Magyar Nemzet, 2010. február (73. évfolyam, 31-57. szám)

2010-02-01 / 31. szám

2Magyar Nemzet • Belföld 2010. február 1., hétfő Rovatvezető: Villányi Károly Gyurcsány jövedelme megcsappant Gyurcsány Ferenc összes tavalyi jövedelme 103 millió forint volt, 34 millió forinttal keve­sebb, mint 2008-ban - ezt tar­talmazza a szocialista politikus 2009-es vagyonnyilatkozata. Az összes jövedelem után be­fizetett adó 28 millió forintot tett ki. A volt miniszterelnök titkárságának közlése szerint Gyurcsány Ferenc és felesége, Dobrev Klára 2009-ben fele­fele tulajdoni arányban házat vásároltak a Somogy megyei Kötésén, amelyhez együtt vet­tek fel forintalapú euróhitelt. A hiteltartozás forintegyenlege 2009 utolsó napján 62 millió forint volt. (MTI) Fél Borsod munka nélkül Az Észak-magyarországi Regioná­lis Munkaügyi Központ hiva­talos adatai szerint 71,9 ezer a regisztrált álláskeresők szá­ma Borsodban, ez az adat azonban nem egyezik meg a valóban kenyérkereset nélkü­liek arányával. Koncz Ferenc, a megyei közgyűlés fideszes alelnöke szerint bizonyítha­tóan ötven százalék feletti a regisztrált és a regisztrációban nem szereplő állásnélküliek aránya. (T. L. L.) Szétlopják a kórházat Használaton kívüli műtőasztalt és orvosi segédeszközöket is lop­tak a győri megyei kórházból, a tolvajok hónapok óta foszto­gatják az épületet. A mosdókat és a vécéülőkét is leszerelik. Az eltűnt berendezések pótlása meghaladja az intézmény egész évi, 80 millió forintos karbantartási keretét. (Hír TV) Korlátozások a Jászságban Munkatársunktól:___________ F­inanszírozási gondok miatt mától korlátozásokat vezet­nek be a betegellátásban a jászbe­rényi Szent Erzsébet Kórházban - közölte Szabó Tamás ügyvezető igazgató az MTI-vel. Az intéz­ményben egyebek között felfüg­gesztik a Jászságon kívül élők sür­gősségi ellátását, és előállhat az a helyzet, amikor a menedzsment egyedi elbírálása alapján végez­hetnek gyógyító munkát az intéz­ményben. Felére veszik vissza a nem ellátási területről érkező be­tegek tervezett műtéteit, valamint a járóbeteg-ellátásban is csökken­tik a laboratóriumba, a röntgenbe és a gasztroenterológiára jelentke­ző betegek létszámát. A kórház vezetése értesítette az Országos Mentőszolgálatot, az érintett területek háziorvosait és önkormányzatait, hogy a Jászsá­gon kívülről ne irányítsanak sür­gősségi ellátásra szoruló betegeket az intézménybe. Minden kórházi osztály számára hónapokra lebon­tott költségkeretet szabtak meg. Ha a kiadások az adott hónapban elérték a keret nyolcvan százalé­kát, kizárólag csak a vezetés egye­di döntése után lehet bármilyen beavatkozást végrehajtani. A dön­tés az életmentő beavatkozásokat és a szüléseket nem érinti. A kórházi vezető tájékoztatása szerint a korlátozásoktól éves szinten mintegy százmillió forint megtakarítást remélnek, viszont a jelenlegi osztályszerkezet fenntar­tása még további 260 millió fo­rintos hiánnyal jár. Ha az ön­­kormányzat ezt a pénzt nem tudja pótolni, várhatóan további intéz­kedésekről, osztályok bezárásáról kell határozni. A nyomozás lezárult Cozma-gyilkosság: két bűnöző szúrt Veszprémben? Sajtóhírek szerint a rendőrség pontosította gyanúsítását, misze­rint 2009. február 8-án R. Sándor szúrta le Marian Cozma román kézilabdázót egy veszprémi szórakozóhely előtt. Információink szerint azonban nemcsak a végzetes döfést, de az azt megelőző, a szórakozóhely alagsori tánctermében elkövetett vese tájéki szú­rást is R. Sándorhoz kötik a nyomozók, Ivan Pesicet viszont egy másik gyanúsított sebezte meg.­ ­ Velkei Tamás________________ E­gy éve tudta ezt az egész ország - reagált a hírre Drescher Ivor, az ügy másik gyanúsítottjának, Sz. Ivánnak a jogi képviselője. Kifejtet­te, mivel ügyfele nem szúrt meg senkit, a másik, életveszélyt okozó szúrás sem védencéhez fűződik, s hogy „más mit csinált, ahhoz sem­mi közük”. - Eddig is védencemet gyanúsí­tották a gyilkossággal, így nem ért meglepetés - fogalmazott Kamarás Gábor, R. Sándor ügyvédje, aki hoz­zátette: az eltelt egy év, az ügyben kihallgatott hétszáz tanú és a szak­értői véleményekre elköltött „90 millió forint után valamit monda­niuk kellett a nyomozóknak”. A jo­gász nem tud új tanúról, bizonyí­tékról, és szerinte a régóta várt vér- és DNS-elemzés eredménye sem bizonyítja, hogy R. Sándor szúrta volna le a román kézilabdázót. - Bizonyítékot nem tárt a nyil­vánosság elé a rendőrség, hogy mi­re alapozza állítását. Ugyanakkor hónapokkal