Magyar Nemzet, 2008. március (71. évfolyam, 60-88. szám)

2008-03-01 / 60. szám

I Belföld 2008. március 1., szombat Ideiglenes MTV-elnök? A szocialisták érdekeltek lehetnek abban, hogy ne szülessen végleges döntés öve keddig van elnöke a Ma­gyar Televíziónak, ugyanis a nemrégiben lezajlott kuratóriumi eljárás a tévéelnökjelölt megneve­zéséig sem jutott el. Az új hivatali eljárás egészen nyárig elhúzódhat. Addig azonban valakinek vezetnie kell a televíziót. Erre elvi lehetőség van is: a jelenlegi tévévezető, Rudi Zoltán alelnöke irányíthatná az in­tézményt mintegy ügyvezetőként. Csakhogy alelnök nincs, hiszen Si­mon András két évvel ezelőtti tá­vozása óta Rudi senkit nem neve­zett meg erre a posztra. Erre - a maival együtt - három munkanapja még maradt Rudi Zoltánnak, de ettől függetlenül a tévékuratórium politikai delegál­takból álló elnöksége is szerepet kaphat még az ügyben. Az alel­­nök-kinevezés ugyan Rudi Zoltán, illetve a mindenkori tévéelnök jo­ga, de abba a kuratóriumi elnök­ség is beleszólhat. Igaz, erre csak indirekt módon van lehetősége. A testület ugyanis kétharmados többséggel megtilthatja, hogy Ru­di Zoltán kinevezze alelnökjelölt­jét. A jelenlegi elnök tehát nem té­továzhat sokáig, ha netán az utol­só pillanatban állna elő az a hely­zet, hogy a kuratóriumi elnökség nem fogadja el az alelnökjelöltet, Rudinak már nem marad ideje új javaslatot tenni, így tulajdonkép­pen vezető nélkül maradhat az in­tézmény. A Magyar Televízió egyik munkatársától származó értesü­lésünk szerint leginkább Nagy Attila nevét rebesgetik mint Rudi ideiglenes és korlátozott jogkörű utódját. Ha a még hivatalban lé­vő tévéelnök valóban az intéz­mény gazdasági igazgatóját jelöl­né, az - úgy tudjuk - teljes mér­tékben megfelelne a médiumot felügyelő kuratórium szocialista tagjainak, elsősorban pedig Czeglédi László kuratóriumi el­nöknek. Ez viszont érdekes helyzetet te­remthet: ha akárcsak korlátozott jogkörrel, de egy szocialistáknak megfelelő ember kerülne a köz­­szolgálati televízió élére, úgy a kormánypárti delegáltaknak talán érdekükben sem állna egy új elnök megválasztása. Mf.gyf.ri DávidBodacz Bal­ázs__________________ | Rudi Zoltán jelenlegi tévéelnök nem tétovázhat sokáig Pálffy István kényszerszabadságon Bodacz K­omoly átrendeződések zajla­nak a közszolgálati televízió­ban, a hatalmi harcok egyre vilá­gosabban megmutatkoznak. A legfrissebb ügy Pálffy István „ön­kéntes” szabadságra vonulása, ami valójában egy köztes megol­dás volt arra, hogy ne bocsássák el. Kert Attila, az MTV hírigazgatója volt az, aki „megmentette” Pálffy Istvánt - értesültünk tévés forrá­sokból. A megmentés persze nem lett teljes: Rudi Zoltán tévéelnökön óriási volt a nyomás, hogy rúgja ki Pálffyt. Ezt Rudi nem akarta meg­tenni, lévén ő maga hívta át koráb­ban a TV2-től, ahol már évek óta szoros munkakapcsolat fűzte őket egymáshoz. Viszont a szocialista tévékuratóriumi delegáltak, vala­mint maga a pártközpont is régóta érezte a kést Pálffy ellen. A híradós a Magyar Rádió Va­sárnapi Újságjának egy régebbi adásában például arról beszélt, hogy „veszélyben az én hazám”. Arról is elmélkedett - ez még a 2006-os választások előtt volt -, hogy be fogják zárni az iskolákat, fel fogják szedni a síneket. Az vég­képp felbőszítette az