnöke, tagjai a magyar tudomány és közélet kiemelkedő személyiségei. A rangos elismerést eddig Freund Tamás agykutató (2000), Roska Tamás elektronikai mérnök-kutató (2002), valamint Bor Zsolt lézerfizikus (2004) érdemelte ki. Sólyom László és az idei díjazott FOTÓ: NAGY BÉLA Maradjon meg a megyerendszer A megyerendszer fenntartásáról fogadtak el közös nyilatkozatot a megyei közgyűlések vezetői szombaton. A dokumentumot csak a szocialista vezetésű Heves megye nem írta alá. NI Munkatársunktól___________ A megyék elsorvasztása iránti kormányzati szándék elutasítása, az ezeréves hagyománnyal rendelkező megyerendszer fenntartása, a hatáskörök megőrzése, az ehhez szükséges források biztosítása - ezeket tartalmazza az a nyilatkozat, amelyet szombaton a megyei közgyűlési elnökök fogadtak el A magyar megyék V. országos találkozóját a helyi önkormányzatok napjának alkalmából tartották az Ópuszteszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban. A nyilatkozat szerint a megyei önkormányzatok a jövőben is felvállalják a vidéki társadalom védelmét, legyen szó akár kórházakról, akár iskolákról, akár patikákról vagy éppen vasúti szárnyvonalakról. A dokumentum azt tartalmazza: a megyék még mindig működnek, holott érzékelhető a kormányzati törekvés azok elsorvasztására. Ódor Ferenc, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke úgy fogalmazott: a kormányzat egyre kevesebb forrást biztosít a kötelező feladatok ellátásához, így a megyék hitelt vesznek fel, kötvényt bocsátanak ki, vagy felélik vagyonukat. - Néhány év múlva pedig mondhatja azt a kabinet, hogy a megyék semmire nem jók, hiszen csak eladósodni tudnak - mutatott rá Ódor. Szerinte ha jövőre nem változik a megyék költségvetési helyzete, már csak a szolgáltatások színvonalának csökkentésével tartható fenn az önkormányzatok büdzséje. A nyilatkozatot Heves megye nem írta alá. Lapunk kérdésére Ódor Ferenc elmondta: Sós Tamás (MSZP) Heves megyei elnök nem kapott felhatalmazást a közgyűléstől a dokumentum aláírására. Mint ismert, a megyei közgyűlések vezetői - Heves megye kivételével - fideszes politikusok. Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke bejelentette: a nyilatkozat második része arról szól, hogy a megyék közösen alapítványt hoznak létre az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark fejlesztésére, illetve a Feszty-körkép megmentésére. Törvénysértő kancellária A Bajnai Gordon által felügyelt fejlesztési ügynökség újabb százmilliókat költ Folytatás az 1. oldalról • Emlékezetes, az Új Magyarország fejlesztési terv pályázatainak népszerűsítésére augusztus 19-én félnapos fesztivált szervezett a Bajnai Gordon által felügyelt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az Andrássy útra. A 120 millió forintos rendezvényt az az Extreme Rendezvényügynökség Kft. szervezhette, amelyet 1993-ban Szetey Gábor kormányzati személyügyi államtitkár alapított. Szetey 1993 és 1996 között tulajdonosa és ügyvezetője volt a társaságnak. A Közbeszerzési Döntőbizottság eközben megállapította, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) törvénysértő módon nyilvánította érvénytelennek két cég „részvételi jelentkezését” a júniusban reklámügynökségi szolgáltatásokra kiírt, 300 millió forint keretösszegű, tárgyalásos közbeszerzési eljárásra. Ezért a testület megsemmisítette a MeH ezen döntését, illetve utána hozott intézkedéseit is. A határozat értelmében a kancelláriának 15 napon belül meg kell fizetnie 900 ezer forint igazgatási szolgáltatási díjat a két kizárt cégnek: az ACG.Hey Reklámügynökség Kft.-nek és a Grey Worldwide Hungary Kft.-nek. Az eset érdekessége, hogy az ACG.Hey Kft. korábban éppen attól a MeH-től kapott állami megbízást, amely ellen most jogorvoslati eljárást kezdeményezett. Ez a társaság nyerte meg tavaly azt a tendert, amelyet a kancellária „kommunikációs kampányaihoz kapcsolódó reklám- és kreatív feladatok ellátására, reklámanyagok és filmek gyártására, rendezvényszervezésre” írtak ki. Az ACG.Hey Kft.