Magyar Nemzet, 2008. július (71. évfolyam, 178-208. szám)

2008-07-24 / 201. szám

14Hagyar­­ hii/i‘I - Kultúra 2008. július 24., csütörtök Rovatvezető: Vitézy Zsófiakultura@magyarnemzet.hu Kondor Béla-tárlat Jászberényben A Kossuth-díjas, kétszeres Mun­­kácsy-díjas művész, Kondor Béla (1931-1972) grafikai kiál­lítása látható hamarosan Jász­berényben a Hamza Múzeum­ban. A hatvani Hatvany Lajos Múzeum gyűjteményéből ös­­­szeállított tárlatot H. Szilasi Ágota művészettörténész, a Hatvany Lajos Múzeum meg­bízott igazgatója nyitja meg jú­lius 31-én délután öt órakor, és augusztus 31-ig tekinthetik meg az érdeklődők keddtől péntekig 10 és 18 óra között, szombaton és vasárnap pedig 10 és 12, illetve 14 és 18 óra között. (Sz. I.) Emlékezés a mártírokra Hódmezővásárhely a Jaj a legyőzői­teknek című rendezvénnyel emlékezik a városban 89 évvel ezelőtt történt tömeggyilkos­ságra, amikor egy román had­nagy 56 ártatlan polgárt végez­tetett ki egy közeli tanyán. Az áldozatok emlékművénél Kószó Péter alpolgármester mond beszédet tíz órakor, majd Németh László tábori lel­kész imádkozik a halottakért, este pedig az Emlékpont Mú­zeumban bemutatják a mo­dern kori Lengyelország legna­gyobb tragédiájáról, a katyni mészárlásról szóló Andrzej Wajda-filmet. (P. T. Gy.) Jótékonysági koncert Az Október 23. Bizottság jótékony­­sági koncertsorozatot indított a határon túli szegény gyerme­kek megsegítésére. A Zenével az összetartozásért elnevezésű országjárás következő hang­versenye ma 7 órakor lesz a várvölgyi római katolikus templomban. Fellép Pitti Kata­lin operaénekes és Balasi Bar­nabás orgonaművész. (P. Gy.) Tizenöt ország énekkara Debrecenben • Kiss_______________________ E­zernél több kórusénekest lát vendégül Debrecen július 30- tól öt napon át a Bartók Béla nem­zetközi kórusverseny és folklórfesz­tivál alkalmából. A kétévente meg­rendezett találkozón ezúttal tizenöt ország 25 énekkara vesz részt. A fesztivál hangversenyeit a Kölcsey Központban hallhatjuk, a záróesten Bogányi Tibor több mint ezer kó­rustagot vezényel majd. A kórusversenyt világszerte jegyzik, az itt elnyerhető fődíj ran­gos elismerésnek számít a szakmá­ban, és így kiemelkedési lehetősé­get jelent nemcsak a kórusok, ha­nem karnagyaik számára is. Innen indult ismertsége Szabó Sipos Má­ténak, aki ma a Magyar Állami Ope­raház karigazgatója, vagy az íror­szági John Fitzpatricknak, aki azóta már a verseny zsűrijének tagja is volt. A fesztivál egyik különleges eseménye, hogy Debrecen város felkérésére kifejezetten erre az alka­lomra születnek kórusművek, idén az erdélyi származású Csíky Boldi­zsár, Meskó Ilona, a fiatal zeneszer­ző-karmester, valamint Selmeczi György komponált darabot a talál­kozóra. Ezúttal is lesz magyar kó­­rusvezető-továbbképzés, amely el­ső alkalommal akkreditált nemzet­közi karnagyi mesterkurzussal pá­rosul. A Bartók-életmű szellemisé­géhez méltóan a népzene is fontos szerephez jut: a Sebő együttes és a Técsői Banda mellett először mu­tatkozik be Magyarországon a Turkuaz török népzenei együttes. Szabadon, nőiesen, határozottan Londonban kíván elhelyezkedni a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen diplomázott divattervező Többen úgy mondják, az elmúlt évtized egyik legerősebb évfo­lyama diplomázott idén a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tex­til szakán. Az Iparművészeti Múzeumban rendezett bemutatón nem egy kollekció aratott elsöprő sikert, s úgy döntöttünk, a leg­emlékezetesebb darabok alkotóit mi is felkeressük. Így jutot­tunk el Mojzes Dóra csömöri otthonába, ahol közelről is meg­csodálhattuk általunk csak „sárkányosnak” becézett diploma­kollekcióját. M Sashegyi Zsófia____________ P­ ikkelyszerű, tompa fényű páncélok, karcsúsított, nőies formák, sötét színek - ezek jel­lemzik Mojzes Dóra Organikus formák, futurisztikus látvány cí­mű diplomamunkájának darab­jait, amelyek nem csak a mi ér­deklődésünket keltették fel. - Az egyik fő koncepcióm az origami volt, sziluettre pedig a negyvenes évek stílusát használtam: széles váll, karcsú derék. De belevettem a munkámba H. R. Giger Alienjét is, legalábbis