Magyar Nemzet, 2008. október (71. évfolyam, 269-298. szám)
2008-10-01 / 269. szám
Magyar Nemzet • Belföld 2008. október 1., szerda Draskovics Tibor tervezete aggályos HÍRÖSSZEFOGLALÓ Bár általános vitára alkalmasnak nevezte a tojásdobálást és az alakzatban vonulást kriminalizáló Draskovics-féle közrendvédelmi csomagot az MSZP-s Fogarasiné Deák Valéria tegnap a parlamentben, kiemelte: szükség van módosító javaslatokra. A szintén szocialista Bárándy Gergely is elismerte, hogy felvetődtek alkotmányos aggályok, ezért a szocialista frakció „szívesen várja” a módosító indítványokat. Miután a „lex tojásként” elhíresült tervezetet tegnap mindegyik ellenzéki párt élesen bírálta, várhatólag elbukik majd a szavazáson. Répássy Róbert, a Fidesz vezérszónoka szerint a törvényjavaslat „egy tehetetlen kormány pótcselekvése”, és több ponton is alkotmányellenesen korlátozza a gyülekezési szabadságot és a személyiségi jogokat. Például alkotmánysértő a „félelemkeltésre alkalmas rendezvény” vagy a „szabálysértők szégyenlistája” megfogalmazás, hiszen jelenleg a legsúlyosabb bűnök elkövetői is névtelenségbe burkolózhatnak. Szászfalvi László (KDNP) rámutatott: a jogalkotók nem vették figyelembe a civil jogvédő szervezetek állásfoglalását. Csáky András (MDF) úgy fogalmazott: a javaslat „jó példája a hirtelen felindulásból elkövetett jogalkotásnak”. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) közölte: a csomag nagy részével nem értenek egyet. Eközben a gyűlöletbeszédet szankcionáló törvényjavaslatról is vitáztak tegnap az Országgyűlésben. Az SZDSZ és az MDF nem zárkózott el a tervezet támogatásától, viszont a Fidesz és a KDNP alkotmányellenesnek nevezte ezt a szabályozást is. Répássy Róbert szerint a javaslat célja az volt, hogy kipróbálják, az Alkotmánybíróság (Ab) megváltoztatta-e korábbi véleményét. (Ismert, a 2007 októberében egyszer már elfogadott gyűlöletbeszéd-törvényt az Ab alkotmányellenesnek minősítette.) A fideszes politikus rámutatott: az emberi méltóság védelme ma is minden embert megillet, és a rasszista beszéd jelenleg is büntetendő. Elvi álláspont a tojásdobálásról Jogegységi eljárást nem indítottak, de kollégiumi vélemény elfogadását indokoltnak tartották a tojásdobálás megítéléséről a Legfelsőbb Bíróságon. Kónya István, a Legfelsőbb Bíróság büntetőkollégiumának vezetője lapunknak elmondta: a vélemény a jogértelmezés egységének megerősítését szolgálja. M Kulcsár Anna________________ A melegfesztivál után az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, valamint Bárándy Gergely szocialista képviselő, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) tagja fordult a Legfelsőbb Bírósághoz (LB) azt kérve, hogy hozzanak jogegységi határozatot. Úgy látták, a joggyakorlatban ellentmondások tapasztalhatók, nem egyértelmű, hogy a tojásdobálás a véleményközlés megnyilvánulása-e, vagy pedig bűncselekmény, tettleges becsületsértés, esetleg garázdaság. Bárándy később visszavonta kérését. Az LB büntetőkollégiumának vezetője, Kónya István lapunknak elmondta: az ombudsman és az OIT tagjai közvetlenül nem indítványozhatnak jogegységi eljárást, mert az erre jogosultak körét a törvény pontosan meghatározza. A jogszabály szerint a legfőbb ügyész, az LB elnöke, az LB kollégiumvezetői indítványozhatnak ilyen eljárást. A bírói tanácsok elnökei akkor élhetnek a lehetőséggel, ha szeretnének eltérni az eddigi gyakorlattól. Nem kötelező érvényű javaslatot természetesen más is tehet. Kónya Istvántól megtudtuk, hogy az LB bírái úgy látták, a hasonló ügyekben a gyakorlat egységes, sem a bűnösség megállapítása, sem a büntetés kiszabása nem okoz olyan gondot, amely jogegységi eljárással lenne megszüntethető. A joggyakorlat megerősítését azonban a viták miatt szükségesnek tartották. Ennek műfaja ugyanakkor nem a bíróságokra kötelező jogegységi határozat, hanem az orientáló jellegű, nem kötelező kollégiumi vélemény volt. A Legfelsőbb Bíróság büntető kollégiuma a jogszabályt és a bírói gyakorlatot elemezve hétfőn úgy döntött: aki más személyi sérülés okozására jellemzően nem alkalmas tárggyal, például tojással megdob, általában tettleges becsületsértést követ el. Az ítélkezési gyakorlat tettleges becsületsértés vétségéneknek tekinti mások leöntését, leköpését is. Mindez magánindítványra büntethető, tehát magának a sértettnek kell bírósághoz fordulnia. A kollégiumi vélemény rögzítette azt is, hogy a nyilvános helyen elkövetett, máskor egyébként tettleges becsületsértésnek minősülő magatartás az elkövetés módja miatt garázdaság megállapítására is alapot adhat. