Magyar Nemzet, 2007. november (70. évfolyam, 298-326. szám)

2007-11-23 / 319. szám

ajanlo@magyarnemzet.hu Nőiesség, kecses érzékiség T­ÁNC ■ Sashi­gyi___________________ A legkülönfélébb műfajokat vo­nultatja fel a VI. keleti táncok fesztiválja, amely vasárnap este hét órától tölti meg füstölőillattal és ho­mályában lebbenő fátylakkal a Pe­tőfi Csarnokot. A nőiesség és a ke­cses érzékiség ölt testet Dina Jami­­lah és az 1001 Éj Táncegyüttes das­táncelőadásában, amely ötvözi a klasszikus és a show-elemeket, Joós Judit és a Yamina Ghawazee törzsi tánccsoport pedig az orientális mozdulatsorok eredeti marokkói válfajával ismertet meg minket. Láthatjuk Magyarország egyet­len férfi hastáncosát, Seres Zoltánt, aki a Psaraó stúdióba tömörült ta­nítványaival lép fel, de nem min­denki ragaszkodik a tradíciókhoz, s ennek köszönhetően ízelítőt kapha­tunk a hollywoodi (bombayi) zenés filmekben teret hódító, közösen el­járt, indiai és hastáncmozdulatok­­kal kevert hip-hopból is, amelyet a Chandra társulat mutat be. Arab néptáncokban gyönyör­ködhetünk az Effendi csoportnak hála, s hastánc-koreográfiák vége­láthatatlan sorából szemezget Tia és a műfaj egyik legelső hazai képvi­selője, Vitális Anna, aki régi és mo­dern táncokat lejt majd tanítvá­nyaival. A rendezvényre látogató­kat a vizuális élmény mellett hami­sítatlan arab teáktól és kávéktól, orientális édességektől roskadozó keleti bazár is várja a fesztivál teljes időtartama alatt. MMMMMMNHMHMMnNNMMNNNRNMäMMMNMNNHiWiHMMNNWMMNMMMMSMMMMMMMMMEnMMNMMMNMMMNMNMMMMMMMNNNNMHMMNNMMNMNIMNi Értékek és termékek Reklámokat „zabálnak” ismét a Budapest Kongresszusi Központban Hetedik alkalommal rendezik meg a Reklámzabálók éjsza­káját a Budapest Kongresszu­si Központban. A turnén hol­nap délutántól vasárnap estig a világ száz országának hat­száz reklámfilmje lesz látható. Tót­gyi­st Gábor H­úsárú vagy ember - az el­múlt évben több olyan rek­lámmal is találkozhattunk, ame­lyek méltán felháborodást váltot­tak ki Magyarországon. Sok sablo­nos reklám is van, amelyekhez már szinte hozzászoktunk. A ter­mék, a kínálat a világ fejlettebbik felén mindenhol hasonló, így gyakran a reklámok is egymást másolják. „Ha nem használod ezt és ezt a fogkrémet, megfeketedik a fogad, rossz lesz a közérzeted, de­formálódik a csípőd, és elveszíted az állásodat. Ha nem kötsz életbiz­tosítást, hirtelen majd baleset ér, és ott marad csinos feleséged a négy gyerekkel és a hitelezőkkel, akik alig várják, hogy elvegyék az otthonodat. Ha nem használod ezt, ha nem eszed azt, és nem ve­szed amazt, akkor elveszíted a tár­sadalom megbecsülését, az egész­ségedet, a szépségedet, az életedet - soha nem leszel karcsú, vagy szép, vagy házas, vagy népszerű.” Eric Knight egyik regényhőse a negyvenes évek elején így elmélke­dett a félelemre alapozott reklá­mokról, amelyek a mindig na­gyobbnak és jobbnak a kultuszát táplálják. Vannak azonban másféle reklá­mok is, amelyek nem csupán elad­ni próbálnak, hanem művészi érté­ket is hordoznak. Évről évre ilyen alkotásokkal is találkozhatunk a Reklámzabálók éjszakáján. Az al­kotók között olykor neves filmren­dezők is megfordulnak. A Dalok a második emeletről (a svéd Sátán­tangó) rendezője például, Roy An­­dersson mintegy három évtizeden keresztül hanyagolta a hivatását, és csak reklámfilmezett. A Reklámzabálók éjszakája francia eredetű, szellemi atyja Jean-Marie Boursicot, aki gyerekként filmterjesztők leselejtezett reklám­jait és filmelőzeteseit kezdte gyűjte­ni. Amikor archívuma a félmillió kópiaszámot is meghaladta, egyéni ötlete született. Az első Reklámza­bálók éjszakáját 1981-ben Párizs­ban tartották, az első program a Ki­­nopanorama moziban 1935 és 1981 között készült reklámok vetítéséből állt, s nem várt sikert aratott. A ren­dezvény nemcsak a párizsi mozit, a francia fővárost is kinőtte, három évvel később Lyonban, Bordeaux­­ban, Milánóban