Magyar Nemzet, 2008. december (71. évfolyam, 328-355. szám)
2008-12-20 / 347. szám
32008. december 20., szombatBelföld Magyar Nemzet Nem lesz januárban munkabeszüntetés A közszolgálati szakszervezetek egy része lemondott sztrájkjogáról ■ A kormány hatvanmilliárdot spórolt a munkavállalókon Egyezség született az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság és a kormány között a közszféra 13. havi illetményének kompenzálásáról, amelynek eredményeképpen a január 12-re meghirdetett sztrájkot a szakszervezetek nem tartják meg. A bruttó 180 ezer forintnál nem többet keresők száz százalékig megkapják 13. havi fizetésüket, míg az ennél nagyobb jövedelemmel rendelkezőket részlegesen kompenzálják. Bár a kormány látszólag engedett, az állam még így is mintegy hatvanmilliárd forintot spórol a visszafogott 13. havi bérkifizetéssel. A szakszervezetek szeptemberig lemondtak sztrájkjogukról. Borsodi Attila_____________ A tegnap hajnalig tartó kormányzati-szakszervezeti tárgyalások eredményeként elmarad a 2009. január 12-re meghirdetett közszolgálati sztrájk, mert a kormány 13. havi bérrel kapcsolatos pénzügyi ajánlatát kellően vonzónak találták a sztrájkot szervezők. A megállapodás lényege, hogy a 180 ezernél kevesebbet keresők (ez a közszféra dolgozóinak mintegy 70 százalékát jelenti) tehát nem 13. havi fizetést kapnak, hanem pótlék formájában a havi apanázs mellé a fizetésük 8,33 százalékát pluszba megkapják, ami havi 10 ezer forint körüli összeget jelent. Ez éves szinten a havi fizetésük csaknem 100 százalékát jelenti, így felfogható 13. havi bérnek. A 180 ezres korlátnál többet keresők esetén havi 15 ezer forintos kiegészítés jár, ami nem jelenti a 13. havi bér teljes egészét. Az államnak a megállapodás csaknem 120 milliárd forintba kerül, de még így is mintegy 60 milliárd forintot spórol a visszafogott 13. havi bérkifizetéssel. Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára közölte: húsz szakszervezet írta alá a megállapodást, kettő, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Munkástanácsok nem. Kerpen Gábor PDSZ-elnök elégtelennek tartotta a kormány javaslatát a közszféra kompenzációjáról. „Az ajánlat nem érte el a követeléseinknek még a harmadát sem” - magyarázta Kerpen. Elmondta, még karácsony előtt értékelik a kialakult helyzetet, a „további akciók ütemezését” pedig ez alapján határozzák meg. Kerpen azt sem zárta ki, hogy január 12-én sztrájkolni fognak. Csizmár Gábor arról beszélt, hogy a 2009-es költségvetésben elkülönített 112 milliárd forintos öszszeg nem fedezi a megállapodást, az összesen 119 milliárd forintba „került”, a fennmaradó részt vélhetőleg a jövő évi tartalék terhére pótolja majd ki a kormány. Elképzelhető azonban, hogy a kormány abból a 70 milliárd forintos tételből fizeti a hiányzó összeget, amelyet egyébként a közszférából elbocsátásra ítéltek végkielégítésére szánt a kabinet. A szakszervezetek többsége vonzónak találta a kormány ajánlatát, ezért elfogadta azt, sőt szeptemberig lemondott sztrájkjogáról. - Amit aláírtunk, az nem megállapodás, de lehetőséget teremt a későbbi megállapodásra - vélekedett Varga László. A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke szerint „a most született egyezség egy olyan fegyverszünet, amely értékesebb lehet egy rossz békeszerződésnél”. A Munkástanácsok Országos Szövetségénél ezzel szemben úgy látják: az egyezség még mindig 60 milliárd forinttal rövidíti meg a közszférában dolgozókat. Emlékezetes, a