Magyar Nemzet, 2007. október (70. évfolyam, 268-297. szám)

2007-10-09 / 276. szám

Belföld 2007. október 9., kedd Dávid szigort kér a tüntetőkre Az MDF elnöke szerint túl megengedően értelmezik a hazai gyülekezési jogot A gyülekezési joggal való visszaélések elkerülésére a rendőrség sokkal következetesebb fellépésére van szükség - olvasható Dá­vid Ibolya Népszabadságban közölt írásában. Ugyanakkor az MDF elnöke cikkében nem ejtett szót arról, hogy a hatalom az elmúlt években számtalan alkalommal korlátozta törvénytelen módszerekkel a gyülekezési jog gyakorlását. Puhái Tamás V­áratlan időzítéssel a gyüleke­zési joggal való visszaélések­ről írt cikket az MSZP közeli Nép­­szabadságnak Dávid Ibolya. Az MDF elnöke azt írta: nemcsak a tüntetők jogaiért kell kiállni, ha­nem azért is, „hogy senkinek ne kelljen félnie tüntető tömegek jog­sértő erőszakától”. Szerinte az al­kotmány a békés rendezvények esetén sem tiltja meg, hogy korlá­tozzák a gyülekezési jog gyakorlá­sát. A volt igazságügy-miniszter úgy vélte: a rendőri vezetők azért nem mertek dönteni egyes esetek­ben (például amikor tavaly a Kos­suth téri tüntetést választási gyű­léssé nyilvánították), mert folya­matos támadások érték őket. A pártelnök szerint a helyzet megol­dásához a rendőrség következete­sebb fellépésére is­ szükség lenne. Dávid Ibolya azt állította: az emberi jogok és alapvető szabad­ságjogok védelméről szóló úgyne­vezett római egyezmény lehetővé teszi, hogy a közlekedés rendjének fenntartása érdekében korlátoz­zák a gyülekezési jogot. Ezzel szemben Grespik László ügyvéd lapunknak elmondta: a volt igazságügy-miniszter „lema­radt egy brosúrával”, mivel az em­lített egyezményben soha nem is szerepelt a közlekedés rendjére való hivatkozás, amit egy jogász­nak illene tudnia. Kiemelte: az MDF elnöke sajnálatosan egyetlen szót sem ejtett arról, hogy a hata­lom az elmúlt években számtalan alkalommal korlátozta törvényte­len módszerekkel a gyülekezési jog­ gyakorlását. Az ügyvéd emlé­keztetett: a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság éppen idén júliusban szabott ki kétezer eurós bírságot a magyar államra, amiért a rendőrség aránytalanul korlá­tozta a Medgyessy-Nastase-koc­­cintás ellen 2002 decemberében békésen tiltakozók gyülekezéshez való jogát. Grespik László szerint Dávid Ibolyának tanulmányoznia kellene a strasbourgi bíróság jog­­gyakorlatát, amelynek szellemisé­gével nem egyeztethetők össze az általa sugallt, a szabad vélemény­­nyilvánítás alkotmányos alapjogát korlátozó elképzelések. Hock Zol­tán, az MDF elnökhelyettese kö­zölte: konkrét törvényjavaslatot nem készítenek a témában, mert először a pártok álláspontjainak kellene egymáshoz közeledniük. Segítség a megnyomorítottaknak Adományokat gyűjt egy alapítvány a rendőrség tavaly őszi áldozatainak Összesen két és fél millió forintot osztott szét hét, a tavaly őszi brutális rendőri fellépés miatt maradandó egészségkárosodást szenvedő embernek a „Ne Féljetek!” Alapítvány, amely az áldo­zatok megsegítésére alakult néhány hónappal ezelőtt. Hatan tegnap kapták meg támogatásként az összeget, a hetedik sérült állapota miatt nem tudott megjelenni, őt hamarosan személye­sen keresi fel az alapítvány illetékese. M Nádas­ agyar Péter, a „Ne Féljetek!” Alapítvány kuratóriumá­nak titkára elmondta: több száz adományozó - magánszemélyek és cégek - segítségével négymillió forint támogatás gyűlt össze az alapítvány számláján. Ebből adtak át tegnap kétmillió forintot hat sé­rültnek, egészségkárosodásuk mértéke alapján százötvenezer és ötszázezer forint