Magyar Nemzet, 2007. október (70. évfolyam, 268-297. szám)

2007-10-01 / 268. szám

Magyar Nem­zet • Belföld 2007. október 1., hétfő Sv? Rovatvezető: Huth Gergely Lovász Lászlóé a Bolyai-díj Folytatás az 1. oldalról­­ Bár negyedízben 2006-ban kellett volna kiosztani, úgy döntöttek: az idén adják át, hogy a díjátadó gála ne essen egybe a négyévente tar­tott választásokkal, így sokkal job­ban odafigyel a közönség és a saj­tó az eseményre. Lovász László korábban Elias Steinnel, a Princeton Egyetem professzorával együtt Wolf-díjat kapott, amelyet a matematika No­­bel-díjának tartanak. A professzor a tengerentúlon, többek között a Yale Egyetemen is tanított és ku­tatott. A kitüntetéssel 50 ezer euró (mintegy 12,5 millió forint) jár. A Bolyai-díj Alapítványt még 1998- ban Somody Imre vállalkozó és fe­lesége, Karsai Béla, a Karsai Hol­ding Rt. elnök-vezérigazgatója és Lantos Csaba, az OTP Bank Rt. ve­zérigazgató-helyettese hozta létre. Az alapítványhoz­­három évvel később csatlakozott Alexander Brody író, reklámszakember és Várkonyi Attila, a Fast Ventures Kockázati Tőkebefektető cég elnö­ke. A kitüntetésben az a magyar személy részesülhet, aki nemzet­közileg is kimagasló eredményt produkált a tudományos kutatás, fejlesztés, az utánpótlás nevelése és az eredmények társadalmi, gazdasági életben való hasznosítá­sa terén. Az elismerés odaítélésé­ről független díjbizottság dönt, amelynek elnöke a Magyar Köz­társaság mindenkori elnöke, tag­jai a magyar tudomány és közélet kiemelkedő személyiségei. A ran­gos elismerést eddig Freund Ta­más agykutató (2000), Roska Ta­más elektronikai mérnök-kutató (2002), valamint Bor Zsolt lézerfi­zikus (2004) érdemelte ki. Sólyom László és az idei díjazott FOTÓ: NAGY BÉLA Maradjon meg a megyerendszer A megyerendszer fenntartásáról fogadtak el közös nyilatkoza­tot a megyei közgyűlések vezetői szombaton. A dokumentumot csak a szocialista vezetésű Heves megye nem írta alá. NI Munkatársunktól___________ A megyék elsorvasztása iránti kormányzati szándék elutasí­tása, az ezeréves hagyománnyal rendelkező megyerendszer fenn­tartása, a hatáskörök megőrzése, az ehhez szükséges források biztosítá­sa - ezeket tartalmazza az a nyilat­kozat, amelyet szombaton a megyei közgyűlési elnökök fogadtak el A magyar megyék V. országos talál­kozóját a helyi önkormányzatok napjának alkalmából tartották az Ópuszteszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban. A nyilatkozat sze­rint a megyei önkormányzatok a jö­vőben is felvállalják a vidéki társa­dalom védelmét, legyen szó akár kórházakról, akár iskolákról, akár patikákról vagy éppen vasúti szárnyvonalakról. A dokumentum azt tartalmazza: a megyék még mindig működnek, holott érzékel­hető a kormányzati törekvés azok elsorvasztására. Ódor Ferenc, a Megyei Önkor­mányzatok Országos Szövetségé­nek elnöke úgy fogalmazott: a kor­mányzat egyre kevesebb forrást biztosít a kötelező feladatok ellátá­sához, így a megyék hitelt vesznek fel, kötvényt bocsátanak ki, vagy felélik vagyonukat. - Néhány év múlva pedig mondhatja azt a kabi­net, hogy a megyék semmire nem jók, hiszen csak eladósodni tudnak - mutatott rá Ódor. Szerinte ha jö­vőre nem változik a megyék költ­ségvetési helyzete, már csak a szol­gáltatások színvonalának csökken­tésével tartható fenn az önkor­mányzatok büdzséje. A nyilatkozatot Heves megye nem írta alá. Lapunk kérdésére Ódor Ferenc elmondta: Sós Tamás (MSZP) Heves megyei elnök nem