Magyar Nemzet, 2008. október (71. évfolyam, 269-298. szám)

2008-10-30 / 297. szám

Visszaesik • Budapesten a lakásépítés M­integy húsz százalékkal visszaesett az épülő új laká­sok száma Budapesten a harma­dik negyedévben - derül ki a Bu­dapesti Lakásprojekt Adatbázis legújabb kutatásából. A felmérés szerint a fővárosban 239 értékesí­tés alatt álló, négylakásosnál na­gyobb projekt van, amelyekben több mint 22 ezer lakás várja az értékesítést. Ebből 17 500 már át­adott, míg csaknem 4700 még épülő otthon. Az év elején az épü­lő lakások száma 6420-ra rúgott. Az épülő új lakások száma legin­kább a külső kertvárosi övezetek­ben - a XV., a XVI., a XVII. és a XVIII. kerületben­­, valamint a belváros V. és VI. kerületeiben esett vissza, míg a hagyományo­san sok projekttel rendelkező IX., XI. és XIII. kerületben az építési kedv stagnált. A lakások eladott­­ságát tekintve 2008 harmadik ne­gyedévében az átadott projektek­ben még 3852-nek kerestek új tu­lajdonost, ezek a valóban üresen álló ingatlanok, míg tervezőasztal­ról 1951 új lakást lehet megvásá­rolni, tehát a projektekben szerep­lő több mint 22 ezer lakás közül még 5803 nem kelt el. Arányaiban a legtöbb eladó la­kás a XII. kerületben található. Itt a projektekben szereplő 33 ingat­lanból még 20 vár új tulajdonosra, tehát 61 százalékos eladatlanság­­ról beszélhetünk. A XX. kerület­ben a teljes kínálat 46 százaléka, míg az I. és a XI. kerületben 40 százaléka vár értékesítésre. A nagy piaccal rendelkező kerületek, mint a VIII., IX., XIII., XIV., az eladási arányokat tekintve a középme­zőnyhöz tartoznak, 20,21,27 és 20 százalékos rátával. A kertvárosi piaci szegmens értékesítettségi képét némileg torzíthatja, hogy ott a kevés lakásos beruházások szá­ma jelentős, míg a vizsgálat csak a négylakásosnál nagyobb projekte­ket érinti. A felmérés szerint a jelenlegi pénzügyi válság hatására beszű­külő hitelfelvételi lehetőségek to­vább csökkentik keresletet. A fel­mérés várakozásai szerint az újla­­kás-vásárlók egyre inkább a már átadott lakások felé orientálód­nak, amely az eladatlan állomány csökkenését jelenti. Ezzel egy idő­ben azonban a fejlesztési kedv is csökken, így 2009-ben visszaesik a kínálat. A Budapesti Lakásprojekt Adat­bázis számai a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi építőiparral kap­csolatos felmérésének ismeretében nem meglepők. Az építőipari ter­melés a KSH adatai szerint augusz­tusban 4,3 százalékkal volt alacso­nyabb, mint egy évvel korábban. Júliusban a termelés 12 havi össze­hasonlításban még ennél is na­gyobb mértékben, 11,8 százalékkal csökkent. Az építőipari vállalkozá­sok augusztus végi szerződésállo­mányának volumene 9,3 százalék­kal kisebb volt, mint a 2007-es év azonos időszakában. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szer­ződések állománya egyötödével csökkent, az egyéb építményeké 1,6 százalékkal emelkedett. Az augusz­tusban kötött szerződések volume­ne 5,4 százalékkal alacsonyabb volt az előző évinél. Az OLDALT ÍRTA: Bodacz Péter 2008. október 30., csütörtökGazdaság Mélyépítés • Magyar Nemzet A Szabadság hídra várnak A következő átkelő előreláthatólag tizenkétmilliárd forintot emészt fel A legutóbbi városházi közlések szerint nem 2009 januárjában, hanem a Szabadság híd re­konstrukciójának várható el­készültével egy időben, május­ban zárhatják le szintén felújí­tás céljából a Margit hidat. A több mint egy évig tartó felújí­tás várhatóan 12 milliárd forin­tot emészt fel, ennek felét uniós forrásból kívánják fedezni. B­ár Budapest vezetése minded­dig nem mutatott számottevő érzékenységet a város közlekedési gondjait illetően, a korábbi város­házi hírekkel ellentétben a Margit