Magyar Nemzet, 2007. december (70. évfolyam, 327-354. szám)
2007-12-19 / 345. szám
Magyar • Belföld2007. december 19., szerda Új tévészékház 115 milliárdért Egyelőre csak ígéretek hangzanak el arról, hogy a Magyar Televízió új székházának építését meghatározó szerződések nyilvánosságra kerülnek majd, de mind ez idáig a tévét felügyelő, kormánypárti többségű kuratóriumi elnökség nem törte magát össze, hogy ez megvalósuljon. Az ellenzéki delegáltak tegnap - nem először - azt követelték, hogy a testület tegye közzé a dokumentumot. Erre egyébként az Állami Számvevőszék is felszólította a testületet. ..Bodacz Balázs______________ Az új tévészékház építésének körülményeit rögzítő szerződés takargatása a korábbi magyarázatok szerint azért szükséges, mert azok üzleti titkokat és személyes adatokat tartalmaznak. Az Állami Számvevőszék azonban nem volt ilyen szégyenlős, friss elemzésében ugyanis közzétette a dokumentumból kikövetkeztethető egyik leglényegesebb elemet, nevezetesen azt, hogy mennyibe fog ez kerülni az államnak: az új gyártóbázisért negyven évre vetítve 115 milliárdot kell leszurkolnia a köztévének. Mindezt úgy, hogy az épület - egyelőre - nem is lesz az MTV tulajdona. A székházat ugyanis a kormányerőkhöz ezer szállal kötődő Wallis-csoport építi meg, és adja majd bérbe a televíziónak. Az MTV-közalapítvány kuratóriumi elnökségének ellenzéki tagjai (Szabó László, Szabó Tibor, Ugron Gáspár és Balogh László) ezért tegnap ismét, immáron sokadjára azt kezdeményezték, hogy a testület hozza nyilvánosságra a székházszerződést. Mint azt elmondták, a kuratórium elnökségének nem egy ülésén felvetették már a kérdést, érdemben azonban nem történt semmi. A szerződési konstrukció a mai napig titkos, a kuratórium és annak elnöksége többször napirendre erőszakolt kérésünk ellenére sem hozta a dokumentumot nyilvánosságra, mint ahogyan az MTV vezetősége sem fakadt ki Szabó László. Az Állami Számvevőszék azonban nem csupán a szerződés egy igen lényeges elemét, vagyis a közintézményre háruló költségeket állapította meg, hanem egyértelmű ajánlást is tett: „A szerződéseket, a gazdasági tevékenységről szóló mindenféle dokumentumát a közalapítványnak is és a Magyar Televízió Zrt.-nek is teljes egészében nyilvánosságra kell hoznia.” Czeglédi László, a kuratórium elnökségének szocialisták által jelölt vezetője tegnap elismételte: ők - mármint a kormánypárti kuratóriumi delegáltak - is a közzététel mellett vannak, ám kivennének ebből bizonyos személyi adatokat, üzleti titkokat. . Publicisztika a 6. oldalon Hamarosan elkelnek a postaingatlanok 11 Pit.hál. Tamás______________ Lezárult a napokban az a pályázat, amelyet a Magyar Posta Zrt. írt ki a főváros XIV. kerületében lévő, 9300 négyzetméteres, Szugló utcai irodaházának értékesítésére - tájékoztatta lapunkat Tomecskó Tamás. A posta szóvivője elmondta: a tenderre két ajánlat érkezett, de hogy melyiket hirdették ki győztesnek (ha egyáltalán érvényesnek találták - a szerk.), arról csak január 5-én tájékoztatják a nyilvánosságot, amikor elvileg az adásvételi szerződést aláírják. A Szugló utcai irodaháza mellett a posta a XII. kerületi, Krisztina körúton lévő impozáns székházát is eladja, amelyre november 15-én írtak ki nyílt eljárást. Az 1926-ban, Sándy Gyula tervei alapján épült, 18 628 négyzetméteres ingatlan megvásárlására január 15-ig lehet pályázni. Korábban nagy port vert fel az a hír, hogy a posta