Magyar Nemzet, 2007. október (70. évfolyam, 268-297. szám)

2007-10-08 / 275. szám

Ipartörténeti hűséggel építik újjá A Szabadság híd körüli munkálatokban a Vegyépszer is részt vesz • Renoválják az őrházakat Nemcsak forgalmas fővárosi híd, de valódi ipartörténeti em­lék is a Szabadság - korábban Ferenc József - híd, amelynek egyes elemeit, mint például az ivóvízvezetékeket vagy a híd­­történeti kiállításnak és a híd­­mesteri irodáknak helyet adó őrházakat a Vegyépszer Zrt. újítja fel. A hidat a 4-es metró építési munkáival párhuzamo­san jövő év novemberéig zárják le a forgalom elől. L­e kellett zárni a Szabadság hi­dat a közúti és villamosforga­lom elől a 4-es metró Fővám téri megállójához tartozó aluljáró épí­­­ tése miatt. Ez lehetővé teszi a híd régóta esedékes felújítását, amely lebonyolítható az alatt az idő alatt, amíg a metróépítés idején amúgy is szünetelne rajta a forgalom. A felújítás során megerősítik az acél­­szerkezetet, a vasbeton pályákat, kijavítják a pilléreket és a hídfőket. Átépítik az útpályát, a gyalogjár­dát, rekonstruálják a műemlé­keket, új díszkivilágítást építenek ki. A felújítás költségei a tervek­­ szerint mintegy ötmilliárd forintba­­ kerülnek. A hidat utoljára 1980- ban újították fel. A munkálatokat a szigorú mű­emlékvédelmi előírások betartásá­val végzi majd a Hídépítő Zrt., a Vegyépszer Zrt., a Hídtechnika Kft. és a Közgép Zrt. alkotta Szabadság híd konzorcium. A beruházás teljes összegéből 336 millió forint plusz áfa értékű a Fővárosi Vízművek sa­ját beruházása, amelynek során a vízcsöveket korszerűsítik. Ezt a munkát a Vegyépszer Zrt. végzi -mondta lapunknak a projekt fő­mérnöke, Nagysándor. A szerkezeti elemek cseréjével párhuzamosan zajlik a hídon átve­zető négy, nagy átmérőjű ivóvízve­zeték cseréje, amelynek felújítása legutóbb 1951-ben történt meg. Kényes és bonyolult munka a kü­lönleges, korrózió elleni védelem­mel kívül-belül ellátott csövek be­fűzése az acélszerkezetbe. A csöve­ket a cég 10 méteres darabokban kapja, ezeket kell akkora méretűre szabni, ami illeszkedik a kereszt­tartók méretéhez. Ezután a csöve­ket össze kell hegeszteni, ami nem könnyű munka, hiszen a varrato­kat belülről is védeni kell a korró­ziótól. Ehhez pedig a szakemberek­nek be kell kúszniuk a munkada­rab belsejébe. Ez azért lehetséges, mert a csövek belső átmérője 59 centiméter, falvastagságuk pedig 10 milliméteres. A varratokat ala­posan megvizsgálják, át is világít­ják annak érdekében, hogy megál­lapítsák: nem tartalmaznak-e apró repedéseket, zárványokat. S csak ezután kezdődhet el a szigetelés. Belülről ivóvízálló, kívülről egy milliméter vastagságú, poliuretán, korrózióvédő bevonattal látják el a hídon lévő, mintegy 1360 méter hosszúságú csővezetéket. Külön feladat a híd alakját követő, azaz íves alakú csövek rögzítése. A híd­szerkezet a terhelés és a hőmérsék­let-változás hatására mozog, ezért annak érdekében, hogy ez a moz­gás ne károsítsa a csöveket, tágu­lásra képes elemeket, úgynevezett kompenzátorokat építenek be a csővezetékbe. A Vegyépszer másik fontos fel­adata az új pályalemez és járda szi­getelése. Nagy Sándor főmérnök el­mondta: a híd szerkezete úgy épül fel, hogy a szemmel is látható, part­tól partig érő, két acél főtartót