kapott felhatalmazást a közgyűlés­től a dokumentum aláírására. Mint ismert, a megyei közgyűlések veze­tői - Heves megye kivételével - fideszes politikusok. Magyar Anna, a Csongrád Me­gyei Közgyűlés elnöke bejelentette: a nyilatkozat második része arról szól, hogy a megyék közösen alapít­ványt hoznak létre az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark fej­lesztésére, illetve a Feszty-körkép megmentésére. Törvénysértő kancellária A Bajnai Gordon által felügyelt fejlesztési ügynökség újabb százmilliókat költ Folytatás az 1. oldalról • Emlékezetes, az Új Magyarország fejlesztési terv pályázatainak nép­szerűsítésére augusztus 19-én fél­napos fesztivált szervezett a Bajnai Gordon által felügyelt Nemzeti Fej­lesztési Ügynökség az Andrássy út­ra. A 120 millió forintos rendez­vényt az az Extreme Rendezvény­ügynökség Kft. szervezhette, ame­lyet 1993-ban Szetey Gábor kor­mányzati személyügyi államtitkár alapított. Szetey 1993 és 1996 kö­zött tulajdonosa és ügyvezetője volt a társaságnak. A Közbeszerzési Döntőbizottság eközben megállapította, a Minisz­terelnöki Hivatal (MeH) törvény­­sértő módon nyilvánította érvény­telennek két cég „részvételi jelent­kezését” a júniusban reklámügy­nökségi szolgáltatásokra kiírt, 300 millió forint keretösszegű, tárgyalá­sos közbeszerzési eljárásra. Ezért a testület megsemmisítette a MeH ezen döntését, illetve utána hozott intézkedéseit is. A határozat értel­mében a kancelláriának 15 napon belül meg kell fizetnie 900 ezer fo­rint igazgatási szolgáltatási díjat a két kizárt cégnek: az ACG.Hey Rek­lámügynökség Kft.-nek és a Grey Worldwide Hungary Kft.-nek. Az eset érdekessége, hogy az ACG.Hey Kft. korábban éppen attól a MeH-től kapott állami megbízást, amely ellen most jogorvoslati eljá­rást kezdeményezett. Ez a társaság nyerte meg tavaly azt a tendert, amelyet a kancellária „kommuni­kációs kampányaihoz kapcsolódó reklám- és kreatív feladatok ellátá­sára, reklámanyagok és filmek gyártására, rendezvényszervezés­re” írtak ki. Az ACG.Hey Kft.-nek a­­decemberben megkötött és az idén június 30-ig szóló szerződés értel­mében 90 millió forintos keretösz­­szeg állt rendelkezésére, amelyet 5580 forint híján el is költött. A Kormányszóvivői Irodán arról tájé­koztatták lapunkat, hogy az elma­rasztaló határozat felülvizsgálatára a kancellária keresetet nyújtott be a Fővárosi Bíróságra. Közpénz balos professzoroknak a PAi. Gábor________________________________ R­ endszeresen az adófizetők pénzéből támogatja a Miniszterelnöki Hivatal a Professzorok az Euró­pai Magyarországért elnevezésű kormány közeli szer­vezetet. Az egyesület 2006-ban 13 millió, az idén pedig hétmillió forintot kapott a kancelláriától. A Profesz­­szorok az Európai Magyarországért Egyesület elnök­ségi tagjai között szerepel Mihályi Péter, Daróczy Zol­tán, Fehér Zsuzsa és Demetrovics János is. Mihályi Pé­ter jelenleg az ÁPV Rt. SZDSZ által delegált felügye­lőbizottsági tagja, korábban pedig az azóta megszűnt államreform-bizottságnak volt a tagja. A liberális köz­gazdász tavaly a falvak sorsáról azt nyilatkozta, hogy azok szűnjenek meg, mivel középkori hagyomány. „Egész Nyugat-Európában nincs falu. A magyar tele­pülések többsége háromszáz fősnél kisebb, életképte­len.” Hozzátette azt is: „Ne zárjuk be az iskolákat a kis­településeken? Az orvosi rendelőket is be kell zárni, a postát is.” Mihályi szerint azok az emberek, „akik fa­lun maradnak, a gyermekeik helyzetét