Magyar Nemzet, 2008. március (71. évfolyam, 60-88. szám)
2008-03-01 / 60. szám
I Belföld 2008. március 1., szombat Ideiglenes MTV-elnök? A szocialisták érdekeltek lehetnek abban, hogy ne szülessen végleges döntés öve keddig van elnöke a Magyar Televíziónak, ugyanis a nemrégiben lezajlott kuratóriumi eljárás a tévéelnökjelölt megnevezéséig sem jutott el. Az új hivatali eljárás egészen nyárig elhúzódhat. Addig azonban valakinek vezetnie kell a televíziót. Erre elvi lehetőség van is: a jelenlegi tévévezető, Rudi Zoltán alelnöke irányíthatná az intézményt mintegy ügyvezetőként. Csakhogy alelnök nincs, hiszen Simon András két évvel ezelőtti távozása óta Rudi senkit nem nevezett meg erre a posztra. Erre - a maival együtt - három munkanapja még maradt Rudi Zoltánnak, de ettől függetlenül a tévékuratórium politikai delegáltakból álló elnöksége is szerepet kaphat még az ügyben. Az alelnök-kinevezés ugyan Rudi Zoltán, illetve a mindenkori tévéelnök joga, de abba a kuratóriumi elnökség is beleszólhat. Igaz, erre csak indirekt módon van lehetősége. A testület ugyanis kétharmados többséggel megtilthatja, hogy Rudi Zoltán kinevezze alelnökjelöltjét. A jelenlegi elnök tehát nem tétovázhat sokáig, ha netán az utolsó pillanatban állna elő az a helyzet, hogy a kuratóriumi elnökség nem fogadja el az alelnökjelöltet, Rudinak már nem marad ideje új javaslatot tenni, így tulajdonképpen vezető nélkül maradhat az intézmény. A Magyar Televízió egyik munkatársától származó értesülésünk szerint leginkább Nagy Attila nevét rebesgetik mint Rudi ideiglenes és korlátozott jogkörű utódját. Ha a még hivatalban lévő tévéelnök valóban az intézmény gazdasági igazgatóját jelölné, az - úgy tudjuk - teljes mértékben megfelelne a médiumot felügyelő kuratórium szocialista tagjainak, elsősorban pedig Czeglédi László kuratóriumi elnöknek. Ez viszont érdekes helyzetet teremthet: ha akárcsak korlátozott jogkörrel, de egy szocialistáknak megfelelő ember kerülne a közszolgálati televízió élére, úgy a kormánypárti delegáltaknak talán érdekükben sem állna egy új elnök megválasztása. Mf.gyf.ri DávidBodacz Balázs__________________ | Rudi Zoltán jelenlegi tévéelnök nem tétovázhat sokáig Pálffy István kényszerszabadságon Bodacz Komoly átrendeződések zajlanak a közszolgálati televízióban, a hatalmi harcok egyre világosabban megmutatkoznak. A legfrissebb ügy Pálffy István „önkéntes” szabadságra vonulása, ami valójában egy köztes megoldás volt arra, hogy ne bocsássák el. Kert Attila, az MTV hírigazgatója volt az, aki „megmentette” Pálffy Istvánt - értesültünk tévés forrásokból. A megmentés persze nem lett teljes: Rudi Zoltán tévéelnökön óriási volt a nyomás, hogy rúgja ki Pálffyt. Ezt Rudi nem akarta megtenni, lévén ő maga hívta át korábban a TV2-től, ahol már évek óta szoros munkakapcsolat fűzte őket egymáshoz. Viszont a szocialista tévékuratóriumi delegáltak, valamint maga a pártközpont is régóta érezte a kést Pálffy ellen. A híradós a Magyar Rádió Vasárnapi Újságjának egy régebbi adásában például arról beszélt, hogy „veszélyben az én hazám”. Arról is elmélkedett - ez még a 2006-os választások előtt volt -, hogy be fogják zárni az iskolákat, fel fogják szedni a síneket. Az végképp felbőszítette az MSZP-t, hogy régi szekértolóik, így Orosz József, Aczél Endre és Bánó András is lapátra került az utóbbi hetekben, ezért a baloldal benyújtotta a csereigényét, Pálffy fejét követelték. A műsorvezetőért viszont megmozdult az egyébként nem túl erős belső lobbi, és Kert Attila hírigazgató annyit tudott kialkudni, hogy Pálffy elmenjen fél év „pihenőre”, ameddig megnyugszanak a kedélyek, esetleg elnöke lesz a televíziónak. Ami pedig még felkorbácsolta azokat a bizonyos kedélyeket: Pálffy István nemrégiben interjút adott a Heti Válasznak, amelyben élesen kritizálta a jelenlegi közállapotokat is. Nem mellesleg azt is elmondta, hogy a híradóban szereplő információknak jó, ha a fele igaz. Ezt azzal indokolta, hogy a híradóban egy adott kérdést illetően megszólal mindkét oldal, és ezek közül az egyik ideális esetben igazat mond. A tévé belső vizsgálatot folytatott le annak megállapítására, hogy a Pálffy által elmondottak összeegyeztethetők-e a szerződésével, illetve a tévé érdekeivel. Ennek a vizsgálatnak lett az eredménye az a szándék, hogy „Pálffytól meg