Magyar Nemzet, 2008. november (71. évfolyam, 300-326. szám)
2008-11-25 / 322. szám
2008. november 25., keddGazdaság • Magyar Nemzet 13 Kukoricával tüzelnek a gazdák Ha elégetik, kevesebbet veszítenek a terményen, mint ha eladják Csöves kukoricával fűtenek a gazdák a hajdú-bihari Földesen, mert a saját földön termett fűtőanyag olcsóbb, mint a mázsánként 2300-3000 forintért beszerezhető fa. Bár a kukorica kitűnő fűtőértékkel bír, elsősorban mégsem ezért lesz belőle tüzelő, hanem azért, mert több száz forinttal az önköltségi ár alatt lehet eladni. M Dombi Margit__________________ A túlnyomórészt szántóföldinövény-termesztéssel - leginkább kukoricával - foglalkozó földesi gazdák közül többen úgy kalkulálnak, sem a csöves kukorica mázsánkénti 700 forintos ára, sem a szemes kukorica 2100 forintos ára nem fedezi a tényleges termelési költségeket, így az a 40-50 mázsányi csöves tengeri, amit egy-egy család el tud fűteni a télen, tiszta nyereség. A gazdák jó része már két-három éve átállította fűtőrendszerét gáztüzelésűről fatüzelésűre, így technikailag nem jelent problémát a kukoricatüzelés. Szalai László 15 holdon termel kukoricát. Idén igen szép termése volt: száz mázsát takarított be hektáronként. A jó fekvésű földeken gazdálkodó termelő elégedett a tavalyi termés bevételével. Még akkor is, ha a legjobb, mázsánként 6300 forintos árhoz képest rosszabbul járt, márciusban ugyanis, „csak” 5700 forintot kapott a szemes kukorica mázsájáért. Idén azonban hiába van százmázsás átlag, nincs értékesítés, mert nincs ára a kukoricának, és vevő is alig akad, így Szalai László a kukorica jó részét - társaihoz hasonlóan - éppúgy kénytelen volt betárolni, mint a hasonló nagyságú területen termesztett búzát - A kukoricán most hektáronként hatvan-hetvenezer forintos ráfizetés keletkezik, ugyanis a szemes termény előállítási költsége szárításig 280 ezer forint, száz mázsa kukoricáért pedig csak 210 ezer forintot fizet a felvásárló, ha egyáltalán megveszi a termést. Ha nem, a tárolás díja minden hónapban több mint harminc forinttal emeli a mázsánkénti költséget. Jobban járok, ha fűtök vele, mint ha tároltatom - mondja a gazda, aki kiszámolta, hogy több mint háromszor olcsóbban jön ki, ha az általa korábban mázsánként 2300 forintért beszerzett fa helyett csöves kukoricát használ fűtőanyagként. A Karacs házaspár 3,6 hektárnyi kukoricájáról idén 250 mázsa termést takarított be. Eladni azonban ők sem tudják, más megoldás után kell nézniük. Néhány éve már átálltak gázról fafűtésre, most pedig a 2800 forintért beszerezhető hasított fa helyett a földjükről hazavitt negyven mázsa csöves kukoricát akarja eltüzelni. - Mi csak a nyugdíj mellett gazdálkodunk, de erről a kis örökségként kapott 5,2 hektáros földecskéről semmiképpen nem akarunk lemondani - mondja Karacs Antalné, felemlegetve a tavalyi évet, amikor az aszály miatt mindössze negyvenmázsás termésátlagot tudtak elérni hektáronként, a mostani helyzet pedig katasztrófával ér fel számukra. - Nincs ára a kukoricának, viszont a fáénál sokkal jobb a fűtőértéke - summázza véleményét Bíró Imre húsz hektáron gazdálkodó termelő, akinek tíz vagon kukoricája vár eladásra. - Ha a nyáron nem vettem volna meg a brikettet, most én is kukoricával fűtenék. Roppant sajnálom hogy elkapkodtam, mert a fabrikettnek mázsájáért háromezer forintot fizettem, a kukorica meg legfeljebb hétszáz forintba kerülne, és azon a néhány tíz mázsán legalább nem bosszankodnék, ami el tudok fűteni - mondja sajnálkozva. Bíró Imrének eddig háromszáz mázsa kukoricán sikerült túladnia. A tervezett intervencióról úgy vélekedik, nagy szükség lenne rá, de nem nagyon nézi ki az országvezetőkből, hogy lesz is belőle valami. Azt meg pláne nem, hogy a piaci zavar elhárítására hivatott uniós pénzből finanszírozandó felvásárlás kedvező hatása - ha egyáltalán lesz ilyen - elér majd a földesi gazdákig. Tavaly