Magyar Nemzet, 2009. január (72. évfolyam, 1-30. szám)

2009-01-02 / 1. szám

■ Török László_________________________ D­emokráciát kell bevezetni bármilyen eszközzel, akár atombombával is­­ Szergej Dovlatov orosz író egyik ame­rikai emigrációban élő regényalakja val­lotta ezt a nézetet még a szovjet biroda­lom bukása előtt. Ezt a szatirikus állás­pontot gondolhatta újra és aktualizálta a szocialista-szabad demokrata kormány az elmúlt év első felében, amikor a társa­dalom elutasító reakcióit figyelmen kívül hagyva kívánta ráerőltetni reformjait az országra. A közel 150 milliárd forintos új kormánynegyed grandiózus terve, misze­rint egy egész városrészt építsenek fel a kabinet tagjai komfortigényeinek még tel­jesebb kielégítésére, rögtön az év elején megbukott, pontosabban a miniszterel­nök javaslatára felfüggesztették. Az előké­születekre azért közel 14 milliárd forintot elköltöttek az adófizetők pénzéből, ami­ből jutott mintegy 22 millió forint a meg­valósításon dolgozó projektiroda munka­társai 2007-es tevékenységének premizá­lására is, akik karácsonyi juttatásként ve­hették fel megérdemelt jutalmukat. Politikai következménye ennek nem­­ lett, nem úgy, mint a végső soron az MSZP-SZDSZ-szimbiózis látszólagos vé­gét jelentő, Horváth Ágnes volt egészség­­ügyi miniszter (ő később egy afrikai való­­ságshow-ban is bizonyította ellenálló ké­pességét) nevével fémjelzett kórház-átala­kító törekvéseknek. A szabad demokrata politikus - ahogy egyik megszólalásában is kifejtette - a „hobbiból orvoshoz járók” kiszűrése miatt akarta átplasztikázni a magyar egészségügyi rendszert. Messze földön hírhedté vált széfprogramja már­ciusban akadt meg az MSZP szakpolitiku­sainak ármánykodása miatt, míg átfogó reformelképzeléseinek a Fidesz kezdemé­nyezte népszavazás tett keresztbe ugyan­ebben a hónapban. Több mint 3,3 millió ember mondott ekkor véleményt a koalí­cióról és Gyurcsány Ferencről (a referen­dum a tandíj, a kórházi napidíj és a vizitdíj eltörlésére vonatkozott), hogy ennek mi volt a lényege, azt maga Horn Gábor (SZDSZ) koalíciós kapcsolattartásért fele­lős egykori államtitkára tolmácsolta „Feri­nek”: „azt mondták, hogy menj a picsá­ba”. A kormányfő a voksolás előtt még úgy vélte, hogy az eredmény semmilyen hatással nem lesz a kabinetre, március 9- ét 10-e fogja követni, és minden mehet to­vább a maga útján. Nem így lett: a hó vé­gén Gyurcsány menesztette Horváthot, és ez saját bevallása szerint is „élesebb reak­ciót” váltott ki az SZDSZ-ből, mint ahogy azt gondolta volna.­­ Miniszterelnök úr, önből elfogyott az erő, az akarat és a szán­dék az ország megújítására - mondta a parlamentben Kóka János akkori SZDSZ- elnök, és az MSZP készülhetett a kisebbsé­gi kormányzásra. A KISEBBSÉGI KORMÁNY Miután az MSZP nem ment bele az SZDSZ által koreografált egyszer, Medgyessy Péter megbuktatásakor már alkalmazott forga­tókönyvbe, és nem hátrált ki miniszterel­nöke mögül, április 30-i hatállyal a szabad demokrata kormánytagok (Fodor Gábor környezetvédelmi és Kákosy Csaba gazda­sági miniszterek és további hét államtit­kár) visszaadták megbízólevelüket Gyur­csány Ferencnek. Az ötfős kisebbségben lévő kormányban az MSZP erős embereit találjuk: a 15 miniszter és 21 államtitkár között jelenleg nyolc szocialista megyei el­nök, négy platformvezető, hat országos el­nökségi tag található. Bekerült a kabinetbe Gyenesei István is Somogyból, aki önkor­mányzati miniszter lett. Ő papíron a rend­szerváltozás óta (addig KISZ-funkcioná­­rius, majd MSZMP-s megyei tanácselnök volt) független politikusként működött, munkásságáról a Magyar Nemzet közölt cikksorozatot beiktatása előtt, aminek eredményeként a parlamenti szakbizott­ság sem tartotta alkalmasnak a poszt be­töltésére, bár ez a kormányfőt nem befo­lyásolta a kinevezésben. Gyenesei István 17 éven keresztül a Somogy Megyei Közgyűlés elnökeként dolgozott a köz és saját családja felemel­kedéséért. Vezetésével az önkormányzat elcserélt egy nyereséges temetkezési tár­saságot egy médiacégért, amelyből a pro­fitot termelő üzletágakat kiszervezték bi­zalmasa érdekeltségébe. A Kaposi Mór Megyei Kórház