Magyar Nemzet, 2009. július (72. évfolyam, 178-208. szám)

2009-07-01 / 178. szám

Magyar Nemzet Belföld , július 1., szerda Rovatvezető: Villányi Károly Kilép az Új Generáció Az SZDSZ Új Generáció szervezeté­nek tegnap lemondott tisztség­­viselői közül négyen a liberális pártból is kiléptek. Közlemé­nyük szerint Léderer András, Takács Flóra, Földiák János és Ferenczi Annamária döntött úgy, hogy nem kíván tovább az SZDSZ tagja lenni. A nap folyamán korábban Léderer András, a párt ifjúsági szerve­zetének elnöke azt közölte: tes­tületileg lemondott az SZDSZ Új Generáció elnöksége. A né­gyek közölték, nem látnak esélyt arra, hogy az SZDSZ a li­berális szavazók számára von­zó alternatíva legyen. (MTI) Hatályon kívül helyezett fegyelmik Eljárásjogi okok miatt tegnap ha­tályon kívül helyezte a nagy­­kanizsai polgármester mind­három fegyelmi büntetését el­sőfokú, nem jogerős ítéleté­ben a Zalaegerszegi Munka­ügyi Bíróság. Az érintett Mar­ton István (Fidesz-KDNP) hangsúlyozta: szakszerűen és jogszerűen látja el polgármes­teri feladatait, azok, „akik fe­gyelmi eljárást kezdeményez­tek ellene, vonják le a követ­keztetést”. Hozzátette, hogy a jegyzőnek az ellene indított fegyelmik előkészítése helyett a város érdekeivel kellett vol­na foglalkoznia. (MTI) Meggyalázták az emléktáblát Tegnap ismeretlenek meggyaláz­ták a Lánchíd budai pillérén elhelyezett, a tanácsköztársa­ság vörös terrorja áldozatai­nak emléket állító Hollán­­emléktáblát. A Budapesti Rendőr-főkapitányság sajtó­ügyeletese megerősítette: munkatársaik este kaptak bejelentést a történtekről, a helyszínelés után pedig az el­ső kerületi kapitányság isme­retlen tettes ellen rongálás megalapozott gyanújával in­dított nyomozást. (MN) Egészségügy csődközelben? A járóbeteg-szakellátók is a fizetésképtelenség határára kerülhetnek A kórházak után a járóbeteg­szakellátók is azt vetítették előre, hogy tömegesen kerül­nek majd csőd közeli helyzet­be, ha a következő hónapok­ban is az áprilisihoz hasonló­an alacsony marad a finanszí­rozásuk. B Zivkovics Natália_____________ A kialakult helyzet miatt rendkí­vüli elnökségi ülést tartott teg­nap a szakrendelőket képviselő Medicina 2000 elnevezésű szerve­zet. A résztvevők által elfogadott határozatban - amelyet eljuttatnak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgatójának, Rendek Vilmának is­­ az olvasható, hogy előrejelzések szerint tagjaik fi­nanszírozási bevétele 5-10 száza­lékkal csökken majd 2009-ben a ta­valyihoz képest, miközben költsé­geik folyamatosan emelkednek. Leszögezik: a járóbeteg-ellátásra fordítható keretösszegnek csak 45 százaléka maradt meg a második fél évre. Varga Imre, a szervezet el­nöke szerint mindez azt vetíti előre, hogy intézmények sora kerül majd hamarosan működési zavarba. Az érintettek szerint eközben az OEP olyan döntéseket hoz - például bi­zonyos ellátástípust csak ellenőrzés után finanszíroz -, amely nemhogy nem segíti, hanem tovább rontja helyzetüket. Ismert, hasonló finanszírozási gondokkal küzdenek a kórházak is. Rácz Jenő, a Magyar Kórházszö­vetség (MKSZ) leendő elnöke, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója, volt szocialista egészségügyi miniszter például nemrég azt mondta: a több mint 120 hazai fekvőbeteg-ellátó intéz­mény mindegyikének veszélybe ke­rült a működése. Az MKSZ ezért mielőbbi forrásbevonást kért a kor­mánytól. Az Egyetemi Klinikák Szövetsé­ge külön