kell szabadulni”. Ezt a véleményt legerőszakosabban - úgy tudjuk - László Péter, a kommunikációs osztály vezetője képviselte, aki többek szerint igen nagy befolyással bír Rudi Zoltánra is, Pálffyt pedig már régóta szívesen látná házon kívül. Kert Attila érdeklődésünkre csak annyit válaszolt, hogy Pálffy István maga kért szabadságot. Morvai Krisztina: Kinyílnak a szemek Pszichológiai-szociológiai kutatássorozat témája lehet az utókor számára, hogy választ találjon mai abszurditásainkra. Például arra, miként fordulhat elő, hogy magukat liberálisnak valló emberek, értelmiségiek azonosulnak olyan őrületekkel, mint hogy a rendőrök helyesen teszik, ha embertársaikat jól összeverik - mindezt Morvai Krisztina egyetemi docens mondja abban az interjúkötetben, amely nemrégiben jelent meg a Kairosz Kiadó gondozásában. A véres kormányzatirendőri zavargások után létrejött Civil Jogász Bizottság volt alapító társelnökének tudományos prognózisával természetesen egyet kell értsünk. Szomorúan konstatálhatjuk nap mint nap, hogy a hatalomhoz való, lihegő buzgalmú törleszkedés varázsa nem kopott meg a Kádár-rendszer óta a magát valami nosztalgikus okból még mindig liberálisként, netán baloldaliként meghatározó érdekcsoportokban. A nemzetközi rangú, volt ENSZ emberi jogi bizottsági tag jogásznő azonban túllép a szokásos polgári kesergésen, s nem fogadja el a rituális jobboldali kishitűséget. A posztkádárista hatalom és az általuk működtetett média számára azért is vált céltáblává, mivel felrúgta a játékszabályokat. Szigorú nemzetközi emberi jogi érvrendszerrel lép fel egy olyan ébredő rezsim ellen, amely hagyományosan hisztérikusan válaszol minden eltérő véleményre, alternatívára, s úgy fél a racionalitástól, mint ördög a szenteltvíztől. „Azt hiszem, hogy önök nagyon megijedtek” - válaszol a gyűlölködő levelekre, e-mailekre Morvai Krisztina. A jelenlegi kormányzat fenyegetőzéseire szintén ez a jogásznő sarkos üzenete. S a jelek szerint nem is eredménytelen a küzdelem: mint mondja, a valódi baloldali értékrendű embereknek kezd kinyílni a szemük. Azt ugyanis megérzik a polgárok, hogy a diktatúrára törő kormányfő és udvaroncai szemében mindenki ellenség, akit nem abból az opportunista anyagból gyúrtak, mint őket. A „magunkfajta” kitétel tehát befogadó: mindenki ebbe a kategóriába tartozik, aki akár bal-, akár jobboldaliként nem hódol be a jogokból és a javakból kirekesztő esztelen és idejétmúlt parancsuralmi rendszereknek. Morvai Krisztina rámutat: a brutális kormányzati provokációk 2006 őszén azt a célt szolgálták, hogy az emberek azt érezzék, amit Gyurcsány Ferenc sulykol: vagy ő, vagy a ribillió. A Magunkfajták című interjúkötetből a beszélgetőtárs Kovács Zsolt kérdései nyomán azonban kiderül: szűkül a személyiségi zavarokkal küzdő kormányfő kiszolgálói bázisa. Folyamatosan jön rá saját pártja és környezete, hogy a gyáva diktátorok, amikor fogy körülöttük a levegő, felmondják a barátságot, és nem díjazzák még fegyverhordozóik lojalitását sem. Morvai Krisztina Pontrendszerrel a szociális otthonba Zúgolódik a szakma az intézményeket sújtó szigorítások miatt • A gyakorlatban nem működnek az új szabályok Több mint nyolcezer idős ember várja országszerte, hogy bekerülhessen egy szociális intézménybe, a tavaly év végén hirtelenjében elfogadott törvénymódosítás értelmében azonban kedvező esetben is mindössze egyharmaduknak van erre reális esélye. Az új szabályok sem a finanszírozás tekintetében, sem a gyakorlatban nem működnek. Pitárt Darinka________________ Az önhibájukon kívül ellátásra szoruló időseket és a szociális otthonokban dolgozókat lehetetleníti el a kormány tavaly év végén, a két ünnep között elfogadott törvénymódosítása, amire alig két hete volt a szakmának, hogy a gyakorlatba ültesse, hogy január elsején életbe léphessen. A változások értelmében nem kerülhet szociális otthonba az, akinek a gondozási szükséglete nem éri el a négy órát, és „egyéb körülményeknek” - ahogy a szabályozás fogalmaz - nem felel meg. A jogosultság megállapításának alapjául pontrendszert vezettek be, amely szerint ha valaki nem ér el negyvenegy pontot, nem juthat be az idősek otthonába. A gyakorlati tapasztalatok és a szakmai vélemények tükrében a bentlakásos és a nappali intézményekben is jelentős aggodalomra ad okot a kialakult