az értékesített ingatlanokból az Árpád híd pesti hídfőjénél lévő, úgynevezett Gateway Business Centerbe költözteti át munkatársait. A modern irodaházat 2017. december 31-ig vette bérbe a posta az Ablon-csoporthoz tartozó Globál Immo Kft-től, havi 400 ezer euróért. A beköltözés novemberben kezdődött meg, és jövő márciusig tart. Tomecskó Tamás lapunknak elmondta: évek óta foglalkoztak azzal, hogy a főváros több pontján elszórtan működő egységeiket egyetlen korszerű irodaházba telepítsék át, amellyel szerinte jelentős összeget takaríthatnak meg. Arra a kérdésünkre, mekkora bevételt remélnek a Szugló utcai és a Krisztina körúti székház eladásából, a szóvivő kitérő választ adott, mondván: „nem szeretne ennyire előresietni”. Tomecskó azt állította, hogy az ingatlanok korszerűsítése sokba került volna, ráadásul a Krisztina körúti épület fővárosi védettséget élvez, így felújítása nehézségekbe ütközik. Határnyitás kifogásokkal is Tolcsvai L. LAszl.______________ N em lesz személy- és tehergépkocsi-forgalom Sátoraljaújhely Rákóczi utcájának vége és Szlovákújhely (Slovenski Nové Mesto) között december 21-től, a gyalogos és kerékpáros közlekedés előtt azonban megnyitják a kishatárt - tájékoztatta lapunkat Dankó Dénes, Sátoraljaújhely alpolgármestere. A tárgyalások nem hozták meg a magyar fél által várt eredményt, a szlovákok állítólag Slovenski Nové Mesto nyugalmát féltik. - Szlovákújhely önkormányzata ellenezte a magyar javaslatot - fogalmazott Dankó Dénes, hozzátéve: Jan Kálink, a szomszéd város polgármestere kitartott eredeti álláspontja mellett, mindazonáltal nem ellenezte a gyalogos és kerékpáros forgalom szabadságát. Az alpolgármester felhívta a figyelmet: a magyar oldali Rákóczi utca vége ugyan Szlovákújhely kezdete, ugyanakkor a kishatárátkelőtől két kilométerre fekszik a nagy, ahol naponta több ezer kamion közlekedik. Jan Kalinic érvei szerint Szlovákújhely belvárosába torkollna a kishatár autóforgalma, ezáltal káosz alakulna ki a belterületi közlekedésben. Diploma a szcientológusoktól? A Budapesti Gazdasági Főiskola összefonódása egy WISE-céggel Az, hogy a legnagyobb állami főiskolával frigyre léphetett egy szcientológus cég diplomás képzés céljából, ráirányítja a figyelmet a szektakutatók azon állítására, hogy az egész oktatási rendszerben jelen van a nemzetbiztonsági kockázatot hordozó vallásszervezet. i Joó István_____________________ Elsőként a Hír TV tudatta a múlt hét végén: szcientológus érintettségű cég kapott lehetőséget arra, hogy a Budapesti Gazdasági Főiskolával (BGF) együttműködve államilag elismert felsőfokú másoddiplomás menedzserképzést folytasson. A hír jelentőségét fokozta, hogy a közelmúltban Hiller István kultuszminiszter a sajtóleleplezések hatására arról intézkedett, hogy egy szcientológus módszereket alkalmazó pedagógus-továbbképző vállalkozás lekerüljön a szakképzési jegyzékről. Ami a húszezres hallgatói létszámú Budapesti Gazdasági Főiskola botrányos ügyét illeti: a nyilatkozattól mind a főiskola vezetése, mind az adott kft. elzárkózott. Utóbbi azonban annyit jelzett: nincs köze a szcientológiához. Lapunk megtudta, nevetséges a Comline Budapest Kft. - Oktató és Tanácsadó Iroda ama védekezése, hogy nem volnának kapcsolatban a - hivatalos vélemények szerint nemzetbiztonsági kockázatot jelentő - szcientológiával. A kft. ugyanis nyíltan vállalja honlapján, hogy tagja a WISE nemzetközi cégcsoportnak, amely a