felek között született, 2007. február 19-i megállapodás értelmében a kormány többek között vállalta, hogy 2009. január 1-jétől legalább 4,0 százalékkal növeli a köztisztviselői illetményalapot, illetve a közalkalmazotti illetménytáblák bértételeit, továbbá hogy ugyanezen időponttól december hónapban fizeti ki a 13. havi illetményt. A közszolgálati bérek befagyasztásával ,és a 13. havi nyugdíjjal kapcsolatban azonban a kormány idén ősszel egyoldalúan felmondta a tavaly kötött megállapodást. A kabinet először a válságra hivatkozva vetette fel a megszorítások, bér-, nyugdíj- és családi pótlék befagyasztások szükségességét, majd később ezeket mint az IMF-fel kötött hitelmegállapodás feltételeit emlegette. Miután a kormány felrúgta a tavalyi megállapodást, a Liga Szakszervezetek felhívta a sztrájkbizottság tagjait, hogy a 2007. február 19-i megállapodás 10. pontja alapján felfüggesztett tevékenységét kezdje újra, és azonnal üljön tárgyalóasztalhoz a kormánynyal a helyzet mielőbbi, megnyugtató rendezése végett. A sztrájkbizottság azonban hamar megunta a kabinettel folytatott eredménytelen formális egyeztetéseket, így november 21-én bejelentette: január 12-re sztrájkot hirdet a Gyurcsánykormány brutális megszorítási tervei miatt. Elszántságuk jeléül november 29-én Budapesten a Kossuth téren a közszolgálati szakszervezetek tüntetést tartottak. Egyet azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni: a kormány engedményének ára lesz. Az IMF- fel kötött, a közvélemény számára nem ismert megállapodásban foglaltakat tartani kell, így a kormány máshonnan kényszerül pótolni a veszteségeket. Úgy tűnik azonban, a kormány készült, hiszen - mint Csizmár Gábor szavaiból kiderült - „e célra elkülönített”pénzt használnak majd fel. Ami pedig az egyezséget illeti: a hazai közszférában működő szakszervezetek magatartására eddig is jellemző volt a gyors megegyezés, az MSZOSZ pedig még a sztrájkig sem mert elmenni. Se szeri, se száma azoknak az ígéreteknek, amelyeket Gyurcsány Ferenc tett a lojális konföderációnak. Emlékezetes, az elégedetlenség ellenére az MSZOSZ végül nem mondta fel a miniszterelnökkel a választások előtt kötött együttműködési megállapodást, noha abból az Európai Unió átlagos foglalkoztatási szintjének megközelítése, a bérek uniós felzárkóztatása, a nyugdíjasok életminőségének javítása, a rendezett munkaügyi kapcsolatok, valamint a munkavállalók kiszolgáltatottságának csökkentése - semmi sem teljesült. Egyébként Wittich Tamás, a konföderáció előző elnöke 2006. július 12-én azért mondott le, mert átlépett az állami szférába: a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség főigazgatója lett. ■ FIDESZ: TŰRHETETLEN A KORMÁNY MAGATARTÁSA. A Fidesz tűrhetetlennek tartja, hogy a kormány nem hajlandó érdemben tárgyalni a szakszervezetekkel, s ehelyett fegyveres őröket, valamint külföldi sztrájktörőket hozat Magyarországra. Szijjártó Péter szerint a kormány a magyar emberek nyugodt karácsonyát veszélyezteti. A legnagyobb ellenzéki párt szóvivője kijelentette: amennyiben a helyzet ma sem változik, s továbbra sem ülnek le a kabinet képviselői egyeztetni az érdekképviseletekkel, úgy elkerülhetetlenné válik, hogy a Fidesz összehívja az Országgyűlés illetékes szakbizottságának - a gazdasági vagy a költségvetési - rendkívüli ülését a jövő hét elejére. (P. G.) Feljelentés sztrájktörés miatt Puhál Tamás Hazánkban a sztrájktörést nem foglalták jogszabályba, így azzal, hogy a Budapest Airport (BA) külföldi tulajdonosa görög, sőt egyes hírek szerint immár holland munkavállalókat állít csatasorba a sztrájkolók helyett, súlyos jogszabálysértést követ el - jelentette ki Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke tegnap Ferihegyen. A sztrájktörés miatt a szakszervezetek büntetőfeljelentést tettek - tette hozzá. Kovács Zoltán, a ferihegyi sztrájkbizottság elnöke bejelentette: készek fölvenni a munkát, ha a tulajdonos Hochtief hazaküldi sztrájktörőit, továbbá a júniusban egyoldalúan felmondott kollektív szerződést fenntartja addig, amíg új megállapodást nem hoznak tető alá. Az érdekvédő úgy tudja: a sztrájktörők napi elszállásolására egymillió forintot fordít a BA, eközben viszont az új kollektív szerződés értelmében a dolgozók jövőre mintegy harminc százalékkal kevesebb munkabért kapnának, ráadásul négy-öt nappal többet kellene dolgozniuk. Kovács Zoltán kiemelte: éppen ezért a reptéri dolgozók a végsőkig elszántak. Tegnap újabb külföldi szakszervezet, a görög közszolgálati dolgozókat tömörítő Adedy tiltakozott a Hochtief-BA „európai normákkal és a munkavállalói jogokkal” összeegyeztethetetlen eljárása ellen. Szollár Domokos, a BA szóvivője szerint bár szerda este eljutottak egy mindenki által többé-kevésbé elfogadható megállapodástervezethez, azt a szakszervezetek végül tegnap sem voltak hajlandók aláírni, helyette újabb - szerinte törvénysértő pontokkal egészítették ki. Állítása szerint illegitim az érdekképviselők azon követelése, hogy Ferihegyen csak magyar állampolgárok dolgozhatnának. Eközben a Fidesz tegnap arra szólította föl a kormányt, hogy hozza nyilvánosságra, ki és milyen indokkal döntött a külföldi sztrájktörőknek nyújtott nemzetbiztonsági védelemről. Erre a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok magát megnevezni nem kívánó illetékese közölte: „Mindazoknak a híreszteléseknek, amelyek szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal önkényesen kiterjesztheti a nemzetbiztonsági védelmet más, a törvényben nem nevesített személyekre, e szolgálat gyanúba keverése a céljuk, amit a leghatározottabban visszautasítunk.” A reptéri dolgozók a végsőkig elszántak FOTÓ: MÁTÉ PÉTER MHMMMMKHMMHNHMMHMNHMKNHnMHMHHHMNMMMMM GASKÓ: GYURCSÁNY HIGGADJON LE! Határozatlan ideig folytatja a vasárnap óta tartó országos vasúti sztrájkot a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ), a munkabeszüntetés a karácsonyi időszakra is kiterjedhet - jelentette be tegnap Gaskó István elnök, akit tegnapelőtt életveszélyesen megfenyegettek A felek egy újabb tárgyaláson vannak túl, azonban a tegnap délutáni egyeztetés is eredmény nélkül zárult nem született megállapodás sem a sztrájkkövetelésekről, sem az elégséges szolgáltatásról. Az egyeztetést ma folytatják Gaskó a karácsony idejére is kilátásba helyezett sztrájkot a szakszervezet elleni politikai támadásokkal magyarázta. A VDSZSZ elnök® Gyurcsány Ferenc nyilatkozata kapcsán hangsúlyozta: nem tiszte egy miniszterelnöknek hogy beavatkozzon egy érdekvitába, ahol a felek törvényes eszközöket alkalmaznak Tegnap Gyurcsány Ferenc az MR1 Krónika című műsorában úgy fogalmazott :nem lehet arra kényszeríteni az országot, hogy elgyengüljön és elgyávuljon csak azért mert valakik megpróbálják esetleg a meglévő zsarolási potenciáljukat arra használni, hogy önmaguknak újabb előnyöket kicsikarjanak mások rovására*. A VDSZSZ elnöke azt üzente Gyurcsány Ferencnek hogyhiggadjon le, és ne üzengessen indulatokat gerjesztő