-nek adecemberben megkötött és az idén június 30-ig szóló szerződés értelmében 90 millió forintos keretöszszeg állt rendelkezésére, amelyet 5580 forint híján el is költött. A Kormányszóvivői Irodán arról tájékoztatták lapunkat, hogy az elmarasztaló határozat felülvizsgálatára a kancellária keresetet nyújtott be a Fővárosi Bíróságra. Közpénz balos professzoroknak a PAi. Gábor________________________________ R endszeresen az adófizetők pénzéből támogatja a Miniszterelnöki Hivatal a Professzorok az Európai Magyarországért elnevezésű kormány közeli szervezetet. Az egyesület 2006-ban 13 millió, az idén pedig hétmillió forintot kapott a kancelláriától. A Profeszszorok az Európai Magyarországért Egyesület elnökségi tagjai között szerepel Mihályi Péter, Daróczy Zoltán, Fehér Zsuzsa és Demetrovics János is. Mihályi Péter jelenleg az ÁPV Rt. SZDSZ által delegált felügyelőbizottsági tagja, korábban pedig az azóta megszűnt államreform-bizottságnak volt a tagja. A liberális közgazdász tavaly a falvak sorsáról azt nyilatkozta, hogy azok szűnjenek meg, mivel középkori hagyomány. „Egész Nyugat-Európában nincs falu. A magyar települések többsége háromszáz fősnél kisebb, életképtelen.” Hozzátette azt is: „Ne zárjuk be az iskolákat a kistelepüléseken? Az orvosi rendelőket is be kell zárni, a postát is.” Mihályi szerint azok az emberek, „akik falun maradnak, a gyermekeik helyzetét rontják, mert a kistelepüléseken nem lesz rendes egészségügy, rendes közlekedés”. Daróczy Zoltán volt szocialista országgyűlési képviselő jelenleg is az MSZP Hajdú-Bihar megyei szervezetének tagja. Demetrovics János az MSZP tudományos tagozatának vezetőségében foglal helyet. Fehér Zsuzsa pedig a Magyar Televízió kuratóriumi elnökségének MSZP által delegált tagja. A Miniszterelnöki Hivatal konkrétumok megnevezése nélkül adott összességében 20 millió forintot az egyesületnek, a hivatalos indoklás szerint a feladatellátással összefüggő kiadások finanszírozására. Az tehát, hogy pontosan mire fordította a Professzorok az Európai Magyarországért Egyesület az állami támogatást, az nem derül ki. Leisztinger hasznát növelte Újbuda? Molnár Gyula MSZP-s polgármester konkrét kérdésekre nem válaszolt az újbudai Lágymányosi-öböl ügyében általa összehívott tegnapi sajtótájékoztatón. Az önkormányzat vezetői a maguk részéről lezárták a Leisztinger Tamással közösen ingatlanfejlesztésre létrehozott cég privatizációs botrányát, ellenben a más véleményen lévőket, így a bűncselekmény alapos gyanújával feljelentést tevő fideszes Schneller Domonkost perrel fenyegették meg. II Szabó Zsolt Hitelrontásért, Újbuda jó hírének megsértéséért minden jogi, politikai és erkölcsi következményt és felelősséget vállalnia kell annak, aki elvtelenül, alaptalanul és egyértelműen politikai okokból támadja „a város egyik legdinamikusabban fejlődő kerületét” - jelentette ki Molnár Gyula, aki tegnap a Kopaszi-gátra hívta az újságírókat. A kerület legértékesebb területe, a Lágymányosiöböl körüli botrány azonban nem tisztázódhatott, mert bár a helyszínen kiosztottak egy, a múlt heti fideszes feljelentésre reagáló önkormányzati összeállítást, a polgármester közölte: lezárta az ügyet. Egy kivetítőn azt lehetett olvasni: „Új öböl, tisztesség és szakszerűség”, a sajtóanyagban egy Széchenyi-idézet állt: „Haszonkeresés nélkül semmi sem történik a világon”. Molnár pedig elismerte, azt állította az egykor ingatlanfejlesztésnek nevezett projektről, hogy az valójában „halasztott fizetéssel, részletekben történő értékesítés” volt. Ismeretes, nemrégiben a XI. kerületi ellenzék kezdeményezte vizsgálatról a testület zárt ülésen csak egyetlen „eredményt” fogadott el, miszerint minden jogszerűen történt, sőt a kerület pluszbevétellel gazdagodott. Molnár Gyula négy éve szórakoztatónegyedet, vízi vidámparkot ígért 2005 végére - ma mindössze egy félkész park és tucatnyi faház áll a Kopaszi-gáton. Eredetileg Leisztinger Tamás MSZP közeli vállalkozóval az önkormányzat a tulajdonában álló 36 hektáros, részben dunai területet apportálta a fele-fele arányban alakított közös cégbe. A társaságból négy éve 25 