MSZP-t, hogy régi szekértolóik, így Orosz József, Aczél Endre és Bánó András is lapátra került az utóbbi hetek­ben, ezért a baloldal benyújtotta a csereigényét, Pálffy fejét követel­ték. A műsorvezetőért viszont megmozdult az egyébként nem túl erős belső lobbi, és Kert Attila hír­igazgató annyit tudott kialkudni, hogy Pálffy elmenjen fél év „pihe­nőre”, ameddig megnyugszanak a kedélyek, esetleg elnöke lesz a te­levíziónak. Ami pedig még felkorbácsolta azokat a bizonyos kedélyeket: Pálffy István nemrégiben interjút adott a Heti Válasznak, amelyben élesen kritizálta a jelenlegi közál­lapotokat is. Nem mellesleg azt is elmondta, hogy a híradóban sze­replő információknak jó, ha a fele igaz. Ezt azzal indokolta, hogy a híradóban egy adott kérdést ille­tően megszólal mindkét oldal, és ezek közül az egyik ideális esetben igazat mond. A tévé belső vizsgá­latot folytatott le annak megálla­pítására, hogy a Pálffy által el­mondottak összeegyeztethetők-e a szerződésével, illetve a tévé ér­dekeivel. Ennek a vizsgálatnak lett az eredménye az a szándék, hogy „Pálffytól meg kell szabadulni”. Ezt a véleményt legerőszakosab­ban - úgy tudjuk - László Péter, a kommunikációs osztály vezetője képviselte, aki többek szerint igen nagy befolyással bír Rudi Zoltánra is, Pálffyt pedig már régóta szíve­sen látná házon kívül. Kert Attila érdeklődésünkre csak annyit válaszolt, hogy Pálffy István maga kért szabadságot. Morvai Krisztina: Kinyílnak a szemek P­szichológiai-szociológiai ku­tatássorozat témája lehet az utókor számára, hogy választ ta­láljon mai abszurditásainkra. Pél­dául arra, miként fordulhat elő, hogy magukat liberálisnak valló emberek, értelmiségiek azonosul­nak olyan őrületekkel, mint hogy a rendőrök helyesen teszik, ha embertársaikat jól összeverik - mindezt Morvai Krisztina egyete­mi docens mondja abban az inter­júkötetben, amely nemrégiben je­lent meg a Kairosz Kiadó gondo­zásában. A véres kormányzati­rendőri zavargások után létrejött Civil Jogász Bizottság volt alapító társelnökének tudományos prog­nózisával természetesen egyet kell értsünk. Szomorúan konstatálhat­juk nap mint nap, hogy a hatalom­hoz való, lihegő buzgalmú törlesz­­kedés varázsa nem kopott meg a Kádár-rendszer óta a magát vala­mi nosztalgikus okból még min­dig liberálisként, netán baloldali­ként meghatározó érdekcsopor­tokban. A nemzetközi rangú, volt ENSZ emberi jogi bizottsági tag jogász­nő azonban túllép a szokásos pol­gári kesergésen, s nem fogadja el a rituális jobboldali kishitűséget. A posztkádárista hatalom és az álta­luk működtetett média számára azért is vált céltáblává, mivel fel­rúgta a játékszabályokat. Szigorú nemzetközi emberi jogi érvrend­szerrel lép fel egy olyan ébredő re­zsim ellen, amely hagyományosan hisztérikusan válaszol minden el­térő véleményre, alternatívára, s úgy fél a racionalitástól, mint ör­dög a szenteltvíztől. „Azt hiszem, hogy önök na­gyon megijedtek” - válaszol a gyűlölködő levelekre, e-mailekre Morvai Krisztina. A jelenlegi kor­mányzat fenyegetőzéseire szintén ez a jogásznő sarkos üzenete. S a jelek szerint nem is eredményte­len a küzdelem: mint mondja, a valódi baloldali értékrendű embe­reknek kezd kinyílni a szemük. Azt ugyanis megérzik a polgárok, hogy a diktatúrára törő kormány­fő és udvaroncai