Magyar Nemzet, 2009. január (72. évfolyam, 1-30. szám)

2009-01-02 / 1. szám

Magyar Nemzet • Belföld ^ 2., ^ Rovatvezető: Huth Gergely Távozik az SZDSZ-es kampányfőnök Az ajánlószelvény-botrány miatt lemondott az SZDSZ-es Jónás Ferenc ferencvárosi választási bizottsági tagságáról. A sza­bad demokraták kerületi kampányfőnöke azzal indo­kolta döntését, hogy lejárató kampány indult ellene. A rendőrség közben lefoglalta az összes leadott kopogtató­cédulát a ferencvárosi önkor­mányzatnál. (MN) Aláírásgyűjtés a privatizáció ellen Már letölthető a www.igazsagos­­sag.hu című internetes hon­lapról az a népszavazási alá­­írásgyűjtő­ ív, amelynek kitöl­tésével a fővárosi önkormány­zat közművagyonának további kiárusítását, privatizációját akadályozhatják meg a buda­pestiek. Az egyigenes kérdés a fővárosi önkormányzat vala­mennyi cégében még meglévő tulajdonrészének megtartására irányul. A Társadalmi Igazsá­gosság Pártja ügydöntő nép­­szavazási kezdeményezését már hitelesítették, a referen­dum kiírásához január végéig 140 ezer aláírás kell. (Sz. Zs.) Angyalka és lekvár Gyurcsánynak Egy idős asszony már második éve küldi el a kormányfőnek saját csipkebogyólekvárját - közölte a kormányszóvivői iroda. A tá­jékoztatás azt sem hallgatta el, hogy „Gyurcsány Ferenc mind a három üveget hazavitte és családi körben fogyasztotta el”. Az MTI beszámolója szerint a kormányfő tavaly is több száz ajándékot kapott. Az állampol­gárok is meg-meglepik Gyurcsányt: csokoládét, bort, kézzel horgolt angyalkát is ka­pott a miniszterelnök. (MN) Folytatódó sztrájk? A MÁV Zrt. és a szakszervezetek képviselői kedden késő este aláírták a 2009. évre vonatkozó kollektív szerződést, valamint a 4,1 százalékos bérfejlesztést rögzítő megállapodást. A Vas­úti Dolgozók Szabad Szakszer­vezete (VDSZSZ) nem szere­pelt az aláírók között, az ér­dek-képviseleti szerv továbbra is fenntartja a hétszázalékos béremelésre vonatkozó követe­léseit, valamint azt, hogy a vas­úti dolgozók kapjanak fejen­ként 250 ezer forintot abból a több mint százmilliárdból, amely a MÁV Cargo eladásá­ból befolyt. A VDSZSZ tovább­ra is sztrájkkal fenyeget. (MN) Reáltárgyak: jelentős visszaesés A Hiller István vezette minisztérium elhallgatja a magyar diákok teljesítményének romlását A magyar diákok diadalmenetéről szóló hírekkel kürtölte tele a magyar sajtót a Hiller-tárca a tanulók természettudományos és matematikai ismereteit vizsgáló nemzetközi TIMSS- felmérés kapcsán. Tény, hogy a magyar diákok még mindig a világ élvonalában vannak, ám ha a jelenlegi oktatáspolitika folytatódik,­már nem sokáig. Hillerék arról nem beszélnek, hogy a hazai fiatalok teljesítménye - egy kategória kivételével - az utóbbi négy évben súlyosan visszaesett. A teljesítmény­romlás oka a drasztikus óraszámcsökkentés, az oktatási kor­mányzat azonban úgy csinál, mintha nem látná az aggasztó je­leket, és folytatja a reáltárgyak lassú kivégzését. Farkas M­anda M­atematikából és természet­­tudományból is a világ élvo­nalába tartoznak a magyar fiatalok - jelentette be a napokban Csillag Márta, az Oktatási és Kulturális Mi­nisztérium közoktatási főosztályá­nak vezetője a 2007-es TIMSS- felmérés kapcsán. Csillag szerint a magyar diákok a felmérés mind a négy területén az átlag felett telje­sítettek, három területen pedig a legjobbak között szerepeltek. Hangsúlyozta: a természettudo­mányok esetében Magyarország egyike annak a nyolc országnak, ahol a negyedik évfolyamos diákok eredménye folyamatosan javult az első felméréshez képest. A nyolca­dik évfolyamos diákok kimagasló eredményét a TIMSS-felmérés hi­vatalos bostoni sajtótájékoztatóján is kiemelték. Kizárólag a távol-kele­ti országok diákjai előzték meg a magyar fiatalokat, az európai or­szágok közül ők bizonyultak a leg­jobbaknak. Ez a Hiller-tárca ösz­­szegzése, amelynek állításai igazak, ám egy alapvető szempontot kife­lejtettek az elemzésből: azt, hogy a negyedik osztályosok természettu­dományos ismereteinek vizsgálata volt az egyetlen olyan kategória, ahol javult hazánk