ke­reszttartókkal rögzítik. A kereszt­tartókat öt sorban hossztartók kö­tik össze. Ezek tartják a vasbeton pályalemezt, a villamossíneket. A pályalemezt a sózás és a kipufogó­gázok korróziós hatása ellen szige­teléssel kell ellátni. A legkorszerűbb szigetelési eljárást használják majd a Szabadság hídon: a kész betonfe­lületre legalább kétmilliméteres vastagságú, forrón szórt, poliure­tán műgumi réteget hordanak fel, amelyre közvetlenül rá lehet dol­gozni az aszfaltrétegeket. Ezzel a szigetelési eljárással toldásmente­sen lehet folytonos, repedésáthida­ló védőréteget kialakítani, és min­den csatlakoztatást műszakilag korrekt módon megoldani a víz­nyelőknél, szegélyeknél és a dilatá­cióknál. A műgumi fontos tulaj­donsága, hogy rendkívül rugalmas, és ezt a tulajdonságát nem veszíti el szélsőséges körülmények között, hosszú idő elteltével sem. Az autó­pályák hídjait ma már kizárólag ilyen technológiával készíti a Vegyépszer - mondta Nagy. A kész szigetelésre azután védő, kötő és kopó aszfaltrétegek kerülnek. Felújítják a hídőrházakat is. Ja­vítani és tisztítani kell a kőszerkeze­teket, a vakolt felületeket, a nyílás­zárókat, a kovácsoltvas előtető­tartókat, de belülről is megújulnak az épületek, a közműveket is bele­értve lesz teljes a rekonstrukció. Az északi hídőrház a felújítás befejezé­se után továbbra is kiállítási helyi­ségként működik, amelyben a híd történetéről mutatnak be állandó tárlatot. A déli hídőrházban ma a hídmester irodája működik, vala­mint innen lehet lejutni a rakpart szintjén lévő vízműházba, ahol a hí­don átvezető ivóvízcsövek össze­kapcsolódnak a pesti oldal vízveze­tékrendszerével. A főmérnök elmondta még, hogy a Szabadság hídon a Vegyép­szer Zrt. által végzett munkák a tel­jes felújítás mintegy 15 százalékát teszik ki, összesen 540 millió forint értékben, az átadásra 2008. október végéig kerül sor. Az utoljára 1980-ban renovált híd felújítása ötmilliárd forintba kerül FOTÓ: MÁTÉ PÉTER Sorban álló bérlők a fővárosi irodapiacon A jó fekvésű, új építésű iroda­területek 80 százalékát akár 6-12 hónapon belül bérbe lehet adni Budapesten - állítja a Colliers International ingatlan-tanácsadó és -közvetítő vállalkozás, amelynek felmérése szerint a gyors hasznosí­tás elsősorban a pár ezer négyzet­­­­méteres irodákat keresőknek kö­­­­szönhető, egy átlagos méretűnek mondható, 15 ezer négyzetméte­res. A kategóriájú irodaház eseté­ben ugyanis 6-10 bérlővel lehet számolni. Mint azt az elemzés megállapítja, az irodák bérbe adá­sánál először a nagyobb területet igénylők tűnnek fel, amelyeknek cégenként akár 2000-5000 négy­zetméterre is szükségük van. Azt az irodákat kiadók csak ezt követően, a fennmaradó területek értékesíté­sénél veszik figyelembe, hogy mi­lyen kiegészítő tevékenységet vég­ző bérlők jöhetnek még szóba. Vajda Tibor, a Colliers iroda­ágazatának magyarországi társ­­igazgatója szerint az irodaterületek értékesítésével, bérbe adásával megbízott, nemzetközi ingatlan­­ügynökségeknek a bérlők mellett a jövőbeni befektetők érdekeit is szem előtt kell tartaniuk, hiszen az irodaházak ma azok közé a jövede­lemtermelő ingatlanok közé tartoz­nak, amelyek iránt befektetői ol­dalról nagyobb a kereslet, mint amekkora a kínálat.