szövegeket*. Gaskó kitért ara is, hogy a VDSZSZ nincs egyedül, hiszen az Európai Szállítási Dolgozók Szövetsége és az osztrák vasutas-szakszervezet is szolidaritásáról biztosította, csakúgy, mint számos magyar szakszervezet A sztrájkellenes hangulatkeltésbe ugyanakkor beszállt a kormánypárti sajtó is. A Népszava Masiniszták elég volt a VDSZSZ-sztrájkból főcímmel adott hírt a csütörtöki fejleményekről. A lap azt is írja, hogy Heinczinger István, a MÁV vezérigazgatója szerint a VDSZSZ követelése, miszerint pénz jár nekik a MÁV Cargo eladása után, valamint a bérkövetelések húszmilliárd forintba kerülnének Arról már nem esik szó, hogy csaknem kétmilliárdot kap sikerdíjként Gulya András cége a privatizációs üzletből. A Népszabadság a Szonda Ipsos közvélemény-kutatási eredményeit tette tegnapi címlapjára, amelyből az derül ki: a lakosság többsége nem ért egyet a vasutasok sztrájkéval. (B. A) A Kopp-Skrabski házaspár az életműdíjas Kopp Mária és Skrabski Árpád, a magyarok testi-lelki bajainak okait a tudományok határterületein kutató tudós házaspár kapta a Polgári Magyarországért Alapítvány idei életműdíját. Orbán Viktor Fidesz-elnök szerint a díjazottak munkássága „egy szomorú, lelombozott, félbeforduló nemzetnek a tavasz erejéről beszél”. 'Joó István_________________ M ire is van szükségünk? Változásra, jó programra, győzelemre? Ezekre is, de legfőképpen egymásra - mondta Balog Zoltán elnök a Polgári Magyarországáért Alapítvány tegnapi évzáró ünnepségén. Hasonló hangot ütött meg Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke: „Politikai családunk, szövetségi alakulatunk hosszú távú létét az eleven, éltető gyökérzet szerepét betöltő sok-sok közösség biztosítja; ezek megtalálása, erősítése, sőt létrehozása a Polgári Magyarországért Alapítvány nélkül nem valósulhatna meg.” Az évzáró ünnepségen Kopp Mária orvos-pszichológus és Skrabski Árpád informatikus-szociológus kapta az idei Polgári Magyarországért Díjat, amelyet Mádl Dalma korábbi díjazott adott át. A neves kutatóházaspárt egy másik neves házaspár, Vizi E. Szilveszter agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke és a szintén akadémikus Ádám Veronika orvos-biokémikus méltatta. Laudációjukból kiderült: a Kopp-Skrabski páros tanulmányai, könyvei és egyéb megnyilatkozásai mind azt mutatják be, hogy testi és lelki bajainkért az általános értékvesztés a felelős, valamint a közös célok, a társadalmi-nemzeti összetartozás, az egymás közötti bizalom és - nem utolsósorban - az istenhit hiánya. Köszöntő levelében Orbán Viktor azt hangsúlyozta: erkölcsi értékeink megszilárdítása, közösségeink összetartozásának, a magyarság önbizalmának erősítése nélkül a nemzet nem kap több esélyt a felemelkedésre. Évzáró beszédében Balog Zoltán alapítványelnök, a parlament emberi jogi bizottságának fideszes elnöke kifejtette, a Polgári Magyarországért Alapítvány háttérmunkájának gyümölcseként az idén szerte az országban kétezerötszázan vettek részt az intézmény hét végi képzésein, tizenöt önkormányzati szakterületen. Közösségépítésként százötven civil szervezetet támogattak ez évben. Könyvkiadó tevékenységéért támogatták többek között Csorba József, Fricz Tamás, Szentpály- Juhász Miklós Társutasok az őszödi úton című kötetét. ■ MINDSZENTY EMLÉKÉRMEK: Olofson Placid bencés szerzetes és Schirilla György, a Mindszentyper egyik védője kapta tegnap az idén immár harmadik alkalommal odaítélt Mindszenty Emlékérmet. Mádl Dalma a kitüntetettekkel FOTÓ: MÁTÉ PÉTER