teljesítménye, a másik három kategóriában súlyo­san romlott az eredmény a korábbi évekhez képest. A természettudományok terüle­tén a tízéves diákok a kilencedik helyen végeztek az 59 ország rész­vételével zajló felmérésen. Ez volt a 2007-es felmérés egyetlen pozitívu­ma: a négy évvel ezelőtti eredmény­hez képest hat ponttal javult a telje­sítményük. A 14 éveseknél már nem ilyen fényes a helyzet: az 1999- es felmérés óta folyamatos a telje­sítményromlás, átlagosan 10 pont­tal értek el kevesebbet a felmérésen a 2007-es nyolcadikosok, mint a nyolc éve versenyzők. Ez a helye­zésszámban is megmutatkozik, hi­szen korábban a magyarok már a negyedikek is voltak a versenyben. Matematikából tízéves diákjaink nem jutottak az első tíz közé, csak a tizenötödik helyen végeztek. Itt ta­pasztalható a legnagyobb teljesít­ményromlás: átlagosan 19 ponttal kevesebbet szereztek a hazai fiata­lok, mint négy éve, és több helyet visszacsúsztak a rangsorban. A ti­zennégy éves tanulók még mindig a világ legjobbjai közé tartoznak, csupán öt ország előzte meg őket, 1999 óta viszont ebben a kategóri­ában is romlott az eredményünk, az utóbbi nyolc évben nyolc pon­tot veszítettünk. A felmérés összegzése az okokra is rámutat - Hillerék persze erről is hallgatnak. A TIMSS szerint Ma­gyarországon - a 4. osztályos ter­mészettudományos oktatás kivéte­lével - minden vizsgált területen drasztikusan csökkentek az óra­számok az elmúlt négy évben, va­gyis csak abban a kategóriában ja­vultak az eredményeink, ahol a tár­ca nem kurtította meg az óraszá­mokat. Rámutatnak arra is: legna­gyobb változás a 8. osztályos ter­mészettudományos oktatásban ment végbe, ahol a fizika, a biológia és a kémia tantárgyakban összesen 44 órával csökkent az éves órakeret. Magyarországon 4. osztályban a matematika és a természettudo­mányok oktatására fordított idő lé­nyegesen elmarad - előbbiből 34, utóbbiból 13 órával - a felmért or­szágok átlagától. Eközben a jó ered­ményt elért országok óraszámai sokszor nagymértékben meghalad­ják az átlagot, például a több kate­góriában győztes szingapúri diákok évente 91 órával tanulják bővebb időkeretben a matematikát. Ha­sonló a helyzet a nyolcadik osztály­ban is: a magyarországi 99 órás ke­ret a legalacsonyabb az átlagnál jobban teljesítő országok között. Bűncselekmény gyanúja a Zrínyin Bűncselekmény történhetett a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem lakóparképítőknek értékesített Üllői úti campusá­­nak bontása közben - gyanítja a rendőrség. Az egyik leomlott épület ugyanis a nyomozók szerint gondatlanság miatt okozta egy járókelő halálát. Az ingatlan nemrég érdekes kö­rülmények között jutott egy izraeli-holland érdekeltségű cégcsoport birtokába.­ ­ Haraszti Gyula________________ F­oglalkoztatás körében elköve­tett, halált okozó gondatlan ve­szélyeztetés. Ennek a bűncselek­ménynek a gyanújával indítottak nyomozást ismeretlen tettes ellen a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) egykori Üllői úti épületeinek bontásakor meghalt férfi ügyében. A Bolyai főiskola fel­ső szintje hatvan méter hosszan omlott az utcára. A teljes felső eme­let az útra zúdult, és az épületen dolgozó munkások jelezték a tűzol­tóknak, hogy valószínűleg egy em­ber a romok alatt van. A helyszínre több tűzoltó és mentőautó érkezett, a holttestet kereső­kutyák segítségé­vel találták meg. Az egyetem egyko­ri campusának több épületét bon­tották egyszerre a helyszínen a ka­tasztrófa idején. A nagy múltú ZMNE Üllői úti ingatlanjaiba izraeli-holland érde­keltségű lakóparképítők tették be a lábukat egy kerületi tranzakció után. A beruházók megjelenéséhez a balliberális vezetésű IX. kerületi önkormányzat hozzájárulása is kellett, amely társulási szerződést kötött a Magyarországon, Románi­ában és Lengyelországban is lakó­ingatlan-nagyberuházásokat vég­rehajtó Olimpia Group cégcso­porttal. Az Olimpia Group ma­gyarországi kivitelezője az a Nanette Construction Hungary Kft., amelynek tulajdonosi, vezetői köre izraeli, hollandiai vállalko­zókhoz köthető, és