Magyar Nemzet, 2008. július (71. évfolyam, 178-208. szám)

2008-07-24 / 201. szám

Karácsonyra már miénk a Szabadság híd A 4-es metró Fővám téri állomásának elhúzódó munkálatai miatt késik az átadás • Még nyoma van a világháborúnak Bár a korábban tervezett ütem szerint halad az ipartörténeti remekműként számon tartott Szabadság híd felújítása, az átadás mégis késhet a 4-es metró Fővám téri megállójá­nak elhúzódó építése miatt. A forgalom várhatóan csak ka­rácsony előtt indulhat meg a hídon, az ünnepekre pedig el­készülhet a díszvilágítás is. ?■ Bodacz Pl­ TF.R___:_________________ E­z év végére visszakaphatják a budapestiek a Szabadság hi­dat. A Feketeházy János tervei alap­ján 1896-ban épült, 334 méter hosszú, korábban Ferenc Józsefről elnevezett iparművészeti jelentősé­gű műemléket először a II. világhá­ború után, majd a nyolcvanas évek közepén renoválták, ám még a mostani munkálatokra is jutott a második világégés okozta sérülé­sekből. A jelenlegi felújítást a szi­gorú műemlékvédelmi előírások betartásával végzi a Hídépítő Zrt., a Vegyépszer Zrt., a Hídtechnika Kft. és a Közgép Zrt. alkotta Szabadság híd Konzorcium. A hídépítőknek a legnagyobb munkát a korrodáló­dott elemek és az útpálya alatt futó vízcsövek cseréje adja. Ezek jó ré­szével már végeztek, számos fel­adat - így a korlátok restaurálása, a korrózióvédelem, valamint a pilo­nok felállványozása és festése, az aszfaltozás és a villamossínek le­fektetése - még hátra van. A Fő­vám téri metrómegálló építése nemcsak a tervezett átadás idő­pontját tolja ki, de a híd restaurálá­sát is nehezíti, mivel a Duna felett átívelő munkaterület a gépek és szállító járművek számára csak a budai oldalról közelíthető meg. Mint azt Kovács László, a mun­kálatok egy részét végző Hídépítő Zrt. projektigazgatója elmondta, már a tavalyi év végére elkészültek a híd déli - Petőfi híd irányába eső - felének lakatos és festési munká­latai. Befejeződött a járda és az út­pálya alatti vízvezetékcsövek cseré­je, valamint a kocsiút betonozása is. Áprilisban pedig a híd pesti ol­dalán kezdődtek meg a munkála­tok, itt még hátra van a járda acél­elemeinek behelyezése, a betonozás és az aszfaltozás. Kovács László ki­emelte, hogy a Szabadság híd pillé­reihez érdemben nem kellett hoz­zányúlni, mivel azok állaga és ala­pozása nem szenvedett kárt az el­múlt több mint száz év során. Előre nem látható többletfeladatot jelent ugyanakkor, hogy a járda alatti tar­tóelemek a vártnál sokkal rosszabb állapotban várták a renoválást, ezek többségét cserélni kell. Nem más a helyzet a járda melletti korlá­tokkal sem, amelyekből a reméltnél többet kell kicserélni, ugyanakkor a pesti oldalon lévő, északi turul alat­ti csonkagúlából is szükséges újat készíteni, ez ugyanis még mindig a II. világháború nyomait hordozza magán, meglehetősen rossz álla­potban van.­­ Két pilon beállvá­­nyozása és festése, valamint a vil­lamospálya lefektetése őszre ma­rad. A festék, amellyel a hidat be­vonjuk, egy „anti-graffiti” felületet ad, ami azt jelenti, hogy oldószerrel könnyedén eltávolítható lesz róla minden falfirka. A híd látképe fő­ként az új köz- és díszkivilágításnak köszönhetően változik majd, a léte­sítmény műemlékhídhoz méltó kandelábereket kap - fogalmazott Kovács. A szakember közölte azt is, hogy az eredetileg tervezett október 30-i átadás biztosan csúszni fog. A fővárossal megkötött szerződés szerint ugyanis csak akkor kell for­galomba helyezni a Szabadság hi­dat, ha ezt a metró építése lehetővé teszi, a Fővám téri építkezés pedig csúszik. Kovács László szavai sze­rint a Városháza mostani elvárása az, hogy december 20-ra induljon meg a forgalom a hídon. A hídfel­újítás során kiderült, hogy nem­csak az átadás határideje tolódik ki, hanem az eredeti költségkeretet is módosítani kell. A tervezett bruttó 4,8 milliárd forintos kiadás körül­belül hatszázmillió forinttal lesz több. A drágulás elsősorban a díszkivilágításnak köszönhető, ami önmagában negyedmilliárd forint­ba kerül. A Szabadság híd feladatainak el­látásában ugyan ma