és Genfben is meg­rendezték, mára pedig bejárta Ázsi­át és Amerikát is. A Budapest Kongresszusi Központban most hét végén töb­bek között bepillantást nyerhe­tünk a belga, a svájci és a román reklámfilmgyártás remekeibe, összeállítást tekinthetünk meg a hatvanas évek olasz reklámfilm­­jeiből. Nagy rendezők (Godard, Lynch, Tornatore, Kusturica, Po­lanski) alkotásaiból készült rek­­lámfilm-összeállítás is szerepel a műsoron, és filmvászonra kerül­nek az ötvenes évek animációs reklámfilmjei is. A régi-új impulzusok remél­hetőleg sokak kreativitását meg­termékenyítik. A hét végén kiderül, az eladni próbáló vagy a művészi reklámok lesznek-e túlsúlyban AFROAMERIKAI GYÖKEREK: Dee Dee Bridgewater jazzénekes, díva afroame­­rikai gyökereit kutatja fel vasárnap este fél nyolckor a Művészetek Palotájá­ban, méghozzá a legautentikusabb módon: társai, akiket új mali családjának nevez, egytől egyig az úgynevezett mandingo zene neves előadói, élükön Cheikh Tidiane Seckkel, aki 2004-es mali útján vezette be őt a nyugat-afrikai zene rejtelmeibe. (S. Zs) fotó: afp/valery hache Újrakezdi az Ifjú Muzsikás T­ÁNCHÁZ _ Kiss_______________________ C­saknem féléves szünet után ma este újra zenél az Ifjú Mu­zsikás a pesti Reviczky utcában, ahol a Károli Gáspár Református Egyetem frissen felújított klubjá­ban ismét hajnalig szól majd a talpalávaló. Ez a klub üdítő kivé­telt jelent a pillanatnyi néptáncos kínálatban: sajátos adottságaiból fakadóan nem kell este tíz előtt befejezni a hangoskodást, így az­tán az igazi hangulat is csak éjfél körül kezdődik. Szinte minden sarokban mu­zsikál egy banda, lehet hozzá nó­­tázni is, ezért egyfajta folkkocsma­­ként is működik, amelyből szintén meglehetősen kevés van az or­szágban. Az Ifjú Muzsikás tánchá­za az elmúlt néhány évben a leglá­togatottabb népzenés klub lett, olyan találkozóhely, ahol a népze­nész szakma fiataljainak többsége rendszeresen megfordul. 2007. november 23., péntek In memóriám Solti A dirigens emlékhangversenyén Kodály előtt is fejet hajtanak KLASSZIKUS 11 Kiss Eszter Veronika________ T­íz évvel ezelőtt Solti György ra­vatala mellett fogant meg egy igazán nívós zenekar gondolata Puskásné Ispán Franciskában, aki akkor a Zeneakadémia tanulmányi osztályát vezette. Úgy gondolta, Solti emlékének életben tartására minden cikknél és riportfilmnél többet ér, ha egy együttes viseli a nevét, az összeállítást pedig a Liszt Ferenc Kamarazenekar vonósairól mintázta. Így született meg a Solti Kamarazenekar, amelynek tagjai jelképes honoráriumért koncertez­nek egyéb zenei feladataik mellett. A zenekar minden ősszel meg­emlékezik a névadó karmesterről, az idei, a sorban kilencedik In memóriám Sir Georg Solti hang­versenyén vasárnap pedig a kiváló dirigens által is rendkívül tisztelt Kodály Zoltán előtt is fejet hajtanak a kettős emlékév alkalmából. A ze­neakadémiai Kodály-műsor több szempontból is különleges lesz: elő­ször láthatjuk Tímár Sándor ko­reográfiáját a Gyermektáncokra - ezt Tímár Sára táncolja majd - és újra megelevenedik a Kállai kettős, amelyet a tizenöt éves Csillagszemű Táncegyüttes mutat be. Természe­tesen a többi mű is tartogat megle­petést: a híres operaénekes, Sümegi Eszter énekli az ismert A csitári he­gyek alatt... című népdalfeldolgo­zást, és Falvai Sándor, a Zeneaka­démia korábbi rektora is zongorá­hoz ül. Ő többek között az intéz­mény egyik kivételes tehetségét, az idei Szigeti-Hubay hegedűverseny győztesét, Banda Ádámot kíséri az Adagióban. Nem Banda az egyet­len, aki a Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Egyetem falai közül lép a pó­diumra, Várday István, a Csaj­­kovszkij-csellóverseny harmadik helyezettje Koppándi Jenővel, a ze­nekar koncertmesterével a hege­dű-cselló duó első tételét játssza majd. Kodály kórusműveiből is hallhatunk kettőt, ezeket, valamint a Kállai kettőst az egyesített Eötvös kórus