rekonstrukciója miatt büntetőeljárás indult, de tanácsadóinak működése miatt is felvetődött a hűtlen kezelés gyanúja. Kabinetfőnöke például a megye reprezentációs keretéből vásárolt hintát, napágyat, kandallókosarat, vasalót és hajszárítót, de jutott a büdzséből 33 kardigán megvételére is. A volt megyei el­nök évente több százezer forintot költött el művészeti és iparművészeti alkotások­ra, amelyeket az önkormányzat könyvelé­sében ajándékként tüntettek fel. Ezek mellett 2003-ban 130 darab asztalterítőt is vásároltatott az adófizetők pénzéből, máskor pedig 350 darab díszdobozra köl­tött el több mint százezer forintot. A miniszter fia egy kastélyszállót igaz­gat. A Gyenesei vezette megyei önkor­mányzat a Dél-dunántúli Regionális Fej­lesztési Tanácstól - amelynek társelnöke szintén Gyenesei volt - hetvenmillió fo­rint vissza nem térítendő támogatást har­colt ki, hogy az oda vezető három kilomé­teres bekötőutat felújíthassák. A támoga­tási igényt az önkormányzat azzal indo­kolta, hogy az útberuházással a Kozma­pusztán élő emberek életkörülményeit szeretnék javítani. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Kozmapuszta lakói­nak száma hat fő. Bekerült a kabinetbe közlekedési mi­niszterként Szabó Pál. Kinevezése előtt ő volt a Magyar Posta vezérigazgatója. Ve­zetésével az állami cég több mint egymil­­liárd forintért szerződött egy győri vállal­kozással kézbesítési kerékpárok beszerzé­sére. A tender tisztasága erősen megkér­dőjelezhető volt, hiszen a pályázat kiírása előtt fél évvel egy postai középvezető már tárgyalásokat folytatott a későbbi nyertes cég képviselőjének társaságában a szlo­vén szállítóval. A megállapodást júliusban felmondta a posta, a gyanús beszerzést a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) is vizsgál­ja. Szabó Pál azóta egyébként távozott a kormányból: a Monorierdőnél október­ben történt, négy halálos áldozatot köve­telő vonatszerencsétlenség miatt mondott le. A tragédiáért egyébként a mozdony ve­zetőjét tették felelőssé, aki túl gyorsan ment az adott szakaszon, és belerohant az előtte szabályosan közlekedő intercity­­járatba. KÉT DÉMON: TERRORIZMUS ÉS FASIZMUS Egy nappal a koalíció felbomlása után a szocialista majálison szinte valóra vált Szilvásy György titkosszolgálatokat fel­ügyelő tárca nélküli miniszter baljós, terrorveszélyre vonatkozó jövendölése: Gyurcsány Ferenc miniszterelnökre já­ték pisztolyt fogtak. Az elkövetőt a biz­tonságiak elvezették. A belpolitikailag instabil helyzetben újra fasiszták ellen mozgósított a kormányfő, ezúttal a bu­dapesti Hollán Ernő utcában egy jegy­irodában kialakult konfliktus miatt trombitálta össze a demokrácia barátait a politikus. A kirekesztés elleni több száz fős megmozduláson megjelent Gerhard Schröder egykori német kancel­lár is, aki most az orosz Gazprom cég egyik leányvállalatánál dolgozik. A köz­társaságot azonban más, földalatti és ÚJABB KAMUPROGRAMOK A MINISZTERELNÖKTŐL Csökkenteni kell a munkavégzéshez kötő­dő és a vállalkozásokat terhelő adókat, bársonyos adókorrekcióra van szükség­­ Gyurcsány Ferenc fejében már júniusban formálódni kezdett újabb nagy ívű prog­ramja (ekkora már túl vagyunk az új tu­lajdonosi programon is), amikor az MSZP választmánya előtt felvázolta a közteher­viseléssel összefüggő gondolatait. Opti­mista attitűdjére ráerősített a Miniszterel­nöki Hivatal is, amely pár héttel később 130 millió forintból országos sikerkam­pányba kezdett. A propaganda az elmúlt hét év eredményeivel szembesítette a la­kosságot, örömmel tudatták, hogy a dup­lájára emelkedtek a nyugdíjak, folyama­tosan nő a bérek reálértéke, és hazánk büszkélkedhet a térség legsikeresebb ki­igazító programjával (pár hónap múlva már államcsőd fenyegette az országot). A költségvetési bizottságban Veres Já­nos pénzügyminiszternek kellett volna mindezt érvekkel alátámasztania július­ban, a fémiparból érkezett szabolcsi poli­tikus azonban nem bírta a feszültséget. Önmagából kikelve hazugnak nevezte a testület elnökét, a fideszes Varga Mihályt, aki szerint a felelőtlen gazdaságpolitika miatt tartják hiteltelennek az országot külföldön. Veres