híd felújítás miatti lezárásával mégis megvárják, hogy elkészül­jön a Szabadság híd rekonstrukci­ója. A távirati iroda közlése szerint Nyáry Krisztián, a városháza kom­munikációs igazgatója arról tájé­koztatott, hogy a főpolgármesteri kabinet a hét elején informálódott a két híd lezárását érintő össze­hangolt munkákról. Utalt arra, hogy a Margit híd felújítása 12 mil­liárd forinttal szerepel a kormány által elfogadott EU-támogatású projektek listáján, az uniótól en­nek a költségnek a felére számít a fővárosi önkormányzat. A szóvivő megjegyezte, hogy a rekonstrukció összességében 13 milliárd forintba kerül, a villamosforgalom folya­matosságát biztosító ideiglenes vágányok kiépítésének és a díszvi­lágítás költségét azonban nem tá­mogatja az Európai Unió. Az önkormányzat július végén nyújtotta be a rekonstrukció rész­letes terveit. Az EU-támogatásról határozó bizottság döntését köve­tően, várhatóan decemberben köthetik meg a támogatási szerző­dést, míg a munkálatok kivitele­zőjével februárban állapodnak meg, ha sikerrel lezárul a közbe­szerzési eljárás. Az ideiglenes vil­lamosvágány építése április végén kezdődhet meg, míg a híd felújítá­sa májusban indul. A tervek sze­rint 2010. augusztus végén adják át az átkelőt ismét a közúti jármű­­forgalomnak, a rekonstrukció tel­jes befejezése azonban csak de­cember végére várható. A buszok és a villamosok mindvégig folya­matosan közlekedhetnek a hídon, csakúgy, mint a gyalogosok. A Margit híd lezárásával egy időben, jövő májusban fejeződik be a Szabadság híd teljes felújítá­sa, s indulhat meg a gépjárműfor­galom. A villamosok ugyanakkor már idén december 20-tól közle­kedhetnek az átkelőn, ezt követő­en fognak hozzá a munkások a köz- és díszvilágítás kivitelezésé­hez, a korrózióvédelmi munkála­tokhoz és az aszfaltozáshoz. A Szabadság híd rekonstrukciója a 2005-ben tervezett 4,9 milliárd fo­rint helyett ma már 5,5 milliárd­­nál tart azzal a 300 millió forin­tos többlettámogatással együtt, amelyről a Fővárosi Közgyűlés ma tárgyal. Ezt a hivatalos tájékoztatás szerint a közvilágítás és díszvilágí­tás költségei, valamint az időköz­ben felmerült pótmunkák a keret növelését teszik szükségessé. (75 millió forintot a hídfelújítási mun­kákra, 225 milliót pedig a közvilá­gítás korszerűsítésére fordítaná­nak. Ezeket eredetileg uniós for­rásból finanszírozták volna, az EU azonban ilyen beruházást nem tá­mogat.) Az MTI információi sze­rint a Margit híd rekonstrukciójá­val összefüggő kérdésekről két hét múlva ismét tárgyal a főpolgár­mesteri kabinet. Ezt követően a közgyűlés november végén hozza meg a szükséges döntéseket. A Szabadság híd rekonstrukciójával várhatóan májusban készülnek el fotó: székelyhídi BALÁZS Megjelentek a készpénzes vásárlók A hitelek visszaszorulásával csökkenhetnek a vételek és a fejlesztések ■ Nem várható áresés A­z ingatlanforgalmazó társasá­gok ügyleteinek számán egy­előre ugyan nem, a finanszírozás módjában azonban már érzékelhe­tők a kibontakozó globális válság jelei, a piacon ugyanis megcsap­pantak a hitellel vásárlók, míg a készpénzzel rendelkezők száma megugrott. A jelenség, bár szokat­lan, korántsem meglepő, akiknek ugyanis van mobilizálható tartalé­kuk, azok igyekeznek a hosszú tá­von biztos befektetésnek tűnő in­­gatlanvagyonra szert tenni, miköz­ben akik banki kölcsönből vásárol­nának, azok a hitelpiac hirtelen szűkülése miatt nem tudnak befek­tetni. A lakossági kölcsönök vissza­esése egyébiránt már azon is tetten érhető, hogy megtorpantak a folya­matban lévő hitelbírálatok is. Mint azt Kühne Kata, az Otthon Cent­rum ingatlanforgalmazó társaság ügyvezető igazgatója lapunk meg­keresésére kifejtette, az egyre sza­porodó készpénzes vásárlók rész­ben a pénzügyi piacról érkező be­fektetők, részben azok a magánem­berek, akik a banki betéteik mellett vagy helyett elkezdtek érdeklődni a jó adottságokkal rendelkező ingat­lanok iránt, de ezen kívül számíta­nak a környező kelet-európai or­szágokból érkező vevőkre is.