énekli. Szalai Zoltán-reneszánsz Szalai Zoltán festményeiből nyílt tárlat a főváros új kiállí­tóterében, a Manna Galériá­ban. Szálait olyan alkotók vallják mesterüknek, mint Fe­hér László, Kótai Tamás vagy Szyksznian Wanda. Ma Tölgyes r­ eneszánszát éli Szalai Zoltán művészete. Az alkotó mun­kásságának értékét halála után kezdték igazán felismerni - Rud­­nay Gyula tanítványa, Egry József és Szőnyi István barátja, követője, művészetük avatott ismerője am­bícióinak nagy részét a tanításra fordította. A kis képző tanáraként A kockától az aktig című könyvével vált ismertté - a mű Barcsay Jenő híres könyvének a kistestvére, a napokban újra megjelent a Dóm Kiadó gondozásában. Festőként kevésbé volt ismert - kiállítani ugyanis nem szeretett, s ha el is adott egy-egy festményt, azokat rendre visszavásárolta. A galériák mintegy tíz éve fedezték fel újra a művészetét - halála után több kiállítása volt, mint életében. A főváros új kiállítóterében, a Manna Galériában (VI., Székely Mihály utca 16.) festményeiből tár­lat nyílt. De nemcsak az ő képei, ha­nem a tanítványok - többek között Fehér László, Kótai Tamás, Szyksz­­nian Wanda - alkotásai is itt látha­tók. Nyitott műhely részeként no­vember 29-én és 30-án minden egykori Szalai-tanítvány aktmo­­dellről és csendéletről, tetszőleges technikával készíthet képet a galé­riában, a műveket a kiállítás záró­napján, december 2-án elárverezik. A Tíz éve fedezték fel újra Szerkeszti: Muray Gábor F­I­L­M­C­S­Í­K­ E Moray____________________ ELIZABETH: AZ ARANYKOR Színes, feliratos, angol filmdráma, 114 perc. Rendezte Shekhar Kapur. Cate Blanchett I. Erzsébetként ül a trónon, 1585-öt írunk, Anglia vér­ben fürdik, családok ármánykod­nak, ahogy azt egy valamire való kosztümös filmben illik. Lassan az egész világ összefogni készül a pro­testáns uralkodó ellen, mire ő­ külö­nös hirtelenséggel szerelembe esik egy rangon aluli férfiúval. Oscar­­gyanús, második epizód a nagy Elizabeth-trilógiából. ■ A FALKA Színes, feliratos, amerikai thriller, 101 perc. Rendezte Wai Keung Lau. Forgalmazza a Best Hollywood. Richard Gere, a magyar szárma­zású buddhista nőcsábász ezúttal rejtélyes bűnözőket üldöz, mégpe­dig a Falkát, akik fiatal lányokat erőszakolgattak éveken át, de most bezzeg meglakolnak. ■ HALÁLOS TEMETÉS Színes, feliratos, amerikai-német­­angol vígjáték, 90 perc. Rendezte Frank Oz. Forgalmazza a Fórum Hungary. Mintha dán filmet látnánk. Adott egy temetés, amire összegyű­lik a család, viszont ezt az angolok jegyzik, így hát olyan komédiát csapnak a halál körül, hogy az kife­jezetten jót tesz a kedves néző télies, meggyepült idegrendszerének. ■ ISZKA UTAZÁSA Színes, magyar játékfilm, 93 perc. Rendezte Bollók Csaba. Forgalmaz­za a Hungarotop. Súlyos és fájdalmas dráma a Böjte Csaba által már megismerte­tett Zsil-völgyi pokolból, ahol a gye­rekek vagy a guberálás mocskában ragadnak, vagy az árvaház szárnyai alá bújnak, vagy nekivágnak az em­berkereskedők által uralt, remény­telen nagyvilágnak. Két helybeli kislány hús-vér alakításával, nem­zetközi díjesővel. ■ HITMAN-A BÉRGYILKOS Színes, magyarul beszélő­, francia­amerikai akciófilm, 93 perc. Ren­dezte Xavier Gens. Forgalmazza az Intercom. Mit is várjon az ember attól a hollywoodi akciófilmtől, amely a Hitman című számítógépes játékra épül? Semmit, így nem is csalódik Xavier Gens üres bérgyilkososdiá­­ban, amely még ízfokozókkal - kó­lával, popcornnal - sem közelíti meg a Die Hard- és Bourne-filmek koleszterin-, azaz adrenalinszintjét. ■ XXY Színes, feliratos, argentin-francia­­spanyol filmdráma, 86 perc. Ren­dezte Lucia Puenzo. Forgalmazza a Cirko Film. Uruguay, tengerpart. Egy elha­gyatott falu, egy magát száműző család, egy titok: gyermekük gene­tikai betegségben szenved, hermaf­­rodita. A barátságtalanul hideg vi­lág mindezt nem tűri. Argentin drá­ma a kamaszkor legfájdalmasabb pillanatairól.

Next