is megfogalmazta aggo­dalmát. Mint azt Székely Tamás egészségügyi miniszternek írott le­velükben leszögezték: az áprilisi fi­nanszírozás alapján láthatóvá vált, hogy a rendelkezésre álló pénzből a növekvő költségek mellett az egye­temi klinikák sem tudják biztosíta­ni a megfelelő színvonalú egészség­­ügyi ellátást. Ezért a jövőben nem fogadják a saját területükön kívül­ről érkező betegeket. A helyzet akkor vált kritikussá, amikor az újabb több tíz milliárd forintos forráskivonás miatt új fi­nanszírozási szabályokat vezettek be az egészségügyben. Eszerint az áprilistól elvégzett gyógyító mun­kának csak egy részét ellentételezik fix díjjal, a fennmaradó résznél pe­dig az alapján határozzák meg a finanszírozás mértékét, hogy a kór­házak összesen mennyi beteget lát­tak el. Minél többet, egy páciens ellátása után annál kevesebb pénz jár. Márpedig áprilisban az össztel­jesítmény jelentősen nőtt, így az egy betegellátási egységre jutó fi­nanszírozás kritikusan alacsonnyá vált. A szolgáltatók állításával szemben Székely Tamás nem látja ilyen borúsan a helyzetet, szerinte az idén eddig mintegy 14 százalék­kal több pénzt kaptak a fekvőbeteg­ellátók, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Nemrég elmondta azt is, feltételezhetően a szolgáltatók egy része valótlan teljesítményt próbál elszámolni az egészségbizto­sítónál, ezért emelkedhetett meg ilyen mértékben a kórházi teljesít­mény. A jelentősen „túlteljesítő” intézmények vizsgálatra számíthat­nak, finanszírozásuk egy részét pe­dig visszatartják. Emiatt perrel fe­nyegetik az államot a kórházak. ■ ÖNKORMÁNYZATI SEGÍTSÉG. Mától hat héten keresztül minden kedden és csütörtökön várják azok jelent­kezését a hódmezővásárhelyi kór­házban, akik úgy érzik, hogy a két évvel ezelőtti ágyszámleépítés miatt egészségügyi vagy anyagi káruk ke­letkezett, akár a hosszabb várólista miatt, akár azért, mert más városba kellett utazni orvoshoz - közölte Lázár János polgármester. A jelent­kezőket egy szakértői bizottság hallgatja meg adataik titokban tar­tása mellett. A kárigények össze­gyűjtése után az önkormányzat jogi segítséget nyújt a jelentkezőknek a kormány elleni kártérítési perhez. FÉLMILLIÁRDOS HIÁNY A ZALA MEGYEI KÓRHÁZNÁL. Most jön a feketeleves - hangzott el tegnap Zalaegersze­gen, a megyei kórház súlyos gazdasági helyzetéről tartott közgyűlési sajtótájékoztatón. A betegellátás jelenlegi szín­vonalát 800 millió forintból lehet megtartani, ezzel szem­ben az új finanszírozási rendszer szerint az OEP-től csak 730 milliót kap az intézmény. Év végére ez már 500 ezer fo­rint hiányt eredményez - áll a kórház gazdasági helyzeté­ről készült előterjesztésben. Manninger Jenő, a megyei közgyűlés elnöke attól tart ellátási nehézségek lesznek majd Zala legnagyobb kórházában. - A megyei önkor­mányzat a finanszírozási gondok ellenére sem hagyja, hogy a kórház csődbe menjen - szögezte le. Csidei Irén kórház-főigazgató a tervezhetetlenséget tartja a legna­gyobb problémának A költségnövelő tényezők között említette az energiaárak és az áfa emelkedését Felvetette: az egyébként is alulfizetett dolgozóik kötelező béremelé­séhez sem kapják meg a szükséges fedezetet (G. J. A) Pályázatra kényszerítve A Slágernek és a Danubiusnak is ringbe kell szállnia a használt frekvenciáikért Alkotmányellenes a médiatör­vény tavaly decemberi módosí­tása, amely szerint a Sláger és a Danubius Rádió újabb pályáz­tatás nélkül megtarthatta volna frekvenciáit - mondta ki teg­nap a taláros testület. A két rá­dió műsor szolgáltatási enge­délye idén novemberben lejár. Vége a kegyelmi időszaknak: ha tovább akarnak működni, versenybe kell szállniuk az ed­dig használt frekvenciáikért.