között, egy hete­dik áldozat a közeljövőben kap öt­százezer forintot. A kuratórium titkára hozzátette: minden bejövő adományt felhasználnak a támoga­tásra, ám az alapítványhoz folya­matosan érkeznek újabb és újabb sérültekről adatok. A tegnapi csak az anyagi segítségnyújtás első köre volt, a megmaradt és a jövőbeni adományok későbbi döntések után folyamatosan jutnak el a szeren­­csétlenül jártakhoz. Mint arról beszámoltunk, a „Ne Féljetek!” Alapítvány néhány hó­nappal ezelőtt jött létre, hogy segít­se azokat az embereket, akik az 1956-os forradalom 50. évforduló­ján a példátlan rendőri brutalitás áldozatául estek. Közülük többen munkájukat, egzisztenciájukat ve­szítették el, és súlyos, egyes esetek­ben maradandó egészségkároso­dást szenvedtek. Az alapítvány célja az anyagi se­gítségnyújtás mellett az, hogy senki se feledje azokat az eseményeket, s azokat sem, akik emiatt segítségre szorulnak. Az első két és fél millió forinton olyanok osztoznak, akik gumilövedéktől szenvedtek súlyos, nem egy esetben vakságot okozó sérülést, és olyan is van közöttük, akinek egy felrobbanó könnygáz­­gránát miatt két ujját amputálni kellett. Sólyom: Pénz nélkül nem lehet felzárkózni Magyarország leghátrányo­sabb térség­ében, a Csereháton egyre nagyobb az elszegénye­dés, ráadásul a pályázati lehe­tőségek kihasználása csak saját erő bevonásával lehetséges - fogalmazot tegnap délután Só­lyom László köztársasági elnök Borsod-Ab­aúj-Zemplén me­gyei látogatásának második napján a Tömöri Kisebbségi Oktatási Központban. Tolcsvai I. László_______________ S­úlyos pro témákkal szembesült a köztársasági elnök Borsod­ban, szerinte ott sem a közlekedés színvonala, sem pedig a munkaügyi helyzet nem­­­ti meg azt a mértéket, amit elvárhatna egy civilizált em­ber. Rámutatott, a cigányság külö­nösen nagy problémája a képzet­lenség, ezért forgalmazza, hogy a képzéshez elnyerhető pénzek ne le­gyenek önerőhöz kötve. Sólyom László az úthálózatról szólva kije­lentette: hihetetlenül rossz minősé­gű aszfalton kell közlekedniük az embereknek, miközben a tömeg­­közlekedés ugyancsak súlyos prob­léma a csereháti térségben. A Rom Se­m Alapítvány veze­tőivel történt megbeszélése után számtalan tanulságot vont le a köztársasági elnök, főleg az ország leghátrányosabb régiójában élő romák felzár­kóztatási esélyeinek problémakörét ecsetelte. Úgy fo­galmazott: a zálágtól elzárva nem lehet a cigányságot integrálni, ép­pen ezért mindent megtesz annak érdekében, hogy az elszigeteltség­ből kitörhessen a térség nagyszá­mú kisebbsége­. Rogán Mikulás-csomagjai Az parkolhat az Egészségügyi Minisztérium előtt, aki fizet­ i Szabó Zsolt F­elszabadítjuk az Egészségügyi Minisztérium által jogtalanul elfoglalt közterületet, meguntuk a hatalmi packázást, és mindenki büntetést kap, aki nem fizet autó­ja után parkolási díjat a tárca bel­városi épülete előtt - jelentette be tegnap Rogán Antal. A Belváros-Lipótváros fideszes polgármestere elmondta: a Főváro­si Főügyészség ugyan megóvta azt a határozatot, amelyben az V. kerüle­ti­ képviselő testület 5 évre vissza­menőleg közterület-használati díjat követelt a tárcától, azonban megál­lapította, hogy a vitatott terület az önkormányzat tulajdona. Az ön­­kormányzat utasítására a Fővárosi Közterületi Parkolási Társulás em­berei tegnaptól kezdve mindennap ellenőrzik az ott parkoló autókat, és ha nincs jegy vagy mobiltelefonos fizetés, akkor még Horváth Ágnes SZDSZ-es miniszter autójára is „Mikulás-csomagot” tűznek. Ismeretes, a polgármester még hetekkel ezelőtt inkasszót nyújtott be a Magyar