méregdrága volt, idén szinte értéktelen a kukorica fotó: nagy Béla Előre elrendezett földpályázatok? Mi Dénes Zoltán___________________. B eigazolódtak azon előrejelzések, miszerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. egy cégcsoport érdekeit szem előtt tartva ajánlott fel eladásra 903 hektárnyi, állami kézben lévő termőföldet. A lapunk birtokába került dokumentumok alapján már a kiírás utáni napokban kiderült, hogy a hat Zala megyei településhez tartozó földrészt - amelyeket a vagyonkezelő nagyon kedvező áron, 347 millió forintért hirdetett meg - négy magánszemély strómanként kívánja megvásárolni egy cégcsoport megbízásából. Mindez úgy derült ki, hogy Arago Zrt.-hez köthető cégcsoport már a kiírás idején elkezdett tárgyalni egy bankkal a szóban forgó földek megvételével kapcsolatos finanszírozás lehetőségéről. A kiírás napvilágra kerülése után a Zala Megyei Közgyűlés úgy döntött, hogy indul a pályázaton - nem szerették volna, hogy a területek elvesszenek a helyben lakó gazdálkodók számára -, ám tenderük végül elbukott. A strómanok ugyanis összesen 620 millió forintot ajánlottak, szemben a második legjobb tendert benyújtó 540 millió forintos önkormányzati ajánlattal. Fontos megjegyezni, hogy a kiírás értelmében a pályázatokat a vagyonkezelő zalai irodájában kellett leadni, ám azokat csak másnap, Budapesten bontották föl. A köztes időben a pályázatokba akár bele is nyúlhattak. A 903 hektárnyi földet az MNV Zrt. így a 620 millió forintot ajánló négy magánszemélynek adta el. Manninger Jenő, a megyei közgyűlés elnöke arról számolt be, hogy a helyben lakó gazdáknak szerették volna tovább értékesíteni a földeket. - Egyértelműen előre elrendezett pályáztatásról volt szó, hiszen az MNV Zrt. végül tényleg azt a négy magánszemélyt hozta ki győztesnek, akik ezer szállal kötődnek az Arago Zrt. cégbirodalomhoz - közölte Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének igazgatója. Véleménye szerint az MNV Zrt. eljárása elképesztően cinikus volt, hiszen mint mondta, a sajtóban már a kiírás utáni napokban napvilágra került a kiszemelt nyertesek köre, ez azonban nem tántorította el a szervezetet attól, hogy a helyi gazdák kárára véghezvigye a tőkések megrendelésére eltervezett állami földértékesítést. Budai Gyula Terv szerint halad az M6-M60-as autópálya Ütemterv szerint haladnak a munkálatok - mondta lapunknak Schváb Zoltán, a KÖZGÉP Zrt. építési igazgatója az M6-M60-as autópálya építése kapcsán. A társaság a közelmúltban emellett részt vett az Északi összekötő vasúti híd újjáépítésében, de szerepet vállalnak a Szabadság híd felújításában is. - Honnan indult el a KÖZGÉP Zrt.? - A KÖZGÉP Zrt. első elődje közvetlenül az I. világháborút követően, 1921-ben alakult meg. Az akkori kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter megalapította a Magyar Királyi Állami Útigépjavító Műhelyt. 1951-ben aztán a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium megalapította az útépítési feladatok kiszolgálására a Közúti Gépellátó Vállalatot, amelybe 1959-ben a Királyi Állami Útjavító Műhelyt beolvasztották. A II. világháború után a megrongálódott hídállomány helyreállítására 1945-ben létrejött az Állami Hídfenntartási Telep a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium Hídosztály felügyelete alatt, melynek a Budapest Haraszti úti telephelyen lévő vasszerkezeti gyáregységét 1965-ben a Közúti Gépellátó Vállalathoz csatolták. Ebből a főként acélszerkezeteket gyártó és szerelő gyáregységből a Közúti Gépellátó Vállalat 1994-ben alapította meg a KÖZGÉP-Unió Gép- és Fémszerkezetgyártó Részvénytársaságot. A 2005-ös évben a társaság út-, vasút-, autópálya-, vízközműépítéssel, környezetvédelmi, valamint magasépítési beruházásokkal tovább bővítette profilját. A cég tevékenységi körének bővülése újabb névváltoztatással járt, így a vállalat a KÖZGÉP Építő- és Fémszerkezetgyártó