­ ­ Munkatársunktól._____________ K­edden hirdette ki az Alkot­mánybíróság (AB) azt a hatá­rozatot, amely szerint alkotmányel­lenes a rádiózásról és televíziózás­ról szóló törvénynek az a tavalyi módosítása, amely lehetővé tette volna a műsor-szolgáltatási jogo­sultság pályázat nélküli meghosz­­szabbítását. A tavaly decemberben, kétharmados többséggel megho­zott parlamenti döntés értelmében a Sláger és a Danubius Rádió nem kényszerült volna arra, hogy mű­­sor-szolgáltatási szerződésük no­vemberi lejárta után ismét pályáz­zanak frekvenciáikra. A törvény­­módosítás szerint ugyanis az Or­szágos Rádió és Televízió Testület (ORTT) pályáztatás nélkül biztosít­hatta volna további működésüket. Az ORTT már tavaly sem nézte jó szemmel a parlament döntését, így nem csoda, hogy Majtényi Lász­ló testületi elnök a távirati irodának így reagált az Alkotmánybíróság tegnapi döntésére: „Ez egy jó hatá­rozat”. Az ORTT ráadásul már ko­rábban úgy döntött, hogy kiírja a pályázatot a két rádió frekvenciáira, de hogy a helyzet „élessé” váljon, meg kellett várni az Alkotmánybí­róság - végül a médiahatóságnak tetsző - állásfoglalását. A taláros testület azért szüntette meg a Slágert és a Danubiust igen kedvezően érintő törvénymódosí­tást, mert - az indoklás szerint - „a műsorszolgáltatási jogosultság több alkalommal történő, pályázat nélküli megújításának lehetősége alkotmánysértő módon korlátozza a sajtószabadsághoz, valamint a vállalkozáshoz és a foglalkozás sza­bad megválasztásához való jogot”. Az AB kiemelte azt is, hogy a sajtó­­szabadság, illetve ennek részeként a rádiózás és televíziózás szabadsá­ga megköveteli: a törvényhozó in­­dokolatlanul ne kedvezzen egyes piaci szereplőknek. Majtényi László hangsúlyozta: mindenképpen el kell kerülni, hogy legyen olyan idő­szak - amiatt, hogy a jogosultság lejártáig nem sikerül szerződést kötni a pályázat nyertesével -, ami­kor nem szól semmi a Sláger és a Danubius Rádió által most használt hullámsávokon. - Üzletileg igen­igen hátrányos lenne a pályázók számára, ha elhallgatnának ezek a frekvenciák - jelentette ki az ORTT elnöke. RÁDIÓS PERESKEDÉS. Bíróságtól kérte annak megállapítását a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumi elnöksége, hogy megfelel-e a hatályos jogszabá­lyoknak a Magyar Rádió elnöke, Such György megbízási szerződésének egyik pontja. A vitatott passzus az elnök díjazásával foglalkozik Az AB szerint alkotmányellenes a médiatörvény tavalyi módosítása fotó: nagy Béla belpol@magyarnemzet.hu Gyöngyös is elküldi a Hospinvestet . Borsodi Attila_________________ *Ú­gy döntött a gyöngyösi ön­­kormányzat tegnapi ülésén, hogy szeptember 30-án szerződést bont a Hospinvesttel - adta hírül a Heol.hu. Mint ismeretes, a képvi­selő-testület tegnapig adott haladé­kot arra, hogy a Hospinvest Zrt. felvázolja az általa üzemeltetett vá­rosi kórház jövőjét. A vállalat veze­tői azonban a határidőig sem tu­datták, képesek-e tovább működ­tetni az intézményt. Az internetes portál arról is írt, hogy a tervek szerint a nyár folya­mán a Bugát Pál Kórház Nonprofit Kft. „kezébe” kerül át a kórház. A szükséges engedélyek