rontják, mert a kistelepüléseken nem lesz rendes egészségügy, rendes közlekedés”. Daróczy Zoltán volt szocialista ország­­gyűlési képviselő jelenleg is az MSZP Hajdú-Bihar me­gyei szervezetének tagja. Demetrovics János az MSZP tudományos tagozatának vezetőségében foglal helyet. Fehér Zsuzsa pedig a Magyar Televízió kuratóriumi el­nökségének MSZP által delegált tagja. A Miniszterelnöki Hivatal konkrétumok megne­vezése nélkül adott összességében 20 millió forintot az egyesületnek, a hivatalos indoklás szerint a fel­adatellátással összefüggő kiadások finanszírozására. Az tehát, hogy pontosan mire fordította a Professzo­rok az Európai Magyarországért Egyesület az állami támogatást, az nem derül ki. Leisztinger hasznát növelte Újbuda? Molnár Gyula MSZP-s polgármester konkrét kérdésekre nem vá­laszolt az újbudai Lágymányosi-öböl ügyében általa összehívott tegnapi sajtótájékoztatón. Az önkormányzat vezetői a maguk ré­széről lezárták a Leisztinger Tamással közösen ingatlanfejlesztés­re létrehozott cég privatizációs botrányát, ellenben a más vélemé­nyen lévőket, így a bűncselekmény alapos gyanújával feljelentést tevő fideszes Schneller Domonkost perrel fenyegették meg. II Szabó Zsolt H­itelrontásért, Újbuda jó híré­nek megsértéséért minden jogi, politikai és erkölcsi követ­kezményt és felelősséget vállalnia kell annak, aki elvtelenül, alapta­lanul és egyértelműen politikai okokból támadja „a város egyik legdinamikusabban fejlődő kerü­letét” - jelentette ki Molnár Gyula, aki tegnap a Kopaszi-gátra hívta az újságírókat. A kerület legérté­kesebb területe, a Lágymányosi­öböl körüli botrány azonban nem tisztázódhatott, mert bár a hely­színen kiosztottak egy, a múlt heti fideszes feljelentésre reagáló ön­­kormányzati összeállítást, a pol­gármester közölte: lezárta az ügyet. Egy kivetítőn azt lehetett olvasni: „Új öböl, tisztesség és szakszerűség”, a sajtóanyagban egy Széchenyi-idézet állt: „Ha­szonkeresés nélkül semmi sem történik a világon”. Molnár pedig elismerte, azt állította az egykor ingatlanfejlesztésnek nevezett projektről, hogy az valójában „ha­lasztott fizetéssel, részletekben történő értékesítés” volt. Ismeretes, nemrégiben a XI. kerületi ellenzék kezdeményezte vizsgálatról a testület zárt ülésen csak egyetlen „eredményt” foga­dott el, miszerint minden jogsze­rűen történt, sőt a kerület plusz­bevétellel gazdagodott. Molnár Gyula négy éve szórakoztató­negyedet, vízi vidámparkot ígért 2005 végére - ma mindössze egy félkész park és tucatnyi faház áll a Kopaszi-gáton. Eredetileg Leisztinger Tamás MSZP közeli vállalkozóval az ön­­kormányzat a tulajdonában álló 36 hektáros, részben dunai terü­letet apportálta a fele-fele arány­ban alakított közös cégbe. A tár­saságból négy éve 25 százaléknyi részt, tavaly pedig 24 százalékot értékesített pályázat nélkül a tes­tület, összesen 1,8 milliárd forin­tért. Leisztinger az idén tavasszal 75 százaléknyi üzletrészét 25 mil­liárd forint körüli vételáron érté­kesítette. Molnár Gyula polgármester most sem tudta megmondani, mi­kor lesz aquapark a Kopaszi­­gáton, amelyet 4-5 milliárd forin­tért kialakított, magántulajdonú közparkként mutatott be, kiemel­ve: az önkormányzat az eredeti - az ellenzék szerint jóval áron aluli - értékbecsléshez képest csaknem 40 százalékos haszonnal zárt. Schneller Domonkos fideszes önkormányzati képviselő a múlt héten hivatali visszaélés, valamint különösen jelentős vagyoni hát­rányt okozó