Zártkörűen Működő Részvénytársaság nevet kapta. - Ha jól tudom, a társaság tulajdonában vasúti kocsik is vannak, így van. Rendelkezünk két MÁV M62 sorozatú, úgynevezett Szergej mozdonnyal, valamint 15 Ks típusú vasúti kocsival is. Előbbiek jelenleg is vasútépítéseken dolgoznak és részt vesznek a magyar vasúti szállításokban, utóbbiak pedig átépítésen vannak. - Milyen projekteken dolgozott a közelmúltban, illetve dolgozik jelenleg a KÖZGÉP? - Több város úthálózatának rehabilitációját, átépítését vállaltuk jelentős mennyiségben, például Hódmezővásárhelyen és Szolnokon, míg a közműépítési projektek keretében csatornarekonstrukciót hajtottunk végre Debrecen belvárosában, illetve konzorciumban kiviteleztük Veszprém és térsége szennyvízcsatornázását is. Környezetvédelmi beruházásaink közül a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszer első ütemének és a Dél-Balaton és Sió-völgye regionális kommunális hulladékgazdálkodási rendszer építési munkáinak konzorciumban történő kivitelezését emelném ki. Mindemellett magunk mögött tudhatunk olyan referenciaértékű munkákat, mint az M35-ös autópályánál 39 darab párhuzamos út, illetve 6 keresztező út kialakítása, illetve az M3-as autópálya-építésben pedig 7 km főpályaépítés volt a feladatunk, valamint a Keleti-főcsatorna felett átívelő híd megépítése. Ezenfelül a budapesti Árpád, Szabadság és Erzsébet híd felújítási munkálataiban is részt veszünk, illetve szerepet vállaltunk az Északi összekötő vasúti híd acélszerkezeti gyártás-összeszerelésében is. Hosszú a lista, de nem maradhat ki az előző felsorolásból a társaság egyik legfontosabb projektje, az M6-os-M60-as autópálya Szekszárd és Pécs közötti szakaszának építése. Való igaz. A Magyarországon megvalósuló kiemelt fontosságú közlekedésfejlesztési nagyprojektek közé sorolt, az úgynevezett Helsinki folyosó részét képző M6-os autópálya építésénél is jelen van a KÖZGÉP. A beruházás a nemzetközi gazdasági kapcsolatok megerősítése és a fenntartható fejlődés megteremtése szempontjából meghatározó jelentőséggel bír. Az M6-os autópálya Szekszárd- Bóly, és az M60-as gyorsforgalmi út Bóly-Pécs közötti szakaszainak megvalósításánál társaságunk a beruházás értékének 10 százalékát meghaladó magyar alvállalkozóként vesz részt. Az autópálya Tolna megye területén kétszer kétsávos, osztott pályás úttesttel 48 klométer hosszban, Baranya megye területén pedig 30,2 kilométer hosszban épül meg 2010. március végéig. Mindebből mely feladatrészeket valósítja meg a KÖZGÉP? - A Baranyát átszelő szakaszon két vasbeton viadukt, valamint 13 kishíd építését generálkivitelezőként végezzük. Ezen túlmenően társaságunk kivitelezésében készül a két acélfelszerkezetű viadukt acélszerkezete is, melyek közül a Szebényi völgyhíd a maga 866 méteres hosszával Magyarország második leghosszabb viaduktja lesz. A KÖZGÉP munkarésze itt az acél szekrénytartó gyártása, szerelése. Társaságunk azonban nem csak a hídépítési munkákon van jelen. A KÖZGÉP egyre bővülő spektrumát visszatükrözi, hogy a magasépítési területen az autópálya üzemi létesítményei közül az autópálya-mérnökséget, autópálya-tűzoltóságot, valamint a szajki és szebényi egyszerű pihenőket - a legkorszerűbb felszereltséggel és technológiával - társaságunk alakítja ki. Emellett a forgalomtechnikai munkálatokat végzünk, kiépítjük az üzemi hírközlést, zajvédő falat és vadvédő kerítést emelünk. - Kik vezetik a munkálatokat, és hogy állnak ezek? - Társaságunk jó szervezeti felépítésének és magasan kvalifikált mérnökeinknek köszönhetően a kivitelezési munkák a hatósági előírásoknak megfelelően ütemterv szerint haladnak. A munkálatokat Németh Miklós elnök-vezérigazgató úr irányítása alatt Szigeti Ferenc vállalkozásvezető, Zsigri Ferenc gazdasági vezető, Honti Ferenc, az acélszerkezetgyártás-részleg vezetője, valamint jómagam mint az utóbbiért felelős projektigazgató irányítjuk. (x)