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a garázdaságnak mindhárom fogalmi eleme teljesült, vagyis ha a cselekményt kihívóan közösségellenesen és erőszakosan követték el, és az eset alkalmas volt arra, hogy megbotránkozást, riadalmat keltsen. Úgy foglaltak állást: a további elvi igényű vizsgálódás és útmutatás szükségtelen, és nem is lehetséges, mert az erőszakos magatartások sokfélesége ezt kizárja. A kollégiumi véleményből következően tehát a tojásdobálás nem tartozik a szabad véleménynyilvánítás körébe. Kónya István A médiáról tanácskoznak Esztergomban gyülekeznek Európa katolikus püspöki karai Sohasem - még az 1938-as budapesti Eucharisztikus Világkongresszuson sem - gyűlt össze egyszerre annyi bíboros hazánkban, mint most az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) esztergomi közgyűlésén. A négynapos tanácskozást tegnap este ünnepi szentmise vezette be a Szent Adalbert-székesegyházban; a főcelebráns Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek volt. B Joó István_______________ T izennégy bíboros, félszáz püspök érkezett hazánkba, hogy részt vegyen a kontinensünk harmincöt püspöki konferenciáját tömörítő CCEE éves közgyűlésén, amelyet a nemzetközi szervezet elnöke, Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek kezdeményezésére a szlovák határ menti városban, a bazilika melletti Szent Adalbert-konferenciaközpontban tartanak. „A közjó érdekében kell használni mind a régebbi, mind az új tömegtájékoztatási eszközöket, s ez a kihívás eleven és gyors reakciókat követel az egyháztól is” - mondta a magyar bíboros a nagyszabású rendezvényt beharangozó tegnapi tájékozatón. Erdő Péter szavai azzal állnak összefüggésben, hogy az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának mostani közgyűlésén a fő téma az egyház és a média viszonya lesz. Megemlítette, hogy mivel a tömegkommunikáció világában fel-felbukkan az egyház és a keresztények rágalmazása, a velük szembeni gyűlöletkeltés és dezinformálás is, szükséges, hogy a CCEE ezt a jelenséget is vizsgálja, keresve a megfelelő emberi jogi védekezés módozatait. Mivel a közgyűlésen az Európába irányuló migráció is téma lesz, Erdő bíboros, valamint Janka Ferenc, a CCEE főtitkárhelyettese az idevágó lelkipásztori feladatokról kifejtette: a keresztény bevándorlókat az európai egyházaknak meg kell szólítani, a szociális és karitatív segítséget felekezetre tekintet nélkül meg kell adni, illetve ahol a lakossági összetétel gyökeresen megváltozott, ott az együttélés érdekében élénk dialógust kell folytatni a más vallású bevándoroltakkal. Ünnepi szentmisével kezdődött tegnap a konferencia fotó: székelyhídi Balázs Megszűnőben a mozgó szűrés Negyven év felett mindenki jogosult évi egy térítésmentes tüdővizsgálatra Kilenc megyében és egy városban működik még hazánkban mozgó tüdőszűrés. Már Békés megyében sem rendeli el az ÁNTSZ a buszokkal végezhető röntgent, mert huszonöt ezreléknél kevesebb a tbc-s megbetegedés. A járműre telepített berendezés a zárt közösségekben, kistelepüléseken is lehetővé tette a lassú lefolyású tüdőgümőkór korai felismerését. Negyven év felett évi egy tüdőszűrés ingyenes, a fiatalabb, vizsgálatra önként jelentkezők térítési díját az egészségbiztosítási pénztár határozza meg. M Zintay Zsuzsa________________ M egszűnt Békés megyében a mozgó tüdőszűrés, mert százezer emberből kevesebb, mint huszonöt tbc-s. A megyeiek ezentúl csak Gyulára, Békéscsabára, Szarvasra, Orosházára, Szeghalomra és Békésre mehetnek mellkasröntgenre. Fazekas Özséb, a Békés Megyei Önkormányzat Pándy Kálmán Kórháza Tüdő- és Rehabilitációs Osztály vezető főorvosa elmondta, az ÁNTSZ finanszírozási nehézségekre hivatkozva szüntette meg az évek óta működő, tüdőgümőkór és rosszindulatú elváltozások felismerését elősegítő vizsgálatot. - Százezer átvilágítást végeztünk el évente szűrőbusszal vagy járműre telepíthető berendezéssel. Elmentünk zárt közösségekbe és kistelepülésekre is, ahonnan maguktól nem jönnek el az emberek a kórházi tbc-vizsgálatra - hangsúlyozta a főorvos. - Az élet minősége nem határozható meg számokkal. Szeretnénk elérni, hogy a tüdőszűrés finanszírozása ne a huszonöt ezrelékes betegség