Államkincstárnak, hogy fizessék ki a minisztériumra kirótt, tízmilliárd forintos bírságot. - Az ügyészség szerint azonban közterület használatáért nem köve­telhetünk díjat, mert az a parkolási rendelet hatálya alá tartozik - mondta Rogán Antal. Hozzáfűzte: napokon belül megnyitják az em­berek előtt a parkolót, ahol ezután bárki parkolhat, aki fizet. A helyszínre érkező egészség­­ügyi miniszter azt állította: Rogán törvénytelenséget követ el. - Az el­zárt terület több mint 40 éve a mi­nisztériumé, ugyanis alatta van a pincénk. Már pert indítottunk a tu­lajdonjog megállapításáért, és ha kell, birtokvédelmi eljárást indí­tunk - magyarázta.­­ A kerületi ha­tározatot a miniszter támadta meg, azonban a vizsgálat nem adott neki igazat. A hiteles tulajdoni lap sze­rint a közterület tulajdonosa Belvá­ros-Lipótváros önkormányzata - erősítette meg lapunknak Morvai Attila, a Fővárosi Főügyészség szó­vivője. Rogán ugyanakkor a parko­lásról megállapodott a honvédelmi tárcával, az APEH-hel és az ameri­kai nagykövetséggel is. Rogán Antal elkísérte a bírságoló őröket a minisztérium elé, ahol Horváth Ágnessel is vitázott fotó: Éberling András Ki fizeti meg a rossz pécsi döntések árát? Sorra dőlnek ki a csontvázak a pécsi városháza szekrényeiből. Az előző ciklusokban politikai erőfitogtatásból meghozott vagy éppen kampányfogásnak értékelhető határozatok árát hamaro­san a pécsi lakosok fizethetik meg - a város a közelmúltban ilyen ügyek miatt csaknem másfél milliárd forintot bukott. II Bóka Máté: Ciprián___________ P­écs szocialista vezetésű önkor­mányzati ciklusainak egyik, a város gazdasági helyzetére nézve legsúlyosabbnak ítélhető döntése az volt, amely a diákok ingyenes utaztatását tette lehetővé a helyi já­ratú buszokon. A Pécsi Közlekedési Zrt. (PK) a napokban vesztette el azt a pert, amelyet az APEH-hel szemben indított, miután a hatóság megállapította, hogy a cég 630 mil­lió forint jogosulatlan árkiegészítést vett fel az államkasszából. A jogerős bírósági döntés szerint a PK Zrt.­­nek csaknem 670 milliót kell befi­zetnie az APEH számlájára. Az azonban egyelőre kérdéses, hogy a súlyos költségvetési helyzet­ben lévő önkormányzat mint a PK Zrt. tulajdonosa hogyan tud helyt állni a közlekedési vállalat több száz milliós fizetési kötelezettségéért. Az ellenzék szerint az ügyben a vállalat jelenlegi vezérigazgatója, Herényi János politikai felelőssége is felvet­hető, hiszen Kerényi - Toller László akkori MSZP-s polgármester mel­lett az alpolgármesteri tisztséget is ő töltötte be - hat éve igennel vok­solt az ingyenes utaztatásról szóló önkormányzati indítványra. Nagy Csaba fideszes képviselő szerint érthetetlen, hogy a szocialis­ták - Toller szóbeli kiegészítése nyomán - annak ellenére támogat­ták a korabeli előterjesztést, hogy a szakértők idejében jelezték: a ké­sőbbiekben ebből komoly jogi és pénzügyi problémák adódhatnak. Kerényi János csak annyit közölt, hogy amíg nem kapja kézhez a ha­tározatot, nem nyilatkozik. A városvezetés a bírósági hatá­rozattal szemben a Legfelsőbb Bí­rósághoz fordul jogorvoslatért. Tasnádi Péter polgármester szerint álságos az ellenzék viselkedése, hi­szen a 2001-es szavazáson azért nem vettek részt, mert nem merték vállalni ellenvéleményüket. Bár közel 670 millióról van szó, Pécs számára nem ez volt az egyet­len olyan „pofon”, amelyről az el­múlt hetekben derült ki, hogy az előző ciklusok politikája miatt kell azt a városnak elszenvednie. Az ön­­kormányzat a közelmúltban volt kénytelen lemondani egy középis­kolai tornacsarnok építésére már megítélt ötszázmilliós