beszerzését követően augusztus közepén érté­kesítésre kínálják fel a társaság 500 ezer forintra leszállított törzstőké­jét. Elhangzott: a másik lehetőség az üzemeltetés átadása lett volna újabb befektetőnek, ám erre az idő szorításában nem láttak esélyt. Az MSZP szerint a dolgozók nincsenek veszélyben, hiszen a je­lenlegi létszám szakmacsoportok leépítése nélkül tovább már nem csökkenthető. Kerestük telefonon Hiesz Györgyöt, a város MSZP-s polgármesterét, mobilkészülékét azonban kolléganője vette fel. A hölgy közölte: a testületi ülés még mindig tart, és azt mondta, hogy lapzártánkig nem is ér véget. A jobboldal úgy vélte: helyesebb lenne, ha a hatvani, gyöngyösi kór­házakat is a megye működtetné. A Hospinvest Zrt. rövid időn belül már a második kórházat ve­szíti el Heves megyében. Emlékeze­tes, a hatvani szocialista többségű képviselő-testület május végén ha­tározott arról, hogy augusztus 31-i hatállyal felbontja a hatvani kórház vagyonkezeléséről szóló, a Hosp­investtel, illetve a leányvállalata­ként működő Hatvani Kórház Kft.­­vel megkötött szerződést. Ismét drágul az élet Budapesten Az év első felében bekövetkezett áremelkedéseken felül mától ismételten növekszik a fővárosi közszolgáltatások ára. A kor­mány által szorgalmazott „válságkezelő intézkedések” nyo­mán ugyanis növekszik az általános forgalmi adó mértéke, amely - mivel a szolgáltatók ezt nem vállalják át - a fogyasztók pénztárcáját terheli. HÍRÖSSZEFOGLALÓ J­úliustól többet kell fizetni a bu­dapesti közszolgáltatásokért az áfakulcs ötszázalékos emelkedése miatt. A BKV kezdeményezésére, az év eleji több mint tízszázalékos áremelés után, június elején a Fő­városi Közgyűlés a szocialista­szabad demokrata képviselők sza­vazataival ismét tarifaemelésről döntött. Ennek értelmében a vo­naljegy 300 forintba kerül az eddi­gi 290 forint helyett, ami 3,4 szá­zalékos emelés. A dolgozói bérle­tért 4,4 százalékkal többet, 9400 forintot, a tanuló- és a nyugdíjas­bérletért 4,2 százalékkal többet, 3700 forintot kell fizetni. Az eme­lés mértéke a családi jegynél a legmagasabb, 4,8 százalék, ame­lyet júliustól 2200 forintért árul­nak majd. A BKV-jegyek áremelkedésével automatikusan emelkednek majd a parkolási díjak is. A közgyűlés rendelete ugyanis a jegyek tarifái­hoz igazította a parkolási díjakat. A Fővárosi Közgyűlés a múlt héten ugyancsak az MSZP­­SZDSZ-képviselők szavazatával döntött a kéményseprési tarifák emeléséről is. Ennek megfelelően az egyedi gyűjtőkémény esetében 71 forinttal, a gyűjtőkéménynél 158 forinttal kell többet fizetni, s így 1773, illetve 3955 forint lesz a tarifa. Az áfáéval egyező mértékben növekszik júliustól a vízdíj, a csa­tornahasználati díj, a szemétszállí­tási díj és a szennyvízszippantás tarifája is. E szolgáltatások eseté­ben nem volt szükség újabb köz­gyűlési döntésre, mivel korábban a nettó tarifák mértékét határozták meg. A szolgáltatócégek így az áfa változása miatt júliustól automati­kusan növelik a számlák végösz­­szegét az áfaemelés mértékének megfelelően. A távfűtés ára viszont nem drágul a júliusi ötszázalékos áfaemelés ellenére sem, mivel a Főtáv Zrt. ebben a hónapban áren­gedménnyel kompenzálja a drágu­lást, augusztustól pedig a törvényi szabályozás alapján 18 százalékra csökken a távfűtés áfakulcsa. Az energiaügyi miniszter rendeleté­nek megfelelően az áfa emelése miatt mától a gáz és a villanyáram is többe kerül.

Next