Magyar Nemzet, 2008. augusztus (71. évfolyam, 209-237. szám)
2008-08-13 / 221. szám
Phelps csatlakozott Latinyináékhoz Férfi 200 méter mellen Gyurta Dániel Európa- és olimpiai csúcsot úszott, a legjobb idővel lett elődöntős kiestek Ha elfogadjuk a közvélekedést, hogy a Vizes Kocka fantázianevű uszoda a pekingi olimpia legszebb létesítménye - főképpen sötétedés után, kivilágítva -, akkor hozzátehetjük, hogy a benne zajló küzdelmek méltók az impozáns helyszínhez. Eddig tucatnyi úszódöntő zajlott le itt, s kilenc világcsúcs dőlt meg. Ebből három Michael Phelps nevéhez fűződik (az egyik váltóban), aki éppen tegnap ért el ahhoz a mérföldkőhöz, hogy kilenc ötkarikás aranynyal utolérte az örökranglista élén Larisza Latinyinát, Paavo Nurmit, Carl Lewist és Mark Spitzet. S mivel még van további öt úszónap hátra, bizonyosan meg is előzi őket. Ám neki ez nem elég. ÚSZÁS - kiküldött munkatársunktól robbanásszerű továbbfejlődését a Speedo szuperdressze, valamint az inzulinszerű növekedési faktor nevű hormon használatával magyarázták a hozzáértők és hozzászólók. A naivabbra előbbire, a pesszimistábba utóbbira helyezte a hangsúlyt. Mivel egyelőre senki sem bukott le IGF-fel, maradjunk abban, amit a pekingi olimpia talán legszebb létesítményében, a Vizes Kockának becézett uszodakomplexumban tapasztalhatunk: tovább zuhog a rekordeső. Négy napja tartanak az úszóküzdelmek, három nap rendeztek összesen tizenkét döntőt, miközben kilenc világcsúcs született. A televíziót nézve néhány számban azt láthatjuk, hogy a vonallal jelzett rekord a részidők alapján csak a negyedik-ötödik helyen „halad”, s ugyan „beállítja önmagát”, többen is megelőzik. Gyorsan rögzítsük a jelenlegi helyzetet, és soroljuk fel az eddigi kiugró teljesítményeket, mert órákon, perceken belül változik a helyzet. A férfiaknál Michael Phelps 400 méter vegyesen, 200 méter gyorson és az amerikai 4x100-as gyorsváltóval, honfitársa, Aaron Peirsol 100 m háton, a japán Kitadzsima Koszuke 100 m mellen, az ausztrál Eamon Sullivan 100 m gyorson, a nőknél a szintén ausztrál Stephanie Rise 400 m vegyesen, az olasz Federica Pellegrini 200 m gyorson, a zimbabwei Kirsty Coventry pedig 100 m háton repesztett gyorsabban, mint bárki valaha. Világklasszis mind, s az volt LZR Racer nélkül is (az IGF-ről ezúttal ne beszéljünk), de egyvalaki első az egyenlők között: Michael Phelps. A Baltimore-ban született, s a miami Ann Arborban élő 23 éves versenyzőt csak önmagával lehet mérni. Pontosabban tegnapig bezárólag még a földkerekség sportágaktól függetlenül legnagyobb alakjaival, hiszen a 200 méter gyorson aratott mostani sikerével kilencszeres olimpiai bajnokká lépett elő, Larisza Latinyina szovjet tornász, Paavo Nurmi finn futó, Carl Lewis amerikai atléta és Mark Spitz amerikai úszó mellé. Ám neki ez csak egy állomás, ahol meg sem pihen, van még öt napja és öt száma, hogy Spitz müncheni csodáján túllépve egy olimpián nyolc aranyérmet nyerjen. Ha sikerül neki, összesen tizennégyet szerezne a legfényesebb medálokból, egymagában felér majd több világhatalommal az éremtáblán. Ennek ellenére tegnapi történelmi diadala után, amikor a sajtótájékoztatón megkérdezték tőle, milyen érzés a felsorolt fantasztikus elődök szintjére érni, viszonylag egyszerűen felelt: „Very cool!” Arra nem tudott válaszolni, ki győzheti őt le: „Fogalmam sincs. Inkább magammal vagyok elfoglalva, rendszeresen visszanézem és elemzem a fordulóimat és a víz alatti lábmunkámat, s mondhatom, meg vagyok elégedve.” A további pekingi menetelésről szólva közölte, örül, hogy szerencséjére a következő napon nem kell előfutamot mennie, így többet tud pihenni. Még vár rá öt szám, három egyéni és két váltó, az elő- és középfutamokkal együtt óriási a megterhelése. Hogyan lehet ezt