Magyar Nemzet, 2009. január (72. évfolyam, 1-30. szám)
2009-01-05 / 4. szám
2009. január 5., hi,fiK l HÍ N ' MjUf W .Vfl Hf Az építőmester találkozása Istennel A nyitva hagyott befejezés üzenete ■ Solness-katarzis a Radnóti Színházban Kiss Csaba rendezésében Ibsen kései művének ihletője a korabeli leírások szerint a drámaíró egy ausztriai nyaraláson kitörő, a megújulás lehetőségét magában hordozó plátói s fájdalmas végű szerelme volt. A londoni ősbemutató értetlenkedést, szinte bukást hozott magával. Jó néhány évnek el kellett telnie, hogy a Solness építőmester magával ragadja a közönséget. Kiss Csaba rendezése a Radnótiban hasonló erejű, mint Rilke Archaikus Apollótorzójának záró felszólítása. Pethő Tibor György Csaknem száz métert zuhan a dráma befejezésében az új ház tornyáról az építőmester, majd szörnyethal. Egyesek a záró tragédiában a dilettantizmus pusztulását látják, de talán nem járunk messze az igazságtól, ha a metaforikusan is az Úrhoz törekvő idősödő férfi a misztikus író, Angelus Silesius egy sorát idézi föl bennünk: „Isten merő semmi, nem érik ujjaid, minél inkább fogod, annál inkább szökik.” Kiss Csaba rendezése radikálisan más, egyébként rokonszenves nézőpontot alkalmaz. Solness kapaszkodik, közben eléri a mélység pusztító kísértése, de nem egyértelmű, hogy miután a koszorút a toronyra tette, valóban meghal-e. Ebből primer olvasatban azt a következtetést vonhatnánk le, hogy az interpretáció nyitva hagyta a mester és Hilde közti szerelem beteljesülésének, illetve a tökéletes mű, a tornyos családi otthon megalkotásának lehetőségét. Az értelmezés másik rétege messzebbre vezet, s ennek origója nem a halál megtévesztő pillanatához köthető, hanem az építőmester felismeréséhez: minden, amit valójában akarok, csak e világ közönségességéből való kiszakadással válhat valóra. A halált már magában hordozó melankolikus felfogást a jelen esetben az igaz szerelem addig ismeretlen, megrázó ereje adja. Ebből a szempontból pedig teljesen lényegtelen a halál biológiai beállta, mint ahogy nem elsőrendű fontosságú az sem, egyáltalán életben marad-e a mester. A rendkívülire való vállalkozás szellemi pillanata a fontos, amit a hétköznapok hősei - s ebben erősen rokonítható a művészi alapállásnak is tekinthető melankóliával - megszállottságnak, elmebajnak tartanak. Ehhez pedig - mint azonos című munkájában Földényi F. László is megállapítja - elengedhetetlenül fontos a határok átlépése, a kozmosz rendjének folyamatos és kissé szemtelen megsértése. A melankólia itt is inkább olyan jellegű kimagasló egészségnek tekinthető, ami a józanság felől nézve természetesen betegség, épp azért, mert mások a kritériumai. Az előadás finom szövetéből egyébként kirínó a zuhanás brutalitása, a rendező megoldása tehát ebből a szempontból is indokolt. A rendezői optikának különösségéből fakad talán az is, hogy a fiatal rajzoló, Ragnar Brovik - Adorjáni Bálint jeleníti meg visszafogott pontossággal - öregedő, féltékeny mesterét meghaladó tehetsége közel sem olyan hangsúlyos, mint az eredeti szövegben. Egyénisége, külső megjelenése pedig messze alulmúlja Solness esetenkénti jellemtelenségében is monumentálisabb személyiségét. Az építészeti iroda modern, szereplői a ma emberei, ami az életből lassan kifelé tájékozódó építőmester iránti rokonszenvet s a feltörekvő segéd kisszerűségéről kialakult benyomást erősíti. A szép vonalú, jómódot, egyúttal belső űrt, illetve zavart sugalló színpadkép Zeke Edit munkáját dicséri, akár a finom, szimbolikus megoldások is. A színre rávetülő kötélháló árnya jó példája ennek. A négyzetrácsos, merész vonalúra tervezett tető ugyanis hasonló feljárót formáz, mint amin az építész a magasba emelkedik. A színészi játék - a teljesség igénye nélkül: a címszerepet alakító Bálint András látszólag flegma, valójában ijedt halálközelisége, Marjai Virág kissé erőszakos, testileg-lelkileg vonzó Hildéje, Kováts Adél élőhalott felesége, Keres Emil súlyosan beteg Knut Brovikja pedig megrázóan erős, s ez a mai magyar színpadokon szokatlan módon a forradalmi belső megújulás igényét felkeltő katarzishoz vezet. (Henrik Ibsen: Solness építőmester. Radnóti Miklós Színház. Rendező: Kiss Csaba.) Vállalkozás a rendkívülire. Az építőmester (Bálint András) és Hilde (Marjai Virág) FOTÓ: KONCZ ZSUZSA a kezded. Nehezen születik újjá a Ferencjóska és a vég Eredeti formájában, több mint féléves késéssel újítják fel a Szabadság hidat Budapest harmadik legrégebbi hídját, amely Ferenc József nevét viselte, 1896 őszén, a millennium évében adták át a forgalomnak. Az erősen amortizálódott átkelő felújítását 2007-ben kezdték, s a tervezett 2008. október helyett idén májusra fejezik be. PF.THD_____________________ M aga a névadó avatta a dunai átkelőt : az utolsó, a király monogramjával díszített szöget - amely a második világháborús robbantásban megsemmisült - elektromos kalapáccsal verte be a helyére, majd ünnepélyesen megnyitotta a közlekedést. A zöld színű, Gerber-féle csuklós híd egyik ékköve volt a második világháború végéig a Dunának a Lánchíddal, a régi, okkersárga Erzsébet híddal és a kőszobrairól nevezetes Margit híddal együtt. 