­­ Az idén szerkezetkész állapotban átadott Váci 33 nevű irodaház esetében az első bérbe adásról augusztus elején számolhattunk be, majd a hónap végére a 17 400 négyzetméteres irodaház kihasználtsága máris meghaladta a 30 százalékot. Szep­temberben újabb öt bérlő érkezett, akik összesen további mintegy 4800 négyzetméter irodaterületet kötöttek le, jellemzően 5-6 éves szerződésekkel - tájékoztatott a szakember, aki hozzátette: a bérlők között erős a nemzetközi társasá­gok jelenléte, a magyarok mellett portugálok, franciák és amerikaiak is kiveszik a részüket szolgáltató­­központjaik révén az épület hasz­nossá tételében. Egy másik, az Eston Inter­national Zrt. által készített felmérés is a rendkívül nagy irodapiaci ke­resletre és az ezt csak módjával ki­elégíteni tudó kínálatra hívta fel a figyelmet, ami már abban is meg­nyilvánul, hogy az irodapiac szá­mára kevésbé felkapott régiókban is sorban állnak a bérlők. A tanul­mány példaként a Moszkva teret és környékét említi, ahol mindössze két tényező rosszabb, mint máshol: a parkolás nehezen megoldható, valamint a helyi adottságok csak kisebb egybefüggő alapterületet tesznek elérhetővé, mivel a környé­ken mindössze 300-800 négyzet­­méter az átlagos szintenkénti terü­let. A térség vonzereje - az Eston vizsgálata szerint - a jó elhelyezke­désnek és a viszonylag kedvező közlekedésnek köszönhető. 2007. október 8., hétfő­ Gazdaság Építőipar Krta A jobb módúak előbb döntenek Londonban egy lakás megvásárlá­sát negyedóra, Budapesten - jobb esetben - két hét alatt döntik el a vevők. Az Otthon Centrum elemzése szerint Ma­gyarországon a kispénzű vevők napokig tanulmányozzák a ter­veket, mivel náluk százezer fo­rint is számít. A nagyobb laká­sokat vásárló, jobb módú ve­vők két hét alatt döntenek Bu­dapesten. (MTI) Ismét beruházás kezdődik a Váci úton Új, közel 40 ezer négyzetméteres irodaház épül a Váci út és a Dráva utca sarkán a Hochtief Development fejlesztésében - közölte a bérbe adást végző Cushman & Wakefield nem­zetközi ingatlan-tanácsadó tár­saság. Az irodaházat a legkor­szerűbb nap- és zajvédelmi technológiával szerelik fel, a nyolcadik emeleten pedig tető­teraszt alakítanak ki. A bérel­hető irodaterület legkisebb nagysága 100 négyzetméter, de az egy szintet bérlők 4500 négyzetméter felülethez juthat­nak. (MTI) A többség támogatta a holland terveket A szavazók többsége támogatta Tatabányán, hogy a felsőgallai városrész feletti Bódis-hegyen lakóparkot építhessen egy vál­lalkozó. A városrész közel két­ezer szavazásra jogosult lakó­jából 547-en a lakópark mel­lett, 310-en ellene szavaztak. A képviselő-testület azért írt ki véleménynyilvánító szavazást, mert Felsőgallán aláírásgyűjtés indult egy holland befektető el­len, aki 19 hektáron közel 300 lakást építene. (MTI) Sok a panasz a lakóparkokra A jelenlegi szabályozás az ügyeskedőknek kedvez ■ Csak papíron létezik a jótállás Míg a használt, felújításra szo­ruló lakások vásárlásánál ter­mészetesnek számítanak a ki­­sebb-nagyobb hibák, az új la­kóparkoknál ez elfogadhatat­­lan. A vásárló joggal várhatja el, hogy vadonatúj otthona ki­fogástalan minőségű legyen, ez azonban nem mindig van így. A probléma elkerülésére a legha­tékonyabb megoldás a körülte­kintő választás, a garancia ér­vényesítése utólag