­­ Míg korábban a vásárlók kö­rülbelül tíz százaléka volt készpén­zes, mára ez a szám 25-30 százalék­ra emelkedett. Korai lenne még megjósolni, hogy hosszú távú ten­denciáról van-e szó, de azt látjuk, hogy azok a befektetők, akik eddig más területen realizálták befekteté­seiket, most megérkeztek az ingat­lanpiacra - fogalmazott Kühne, aki a piac egészét tekintve úgy látja: ré­giós összehasonlításban alulárazott a hazai lakáspiac - más kelet-kö­­zép-európai országokhoz képest akár 30-40 százalékkal is -, a magas rizikót magukban hordozó pénz­ügyi konstrukciók és a válság is egymást kioltó hatásokat generál a piacon, ezért egy negatív nemzet­közi hangulatot is nagyobb meg­rázkódtatások nélkül képes elvisel­ni, s a válság ellenére sem számí­tunk áresésre. Várakozásai szerint az eladók inkább kivárnak majd, mint hogy jelentősen csökkentsék az eladási árat. Az Otthon Centruméhoz hason­ló tapasztalatokkal rendelkezik a Duna House is. Az ugyancsak in­gatlankereskedelemmel foglalkozó cég elemzője, Murányi Ákos tájé­koztatása szerint a forgalom egy­előre náluk is változatlan, a poten­ciális vásárlók körében négy külön­féle trend figyelhető meg: egyrészt jelen vannak azok, akik készpénzü­ket ingatlanba szeretnék fektetni, másrészt tapasztalható, hogy las­san megjelennek a piacon a sürgős lakáseladásra vágyó tulajdonosok is. A szakember szavai szerint ta­pasztalható az is, hogy egyes vevők a hitelek beszűkülése miatt elállnak a vásárlástól, valamint, hogy a tu­lajdonosok egy csoportja későbbre halasztja az eladást, vagy teljesen eláll tőle. A négy trend lényegében kiegyenlíti egymást.­­ A devizahite­lek korlátozása nehezebb helyzetbe hozza a piacot, a lakosság mellett a fejlesztői oldalon is előfordulhat, hogy egyes beruházások leállítása, szüneteltetése mellett döntenek. A szakértők a környező kelet-európai érdeklődőkre is számítanak FOTÓ: SZÉKGYHIDI BALÁZS PLASZTIKA Az oldal megjelenését támogatta a Hídépítő csoport tagja, a Betonplasztika Kft. PLASZTIKA Elkészült a Mura feletti autópályahíd Átadták a Letenye és Muracsány között a horvát A4-es autópá­lyát a magyar M7-essel ösz­­szekötő Mura hidat. A 216 méteres, kétszer két sávos Zrínyi híd 7,9 millió euróba - mintegy kétmilliárd forintba - került, a költségeket fele részben a magyar, fele rész­ben a horvát állam finanszí­rozta. Az átkelőnek köszön­hetően autópályán lehet hajtani Budapest és az Adria között. (MTI) Megújul a Ferihegyi repülőtér kifutója Felújítja a Ferihegyi repülőtér mindkét kifutópályáját a légi­kikötőt üzemeltető Budapest Airport. A mintegy 400 ezer négyzetméter alapterületű bazaltbetonpályák megtisztí­tását és újrafestését, valamint a fénytechnikai berendezések cseréjét magába foglaló re­konstrukció 800 millió forint­ba kerül. A november máso­dik hetéig tartó munkálatok alatt a reptérrel szomszédos településeken fokozott zajter­helésre kell számítani. (B. P.) Ingatlanszövetség: A GVH-figyelmezetés Sérti a versenytörvényt, ha egy ér­dekképviselet ajánlott díjakat határoz meg tagjai számára - állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal a Magyar In­gatlanszövetség ellen lefolyta­tott eljárásban. A hatóság bír­ságot nem szabott ki a szak­mai szervezetre, azonban arra kötelezte, hogy az ingatlan­­közvetítői és értékbecslői díj­szabásra vontakozó ajánlásait vonja vissza. (B. P.)

Next

/
Thumbnails
Contents