Magyar Nemzet, 2007. december (70. évfolyam, 327-354. szám)

2007-12-19 / 345. szám

Magyar • Belföld2007. december 19., szerda Új tévészékház 115 milliárdért Egyelőre csak ígéretek hang­zanak el arról, hogy a Magyar Televízió új székházának épí­tését meghatározó szerződé­sek nyilvánosságra kerülnek majd, de mind ez idáig a tévét felügyelő, kormánypárti több­ségű kuratóriumi elnökség nem törte magát össze, hogy ez megvalósuljon. Az ellenzéki delegáltak tegnap - nem elő­ször - azt követelték, hogy a testület tegye közzé a doku­mentumot. Erre egyébként az Állami Számvevőszék is fel­szólította a testületet. ..Bodacz Balázs______________ A­z új tévészékház építésének körülményeit rögzítő szerző­dés takargatása a korábbi magya­rázatok szerint azért szükséges, mert azok üzleti titkokat és szemé­lyes adatokat tartalmaznak. Az Ál­lami Számvevőszék azonban nem volt ilyen szégyenlős, friss elem­zésében ugyanis közzétette a do­kumentumból kikövetkeztethető egyik leglényegesebb elemet, neve­zetesen azt, hogy mennyibe fog ez kerülni az államnak: az új gyártó­bázisért negyven évre vetítve 115 milliárdot kell leszurkolnia a köz­tévének. Mindezt úgy, hogy az épü­let - egyelőre - nem is lesz az MTV tulajdona. A székházat ugyanis a kormányerőkhöz ezer szállal kötő­dő Wallis-csoport építi meg, és ad­ja majd bérbe a televíziónak. Az MTV-közalapítvány kura­tóriumi elnökségének ellenzéki tagjai (Szabó László, Szabó Tibor, Ugron Gáspár és Balogh László) ezért tegnap ismét, immáron sokadjára azt kezdeményezték, hogy a testület hozza nyilvános­ságra a székházszerződést. Mint azt elmondták, a kurató­rium elnökségének nem egy ülé­sén felvetették már a kérdést, ér­demben azonban nem történt semmi.­­ A szerződési konstruk­ció a mai napig titkos, a kurató­rium és annak elnöksége többször napirendre erőszakolt kérésünk ellenére sem hozta a dokumentu­mot nyilvánosságra, mint aho­gyan az MTV vezetősége sem­­ fa­kadt ki Szabó László. Az Állami Számvevőszék azon­ban nem csupán a szerződés egy igen lényeges elemét, vagyis a köz­­intézményre háruló költségeket állapította meg, hanem egyértel­mű ajánlást is tett: „A szerződése­ket, a gazdasági tevékenységről szóló mindenféle dokumentumát a közalapítványnak is és a Magyar Televízió Zrt.-nek is teljes egészé­ben nyilvánosságra kell hoznia.” Czeglédi László, a kuratórium elnökségének szocialisták által je­lölt vezetője tegnap elismételte: ők - mármint a kormánypárti kura­tóriumi delegáltak - is a közzété­tel mellett vannak, ám kivennének ebből bizonyos személyi adatokat, üzleti titkokat. . Publicisztika a 6. oldalon Hamarosan elkelnek a postaingatlanok 11 Pit.hál. Tamás______________ L­ezárult a napokban az a pályá­zat, amelyet a Magyar Posta Zrt. írt ki a főváros XIV. kerületé­ben lévő, 9300 négyzetméteres, Szugló utcai irodaházának értékesí­tésére - tájékoztatta lapunkat Tomecskó Tamás. A posta szóvivője elmondta: a tenderre két ajánlat ér­kezett, de hogy melyiket hirdették ki győztesnek (ha egyáltalán érvé­nyesnek találták - a szerk.), arról csak január 5-én tájékoztatják a nyilvánosságot, amikor elvileg az adásvételi szerződést aláírják. A Szugló utcai irodaháza mellett a posta a XII. kerületi, Krisztina kör­úton lévő impozáns székházát is el­adja, amelyre november 15-én írtak ki nyílt eljárást. Az 1926-ban, Sándy Gyula tervei alapján épült, 18 628 négyzetméteres ingatlan megvásárlására január 15-ig lehet pályázni. Korábban nagy port vert fel az a hír, hogy a