küszöbszinten múljon. A cseppfertőzéssel terjedő, köhögéssel, visszatérő hőemelkedéssel, a fizikum fokozatos romlásával járó tbc korai felismerése járványügyi szempontból is kiemelten fontos. A tüdőkór lassú lefolyású, a fertőzöttség nem mutatkozik meg azonnal. - A kistelepülések lakói nem fognak eljönni a városi vizsgálatra, így több lesz a megbetegedés - emelte ki Fazekas Özséb. - Gyakran a rosszindulatú elváltozások első jeleit is röntgennel ismerjük fel, épp ezért rendkívül kockázatos lépés a mozgó átvilágítás megyei szinten való megszüntetése. Az ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézetének jogi és igazgatási ügyintézője, Csiszár Róbert elmondta, jogszabály határozza meg, hogy 25 ezrelék alatti tüdőgümőkór-felismerésnél nem rendelhetik el a mozgó mellkasröntgent. Az egészségügyi miniszter szeptember 23-án megjelent rendelete negyvenéves kortól teszi lehetővé évente egyszer, egészségbiztosítási finanszírozással az önkéntes tüdőszűrést. A fiatalabb vizsgálatra jelentkezők térítési díját az egészségbiztosítási pénztár határozza meg, s az összeg megegyezik azzal, amit a közfinanszírozásban fizetnek a vizsgálatért. Ez intézményenként változik - tette hozzá Csiszár. A buszos átvilágítás megszűnt ugyan, de a háziorvosok továbbra is diagnosztizálják a tbc-t, s indokolt esetben - további kivizsgálásra - gyógyintézménybe utalják a beteget. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat kilenc megyében és egy városban rendelt el mozgó tüdőszűrést. INGYENES OLTÁS. Mától minden szülő térítésmentesen igényelheti két év alatti gyermeke számára a pneumococcus elleni védőoltást A baktérium leggyakoribb betegségei közé tartozik a tüdő-, agyhártya-, középfül-, arcüreg-, hörgő- és torokgyulladás, illetve a véráramfertőzés. A kormány célja, hogy ezzel a programmal segítse a gyermekek egészségvédelmét biztosítsa esélyegyenlőségüket az egészségügyi ellátásban. Az oltóanyag két hónapos kortól adható, teljes védettséget egy több oltásból álló sorozat biztosít. Az Országos Epidemiológiai Központ levélben értesítette a háziorvosokat a pneumococcus védőoltás módszertanáról. (M. B.) Iskolamentő képviselők Villányban 88 Borsodi Attila_______________ L emondtak tiszteletdíjukról a villányi képviselők, a pénzt az oktatási intézmények működési hiányának pótlására ajánlották fel a testület tagjai. Az ügy hátterében az áll, hogy az iskolát, óvodát és konyhát tömörítő, hat önkormányzat - Villány mellett Márok, Kisjakabfalva, Villánykövesd, Palkonya és Ivánbattyán - által fenntartott intézményhálózat nehéz helyzetbe került. Annak kistérségi fenntartásba adása ugyanis, ami magasabb állami normatívát is jelentett volna, nem valósult meg, így a tervezettnél ötmillió forinttal kevesebb központi hozzájárulást kaptak. Az intézmény hiánya azonban ennél is nagyobb, 7,5 millió forint. Szabó Edina, a település Fidesz-KDNP-s önkormányzati képviselője, aki a helyi Alapfokú Oktatási és Nevelési Központ gazdasági vezetője, maga kezdeményezte a mentőakciót. Azt mondta, nincs összefüggés az iskolai pozíciója és ötlete között. Úgy fogalmazott, hogy országosan és helyben is a legfontosabb az oktatás és az egészségügy helyzete. Arra a kérdésre, hogy képviselőtársai hogyan fogadták javaslatát, azt mondta, mindenki egységesen támogatta kezdeményezését. A kistérségi tanács úgy határozott, még nincs felkészülve arra, hogy ekkora intézményeket befogadjon, és döntött arról is, hogy az összes oktatási intézményt együtt vennék át. Emiatt egy évet várnak - jegyezte meg Szabó Edina. Úgy vélte, az ötmillió forinttal több központi hozzájárulás kényszerítő eszköz, amellyel az iskolákat egy tömbbe akarják erőltetni. A hiány Villányra eső része egyébként 3,3 millió forint, amit egy telekeladás bevételéből finanszíroztak volna - ezt a pénzt most mégis fejlesztésre fordíthatják, s a képviselők tiszteletdíja elegendő lesz az állami normatíva szükséges pótlására. A többi fenntartó önkormányzat a tanulóarányosan rá eső rész kifizetését vállalta, ami összesen 1,7 millió forintot tesz ki, így 2,5 millió forint marad még, amit az intézményeknek kell kigazdálkodniuk, ez azonban várhatólag nem jelent különösebb terhet a számukra. A konyha megnövekedett bevételei - mivel az igények megnőttek, így a korábbiaknál csaknem százzal több adag ételt főznek - a maradék hiány döntő részének fedezésére elegendő lehet.