végül feldúltan távozott a bizottsági ülésről. Kirohanása hasonló volt ahhoz, amit pár nappal később gyer­mekei mutattak be a II—III. kerületi bíró­ságon. Gábor fia a Magyar Nemzet mun­katársát perelte magánvádlóként éppen ellentmondó nyilatkozatokat téve. A fia­talember egy idő után megunta a bíró kér­déseit, és „kurva anyátok” felkiáltással tá­vozott a tárgyalóból (később a tanúként beidézett Tamás testvére is hasonlóan tett). A Veres ifjak ellen a bíróság megsér­tése miatt eljárás indult. Augusztusban Gyurcsány Ferenc köz­zétette Megegyezés című programját. A szemfényvesztő bűvészmutatvány 1000 - azaz ezer - milliárd forintos adócsökken­téssel kápráztatta el Magyarország bol­dogtalan népét. A fantasztikus trükk sze­rint minderre fedezetet a gazdaság kifehé­rítéséből kreáltak volna. A feltételes mód a miniszterelnök ezen programjának esetében is indokolt, a nemzetközi pénz­ügyi helyzetben később keletkező válság ugyanis a történelem süllyesztőjébe, a szemétbe, a kukába juttatta a dokumen­tumot annak minden mondanivalójával együtt. T­úladagolva Medgyessy Péter kormánya 2004 őszén bukott meg, Gyurcsány Ferencé idén áprilisban, mindez azonban nem ho­zott semmilyen érdemi változást a belpolitikában. Az ellenzék hat éve tehetetlenül szemléli a kabinet összeomlá­sait és újjáéledéseit. Mára már parlamenti többség nélkül gyakorolja a hatalmat a taktikus miniszterelnök, fel­­szalámizva a korábban még országos összefogásban, szövetségben reménykedő ellenzéki erőket. Hiába vannak papíron már 3,3 milliónyian azok, akik a változástól várják az államcsőd közelébe jutott ország sorsának javu­lását, az Országgyűlésben képviselőnként vagy egész frakciók kihasításával gyengült az ellenzék.­­ Majd 2010- ben - mondhatják sokan, bár a politika iránt érdeklődők már 2006 előtt is, de az elmúlt évben is szembesülhet­tek vele, a szocialisták mostani vezetőjükkel képesek felállni a padlóról. Túladagoltak reformokból, liberális vá­rosvezetésből és a szocialista demokrácia korrupt működéséből. Ekkora dózis a jóból a magyar csodalónak, az év szenzációit szállító Overdose-nak is sok lenne. A kormány "reformelképzeléseinek" a Fidesz kezdeményezte népszavazás tett keresztbe Lelépett Horváth Ágnes később egy afrikai valóságshow-ban bizonyította ellenálló képességét FOTÓ: MÁTÉ PÉTER FOTÓ: MÁTÉ PÉTER antidemokratikus szervezetek is veszé­lyeztették az idén. Februárban Molotov­­koktélt dobtak öt vidéki szocialista kép­viselő házára, a támadást a Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg vállalta magára. A társaság ellen később az NNI lépett fel, tizenkét helyszínen egy időben tartottak házkutatást, többek kö­zött lisztet és cukrot is lefoglaltak a nyo­mozás során. Pár nappal a játék­pisztolyos incidens után Gyurcsány Ferenc már arról nyilat­kozott a nemzetközi közvéleménynek, hogy az adótörvények, illetve a jövő évi költségvetés elfogadása a feltétele a ki­sebbségi kormány további munkájának. Ma már tudjuk, hogy ezek a feltételek tel­jesültek, többek között az SZDSZ külső tá­mogatásával, bár májusban még a szabad demokrata John Emese leszögezte: ellen­zékből nem szavazhatják meg a költség­­vetést. Fodor Gábor ehhez pedig azt fűzte hozzá, hogy az előre hozott választás tisz­tességesebb megoldás lenne. Fodor ekkor már az SZDSZ elnöki tisztségére pályázott (a kampányban még Orbán Viktor Fidesz-elnökkel is folytatott négyszemközti tárgyalást az előre hozott választásokról), ugyanis még februárban súlyos legitimitási zavarok jelei kezdtek mutatkozni a pártban. Kiderült, hogy még 2007 márciusában szabolcsi és bor­sodi álküldöttek szavazataival választot­ták elnökké Kóka Jánost. Példátlan bla­­mázs, a rendőrség magánokirat-hamisí­tás miatt nyomozást kezdett az ügyben, lapzártánkig hét politikust gyanúsítottak meg. Az SZDSZ-ben júniusban volt a tisztújítás, Fodor szoros versenyben le­győzte a vadliberálisok, Kuncze-Pető- Magyar támogatását maga mögött tudó Kókát. A párt megosztottsága azonban ál­landósult: az év végén a frakcióvezetői posztért volt kiélezett küzdelem a két tá­bor között, amelyből a kokaista irány jött ki jobban.

Next