szemében min­denki ellenség, akit nem abból az opportunista anyagból gyúrtak, mint őket. A „magunkfajta” kité­tel tehát befogadó: mindenki ebbe a kategóriába tartozik, aki akár bal-, akár jobboldaliként nem hó­dol be a jogokból és a javakból ki­rekesztő esztelen és idejétmúlt pa­rancsuralmi rendszereknek. Morvai Krisztina rámutat: a brutális kormányzati provokációk 2006 őszén azt a célt szolgálták, hogy az emberek azt érezzék, amit Gyurcsány Ferenc sulykol: vagy ő, vagy a ribillió. A Magunkfajták cí­mű interjúkötetből a beszélgető­­társ Kovács Zsolt kérdései nyomán azonban kiderül: szűkül a szemé­lyiségi zavarokkal küzdő kor­mányfő kiszolgálói bázisa. Folya­matosan jön rá saját pártja és kör­nyezete, hogy a gyáva diktátorok, amikor fogy körülöttük a levegő, felmondják a barátságot, és nem díjazzák még fegyverhordozóik lo­jalitását sem. Morvai Krisztina Pontrendszerrel a szociális otthonba Zúgolódik a szakma az intézményeket sújtó szigorítások miatt • A gyakorlatban nem működnek az új szabályok Több mint nyolcezer idős ember várja országszerte, hogy be­kerülhessen egy szociális intézménybe, a tavaly év végén hirte­lenjében elfogadott törvénymódosítás értelmében azonban kedvező esetben is mindössze egyharmaduknak van erre reális esélye. Az új szabályok sem a finanszírozás tekintetében, sem a gyakorlatban nem működnek. Pit­árt Darinka________________ A­z önhibájukon kívül ellátásra szoruló időseket és a szociá­lis otthonokban dolgozókat lehe­tetleníti el a kormány tavaly év vé­gén, a két ünnep között elfogadott törvénymódosítása, amire alig két hete volt a szakmának, hogy a gyakorlatba ültesse, hogy január elsején életbe léphessen. A változások értelmében nem kerülhet szociális otthonba az, akinek a gondozási szükséglete nem éri el a négy órát, és „egyéb körülményeknek” - ahogy a sza­bályozás fogalmaz - nem felel meg. A jogosultság megállapításá­nak alapjául pontrendszert vezet­tek be, amely szerint ha valaki nem ér el negyvenegy pontot, nem juthat be az idősek otthonába. A gyakorlati tapasztalatok és a szak­mai vélemények tükrében a bent­lakásos és a nappali intézmények­ben is jelentős aggodalomra ad okot a kialakult helyzet. A felhá­borodásnak hangot is adnak, leg­utóbb Somogy megyében rendez­tek szakmai tanácskozást a várha­tó következményekről. Huszár László, az Arany Al­kony Kht. igazgatója az intézmé­nyükben ellátott 1500 idős ember sorsáért aggódik, amióta alkal­mazniuk kell az új rendelkezése­ket. - Ami a felkészülési időnket illeti, szilveszter éjszaka és január első napján készítettem a vezetői intézkedésekről szóló összefogla­lót - fogalmazott a vezető. - Egy fiktív beteg esetén kiszámítottuk, hogy a jogosultság miként teljesül. Huszár felsorolása szerint az az öreg férfi, aki táplálkozáskor, tisz­tálkodáskor és öltözködéskor se­gítségre szorul, bottal jár, pénzke­zelése bizonytalan, egyedül él, esetenként felügyeletre szorul, és nagyothalló (csak néhány szem­pontot említettünk), mindössze 39 pontot szerez a jogosultság megállapításának új kritériumai szerint, vagyis nem éri el a negy­venegy pontos határt, ami az idő­sek otthonába kerülés egyik felté­tele.