helyzet. A felháborodásnak hangot is adnak, legutóbb Somogy megyében rendeztek szakmai tanácskozást a várható következményekről. Huszár László, az Arany Alkony Kht. igazgatója az intézményükben ellátott 1500 idős ember sorsáért aggódik, amióta alkalmazniuk kell az új rendelkezéseket. - Ami a felkészülési időnket illeti, szilveszter éjszaka és január első napján készítettem a vezetői intézkedésekről szóló összefoglalót - fogalmazott a vezető. - Egy fiktív beteg esetén kiszámítottuk, hogy a jogosultság miként teljesül. Huszár felsorolása szerint az az öreg férfi, aki táplálkozáskor, tisztálkodáskor és öltözködéskor segítségre szorul, bottal jár, pénzkezelése bizonytalan, egyedül él, esetenként felügyeletre szorul, és nagyothalló (csak néhány szempontot említettünk), mindössze 39 pontot szerez a jogosultság megállapításának új kritériumai szerint, vagyis nem éri el a negyvenegy pontos határt, ami az idősek otthonába kerülés egyik feltétele. Január 1. óta 15 kérelmet továbbítottunk az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetnek (ORSZI), amelynek szakvéleményt kell készítenie, hogy felvehetjük-e az igénylőt az otthonba. A 15 kérelemből öt esetén hiánypótló felszólítást kaptunk a beadás után három-négy héttel, amely során olyan adatlapokat is kértek, amikre a jogszabály nem tesz utalást. Huszár László több esetet is elmesélt, amelyek között volt olyan, hogy az igénylő idős ember visszalépett, mert a tömérdek vizsgálat elriasztotta attól, hogy bevonuljon egy otthonba, holott szüksége lenne segítségre. Az Arany Alkony által benyújtott 15 kérelemből jelenleg 14 vár az ORSZI szakvéleményére, az intézmény pedig addig nem vehet fel egy rászorultat sem, amíg az meg nem érkezik. Lapunk a kialakult állapotokkal kapcsolatban már egy héttel ezelőtt megkereste az ORSZI vezetőjét, illetve a fenntartó Szociális és Munkaügyi Minisztérium illetékesét, azonban egyiküktől sem érkezett válasz a mai napig. A Magyar Református Szeretetszolgálat irodavezetője, Czibere Károly felmérést ismertetett, amely az új szabályozás kapcsán vizsgálja a jelenleg szociális otthonban lakókat. Eszerint a jelenleg idősek otthonában élők közül mindössze alig több mint a negyedük lenne jogosult az ott-tartózkodásra, ha rájuk is alkalmaznák az új „rendszert”. A várólistákon szereplőknek csak a huszonkilenc százaléka kerülhet be az intézmények valamelyikébe, amely arány azt jelenti, hogy az országosan várakozó 6000-7000 ember közül mindössze 1700-2000-nek van esélye, hogy ellátásban részesüljön. Szakmailag az rendben van, hogy ápolási-gondozási rászorultság alapján ítélik meg a jogosultságot, de eddig tart az elvi egyetértés - fogalmazott Czibere. - A gondozási szükségletet azonban nem lehet óraszámban mérni. Ilyen horderejű változás a szociális törvény 1993-as életbelépése óta nem volt, a jogosultságot ilyen mértékben nem korlátozták - hangsúlyozta. Soltész Miklós, az Országgyűlés ifjúsági, szociális és családügyi bizottságának alelnöke az intézmények finanszírozási hátterét aggályosnak tartja, mivel szerinte az új szabályozás tovább rontott az intézmények fenntarthatóságán. - Az utóbbi három évben 25 százalékot vontak el az intézményektől, az infláció pedig fokozottan érezteti hatását a területen. Az otthonokra a vizitdíj és a kórházi napidíj átvállalása pedig további terhet ró - mondta a kereszténydemokrata képviselő. - Aki nem éri el a napi négyórás gondozási szükségletet, az a törvény szerint házi segítségnyújtásban részesülhet. Ennek óradíja 352 forint, ami nonszensz! - hangsúlyozta, hozzátéve nem lehet, hogy a szociális területen dolgozók is annyira kiszolgáltatottakká váljanak, mint azok, akiket ápolnak. A tanácskozáson számos szociális otthon vezetője adott hangot felháborodásának, senki nem akadt, aki egyetértett volna a megváltoztatott rendszerrel. Volt olyan igazgató, aki tehetetlenségében többször ismételte: - Nem hagyhatjuk, hogy idáig süllyedjen az idősellátás. Az új szabályozás szerint a szociális otthonokba csak a négy órát meghaladó gondozási szükségletünk juthatnak be. ► 0- -10- -20- -30- -40- -50- -60- -70- -80- -90- -100 -A bentlakásos normatíva értékének változása 1990-hez képest, % ON O'* ON On On On On On On ON £ §; z Z 1 Ív ___ 1r ...m & V z r ___ jj ff ... is? mÍÉp í.jé/ \1 Lé 111 ü Z._ r 1 g