Magyar Nemzet, 2008. november (71. évfolyam, 300-326. szám)

2008-11-25 / 322. szám

2008. november 25., keddGazdaság • Magyar Nemzet 13 Kukoricával tüzelnek a gazdák Ha elégetik, kevesebbet veszítenek a terményen, mint ha eladják Csöves kukoricával fűtenek a gazdák a hajdú-bihari Földe­sen, mert a saját földön ter­mett fűtőanyag olcsóbb, mint a mázsánként 2300-3000 fo­rintért beszerezhető fa. Bár a kukorica kitűnő fűtőértékkel bír, elsősorban mégsem ezért lesz belőle tüzelő, hanem azért, mert több száz forinttal az önköltségi ár alatt lehet eladni. M Dombi Margit__________________ A túlnyomórészt szántóföldi­­növény-termesztéssel - legin­kább kukoricával - foglalkozó földesi gazdák közül többen úgy kalkulálnak, sem a csöves kukorica mázsánkénti 700 forintos ára, sem a szemes kukorica 2100 forintos ára nem fedezi a tényleges termelé­si költségeket, így az a 40-50 má­­zsányi csöves tengeri, amit egy-egy család el tud fűteni a télen, tiszta nyereség. A gazdák jó része már két-három éve átállította fűtőrend­szerét gáztüzelésűről fatüzelésűre, így technikailag nem jelent problé­mát a kukoricatüzelés. Szalai László 15 holdon termel kukoricát. Idén igen szép termése volt: száz mázsát takarított be hek­táronként. A jó fekvésű földeken gazdálkodó termelő elégedett a ta­valyi termés bevételével. Még akkor is, ha a legjobb, mázsánként 6300 forintos árhoz képest rosszabbul járt, márciusban ugyanis, „csak” 5700 forintot kapott a szemes ku­korica mázsájáért. Idén azonban hiába van százmázsás átlag, nincs értékesítés, mert nincs ára a kuko­ricának, és vevő is alig akad, így Szalai László a kukorica jó részét - társaihoz hasonlóan - éppúgy kénytelen volt betárolni, mint a ha­sonló nagyságú területen termesz­tett búzát - A kukoricán most hek­táronként hatvan-hetvenezer forin­tos ráfizetés keletkezik, ugyanis a szemes termény előállítási költsége szárításig 280 ezer forint, száz má­zsa kukoricáért pedig csak 210 ezer forintot fizet a felvásárló, ha egyál­talán megveszi a termést. Ha nem, a tárolás díja minden hónapban több mint harminc forinttal emeli a mázsánkénti költséget. Jobban já­rok, ha fűtök vele, mint ha tárolta­tom - mondja a gazda, aki kiszá­molta, hogy több mint háromszor olcsóbban jön ki, ha az általa ko­rábban mázsánként 2300 forintért beszerzett fa helyett csöves kukori­cát használ fűtőanyagként. A Karacs házaspár 3,6 hektárnyi kukoricájáról idén 250 mázsa ter­mést takarított be. Eladni azonban ők sem tudják, más megoldás után kell nézniük. Néhány éve már átáll­tak gázról fafűtésre, most pedig a 2800 forintért beszerezhető hasított fa helyett a földjükről hazavitt negyven mázsa csöves kukoricát akarja eltüzelni. - Mi csak a nyug­díj mellett gazdálkodunk, de erről a kis örökségként kapott 5,2 hektáros földecskérő­l semmiképpen nem akarunk lemondani - mondja Karacs Antalné, felemlegetve a ta­valyi évet, amikor az aszály miatt mindössze negyvenmázsás termés­átlagot tudtak elérni hektáronként, a mostani helyzet pedig katasztró­fával ér fel számukra. - Nincs ára a kukoricának, vi­szont a fáénál sokkal jobb a fűtőér­­téke - summázza véleményét Bíró Imre húsz hektáron gazdálkodó termelő, akinek tíz vagon kukoricá­ja vár eladásra. - Ha a nyáron nem vettem volna meg a brikettet, most én is kukoricával fűtenék. Roppant sajnálom hogy elkapkodtam, mert a fabrikettnek mázsájáért három­ezer forintot fizettem, a kukorica meg legfeljebb hétszáz forintba kerülne, és azon a néhány tíz má­zsán legalább nem bosszankodnék, ami el tudok fűteni - mondja saj­nálkozva. Bíró Imrének eddig há­romszáz mázsa kukoricán sikerült túladnia. A tervezett intervencióról úgy vélekedik, nagy szükség lenne rá, de nem nagyon nézi ki az országvezetőkből, hogy lesz is belő­le valami. Azt meg pláne nem, hogy a piaci zavar elhárítására hivatott uniós pénzből finanszírozandó fel­vásárlás kedvező hatása - ha egyál­talán lesz ilyen - elér majd a földesi gazdákig. Tavaly méregdrága