posta az értéke­sített ingatlanokból az Árpád híd pesti hídfőjénél lévő, úgynevezett Gateway Business Centerbe költöz­teti át munkatársait. A modern iro­daházat 2017. december 31-ig vette bérbe a posta az Ablon-csoporthoz tartozó Globál Immo Kft-től, havi 400 ezer euróért. A beköltözés no­vemberben kezdődött meg, és jövő márciusig tart. Tomecskó Tamás lapunknak elmondta: évek óta foglalkoztak az­zal, hogy a főváros több pontján el­szórtan működő egységeiket egyet­len korszerű irodaházba telepítsék át, amellyel szerinte jelentős össze­get takaríthatnak meg. Arra a kér­désünkre, mekkora bevételt remél­nek a Szugló utcai és a Krisztina körúti székház eladásából, a szóvi­vő kitérő választ adott, mondván: „nem szeretne ennyire előresiet­ni”. Tomecskó azt állította, hogy az ingatlanok korszerűsítése sokba került volna, ráadásul a Krisztina körúti épület fővárosi védettséget élvez, így felújítása nehézségekbe ütközik. Határnyitás kifogásokkal is Tolcsvai L. LAszl.______________ N­ em lesz személy- és teher­gépkocsi-forgalom Sátoralja­újhely Rákóczi utcájának vége és Szlovákújhely (Slovenski Nové Mesto) között december 21-től, a gyalogos és kerékpáros közlekedés előtt azonban megnyitják a kisha­­tárt - tájékoztatta lapunkat Dankó Dénes, Sátoraljaújhely alpolgár­mestere. A tárgyalások nem hoz­ták meg a magyar fél által várt eredményt, a szlovákok állítólag Slovenski Nové Mesto nyugalmát féltik. - Szlovákújhely önkor­mányzata ellenezte a magyar ja­vaslatot - fogalmazott Dankó Dé­nes, hozzátéve: Jan Kálink, a szomszéd város polgármestere ki­tartott eredeti álláspontja mellett, mindazonáltal nem ellenezte a gyalogos és kerékpáros forgalom szabadságát. Az alpolgármester felhívta a figyelmet: a magyar ol­dali Rákóczi utca vége ugyan Szlovákújhely kezdete, ugyanak­kor a kishatárátkelőtő­l két kilomé­terre fekszik a nagy, ahol naponta több ezer kamion közlekedik. Jan Kalinic érvei szerint Szlovákújhely belvárosába torkollna a kishatár autóforgalma, ezáltal káosz alakul­na ki a belterületi közlekedésben. Diploma a szcientológusoktól? A Budapesti Gazdasági Főiskola összefonódása egy WISE-céggel Az, hogy a legnagyobb állami főiskolával frigyre léphetett egy szcientológus cég diplomás képzés céljából, ráirányítja a figyel­met a szektakutatók azon állítására, hogy az egész oktatási rendszerben jelen van a nemzetbiztonsági kockázatot hordozó vallásszervezet. i­ Joó István_____________________ E­lsőként a Hír TV tudatta a múlt hét végén: szcientológus érintettségű cég kapott lehetőséget arra, hogy a Budapesti Gazdasági Főiskolával (BGF) együttműködve államilag elismert felsőfokú má­soddiplomás menedzserképzést folytasson. A hír jelentőségét fo­kozta, hogy a közelmúltban Hiller István kultuszminiszter a sajtóle­leplezések hatására arról intézke­dett, hogy egy szcientológus mód­szereket alkalmazó pedagógus-to­vábbképző vállalkozás lekerüljön a szakképzési jegyzékről. Ami a húszezres hallgatói létszámú Bu­dapesti Gazdasági Főiskola botrá­nyos ügyét illeti: a nyilatkozattól mind a főiskola vezetése, mind az adott kft. elzárkózott. Utóbbi azon­ban annyit jelzett: nincs köze a szcientológiához. Lapunk megtudta, nevetséges a Comline Budapest Kft. - Oktató és Tanácsadó Iroda ama védeke­zése, hogy nem volnának kapcso­latban a - hivatalos vélemények szerint nemzetbiztonsági kocká­zatot jelentő - szcientológiával. A kft. ugyanis nyíltan vállalja hon­lapján, hogy tagja a WISE nemzet­közi cégcsoportnak, amely a mé­regtelenítő kúrák ürügyén is híve­ket toborozó, hazugságvizsgálót alkalmazó és forgalmazó szciento­­lógia egyháznak elkötelezett cége­ket fogja egybe. Emellett a cég tu­lajdonosa, Pető Éva, a gyógyszer­ipar-ellenes Lenkei Gábor neje sa­ját honlapot is működtet, amelyen ez olvasható: „Szcientológus va­gyok, aki támogatja a vallási tole­ranciát.” Az üzletasszony szere­pelteti kedvenc idézetét is, amely Ron Hubbardtól, a szcientológia alapítójától származik.