méregtelenítő kúrák ürügyén is híveket toborozó, hazugságvizsgálót alkalmazó és forgalmazó szcientológia egyháznak elkötelezett cégeket fogja egybe. Emellett a cég tulajdonosa, Pető Éva, a gyógyszeripar-ellenes Lenkei Gábor neje saját honlapot is működtet, amelyen ez olvasható: „Szcientológus vagyok, aki támogatja a vallási toleranciát.” Az üzletasszony szerepelteti kedvenc idézetét is, amely Ron Hubbardtól, a szcientológia alapítójától származik. Nem azért vizsgálódunk, mert valamely vallásszervezethez közel álló cég összefonódott egy felsőoktatási intézménnyel - mondta lapunknak Bakonyi László, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Oktatási Hivatalának elnöke. Rámutatott: azért kértek be adatokat, szerződési dokumentumokat a Budapesti Gazdasági Főiskolától, mert egy kft. együttműködhet ugyan felsőoktatási intézménnyel kutatási, szakmai gyakorlati, helyszín-biztosítási, adminisztrációs téren, de az együttműködés felsőfokú képzésre nem irányulhat. Leszögezte a hivatal elnöke: az oktatási intézményeknek kötelességük bejelenteni bármifajta együttműködést, a hivatalnak mégsem volt tudomása a BGF és a Comline kooperációjáról. A dokumentumok még nem érkeztek be a hivatalba. Az egész oktatási rendszerben benne vannak és benne lehetnek a szcientológusok, mivel 2001-ben a szocialisták meghátrálása miatt elmaradt az egyházi törvény felülvizsgálata - reagált lapunknak Lugosi Győző történész, az új vallási közösségek kutatója. Lugosi, aki a TIT Kossuth Klub igazgatója is, felidézte: az egyházakról szóló új jogszabály a bejegyzések feltételéül szabta volna, hogy a vallásszervezetek hitelveiket maradéktalanul nyilvánossá tegyék, amivel elkerülhető, hogy totális hatalom megszerzésére irányuló szándék, emberek kizsákmányolása, méltóságának megsértése kapjon hátszelet. A kutatónak meggyőződése, a szcientológusok éppúgy fellelhetők az oktatási tárca belső kommunikációs hálózatában, mint például az Informatikai és Számítástechnikai Tanárok Egyesületében. Miért a legjobb iskolát adnák el? Gabay Dorka Megtartotta demonstrációját a XI. kerületi Farkasréti Általános Iskola szülői munkaközössége annak érdekében, hogy az ne kerülhessen alapítványi kézbe. A tüntetésen és az azt követő egyeztető tanácskozáson részt vett Sass Szilárd, a Fidesz helyi képviselője is. Az előzetes ígéretek fényében várták Molnár Gyula MSZP-s polgármestert is, aki helyett Bács Márton (MSZP), az előterjesztés készítője ment el. Az alpolgármester érkezésekor az ott lévőknek annyit mondott: nincs helyzet. Az iskola tanáraival tartott hosszas megbeszélés szünetében úgy nyilatkozott, hogy az iskola sorsa még nincs eldöntve, viszont a mai testületi ülésen nem lesz végső szavazás Hozzátette: még ha a pasaréti gimnázium alapítványa bérbe kapja is az épületet, akkor sem sérülnek a környéken élők érdekei, és havi húszezer forintot véleménye szerint jelenleg is költenek a szülők a gyermekekre. Arra a szülői kérdésre, hogy hány aláírás összegyűjtése után veszik fontolóra a tervezet visszavonását, Bács azt válaszolta: a soknál is van több. Hegedűs Dóra, az szülői munkaközösség tagja nehezményezte, hogy továbbra sem tudni, miért pont a környék legnívósabb, százszázalékos kihasználtsággal működő intézményét akarják alapítványi kézbe adni, szemben a másik két általános iskolával, amelyek állapota rossz, kihasználtságuk alig hatvan százalék. Mint ismeretes, a XI. kerületi