címzett tá­mogatásról, a városvezetés ugyanis a pályázat benyújtásakor a beruhá­zás olyan területet jelölt ki, amely­ről később kiderült, hogy ott az ere­detileg tervezetthez képest csak jó­val drágábban lehetne a beruházást megkezdeni. A város ekkor halasz­tást kért, a támogatás felhasználá­sának az idejét is kitolták, ám mire sikerült új helyet találni, nemcsak a módosított határidőből csúsztak ki, de már Bajnai Gordon önkormány­zati és területfejlesztési miniszter is visszavonta a támogatást. Hogy a történet még kerekebb legyen, a múlt héten derült ki, hogy az előbbiek mellett a helyi futball­­stadion rekonstrukciójára ígért öt­­százmilliótól is elesik Pécs. Az előz­ményekhez tartozik, hogy 2001- ben még a fideszes sportminiszté­riummal állapodtak meg a helyiek arról, hogy a város félmilliárdot kap a Verseny utcai stadion fejlesztésé­re. Toller László azonban később egy másik helyszínt, a PMFC csapa­tának újmecsekaljai pályáját jelölte meg a munkák elvégzésének hely­színéül - ahol ő volt akkoriban az egyesületi elnök -, azonban kide­rült, hogy a finanszírozásra kijelölt Sportfólió Kht.-nak erre a célra egy fityingje sincs. Tóth Bertalan MSZP-s alpolgármester szerint a stadion felújítására, illetve az idő­közben „elúszott” tornacsarnok építésére az elbukott támogatáso­kon kívül további hétszázötvenmil­liót kellett volna a városnak áldoz­nia, ennyi pénz pedig nem volt. A jobboldal úgy látja, a két beru­házás hasonlít egymásra: mindkét esetben nyertes pályázattal rendel­kezett a város, viszont egyik alka­lommal sem tudta vállalni a pályá­zatban foglaltak teljesítését. Csizi Péter fideszes képviselő szerint rá­adásul mindez nem is volt ingyen, hiszen a tervekre közel ötvenmillió forintot fizettek ki. Végre megkezdődhet a munka Perkátán Borsodi Attila______________ A polgári oldal győzelmét hozta a vasárnapi időközi önkor­mányzati választás a Fejér megyei Perkátán. A polgármesteri széket a Fidesz-KDNP-Polgári Összefogás Perkátáért egyesület közös jelöltje, a település eddigi vezetője, Somogyi Balázs szerezte meg, míg a 11 fős testületben 6 helyet nyertek el a polgári oldal képviselőjelöltjei. Mellettük 5 független képviselő ke­rült be még a perkátai testületbe. A választás érdekessége, hogy Somo­gyi Balázs - időközi választáshoz mérten kiugróan magas - csaknem 60 százalékos részvételi arány mel­lett szerezte meg a szavazatok több mint 55 százalékát. A régi-új tele­pülésvezető még a választások előtt azt nyilatkozta lapunknak, hogy re­méli, összefogásukkal ezúttal sike­rül majd többségbe kerülni az új testületben, és végre teljes egészé­ben a munkára tudnak koncentrál­ni. A vasárnapi végeredmény tük­rében - a településvezető mellett 6 polgári összefogásban mandátu­mot szerzett képviselő biztosíthatja majd a többséget a 11 fős testület­ben - most már valóban a munka következhet. Ismert, vasárnap azért tartottak időközi önkormányzati választást Perkátán, mert júliusban az előző testület feloszlatta magát. ■ FIDESZES GYŐZTES SZEGHALMON. Kovácsné Kincses Anikó agrármér­nök, a Fidesz jelöltje nyerte az idő­közi önkormányzati képviselő-vá­lasztást a Békés megyei Szeghal­mon. A választásra azért került sor, mert az előző képviselő összeférhe­tetlenség miatt lemondott mandá­tumáról. Kovácsné 135 szavazattal a voksok 61,9 százalékát gyűjtötte be, míg ellenfele, az MSZP által je­lölt Mészáros Béla 83 szavazatot ka­pott. A nyertes­­két gyermek édes­anyja) nagy eredménynek gondol­ja, hogy egy hagyományosan balol­dali többségűnek tartott városban sikerült célba érnie. (V. F. J.)

Next