­­ Nem azért vizsgálódunk, mert valamely vallásszervezethez közel álló cég összefonódott egy felsőoktatási intézménnyel - mondta lapunknak Bakonyi Lász­ló, az Oktatási és Kulturális Mi­nisztérium Oktatási Hivatalának elnöke. Rámutatott: azért kértek be adatokat, szerződési dokumen­tumokat a Budapesti Gazdasági Főiskolától, mert egy kft. együtt­működhet ugyan felsőoktatási in­tézménnyel kutatási, szakmai gya­korlati, helyszín-biztosítási, admi­nisztrációs téren, de az együttmű­ködés felsőfokú képzésre nem irá­nyulhat. Leszögezte a hivatal elnö­ke: az oktatási intézményeknek kötelességük bejelenteni bármifaj­ta együttműködést, a hivatalnak mégsem volt tudomása a BGF és a Comline kooperációjáról. A doku­mentumok még nem érkeztek be a hivatalba.­­ Az egész oktatási rendszerben benne vannak és benne lehetnek a szcientológusok, mivel 2001-ben a szocialisták meghátrálása miatt el­maradt az egyházi törvény felül­vizsgálata - reagált lapunknak Lugosi Győző történész, az új vallá­si közösségek kutatója. Lugosi, aki a TIT Kossuth Klub igazgatója is, felidézte: az egyházakról szóló új jogszabály a bejegyzések feltételéül szabta volna, hogy a vallásszerve­zetek hitelveiket maradéktalanul nyilvánossá tegyék, amivel elkerül­hető, hogy totális hatalom meg­szerzésére irányuló szándék, em­berek kizsákmányolása, méltósá­gának megsértése kapjon hátsze­let. A kutatónak meggyőződése, a szcientológusok éppúgy fellelhetők az oktatási tárca belső kommuni­kációs hálózatában, mint például az Informatikai és Számítástechni­kai Tanárok Egyesületében. Miért a legjobb iskolát adnák el?­ ­ Gabay Dorka M­egtartotta demonstrációját a XI. kerületi Farkasréti Álta­lános Iskola szülői munkaközössé­ge annak érdekében, hogy az ne ke­rülhessen alapítványi kézbe. A tün­tetésen és az azt követő egyeztető tanácskozáson részt vett Sass Szi­lárd, a Fidesz helyi képviselője is. Az előzetes ígéretek fényében vár­ták Molnár Gyula MSZP-s polgár­­mestert is, aki helyett Bács Márton (MSZP), az előterjesztés készítője ment el. Az alpolgármester érkezé­sekor az ott lévőknek annyit mon­dott: nincs helyzet. Az iskola taná­raival tartott hosszas megbeszélés szünetében úgy nyilatkozott, hogy az iskola sorsa még nincs eldöntve, viszont a mai testületi ülésen nem lesz végső szavazás Hozzátette: még ha a pasaréti gimnázium alapítványa bérbe kapja is az épü­letet, akkor sem sérülnek a környé­ken élők érdekei, és havi húszezer forintot véleménye szerint jelenleg is költenek a szülők a gyermekekre. Arra a szülői kérdésre, hogy hány aláírás összegyűjtése után veszik fontolóra a tervezet visszavonását, Bács azt válaszolta: a soknál is van több. Hegedűs Dóra, az szülői munkaközösség tagja nehezmé­nyezte, hogy továbbra sem tudni, miért pont a környék legnívósabb, százszázalékos kihasználtsággal működő intézményét akarják ala­pítványi kézbe adni, szemben a másik két általános iskolával, ame­lyek állapota rossz, kihasználtsá­guk alig hatvan százalék. Mint ismeretes, a XI. kerületi Farkasréti