ugyanis igen nehéz a tapasztalatok szerint. K­ormányrendelet szabja meg a lakásépítéssel kapcsolatos kö­telező jótállás körét és feltételeit. Az újonnan épített lakásoknál, épüle­teknél hároméves jótállási kötele­zettséget határoz meg a jogszabály, a garancia kezdetét az átadás-átvé­tel befejezésének időpontjától kell számítani. A kötelező jótállás kiter­jed az épület szerkezetére, a kiszol­gálóhelyiségekre, a lakás berende­zéseire, azok beszerelésére. Hiába azonban a rendeletben foglalt há­roméves garancia, a vevők bizal­matlansága érthető és talán szüksé­ges is. Nem ritka, hogy a szemfüle­sebb vásárlók vízmértékkel, derék­szögű vonalzóval, mérőszalaggal felszerelkezve indulnak lakásvadá­szatra, hogy legalább a legalapve­tőbb dolgokat ellenőrizzék, de hiá­ba: a komolyabb hibák és mulasz­tások csak a beköltözés után derül­nek ki. A jogos követeléseknek ké­sőbb nehéz érvényt szerezni, peres­kedni pedig senki nem szeret. Az új lakás kiválasztása - mint ahogy a lakóparkok esetében ez igen gyakori - már az építés befeje­zése előtt megtörténik. Ilyenkor ga­ranciát csak az építtető „jó híre” és korábbi, referenciának tekinthető munkái jelenthetnek, ami kis sze­rencsével elegendő is. Baj akkor van, ha a használatba vétel után ki­derül, hogy például csukott ablak­nál is huzat van, hullámos a parket­ta, beszakadt a zuhanytálca vagy ál­landósult a WC dugulása. A hiba el­hárítása a lényegében a kivitelező jó szándékán múlik, ám a 2003-ban hozott, lakások garanciájára vonat­kozó kormányrendelet kiskapui - szakértők szerint - lehetőséget ad­nak arra, hogy a kivitelezők és épí­tőanyag-gyártók egymásra muto­gassanak, és a kárpótlásból végül ne legyen semmi. Mint azt Zettisch Ferenc, a Ma­gyar Lakásépítők Országos Szövet­ségének (Malosz) elnökségi tagja lapunknak elmondta, a teljes körű garancia - a rendelet szerint - teljes mértékben a kivitelezőt terheli, a záraktól kezdve a szak­terekig min­denért neki kell felelnie. A 2003-as rendeletmódosítás előtt még a gyártó volt felelős terméke minősé­géért, így a felmerülő problémákkal hozzá lehetett fordulni.­­ A mint­egy nyolcezer különféle termékre garanciát egy kivitelező igen nehe­zen tud vállalni, ha egyáltalán akar. A csupán a kivitelezést szervező, úgynevezett projektcégeknél a ga­ranciaérvényesítés lényegében le­hetetlen, mivel a beruházás után azok csődöt jelentenek vagy fölszí­vódnak. Az egyik leggyakrabban használt kiskapu, amikor a gene­rálkivitelező alvállalkozóival úgy szerződik, hogy a garanciát tovább­hárítja azokra. A pórul járt vásárló futhat a jótállás után, a rendszer ugyanis túlzottan sokszereplős ah­hoz, hogy a felelőst megtalálják - közölte Zettisch Ferenc. Szavai sze­rint emiatt már most is tapasztal­ható az átadott lakásoknál minősé­gi hígulás. Ezek ellen a szakma kü­lönféle védjegyekkel próbál fellép­ni, mint például a könnyűszerke­zet-építőknél használatos Makész védjegy. - A Malosz tervei között is szerepel egy minőséget igazoló véd­jegy megalkotása, amellyel a szak­ma tisztulását szeretnénk elérni - tette hozzá a szakember. AZ OLDALT ÍRTA: Bodacz Péter, Jámbor Gyula Beköltözés után derülnek ki a hibák a lakóparkokban fotó székelyhídi Balázs VEGYÉPSZER Az oldal megjelenését támogatja VEGYÉPSZER

Next