hűtlen kezelés bűn­­cselekményének alapos gyanújá­val, ismeretlen tettes ellen felje­lentést nyújtott be az ügyészség­hez. Megelőzően Kupper András, a Fidesz helyi frakcióvezetője közöl­te, hogy jogi lépéseket fontolgat­nak, mert nem kaptak választ töb­bek között arra, hogy mekkora az önkormányzat elmaradt haszna, amely egyes becslések szerint is 3­8,5 milliárd forintos, más szá­mítások szerint tízmilliárdos le­het. Az ellenzéki politikusok sze­rint ha a polgármester nem félne, nyugodtan várná az ügyészségi vizsgálatot. Leisztinger Tamás újabban az ugyancsak szocialista vezetésű Szegeden próbálkozik nagyberu­házással a szabadidőüzletben. A halál civilizációja ellen Az élet védelméért szólalt fel több neves előadó szombaton a bu­dapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, az Alfa Szövetség által megrendezett tudományos konferencián. A halál civilizá­ciója és következményei címmel hirdetett tanácskozás célja, hogy felhívják a figyelmet a csökkenő magyar népesség és a ma­gyarországi abortuszliberalizáció következményeire. II Szondi Ré­ka Jobbágyi Gábor jogászprofesz­­szor a konferencián ismertette a Központi Statisztikai Hivatal adatait, amely szerint 1956-tól 2001-ig 5,349 millió abortuszt vé­geztek Magyarországon. Ez a szám a világon a legmagasabb a népesség számához viszonyítva - mondta a jogász. Ő úgy látja, hogy az állam azért támogatja az abor­tusz liberalizációját, mert így egyetlen gyermek meg nem szü­letésével évente 720 ezer forintot takarít meg. Papp Lajos szívsebész szerint a vezetés ma a nemzet legkisebb, de legfontosabb egységét, a családot támadja, és szeretné szétrombol­ni. A sebész hétmillióra becsüli a magyarországi művi terhesség­megszakítások számát, igaz, sze­rinte ennek minimum egyharma­­dát valamilyen más néven tünte­tik fel a statisztikákban. Papp La­jos tapasztalatai szerint a szülész­nőgyógyászok és a szívsebészek közös erővel sok olyan gyermek életét is megmenthetik, akik édes­anyjának az orvosok a terhesség megszakítását tanácsolták. Morvai Krisztina büntetőjogász előadásában az abortuszt spirituá­lis katasztrófának nevezte, amely megakadályozza, hogy a világ leg­nagyobb csodája, egy gyermek születése megtörténjen. Azt sze­retné elérni, hogy ne legyen szük­ség terhességmegszakításra, ne legyenek nem kívánt terhességek. Ehhez szerinte górcső alá kellene venni a mai emberi kapcsolatokat, és a férfinak is felelősséget kellene éreznie a gyermekvállalásnál. Kellermayer Miklós sejtkutató a mai egészségpolitikát orvoselle­nesnek tartja, mert szerinte a ve­zetés elérte, hogy az emberek nem bíznak a doktorokban. - Helyre kellene állítani a bizalmat a beteg és orvosa között - mondta a kuta­tó, aki szerint jelenleg Magyaror­szágon a bajbajutottak, betegek, elesettek, öregek kirablása folyik. A konferenciát megelőző na­pon az Alfa Szövetség, az Anya- Ország Alapítvány és a Pacem in Utero Egyesület Nem hallgatunk tovább címmel tartott életvédő til­takozást az Egészségügyi Minisz­térium előtt. Jobbágyi Gábor a de­monstráción tartott beszédében hangsúlyozta, hogy a magyarság életellenes összeesküvésnek, évti­zedek óta tartó tudatos, szervezett élet elleni támadásnak van kitéve, és ez ellen az ország vezetése és az Egészségügyi Minisztérium nem tesz semmit, sőt erősíti ezeket a fo­lyamatokat. Életellenesnek nevez­te a kórházbezárásokat, az orvos­elbocsátásokat, a vizit- és kórházi napidíj bevezetését. Jobbágyi Gábor

Next