bírni? „Rengeteg tésztát, pizzát eszem, kell a szénhidrát bőven. Sokat alszom, noha az átállással még mindig vannak gondjaim, minden reggel felébredek fél ötkor. De aztán visszaalszom...” Michael Phelps Athénban hat, Pekingben eddig három diadalt aratott, hogy Nurmiék elé kerüljön, arra csak egy napot, a 200 méter pillangó döntőjét kell megvárni (ahova a legjobb idővel jutott be), Spitz túlszárnyalására viszont még ötöt. Kívülállóként azt gondolhatnánk, az úszók között esetleg felmerülnek féltékenységi „jelenetek” vele kapcsolatban, de ez nem így van, pontosabban nem jellemző. Megemlíthetjük, hogy a négy évvel ezelőtt olimpiai ezüstöt nyert Gyurta Dániel a példaképének tartja őt. Gyurta egyébként tegnap a 200 méteres mellúszás előfutamaiban volt érdekelt, ahol kezdett felnőni kedvencéhez. Fantasztikus teljesítményt nyújtva a legjobb időt (2:08,68 perc) úszta, amely egyszerre országos, Európa- és olimpiai csúcs! A szám címvédője, a 100 méteren már itt, Pekingben világrekorddal diadalmaskodó Kitadzsima 2:09,44-gyel „kullogott” mögötte. Ne kiabáljunk el semmit, hiszen még csak a legjobb tizenhat között tart a mezőny, de azért rögzítsük, egy magyar aranyesélyes lépett elő, ha nem is a semmiből, de az árnyékból. Az eddigi egyetlen (ezüst) érmünket szerzett Cseh László nagyszerűen teljesített 200 méter pillangón, hiszen a negyedik legjobb idővel (1:54,35 p) bejutott a döntőbe, s belül úszott a korábbi Európa-csúcson - no meg saját, hétfőn felállított országos rekordján -, csak éppen az orosz Nyikolaj Szkvorcov picivel megelőzte. Érdekes, hogy mégis az idejével akadt kisebb baja: „Valamivel jobbra számítottam, a hétfő esti teljesítményem sokat kivett belőlem, s a délelőtti időpont sem kedvezett. Ezen az időn a döntőben mindenképpen javítani szeretnék, aztán majd meglátjuk, mire lesz elég. Egy éremnek azért örülnék.” Nincs egyedül. Verrasztó Evelyn szintén megjavította saját hétfői magyar csúcsát 200 női vegyesen (2:12,18 p), s ezzel nyolcadik lett. Mégsem került a fináléba, mert a japán Kitagava Aszami századra ugyanennyit repesztett, s a fehér holló ritkaságú „szétúszás” a távol-keletinek kedvezett. Egyetlen medencebeli magyar negatívum, hogy a 16 éves Kovács Emese nem bírt az esélyesség terhével, mindössze a 27. időt úszta 200 m pillangón (2:12.73 p), több mint hat másodperccel elmaradt eddigi legjobbjától. Ettől az egy esettől kivéve általánosan igaz, hogy - az eddig versenyzett magyarok többségével szemben - úszóink hozzák magukat, sőt, rendre kellemes meglepetést szereznek, Gyurta és Cseh pedig tartja a lépést a legjobbakkal egy olyan sportágban, amely gőzerővel fejlődik, s ahol a világ lassan, de biztosan legnagyobb sportolója, Michael Phelps az úr. Gyurta Dániel több mint két másodpercet javított az eddigi legjobb időeredményén FOTÓ: AFP/GREG WOOD PEKINGI KACSÁK HELYETT Szigorú intézkedéseket hozott a pekingi olimpia szervezőbizottsága (BOCOG) a jegyüzérkedés ellen. Vang Vej, a szervezőbizottság főtitkára tegnapi sajtókonferenciáján elmondta, hogy a nyitó- és záróünnepségre csak névre szólóan lehetett jegyeket venni, a versenyekre pedig korlátozták az egy fő által vásárolható jegyek számát. A BOCOG második embere a helyszíni nézettséggel kapcsolatban kiemelte: a 18 pekingi helyszínből kettőn 90, haton 80 százalék feletti, nyolcon 70 százalék feletti, és a fennmaradó kettőn is 60 százalék feletti a látogatottság. ■ Dúsgazdag emberként élhetnek tovább azok a hazai sportolók, akik aranyérmet nyernek az olimpián. A szombaton Kína elő bajnoki címét szerző 48 kg-os súlyemelő, Csen Hszie-hszia egyes számítások szerint összesen 10 millió jüant (220 millió forint) kasszíroz. Ebből az ország sporthivatala 250 ezer jüant ad - ami ötszöröse az athéni javadalmazásnak -, míg Fok Ying Tung hongkongi mágnás 1984 óta minden kínai diadalért egy kiló aranyat és 80 ezer dollárt juttat. Ráadásul a tartományi sporthivatalok és a szponzorok is mélyen a zsebükbe nyúlnak, ha a nemzet dicsőségéről van szó. Összehasonlításul: a szingapúri kormány rekordot jelentő félmillió euróval (120 millió forint) dotálja az olimpiai bajnoki címet, míg a legfukarabbak a németek, akiknél államilag csupán 15 ezer eurót (3,6 millió forint) ér az ötkarikás arany. A Playbackről énekelte a pénteki olimpiai megnyitóünnepségen az Óda a hazáért című dalt a bájos kínai kislány, mert az igazi hang tulajdonosa nem volt elég helyes ahhoz, hogy Kínát méltóképpen képviselje - ismerte be a gála zenei igazgatója. Csen Csi-kang zeneszerző egy tvinterjúban elmondta, hogy „tökéletes imázst akartak közvetíteni”, ezért úgy gondolták, hogy a nemzeti érdek ezt a megoldást kívánja meg. „A gyermeknek kifejezőnek kellett lennie, jól kellett mutatnia a kamera előtt. Ehhez Lin Miao-ki tökéletes volt. A hangja azonban Jang Pej-jinek volt tökéletes” - mondta Csen. A kínai médiában több helyen is megjelent a kilencéves Lin Miao-kiról, a feltörekvő sztárról írt hízelgő portré, természetesen fotókkal alátámasztva. Ugyanakkor egy szót sem ejtettek a hangról, a két évvel fiatalabb Jang Pej-jiről, aki ugyan kissé dundi, fogai összevissza állnak, ellenben gyönyörűen énekel. ■ Az úszóversenyeknek otthont adó Vizes Kocka alapján mintázták a világ jelenlegi legdrágább fürdőruháját. Huang Jin-jün kínai divattervező a grandiózus csarnok egyik szponzorának támogatásával készítette el a fekete egyrészes dresszt, amelyet számtalan Swarovski kristály díszít, és amelynek értéke 800 ezer jüan, azaz 18,2 millió forint. A Guinness-rekordok könyvébe is bekerülő ruhadarabot az ötkarikás játékok után a lausanne-i Olimpiai Múzeumban állítják ki. Közel kilencszázezren nézték végig a pekingi olimpia megnyitóját a MTV két csatornáján - tudatta a Magyar Televízió közleményében. Ebből kiderül, hogy a több mint négyórás nyitóünnepséget az m1-en átlagosan 671 ezren, a digitális m2-n 207 ezren követték végig figyelemmel. A megnyitó élő adásába és ismétlésébe összesen 3,6 millióan néztek bele. Ez azt jelenti, hogy augusztus 8-án, pénteken a tévénézők 44 százaléka az olimpiát választotta. ■ A magyar ökölvívók, az atléták és a kajak-kenu versenyzők egyelőre nem kapták meg az olimpiai felkészülési támogatást - tájékoztatott a Magyar Olimpiai Bizottság. Mindez azután derült ki, hogy a 81 kg-os kategóriában induló Szellő Imre elpanaszolta a magyar csapatirodán, hogy az olimpiai felkészülési támogatást egyik ökölvívó sem kapta meg. Ezt követően Molnár Zoltán csapatvezető érdeklődött ez ügyben a támogatást az olimpikonoknak folyósító Wesselényi Sportközalapítványnál. Budapestről azt a választ kapta, hogy a naponta ismétlődő, sürgető kérések ellenére a Sport Szakállamtitkárság továbbra is késik a 18 millió forint átutalásával. Daróczi Dávid kormányszóvivő ugyanakkor arról tájékoztatott, hogy a Magyar Államkincstár augusztus 7-én átutalta a Wesselényi Sportközalapítványnak az úgynevezett, kvalifikáció megszerzéséért járó jutalmat, a 18,6 millió forintot. ■ Kórházba került Hatos Gábor, a 74 kg-os súlycsoport küzdelmeire készülő szabadfogású birkózó. Az Eb-bronzérmes versenyző fülkagylógyulladása nem jött rendbe, s az olimpiai faluban található Polydinicán elvégzett laboratóriumi ellenőrzés, majd a tüzetes orvosi vizsgálat után a klinika vezetője Tállay András főorvossal egyetértésben kórházba utalta a Haladás birkózóját. Súlycsoportjának küzdelmei augusztus 20-án kezdődnek. Indulása attól függ, hogy a következő napokban javul-e az állapota, s az orvosok engedélyezik-e részvételét. 