Farkasréti Általános Iskolát a helyi MSZP-SZDSZ-többségű önkormányzat tartós bérbe adná egy alapítványnak ötven évre. Az alapítvány kétszázezer forintos évi tandíj fejében nevelné a 2008 szeptemberétől beiratkozó gyerekeket. Saját uszodája is van a népszerű budai intézménynek . FOTÓ: MÁTÉ PÉTER Törvénytelen adatgyűjtés a diákokról Jogellenesen gyűjti a művészeti iskolák tanulóinak és pedagógusainak személyes adatait az oktatási tárca által létrehozott ellenőrző bizottság - állapította meg Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos lapunkhoz került állásfoglalásában. Az ellenzéki politikusok szerint alkotmányellenes, hogy az ellenőrzésen meg nem felelő iskoláktól úgy vonják meg az állami támogatás felét, hogy a döntés ellen nincs lehetőség jogorvoslatra. Farkas Melinda_______________ P éterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint a törvény nem biztosít jogot az állami támogatás igénybevételének jogosságát ellenőrző, úgynevezett minősítő bizottságnak arra, hogy bekérje a pedagógusok személyes adatait, illetve a végzettségüket igazoló dokumentumokat. A lapunk birtokába került ombudsmani állásfoglalásból kiderül: erre csupán akkor lenne lehetőség, ha tanárok írásbeli beleegyező nyilatkozatukat adnák az adatgyűjtéshez. Péterfalvi különösen jogszerűtlennek és az ellenőrzés szempontjából teljesen feleslegesnek találta, hogy a minősítő bizottság az iskolák tanulóinak személyes adatait is begyűjti. Az oktatási tárca bizottságának eljárását Hoffmann Rózsa, az ■Országgyűlés oktatási és tudományos bizottság ellenőrzési albizottságának kereszténydemokrata elnöke és Zsigó Róbert, a testület fideszes tagja támadta meg az adatvédelmi biztosnál. Az ellenzéki politikusok szerint az adatgyűjtés mellett jogellenes az is, hogy a minősítési eljárás szabályait az előírt kormányrendelet helyett alacsonyabb fokú jogszabályba, csupán miniszteri rendeletbe foglalták. Leszögezik: alkotmányos aggályokat vet fel, hogy az iskolák minősítése hatósági határozat meghozatala nélkül történik, így a minősítésen megbukott intézményektől úgy vonják meg az állami támogatás ötven százalékát, hogy a döntés ellen nincs lehetőség jogorvoslatra. A Fidesz és a KDNP az ombudsmani állásfoglalás birtokában felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul szüntesse meg a törvénysértő adatgyűjtést, és semmisítse meg az így létrehozott adatbázist. Mindemellett állítsák le az alkotmánysértő minősítési eljárást, és fizessék ki a jogtalanul megvont támogatást az érintett iskoláknak. Az oktatási tárca még Magyar Bálint minisztersége idején, 2005 végén döntött arról, hogy minősítő bizottságokat állít fel a művészeti iskolák működésének ellenőrzésére, mert a tárca szerint több intézmény jogellenesen veszi fel a kiemelt támogatást. Azoktól az iskoláktól, amelyek nem felelnek meg a minősítő bizottság követelményeinek, megvonják az állami normatíva ötven százalékát. Az oktatási bizottság december elején elfogadta Tatai Tóth András szocialista képviselő indítványát, amely a következő tanévtől még differenciáltabbá teszi a művészeti iskolák támogatását. Ennek értelmében a bizottság által jogellenesen működő iskoláktól teljes egészében megvonják a támogatást, a törvényesen működő, de nem minősített intézményektől a pénz felét veszik el. A kormány támogatta az indítványt, de a bizottság ülésén az oktatási tárca illetékese alkotmányos aggályainak adott hangot.