Általános Iskolát a helyi MSZP-SZDSZ-többségű önkor­mányzat tartós bérbe adná egy ala­pítványnak ötven évre. Az alapít­vány kétszázezer forintos évi tandíj fejében nevelné a 2008 szeptembe­rétől beiratkozó gyerekeket. Saját uszodája is van a népszerű budai intézménynek . FOTÓ: MÁTÉ PÉTER Törvénytelen adatgyűjtés a diákokról Jogellenesen gyűjti a művészeti iskolák tanulóinak és pedagógu­sainak személyes adatait az oktatási tárca által létrehozott ellen­őrző bizottság - állapította meg Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos lapunkhoz került állásfoglalásában. Az ellenzéki politi­kusok szerint alkotmányellenes, hogy az ellenőrzésen meg nem felelő iskoláktól úgy vonják meg az állami támogatás felét, hogy a döntés ellen nincs lehetőség jogorvoslatra. Farkas Melinda_______________ P éterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint a törvény nem biztosít jogot az állami támogatás igénybevételének jogosságát el­lenőrző, úgynevezett minősítő bi­zottságnak arra, hogy bekérje a pedagógusok személyes adatait, illetve a végzettségüket igazoló dokumentumokat. A lapunk bir­tokába került ombudsmani állás­­foglalásból kiderül: erre csupán akkor lenne lehetőség, ha tanárok írásbeli beleegyező nyilatkozatu­kat adnák az adatgyűjtéshez. Pé­terfalvi különösen jogszerűtlen­nek és az ellenőrzés szempontjá­ból teljesen feleslegesnek találta, hogy a minősítő bizottság az is­kolák tanulóinak személyes ada­tait is begyűjti. Az oktatási tárca bizottságá­nak eljárását Hoffmann Rózsa, az ■Országgyűlés oktatási és tudomá­nyos bizottság ellenőrzési albi­zottságának kereszténydemokra­ta elnöke és Zsigó Róbert, a testü­let fideszes tagja támadta meg az adatvédelmi biztosnál. Az ellen­zéki politikusok szerint az adat­gyűjtés mellett jogellenes az is, hogy a minősítési eljárás szabá­lyait az előírt kormányrendelet helyett alacsonyabb fokú jogsza­bályba, csupán miniszteri rende­letbe foglalták. Leszögezik: alkot­mányos aggályokat vet fel, hogy az iskolák minősítése hatósági határozat meghozatala nélkül tör­ténik, így a minősítésen megbu­kott intézményektől úgy vonják meg az állami támogatás ötven százalékát, hogy a döntés ellen nincs lehetőség jogorvoslatra. A Fidesz és a KDNP az om­budsmani állásfoglalás birtoká­ban felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul szüntesse meg a törvénysértő adatgyűjtést, és semmisítse meg az így létrehozott adatbázist. Mindemellett állítsák le az alkotmánysértő minősítési eljárást, és fizessék ki a jogtalanul megvont támogatást az érintett iskoláknak. Az oktatási tárca még Magyar Bálint minisztersége idején, 2005 végén döntött arról, hogy minősí­tő bizottságokat állít fel a művé­szeti iskolák működésének ellen­őrzésére, mert a tárca szerint több intézmény jogellenesen veszi fel a kiemelt támogatást. Azoktól az is­koláktól, amelyek nem felelnek meg a minősítő bizottság követel­ményeinek, megvonják az állami normatíva ötven százalékát. Az oktatási bizottság decem­ber elején elfogadta Tatai Tóth András szocialista képviselő in­dítványát, amely a következő tan­évtől még differenciáltabbá teszi a művészeti iskolák támogatását. Ennek értelmében a bizottság ál­tal jogellenesen működő iskolák­tól teljes egészében megvonják a támogatást, a törvényesen műkö­dő, de nem minősített intézmé­nyektől a pénz felét veszik el. A kormány támogatta az indítványt, de a bizottság ülésén az oktatási tárca illetékese alkotmányos ag­gályainak adott hangot.

Next