számos lakó­parkot, apartmanházat épített már Magyarországon. A velük kötött megállapodás értelmében a kerü­letet tízszázalékos részesedés illeti meg a nyereségből, amely az egye­temi ingatlanok megvásárlása után kerül a konzorcium kasszájá­ba. A ferencvárosi önkormányzat 5,630 milliárd forintért vásárolta meg a nagy értékű ingatlanokat a Honvédelmi Minisztériumtól. Az állami vagyonról szóló 2007-es törvény ugyanis erre adott lehető­séget, és a Nemzeti Vagyongazdál­kodási Tanács is a két állami sze­replő közötti vagyonértékesítésre adott engedélyt 2008. április 16- án. A helyi önkormányzatnak vi­szont nem volt forrása az objek­tum megvásárlására. Ezért ingat­lanpiaci szakértők közreműködé­sével juttatta tízszázalékos része­sedésért az ingatlanokat a több­­milliárdos vételárat kifizető Olim­pia Group cégcsoport birtokába. Gondatlanság okozta a Bolyai főiskola épületének összeomlását? fotó: mti/füzesi Ferenc ■H % 'v'>' * i - SALKAHÁZI SÁRÁRA EMLÉKEZTEK. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek megáldotta a II. vi­lágháborúban zsidókat mentő Boldog Salkaházi Sára új emléktábláját Budapesten, a IX kerületi Bokréta utca 3. számú ház falán. Az épület részleteiben még azonos azzal a házzal, amelyből 1944. december 27-én hatod­magával elhurcolták. fotó: nagy Béla MI A TIMSS-FELMÉRÉS? A TIMSS (Trends in International Mathematics and Science Study - Nemzetközi matematika- és természettudományvizsgálat) négyévente végzett felmérés, amely a negyedik és nyolcadik évfolyamos tanu­lók matematikai és természettudományi képességét vizsgálja. Magyarország 1995 óta vesz részt a felmérésben. 2007-ben összesen 59 ország tanulóinak tel­jesítményét hasonlították össze mintegy 425 ezer diák részvételével. belpol@magyarnemzet.hu t- ,* )■ » 1 - MMMMM ~ MM Mi a ■ V' -X MN ■ y* MM! *■ MMMI Mi S Wi Űjra pályáztat az ORTT Az Alkotmánybíróság döntése tisztázhatja a jogi helyzetet Is Munkatársunktól._____________. A médiahatóság január elsejétől ismét oszthat ki sugárzási hul­­lámsávokat, mivel a tavalyi év utol­só napján lejárt a 2007 novemberé­ben életbe lépett frekvenciamorató­rium. Az Országos Rádió és Televí­zió Testület (ORTT) korábban azért hirdette meg az immáron elévült rendelkezést, mert a médiatörvény és a digitális átállásról szóló jogsza­bály módosítása ezt tette indokolt­tá. Ezt követően a parlament is úgy döntött, hogy a frekvenciák megpá­lyáztatásának és az ezekkel kapcso­latos koncessziós ügyletek lebonyo­lításának jogát december 31-ig el­vonja az ORTT-től. Minthogy a moratórium nem csupán a frekvenciák kiadására, hanem a már koncesszióba adottak meghosszabbítására is vonatko­zott, így a rendelkezés miatt a két legnagyobb kereskedelmi rádió, a Sláger és a Danubius is várakozni kényszerült. A két csatorna lejáró frekvenciaszerződései miatt - minthogy a moratórium megszűnt - immáron kiírható a pályázat. Az ORTT idei munkatervének élén szerepel az országos, rádiós műsor-szolgáltatási jogosultságok pályáztatásának megindítása és az eljárás lefolytatása „szabályozástól függően” megjegyzéssel, hiszen a kiemelt stratégiai célok, feladatok lajstromának elfogadásakor még nem lehetett tudni, életbe lép-e ja­nuár elsején az a médiatörvény­módosítás, amelynek értelmében automatikusan újrázhatott volna a Danubius, illetve a Sláger Rádió üzemeltetője. A jogi h­eryzet... -«.A­. A médiatörvényt december Ratisch módosította az Országgyűlés; en­nek egyik fontos eleme, hogy a ko­rábban hét évre elnyert frekvenciát a médiumok - pályáztatás nélkül - bizonyos feltételek mellett további öt évig megtarthatják. Ez a módosí­tás viszont Sólyom László köztársa­sági elnök szerint alkotmányos ag­­gárt SS hészen sérti az alap­törvény sajt. Szabadságot védő ren­delkezéseit. A törvénymódosítást ezért az államfő nem írta alá - így az ha­tályba sem lépett -, hanem az Al­­k­otmánybíróságtól kért állásfogla­lást. A bírói testület ugyanakkor valószínűleg csak hónapok múlva dönt az ügyben, ezért a pályázta­tást a korábbi szabályok szerint kell lefolytatni.

Next