már nem vesz­nek részt, mégis az építmény elen­gedhetetlen részeit képezik az őrhá­zak, ezek renoválása a Vegyépszer Zrt. feladata. Mint arról korábban beszámoltunk, a kőszerkezet javí­tását és tisztítását, a vakolt felületek renoválását, a nyílászárók, ková­csoltvas előtetőtartók restaurálását, cseréjét kellett elvégezni, ezek mel­lett belülről is megújulnak az épüle­tek, a közműveket is beleértve lesz teljes a rekonstrukció. Az északi hídőrház a felújítás befejezése után továbbra is kiállítási helyiségként működik majd, amelyben a híd tör­ténetéről mutatnak be állandó tár­latot. A déli hídőrházban ma a híd­­mester irodája működik, valamint innen lehet lejutni a rakpart szint­jén lévő vízműházba, ahol a hídon átvezető ivóvízcsövek összekapcso­lódnak a pesti oldal vízvezeték­rendszerével. A fővárosban a felújítás elindu­lása előtt a Szabadság híd volt a legrosszabb állapotú átkelő. A Gel­­lért teret a Fővám térrel összekötő híd restaurálása, valamint az M0-s körgyűrű északi hídja, a Megyeri híd megnyitása után a Margit hí­don a sor. A főváros másik, a ma­ga nemében ugyancsak páratlan műemlék hídjának várhatóan a jö­vő év elején kezdődő felújítása minden valószínűség szerint lé­nyegesen komolyabb közlekedési gondokat okoz majd, mint a Sza­badság híd kieső kapacitása, a Margit hídon ugyanis sokkal na­gyobb forgalom halad át. A szak­emberek körében régóta köztudott tény, hogy az évről évre növekvő gépjárműforgalom szükségessé tenne egy újabb összeköttetést is Pest és Buda között. Az aquincumi híd építése ugyanakkor egyelőre nincs napirenden, a beruházás minden valószínűség szerint még az előkészítés szakaszába sem jut el 2010-ig. A felújítás után méltó külsőt és világítást kap majd az ipartörténeti műremek fotó: székelyhídi Balázs Főút mellett nem lehet építkezni HÍRÖSSZEFOGLALÓ N­emrégiben született meg az országos településrendezési és építési követelményekről (oték) szóló rendelet módosítása. A vál­toztatások szerint valamennyi épí­tési övezetben elhelyezhetők a megújuló energiaforrásokat előál­lító műtárgyak, amennyiben a he­lyi építési szabályzat vagy szabá­lyozási terv másként nem rendel­kezik. Változik az utcafronti épü­letek hőszigetelése is, aminek ma­ximális vastagsága tíz centiméter lehet. A megújult otők szerint a gyorsforgalmi utak mellett, annak tengelyétől mért 250 méteren be­lül nem lehet építményt elhelyez­ni. A tiltott távolság országos főút esetén 50 méter. A lakóingatlano­kat érintő módosítás szerint a la­kás egyik szobájában az alapterü­letnek továbbra is el kell érnie a 17 négyzetmétert, ám a jövőben ebbe nem lehet beszámítani a vele egy légtérben lévő konyhát és étkezőt. A klímaberendezést meglévő épü­letre pedig kizárólag eltakarva szabad felszerelni. A járműtáro­lást a lakásokban elsődlegesen épületben, vagy terepszint alatti építményben kell megvalósítani. Ez­­ 2013-tól­­ kötelező érvényű lesz a hatlakásosnál nagyobb tár­sasházak építésekor, amelyeknél mindenképpen a garázsban kell elhelyezni az autókat. Az éték meghatározza a kerékpártárolás szabályait is: lakásonként 1, ven­déglátóegységekben 75 négyzet­­méterenként 2, strandokon 20 fé­rőhelyenként 1, míg a helyközi közlekedés végállomásain a terve­zett utasszám 5 százalékával kell számolni a kerékpártároló kialakí­tásakor. Újdonság az is, hogy az önkormányzatoknak a városok központjaiban, valamint az ide­genforgalmi központok környé­kén biztosítaniuk kell az odaláto­gatók autóinak és autóbuszainak elhelyezését. - A módosítás több elemével is egyetértünk, a gond azonban az, hogy a rendelet a sokszori változ­tatás miatt nagyon nehezen alkal­mazható. A legjobb az volna, ha egy teljesen új otékot alkotna a szakma és a kormányzat - fogal­mazott lapunk kérdésére a Ma­gyar Lakásépítők Országos Szö­vetségének (Malosz) elnöke. Varjasné Székely Éva felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a módosítással megszűnt a 8 négyzetméteres fél­szoba, ami semmilyen szinten nincs összhangban a hazai igé­nyekkel. Mint fogalmazott, a ma­gyar piaci viszonyok