hangulatra, mert ez a világ nagyon közel áll hozzám - magyarázza Mojzes Dóra, akit sa­ját bevallása szerint a lovagpán­célzat és a rockzene is inspirált. - Ezzel a munkával az volt a célom, hogy magamat mutassam meg. Mindent úgy váltottam valóra, szabadon, ahogy én akartam - te­szi hozzá, a friss diplomás terve­ző. - A fekete szín a kedvencem, de hogy legyen némi tónusbeli differencia, legalább négy-öt kü­lönböző anyagminőséggel dol­goztam. A kollekció elkészítésénél Moj­zes Dóra teljesen szabad kezet ka­pott, témavezető tanára, Kisfaludy Márta inkább csak terelgette. - Szerettem volna hot couture-ös, kézimunkás darabokat készíteni - mondja nem utcai viseletnek szántam ezeket, de direkt úgy épí­tettem fel a kollekciót, hogy legye­nek benne a kicsit elvontabb, lát­ványosabb ruhák mellett teljesen hordható ruhák is, amelyeket, ha megszabadítunk néhány díszítő­elemtől, bárhová fel lehet venni. - A terv sikerült. A testhez simuló nőies ruhát blézerrel vagy blézer nélkül sok nő, akár a gömbölyded formáknak kontrasztot állító, szú­rós origamis díszítésekkel együtt is biztosan szívesen viselné. Persze van merészebb darabja is a kollek­ciónak, méghozzá a talán legna­gyobb sikert aratott, óriási, pikke­lyes-páncélos felépítésű, sárkány­bőrre emlékeztető kapucnival fel­szerelt hosszú, fekete kabát. Hogy hogyan ötvöződtek a bu­ja női formák az éles, kemény ka­rakterrel, arról Mojzes Dóra így beszél: - A negyvenes évekbeli nő áll hozzám a legközelebb. Nőies, de határozottságot is áraszt magá­ból a széles vállú, militáris ruhák­ban, a kettő épp megfelelő arány­ban oszlik el benne. Sosem voltam habos-babos kislány, de a nőies vonalakat mégis fontosnak tar­tom.­­ Bár a kollekció megterve­zése sok munka volt, az elkészítés­re két hónap állt rendelkezésére, hogy egy varrónő segítségével ös­­­szeállítsa a ruhákat, amelyekhez Londonban vásárolta az anyagot. A brit főváros nem ismeretlen Mojzes Dóra számára, hiszen egy szemesztert a London College of Fashion-ben végzett el, s tervei között szerepel, hogy ott próbál szerencsét, mert meggyőződése, hogy ez a város sok lehetőséget tartogat a divattal foglalkozók szá­mára. - Szeretnék egy tervezőház­nál elhelyezkedni, és már van is egy-két hely, ahová biztosan me­hetnék - mondja Mojzes Dóra, aki egyébként sok pozitív visszajelzést kapott diplomamunkájára. Fil­mekhez, fotózásra is elkérték már a ruhákat, a Magyar Alkotóművé­szek Országos Egyesülete díjat ítélt neki, sőt, meghívták Debre­cenbe stílustervezést tanítani. - Készítek kiegészítőket - mu­tatja fekete, csatokkal kivert bőr­táskáját - és ha van rá lehetőség, akkor a bőrt is belekombinálom öltözékterveimbe. - Amikor a szí­nekről faggatjuk, mosolyogva bö­ki ki: - Ha azt csinálom, amit aka­rok, akkor marad a fekete, de ha a megrendelő más színt szeretne, akkor persze köthetünk kompro­misszumot. Nőies fazon éles, kemény karakterrel FOTÓ: MÁTÉ PÉTER Hétfőtől Magyar Sziget Nemzeti rock és világzene a Dunakanyarban A Verőcéhez és Kismaroshoz közel eső, dombokkal övezett Csattogó-völgyben hétfőn délután újra felhangzik a Himnusz és a Boldogasszony anyánk: megkezdődik a Hatvannégy Várme­gye Ifjúsági Mozgalom szervezésében a Magyar Sziget egyhetes magyar-magyar találkozója. M Varga Klára______________ T­ avaly a leglátogatottabb na­pokon már megtelt a feszti­vál, kicsit ki is nőtte magát a tíz­ezernél több érdeklődővel, ezért a szervezők bővítették a parkoló- és a sátorozóhely alapterületét, a vizesblokkokat, valamint az íjászpályát. Idén még nagyobb gondot fordítottak a legkiseb­beknek szóló programokra is: a Hat közjáték elnevezésű játszó­házban régi korok magyar játé­kait ismerhetik meg. Gazdagod­tak a hagyományőrző rendezvé­nyek is: a fesztivál vendége lesz Kassai Lajos lovas íjász, akihez még indiánok is járnak Észak- Amerikából, hogy visszatanulják a hagyományos harci tudo­mányt, a Romantikus Erőszak együttes lovasokkal mutatja be Mondák könyve című előadását, a Veszprémi Megyei Sarja lovas hagyományőrző csoport pedig Táncoló korok című produkció­jában a magyar katonai hagyo­mányokat kíséri végig, méghozzá úgy, hogy