volt, idén szinte értéktelen a kukorica fotó: nagy Béla Előre elrendezett földpályázatok? Mi Dénes Zoltán___________________. B­ eigazolódtak azon előrejelzé­sek, miszerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. egy cégcsoport érdekeit szem előtt tartva ajánlott fel eladásra 903 hektárnyi, állami kézben lévő termőföldet. A lapunk birtokába került dokumentumok alapján már a kiírás utáni napokban kide­rült, hogy a hat Zala megyei tele­püléshez tartozó földrészt - ame­lyeket a vagyonkezelő nagyon kedvező áron, 347 millió forintért hirdetett meg - négy magánsze­mély strómanként kívánja megvá­sárolni egy cégcsoport megbízásá­ból. Mindez úgy derült ki, hogy Arago Zrt.-hez köthető cégcsoport már a kiírás idején elkezdett tár­gyalni egy bankkal a szóban forgó földek megvételével kapcsolatos finanszírozás lehetőségéről. A kiírás napvilágra kerülése után a Zala Megyei Közgyűlés úgy döntött, hogy indul a pályázaton - nem szerették volna, hogy a terü­letek elvesszenek a helyben lakó gazdálkodók számára -, ám ten­derük végül elbukott. A stróma­nok ugyanis összesen 620 millió forintot ajánlottak, szemben a második legjobb tendert benyújtó 540 millió forintos önkormányza­ti ajánlattal. Fontos megjegyezni, hogy a kiírás értelmében a pályá­zatokat a vagyonkezelő zalai iro­dájában kellett leadni, ám azokat csak másnap, Budapesten bontot­ták föl. A köztes időben a pályáza­tokba akár bele is nyúlhattak. A 903 hektárnyi földet az MNV Zrt. így a 620 millió forintot ajánló négy magánszemélynek adta el. Manninger Jenő, a megyei köz­gyűlés elnöke arról számolt be, hogy a helyben lakó gazdáknak szerették volna tovább értékesíte­ni a földeket. - Egyértelműen elő­re elrendezett pályáztatásról volt szó, hiszen az MNV Zrt. végül tényleg azt a négy magánszemélyt hozta ki győztesnek, akik ezer szállal kötődnek az Arago Zrt. cég­­birodalomhoz - közölte Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségé­nek igazgatója. Véleménye szerint az MNV Zrt. eljárása elképesztően cinikus volt, hiszen mint mondta, a sajtóban már a kiírás utáni na­pokban napvilágra került a kisze­melt nyertesek köre, ez azonban nem tántorította el a szervezetet attól, hogy a helyi gazdák kárára véghezvigye a tőkések megrende­lésére eltervezett állami földérté­kesítést. Budai Gyula Terv szerint halad az M6-M60-as autópálya Ütemterv szerint haladnak a munkála­tok - mondta lapunknak Schváb Zoltán, a KÖZGÉP Zrt. építési igazgatója az M6-M60-as autópálya építése kapcsán. A társaság a közelmúltban emellett részt vett az Északi összekötő vasúti híd újjáépí­tésében, de szerepet vállalnak a Szabadság híd felújításában is. - Honnan indult el a KÖZGÉP Zrt.? - A KÖZGÉP Zrt. első elődje közvetlenül az I. világháborút követően, 1921-ben alakult meg. Az akkori kereskedelmi és közlekedés­­ügyi miniszter megalapította a Magyar Kirá­lyi Állami Útigépjavító Műhelyt. 1951-ben az­tán a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium megalapította az útépítési feladatok kiszolgá­lására a Közúti Gépellátó Vállalatot, amelybe 1959-ben a Királyi Állami Útjavító Műhelyt beolvasztották. A II. világháború után a meg­rongálódott hídállomány helyreállítására 1945-ben létrejött az Állami Hídfenntartási Telep a Közlekedési és Postaügyi Minisztéri­um Hídosztály felügyelete alatt, melynek a Budapest Haraszti úti telephelyen lévő vas­­szerkezeti gyáregységét 1965-ben a Közúti Gépellátó Vállalathoz csatolták. Ebből a fő­ként acélszerkezeteket gyártó és szerelő gyár­egységből a Közúti Gépellátó Vállalat 1994-ben alapította meg a KÖZGÉP-Unió Gép- és Fémszerkezetgyártó Részvénytársaságot. A 2005-ös évben a társaság út-, vasút-, autópá­lya-, vízközműépítéssel, környezetvédelmi, valamint magasépítési beruházásokkal to­vább bővítette profilját. A cég tevékenységi körének bővülése újabb névváltoztatással járt, így a vállalat a KÖZGÉP Építő- és Fém­szerkezetgyártó Zártkörűen Működő Rész­vénytársaság nevet kapta. - Ha