százaléknyi részt, tavaly pedig 24 százalékot értékesített pályázat nélkül a testület, összesen 1,8 milliárd forintért. Leisztinger az idén tavasszal 75 százaléknyi üzletrészét 25 milliárd forint körüli vételáron értékesítette. Molnár Gyula polgármester most sem tudta megmondani, mikor lesz aquapark a Kopaszigáton, amelyet 4-5 milliárd forintért kialakított, magántulajdonú közparkként mutatott be, kiemelve: az önkormányzat az eredeti - az ellenzék szerint jóval áron aluli - értékbecsléshez képest csaknem 40 százalékos haszonnal zárt. Schneller Domonkos fideszes önkormányzati képviselő a múlt héten hivatali visszaélés, valamint különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűncselekményének alapos gyanújával, ismeretlen tettes ellen feljelentést nyújtott be az ügyészséghez. Megelőzően Kupper András, a Fidesz helyi frakcióvezetője közölte, hogy jogi lépéseket fontolgatnak, mert nem kaptak választ többek között arra, hogy mekkora az önkormányzat elmaradt haszna, amely egyes becslések szerint is 38,5 milliárd forintos, más számítások szerint tízmilliárdos lehet. Az ellenzéki politikusok szerint ha a polgármester nem félne, nyugodtan várná az ügyészségi vizsgálatot. Leisztinger Tamás újabban az ugyancsak szocialista vezetésű Szegeden próbálkozik nagyberuházással a szabadidőüzletben. A halál civilizációja ellen Az élet védelméért szólalt fel több neves előadó szombaton a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, az Alfa Szövetség által megrendezett tudományos konferencián. A halál civilizációja és következményei címmel hirdetett tanácskozás célja, hogy felhívják a figyelmet a csökkenő magyar népesség és a magyarországi abortuszliberalizáció következményeire. II Szondi Réka Jobbágyi Gábor jogászprofeszszor a konferencián ismertette a Központi Statisztikai Hivatal adatait, amely szerint 1956-tól 2001-ig 5,349 millió abortuszt végeztek Magyarországon. Ez a szám a világon a legmagasabb a népesség számához viszonyítva - mondta a jogász. Ő úgy látja, hogy az állam azért támogatja az abortusz liberalizációját, mert így egyetlen gyermek meg nem születésével évente 720 ezer forintot takarít meg. Papp Lajos szívsebész szerint a vezetés ma a nemzet legkisebb, de legfontosabb egységét, a családot támadja, és szeretné szétrombolni. A sebész hétmillióra becsüli a magyarországi művi terhességmegszakítások számát, igaz, szerinte ennek minimum egyharmadát valamilyen más néven tüntetik fel a statisztikákban. Papp Lajos tapasztalatai szerint a szülésznőgyógyászok és a szívsebészek közös erővel sok olyan gyermek életét is megmenthetik, akik édesanyjának az orvosok a terhesség megszakítását tanácsolták. Morvai Krisztina büntetőjogász előadásában az abortuszt spirituális katasztrófának nevezte, amely megakadályozza, hogy a világ legnagyobb csodája, egy gyermek születése megtörténjen. Azt szeretné elérni, hogy ne legyen szükség terhességmegszakításra, ne legyenek nem kívánt terhességek. Ehhez szerinte górcső alá kellene venni a mai emberi kapcsolatokat, és a férfinak is felelősséget kellene éreznie a gyermekvállalásnál. Kellermayer Miklós sejtkutató a mai egészségpolitikát orvosellenesnek tartja, mert szerinte a vezetés elérte, hogy az emberek nem bíznak a doktorokban. - Helyre kellene állítani a bizalmat a beteg és orvosa között - mondta a kutató, aki szerint jelenleg Magyarországon a bajbajutottak, betegek, elesettek, öregek kirablása folyik. A konferenciát megelőző napon az Alfa Szövetség, az Anya- Ország Alapítvány és a Pacem in Utero Egyesület Nem hallgatunk tovább címmel tartott életvédő tiltakozást az Egészségügyi Minisztérium előtt. Jobbágyi Gábor a demonstráción tartott beszédében hangsúlyozta, hogy a magyarság életellenes összeesküvésnek, évtizedek óta tartó tudatos, szervezett élet elleni támadásnak van kitéve, és ez ellen az ország vezetése és az Egészségügyi Minisztérium nem tesz semmit, sőt erősíti ezeket a folyamatokat. Életellenesnek nevezte a kórházbezárásokat, az orvoselbocsátásokat, a vizit- és kórházi napidíj bevezetését. Jobbágyi Gábor