1945 januárjában a német csapatok robbantották fel, de márciusra ideiglenesen helyreállították - részben a leginkább elpusztult Erzsébet híd roncsaiból -, s az 1946 eleji jégzajlásig zavartalan volt rajta a közlekedés. A teljes rekonstrukció 1946 augusztusában ért véget, az újjáépült vasszerkezet azonban szürkéskék színt kapott, s a sérült részek korlátait is egyszerűsítették. A nyolcvanas évek közepén hoszszabb ideig renoválták, a híd viszszanyerte eredeti zöld színét, s helyreállították a címeres-koronás díszítést is. Sajnos csak félmunkát végeztek, maradtak a háború utáni olcsó megoldások, így az ideiglenes korlát és a modern lámpatestek. A kilencvenes évekbeli állagfelmérést követően a botrányos körülmények között folyó metróépítés adta meg a lehetőséget, hogy a hidat újjáépítsék. Kisebb felháborodást okozott az új, modern lámpatestek felszerelése decemberben. Tetézték ezt a Vámház körút kapcsolódó felújításának műemlékvédelmi anomáliái. A kivitelező régi formájú kandeláberekkel tervezi megoldani a közvilágítást, ugyanakkor a Központi Vásárcsarnok előtti, eredeti lámpatestek helyére is - furcsa módon - réginek kinéző újakat kívánnak állítani. Bízzunk benne, talán megmenthető lesz a két régi lámpa. Öröm az ürömben, hogy legalább az kiderült: a Szabadság hídi modern világítás ideiglenes, csak a villamosközlekedés miatt volt szükséges a felszerelése, a májusi avatásra az eredeti korlátok mellé korhű lámpatesteket is kaphatunk. Végül eredeti pompájában ragyog majd a régi pesti tolvajnyelvben csak Francinak vagy Ferencjóskának nevezett híd, sőt a különleges megvilágításnak köszönhetően éjszaka is erős fényben láthatók majd az oszlopokat díszítő turulok, valamint a keresztrácsozat a címerrel és a koronával. A háború előtti Szabadság híd egy képeslapon. A régi kandeláberek is jól láthatók a hídfőnél FOLYÓIRAT A PÓSA 7.UITÁN______________________________ A Muravidék című folyóiratot György Sándor álmodta meg. A főszerkesztő grafikus, festő, fotóművész, kísérletező film-, színházművész és esszéista. A folyóirat szabálytalan időközökben lát napvilágot, tematikus számok formájában. A 12-13. szám szellemi vezérfonala a mindent átható fény üzenete, erről értekezik Győrffy Sándor A fény útja című esszéjében. Szerinte a teremtő fény a művészeti alkotások és a lét alfája és ómegája. Jézus születésével a világosság legyőzi a sötétséget. A betlehemi csillag vezeti a szent jászolbölcsőhöz a három királyt, Gábriel arkangyal fény alakban keresi föl őket és figyelmezteti, hogy meneküljenek. A lapszám vezérfonalát veszi át Hegedűs Lóránt teológus, aki a fizikát is használva meditál a fény titkának megismerhetetlenségéről és a metafizikai megvilágosodásról, amely eljuttat bennünket a fény teológiai teljességének, Isten és Jézus mindenható hatalmának átérzéséig. Varga Péter esszéjében államalapító Szent István királyunk megvilágosodásáról, a Szent Jobb- és a Mária-tisztelet sajátosan magyar és egyetemes vonásairól egyaránt értekezik. A fény motívumát néha rejtetten, máskor nyíltan, a címben is vállalva adják egymásnak a szerzők. Fények vezessenek - mert elmúlik minden hirtelen -, vallja a költő, Madár János. Európa, a magyarság, a fény, a megvilágosodás szerepe villan föl Hagymás István és Pápes Éva József Attilát is sajátosan értelmező tanulmányainak tükrében. És ezzel a motívummal játszanak Tari István, Véssey Gábor, Mosonyi Kiss Gusztáv képei is. A lapszám egységes, harmonikus folyóirat- és antológiaformát szerencsésen egyesítő kötet, amely különösen mély értelmet kap a karácsony, a betlehemi csillag fényében. (Muravidék, 12-13. szám.) 25 ÉVES A Pannónia Jubileumi és lemezbemutató koncé 2009. JANUÁR 10. VENDÉGEK FÁBRY SÁNDOR El.QADouuvtsz 4. HONVÉD TÁNCSZÍNHÁZ KORLOGRAFI ZSURÁFSZKY ZOLTÁN BUDAPESTI IFJÚSÁGI KÓRUS KARIG/Gerenday Agnes ÚJ CD novembertől a boltokban www.ghymes.hu .-har -• Ticket Express -cc/irodáiban es Eventim hálózatabA- www.tex.hu Klubrádió