jól tudom, a társaság tulajdonában vasúti kocsik is vannak,­­ így van. Rendelkezünk két MÁV M62 sorozatú, úgynevezett Szergej mozdonnyal, valamint 15 Ks típusú vasúti kocsival is. Előb­biek jelenleg is vasútépítéseken dolgoznak és részt vesznek a magyar vasúti szállításokban, utóbbiak pedig átépítésen vannak. - Milyen projekteken dolgozott a közel­múltban, illetve dolgozik jelenleg a KÖZGÉP? - Több város úthálózatának rehabilitáció­ját, átépítését vállaltuk jelentős mennyiség­ben, például Hódmezővásárhelyen és Szolno­kon, míg a közműépítési projektek keretében csatornarekonstrukciót hajtottunk végre Debrecen belvárosában, illetve konzorcium­ban kiviteleztük Veszprém és térsége szenny­vízcsatornázását is. Környezetvédelmi beru­házásaink közül a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei települési szilárdhulladék-gazdálko­­dási rendszer első ütemének és a Dél-Balaton és Sió-völgye regionális kommunális hulla­dékgazdálkodási rendszer építési munkáinak konzorciumban történő kivitelezését emel­ném ki. Mindemellett magunk mögött tudha­tunk olyan referenciaértékű munkákat, mint az M35-ös autópályánál 39 darab párhuza­mos út, illetve 6 keresztező út kialakítása, il­letve az M3-as autópálya-építésben pedig 7 km főpályaépítés volt a feladatunk, valamint a Keleti-főcsatorna felett átívelő híd megépí­tése. Ezenfelül a budapesti Árpád, Szabadság és Erzsébet híd felújítási munkálataiban is részt veszünk, illetve szerepet vállaltunk az Északi összekötő vasúti híd acélszerkezeti gyártás-összeszerelésében is.­­ Hosszú a lista, de nem maradhat ki az előző felsorolásból a társaság egyik legfonto­sabb projektje, az M6-os-M60-as autópálya Szekszárd és Pécs közötti szakaszának építése.­­ Való igaz. A Magyarországon megvaló­suló kiemelt fontosságú közlekedésfejlesztési nagyprojektek közé sorolt, az úgynevezett Helsinki folyosó részét képző M6-os autópá­lya építésénél is jelen van a KÖZGÉP. A beru­házás a nemzetközi gazdasági kapcsolatok megerősítése és a fenntartható fejlődés meg­teremtése szempontjából meghatározó jelen­tőséggel bír. Az M6-os autópálya Szekszárd- Bóly, és az M60-as gyorsforgalmi út Bóly-Pécs közötti szakaszainak megvalósítá­sánál társaságunk a beruházás értékének 10 százalékát meghaladó magyar alvállalkozó­ként vesz részt. Az autópálya Tolna megye te­rületén kétszer kétsávos, osztott pályás út­testtel 48 klométer hosszban, Baranya megye területén pedig 30,2 kilométer hosszban épül meg 2010. március végéig.­­ Mindebből mely feladatrészeket valósítja meg a KÖZGÉP? - A Baranyát átszelő szakaszon két vasbe­ton viadukt, valamint 13 kishíd építését gene­rálkivitelezőként végezzük. Ezen túlmenően társaságunk kivitelezésében készül a két acélfelszerkezetű viadukt acélszerkezete is, melyek közül a Szebényi völgyhíd a maga 866 méteres hosszával Magyarország második leg­hosszabb viaduktja lesz. A KÖZGÉP munkaré­sze itt az acél szekrénytartó gyártása, szerelése. Társaságunk azonban nem csak a hídépítési munkákon van jelen. A KÖZGÉP egyre bővülő spektrumát visszatükrözi, hogy a magasépítési területen az autópálya üzemi létesítményei kö­zül az autópálya-mérnökséget, autópálya-tűz­oltóságot, valamint a szajki és szebényi egysze­rű pihenőket - a legkorszerűbb felszereltséggel és technológiával - társaságunk alakítja ki. Emellett a forgalomtechnikai munkálatokat végzünk, kiépítjük az üzemi hírközlést, zajvé­dő falat és vadvédő kerítést emelünk. - Kik vezetik a munkálatokat, és hogy áll­nak ezek? - Társaságunk jó szervezeti felépítésének és magasan kvalifikált mérnökeinknek köszönhe­tően a kivitelezési munkák a hatósági előírások­nak megfelelően ütemterv szerint haladnak. A munkálatokat Németh Miklós elnök-vezérigaz­gató úr irányítása alatt Szigeti Ferenc vállalko­zásvezető, Zsigri Ferenc gazdasági vezető, Honti Ferenc, az acélszerkezetgyártás-részleg vezető­je, valamint jómagam mint az utóbbiért felelős projektigazgató irányítjuk. (x)

Next