minden korhoz hozzá­rendeli a kor harci táncait is. Sokan várják a Magyar Sziget­re Herczeg Flórát, úgy is, mint a világzenét játszó, a fesztiválozók által jól ismert Narco Polo együt­tes énekesét, és úgy is, mint a Társulat által színpadra állított István, a király Rékáját. Idén a Magyarkanizsai Udvari Színház Magyar Piéta - Az őszödi köztársaság című előadásával szerepel a Magyar Szigeten, s aki még nem látta, most megnézheti az Adjátok vissza a hegyeimet cí­mű filmet is. Felnőtteknek szóló népmesékkel, az egyre nagyobb igényekre való tekintettel tánchá­zi estekkel gazdagodik a kulturá­lis menü. A zenei program gerin­cét idén is a nemzeti rockegyüt­tesek (Ismerős Arcok, Romanti­kus Erőszak, Kárpátia, Egészsé­ges Fejbőr) adják, de jön az elma­radhatatlan Beatrice, a Vágtázó Csodaszarvas, a Kormorán, Waszlavik Gazember, az Ossián és a Kalapács is. Nagy Feró és a Beatrice a fesztivál elmaradhatatlan résztvevője FOTÓ: NAGY BÉLA Művészettörténeti értékeinket eső áztatja Az elmúlt fél évben többet romlott a szalókai református temp­lom művészettörténeti szempontból is értékesnek tartott kazet­tás mennyezetének állaga, mint az azt megelőző 214 év alatt - ír­ta a Kárpátalja hetilap. Ugyanis a tavaszi viharok annyira meg­rongálták a tetőt, hogy esős napokon csorog a víz a hívek fejére. Az ópusztaszeri emlékpark - ahol a Feszty-körkép van veszély­ben - egyelőre pályázatának pozitív elbírálásában reményke­dik, az esztergomi palotában év végére újítják fel Vitéz János egykori dolgozószobáját. M Tölgyesi__________________ K­özel a magyar-ukrán határ­Tiszá­hoz, az ungvári járásban, a jobb partján fekszik Szalóka. A trianoni békeszerző­désig Szabolcs vármegyéhez tar­tozott, a legutóbbi népszámlálás adatai szerint ma 973 lakosából 95 százalék vallja magát magyar­nak. Az Árpád-kori falu régi temploma helyett a XVIII. század végén építettek barokk-klasszi­cista stílusban új református templomot, amelynek kazettás síkmennyezetét művészettörté­neti szempontból is értékesnek tartják. Több tudományos mun­ka és útikönyv is említi, ami miatt sok szakember és turista is útba ejti a települést kárpátaljai utazása során. Az eredetileg zsindellyel fe­dett templom tetejére 1913-ban bádoglemez került, ami az eltelt 95 év alatt elavult. Idén a tavaszi viharok annyira megrongálták a tetőt, hogy esős napokon csorog a víz a hívek fejére. A kazettás mennyezetre kíváncsi látogatók közül is sokan megdöbbentek, látván, hogy az utóbbi fél évben többet romlott az állaga, mint az azt megelőző 214 év során. A több mint kétszáz éves tar­tószerkezetnek nincs komolyabb baja, de a bádoglemez teljes cse­réje elkerülhetetlen. Az 5600- 5800 euróba kerülő felújításra a gyülekezetnek nincs pénze, ezért a presbitérium más megoldást nem látva alapítványokhoz, egy­házakhoz fordult, valamint pá­lyázni kíván az anyaországi Szü­lőföld Alaphoz. Ha az anyagiak hiánya miatt a templom men­­­nyezete megsemmisülne, azzal a kárpátaljai magyarság egyik leg­értékesebb népi iparművészeti emléke az enyészetté válna - írja a kárpátaljai hetilap. Az ópusztaszeri történeti em­lékpark igazgatója, Horváth Gá­bor 2007 tavaszán jelentette be, hogy a Feszty-körkép épülete fel­újításra szorul, a festmény fölötti födém is beázik. A Csongrád Me­gyei Önkormányzat és az ópusz­taszeri emlékparkot működtető kht. 2008 elején konzorciumot létrehozva pályázott a Dél-alföldi regionális operatív program pá­lyázatán, 463 millió forintos tá­mogatásra. Az 572 millió forint összköltségű beruházáshoz szük­séges teljes, 109 millió forintos önerőt a megyei önkormányzat állja. Az emlékpark jelenleg a pá­lyázat pozitív elbírálásában re­ménykedik. Az esztergomi palotában je­lenleg is ázik Vitéz János egykori dolgozószobája, amelyet egyéb­ként Hiller István kulturális és oktatásügyi miniszter európai kulturális örökség címre terjesz­tett fel a napokban Versailles­­ban. A reneszánsz év jegyében a Studiolo felújítását - amely a ter­vek szerint év végére be is fejező­dik - mintegy százmillió forinttal támogatja a kulturális miniszté­rium. A projekt elkezdődött, a tényleges építkezés még nem.

Next