2008. augusztus 13., szerda Sport • Magyar Nemzet 19 EVEZÉS __Munkatársunktól_____________ Ismét bebizonyosodott, hogy az úgyne- ' *-----vezett titkos esélyesekkel óvatosan kell bánni. Az olimpiára egyedüli magyar evezős egységként kijutott Varga Tamás, Hirling Zsolt könnyűsúlyú kétpár tagjai rendre hangzatos nyilatkozatokat adtak. Még azok után is, hogy a vasárnapi előfutamból nem jutottak egyből a középfutamba. Fogadkoztak, csak kisiklás volt, hogy a kanadaiak az utolsó métereken eléjük férkőztek, s azt is elárulták, a reményfutamban más taktikát követnek. Igyekeznek már a táv első felében az élre állni, s leszakítani a vetélytársakat. Nos, tegnap az a Sanji evezős és kajak-kenu pályán az élre állással nem is volt gond. A magyar egység már az első időellenőrző pontnál, 500 méternél első volt, s ezt rögzíthettük 1000, majd 1500 méternél is. Azonban aggodalomra adott okot, hogy nem sikerült leszakítani a többieket. A mieink nyakán ott lógtak a kubaiak és a japánok, de még a portugálokat sem lehetett leírni. S bizony kétháromszáz méterrel a vége előtt mindhárom vetélytárs iramot váltott, amit Vargáék nem tudtak követni, teljesen leszakadva a negyedik helyen értek célba. S mivel csak az első kettő jutott tovább, ők kiestek. A középdöntőbe a portugálok és a kubaiak kerültek. Ahhoz képest, hogy a magyarok éremért utaztak Pekingbe, ez az eredmény nagy csalódás. - Azt a taktikát beszéltük meg, hogy induljanak el keményen, és aztán húzzák végig a távot. Egy ideig ezt sikerült tartaniuk, a végére azonban teljesen „elfogytak”, számomra érthetetlenül. Ebben a mezőnyben kötelező lett volna a győzelem, nem tudom, mi történt - mondta a befutó után az MTI- nek Kiss László, a kettős edzője. A versenyzők nyilatkozat helyett hosszú levezetésre indultak. SARKOS Játék A Kő András________________________________________________________ Látták? Ha nem, hát sajnálhatják. A gyerek életre kelt a felnőttben. A Varga testvérek lábbal próbálták bejuttatni a labdát a görög kapuba a pólómeccsen. Puskás, az Aranycsapat kapitánya még megjegyezte, amikor a labdaszedő gyerek kézzel dobta vissza a labdát: „Milyen szomorú, hogy kézzel!?” De a pekingi medencében megesett jelenet más volt, mint a labdaszedő gyerek dobása: játék a négyzeten. Mert az olimpia - ne feledjük - földgolyónyi mulatság, móka és ünnep is, az életrehalálra szóló versengés mellett. Björn Dahlie, a norvégok többszörös aranyérmes sportolója csinált valami hasonlót az albertville-i téli olimpián, amikor a 4x10 kilométeres síkfutásban az utolsó két métert hátrafelé menet, rükvercben tette meg, s így lökte át magát a célvonalon. De hogy hazai példával is éljek: 1946-ban Szilágyi Gyula, a Vasas középcsatára, a népszerű „Sziszi” a romos Hungária körúti futballpályán kicselezte az MTK három védőjét: Bosányszkyt, Polgárt és Bíró Sanyit, akik a nagy lendülettől a földre estek, becsapta Csintalan kapust, majd lehasalt, és fejjel gurította be a labdát a kapuba. Ma ez elképzelhetetlen! Csak a boldog sportidőkben létezett, amikor igazi amatőrök vettek részt az olimpiákon, a versenyeken. A fenti példák arra biztatnak bennünket, hogy sose feledjük: két drámai pillanatok között becsúszhat egy játékos percenet is. Aki nem így gondolkozik, messze jár az olimpia szellemétől, görcsös lesz, és legtöbbször alulmarad. Tudják, mi volna egy igazi verseny? Ha a rajt előtt koccintani lehetne, mondjuk egy pohár bikavérrel, ha a táv felénél üdvözölni lehetne a közönséget, s tovább indulva, még így is meg lehetne nyerni a versenyt. A végén pedig jöhetne a pezsgősüveg. Hát nem volna meseszerű?! Gyönyörű volna, de félek, hogy ez az idő már nem jön vissza soha. Remélem azonban, mindig lesznek Varga testvérek, Björn Dahliek és Szilágyi Gyulák, akik nem hagyják bennünk elaludni a gyereket.