­­ Január 1. óta 15 kérelmet to­vábbítottunk az Országos Rehabi­litációs és Szociális Szakértői Inté­zetnek (ORSZI), amelynek szak­­véleményt kell készítenie, hogy felvehetjük-e az igénylőt az ott­honba. A 15 kérelemből öt esetén hiánypótló felszólítást kaptunk a beadás után három-négy héttel, amely során olyan adatlapokat is kértek, amikre a jogszabály nem tesz utalást. Huszár László több esetet is el­mesélt, amelyek között volt olyan, hogy az igénylő idős ember vissza­lépett, mert a tömérdek vizsgálat elriasztotta attól, hogy bevonuljon egy otthonba, holott szüksége len­ne segítségre. Az Arany Alkony által benyúj­tott 15 kérelemből jelenleg 14 vár az ORSZI szakvéleményére, az in­tézmény pedig addig nem vehet fel egy rászorultat sem, amíg az meg nem érkezik. Lapunk a kialakult állapotok­kal kapcsolatban már egy héttel ezelőtt megkereste az ORSZI veze­tőjét, illetve a fenntartó Szociális és Munkaügyi Minisztérium ille­tékesét, azonban egyiküktől sem érkezett válasz a mai napig. A Magyar Református Szeretet­szolgálat irodavezetője, Czibere Károly felmérést ismertetett, amely az új szabályozás kapcsán vizsgálja a jelenleg szociális ott­honban lakókat. Eszerint a jelenleg idősek otthonában élők közül mindössze alig több mint a negye­dük lenne jogosult az ott-tartózko­­dásra, ha rájuk is alkalmaznák az új „rendszert”. A várólistákon sze­replőknek csak a huszonkilenc szá­zaléka kerülhet be az intézmények valamelyikébe, amely arány azt je­lenti, hogy az országosan várakozó 6000-7000 ember közül mindössze 1700-2000-nek van esélye, hogy el­látásban részesüljön.­­ Szakmailag az rendben van, hogy ápolási-gondozási rászorult­ság alapján ítélik meg a jogosult­ságot, de eddig tart az elvi egyetér­tés - fogalmazott Czibere. - A gondozási szükségletet azonban nem lehet óraszámban mérni. Ilyen horderejű változás a szociá­lis törvény 1993-as életbelépése óta nem volt, a jogosultságot ilyen mértékben nem korlátozták - hangsúlyozta. Soltész Miklós, az Országgyűlés ifjúsági, szociális és családügyi bi­zottságának alelnöke az intézmé­nyek finanszírozási hátterét aggá­lyosnak tartja, mivel szerinte az új szabályozás tovább rontott az intézmények fenntarthatóságán. - Az utóbbi három évben 25 szá­zalékot vontak el az intézmények­től, az infláció pedig fokozottan érezteti hatását a területen. Az ott­honokra a vizitdíj és a kórházi na­pidíj átvállalása pedig további ter­het ró - mondta a keresztényde­mokrata képviselő. - Aki nem éri el a napi négyórás gondozási szükségletet, az a törvény szerint házi segítségnyújtásban részesül­het. Ennek óradíja 352 forint, ami nonszensz! - hangsúlyozta, hoz­­zátéve nem lehet, hogy a szociális területen dolgozók is annyira ki­szolgáltatottakká váljanak, mint azok, akiket ápolnak. A tanácskozáson számos szo­ciális otthon vezetője adott hangot felháborodásának, senki nem akadt, aki egyetértett volna a meg­változtatott rendszerrel. Volt olyan igazgató, aki tehetetlenségé­ben többször ismételte: - Nem hagyhatjuk, hogy idáig süllyedjen az idősellátás. Az új szabályozás szerint a szociális otthonokba csak a négy órát meghaladó gondozási szükségletünk juthatnak be. ► 0- -10- -20- -30- -40- -50- -60- -70- -80- -90- -100 -A bentlakásos normatíva értékének változása 1990-hez képest, % ON O'* ON On On On On On On ON £ §; z Z 1 Ív ___ 1r ...m & V z r ___ jj ff ... is? mÍÉp í.jé/ \1 Lé 111 ü Z._ r 1 g

Next