és szokások közepette nehezen alkalmazható a lakásonkénti egy kerékpár tárolá­sára vonatkozó előírás is, mivel ezt lehetetlen beépíteni a lakás árába, vagy akár külön értékesíte­ni azt. A már gyakorlatban létező rendelkezéseket - így a parkolóra vagy a klímaberendezések elrejté­sére vonatkozó szabályozást - ugyanakkor üdvözölte a Malosz elnöke. IPppPMÜiflPPffMfl 2008. július 24., csütörtökGazdaság Mélyépítés • Magyar Nemzet Új csomópont a Baross téren A Keleti pályaudvar körüli forgalom korlátozására még 2010-ig kell számítani Várhatóan csak 2010-re áll helyre a közlekedés a főváros egyik fő közlekedési csomó­pontján, a Baross téren. A helyzetet a Thököly út hama­rosan megkezdődő ideiglenes felújítása tovább bonyolítja. ft MunkatArsunktói.__________ V áltozatlan marad a 4-es metró Baross téri állomásának építé­se, illetve az ottani egyéb munkála­tok miatt kialakított forgalmi rend. A négy hónap alatt megszokott gya­korlat szerint a célforgalom, a BKV járművei és a taxik is zavartalanul haladhatnak át a téren, illetve a Thököly úton 2009. április közepé­ig. Mint azt a 4-es metrót építő DBR Metró Projekt az Országos Sajtó­­szolgálaton keresztül közölte, ezt követően is folytatódnak a munká­latok, ideiglenes forgalmi változá­sokra a kivitelezés befejezéséig, az­az várhatóan 2010-ig folyamatosan számítani kell, de jövő tavasztól - a jelenlegi korlátozások többségének feloldása, illetve a közúti forgalom megindulása után - nem várhatók már jelentősebb fennakadások a Keleti pályaudvar térségében. A Baross téren épülő állomás lesz a 4-es metró első szakaszának ideiglenes végállomása. A tervek szerint a tér jellege alapvetően nem változik meg. Az állomás a Thököly út alá kerül, és közvetlen kapcsola­ta lesz a jelenlegi aluljárórendszer­rel. A vonal a későbbiekben meg­hosszabbítható lesz Rákospalota felé. Kiszélesítik a Bethlen Gábor utca felé vezető keskeny aluljáró­folyosót, és módosul a buszmegál­lók helye is. A javaslatok szerint nö­vekedhet a téren a zöld felület nagy­sága. A Baross tér az új állomás megépülése után fontos tömegköz­lekedési csomóponttá válik: két metróvonal, egy jelentős belföldi és nemzetközi járatokat fogadó vasút­állomás és több fontos felszíni vo­nal kapcsolódik majd össze. A Baross téri közlekedési hely­zetet bonyolítják majd a Thököly út felújításai munkálatai, erről au­gusztusban dönt a főváros vezetése. Mint arról a városháza kommuni­kációs igazgatója, Nyári Krisztián a távirati irodának beszámolt, a fő­polgármesteri kabinet megvizsgál­ta a felújítás alternatíváit, az elkép­zelések szerint a Thököly út végle­ges felújítása a 4-es metró Baross tér és Bosnyák tér közötti szakaszá­nak építésével párhuzamosan való­sul meg. Ideiglenes jelleggel elbon­tanák a rossz állapotú kockakőbur­kolatot, és befednék a használaton kívüli villamossíneket. A szóvivő tájékoztatása szerint a főpolgár­mesteri kabinet elé benyújtott ja­vaslatában a közlekedési ügyosz­tály vezetője a legolcsóbb, 375 mil­lió forintos költséggel járó megol­dást, a legrosszabb állapotú villa­mospanelek eltávolítását, valamint az útszakasz kiöntését javasolta be­tonnal és aszfalttal, amivel hangsú­lyoznák a felújítás három-négy évre szóló jellegét. A munkálatok elvég­zését a jövő évre indítványozza az ügyosztályvezető, mivel a fővárosi önkormányzat idén nem pályázott állami forrásra a Thököly út ideig­lenes felújításához. A Fővárosi Közgyűlés által ta­valy decemberben elfogadott há­roméves útfelújítási programban az szerepel, hogy a Thököly út ide­iglenes felújítását idén kell végre­hajtani. Ahhoz, hogy ettől a szán­déktól eltérjenek, módosítani kell az érvényes közgyűlési rendeletet. Sajtóértesülések szerint a Thököly út felújításával is összefügg a közle­kedési ügyosztályvezető azon ja­vaslata, hogy jövő év április köze­péig hosszabbítsák meg a 4-es met­ró Baross téri munkálatait. A mostani felfordulás még egy darabig megmarad FOTÓ: NAGY BÉLA PLASZTIKA Az oldal megjelenését támogatta a Hídépítő csoport tagja, a Betonplasztika Kft. PLASZTIKAm.

Next