ezelőtt láttam egy szakértői véleményt, amelyben az állt: a diszkóban jobbkezes ember szúrt, védencem azonban balkezes - jegyezte meg az ügyvéd. Hozzá­fűzte: a nyomozó hatóság egy tanút sem nevezett meg, aki azt mondta, hogy R. Sándor késelte meg Marian Cozmát, vagy akár pengét látott ná­la, mindössze olyan vallomásokról tud, amelyekben az áll: R. is dula­kodott. - Ha ennyire evidens, hogy R. Sándor szúrt, mi szükség volt hétszáz tanú meghallgatására? - kérdezte Kamarás Gábor. Tény, Derzsy Péter, a megyei rendőr-főkapitányság bűnügyi osz­tályvezetője már a gyilkosság más­napján bejelentette: R. Sándor döf­te szíven a sportolót. Ugyanakkor augusztusban mind az osztályveze­tő, mind Pogány Péter, a nyomozás vezetője úgy nyilatkozott: tudják, ki a gyilkos, ám azt nem árulják el, hogy a három gyanúsított (R. mel­lett Sz. Iván és N. Győző) közül ki­hez köthető a végzetes szúrás. - So­ha nem beszéltünk a nyomozás során szereposztásokról, és azt sem nevesítettük, kit, milyen bűncse­lekménnyel gyanúsítunk - cáfolta a sajtóhírt Várnai Piroska, a megyei főkapitányság sajtószóvivője. Kitért rá: a nyomozás lezárult, érdemi nyomozati cselekményre már nem, csak iratismertetésre kerül sor. Váradi azt az értesülésünket sem kívánta megerősíteni, amely szerint a harmadik szúrással - amely a Patrióta lokál előtt Ivan Pesic horvát sportolót érte - nem R. Sándort gyanúsítja a rendőrség. A régóta várt DNS- és vérminta­elemzések eredményeivel kapcso­latban Bacsek György, P. Gábor ügyvédje elmondta: a vizsgálatok adatai védencét „semmilyen mér­tékben nem érintik”, míg az alapos gyanúkat érintő rendőrségi ponto­sítások minősítő változást nem eredményeztek ügyfele esetében. Úgy értesültünk, a nyomozó ha­tóság fontolgatja, hogy az élet elleni bűncselekménnyel megvádolt, va­lamint az enyingi garázda csoport többi tagjának ügyét külön kezeli majd. Félő ugyanis, hogy ha a 27 gyanúsított ügyét komplexen tár­gyalják, a bíróság kifut az időből. Ismert: Magyar Róbert, a „fekete sereg” bűnszervezet vezetője is házi őrizetéből szökött meg a napokban, miután előzetes letartóztatását 2008 őszén meg kellett szüntetni. Jogtipró-díj Ficónak II Pilhás­ Tamás________________ R­obert Ficónak és a szlovák nyelvtörvénynek ítélte oda szombaton az idei Jogtipró-díjat a Szabadság Kör.­A hivatalos indok­lás szerint a Fico vezetette „szociál­demokrata Smer és a fasiszta Jan Slota vezette Nemzeti Párt” koalíci­ója által megalkotott nyelvtörvény nem csupán az európai szabadság­jogi normákkal, egyezményekkel ellentétes, de a szlovák-magyar alapszerződés rendelkezéseit is sér­ti. A kisebbségi nyelvhasználat álla­mi szintre emelt üldözése sem a fel­vidéki magyar közösség alapvető szabadságjogaival, sem a határait lebontó Európa értékeivel és céljai­val nem egyeztethető össze - szól az indoklás. Hegedűs Zsuzsa szocioló­gus, a civil szervezet tagja kiemelte: a régióban élő népcsoportoknak semmi problémájuk nem lenne egymással, azonban Fico és a hozzá hasonlók önös hatalmi-politikai ér­dekekből ellentéteket szítanak a nemzeti kisebbségek között. Sze­rinte a szlovák miniszterelnök úgy viselkedik, mint egy piromán, aki égő gyufával a kezében a benzines hordó fölé hajol, és azzal fenyegető­zik, hogy beledobja. A Szabadság-díjat az idén posz­tumusz Újvárossy Ernő temesvári presbiternek ítélték oda. Ő volt a temesvári népfelkelés első hősi ál­dozata, akit a Securitate gyilkolt meg 1989 szeptemberében. Az ég felé forduló kezeket ábrázoló Szabadság-díj Újvárossy Ernő mártír presbiteré lett fotó: Máté Péter belpol@magyarnemzet.hu Aczél és Bolgár az ügynökügyről ■ Bodacz Balázs_______________ T­ ovábbra sem tisztázott, hogy pontosan kik tudták átmente­ni a jelenkorba a kommunista dik­tatúra idején szerzett közéleti befo­lyásukat. Némi támpontot ad azon­ban Aczél Endre, az ismert újságíró a Romániai Magyar Demokrata Szövetség meghívottjaként volt egy január 22-i közönségtalálkozó ven­dége Nagyváradon. Aczél Endre nyíltan beszélt ar­ról, hogy a távirati iroda pekingi és londoni tudósítójaként rendszere­sen írt jelentéseket a kommunista titkosszolgálatnak. - A szervek en­gedélye nélkül senki sem vállalha­tott tartós külföldi munkát, ez min­den szocialista országban így volt, több százezer ember került ilyen helyzetbe - mondta Aczél. Hogy Bolgár György beletarto­zott-e az ominózus „több százezer­be”, az nem világos. A balliberális oldal máig kedvelt médiaszereplője a rendszerváltás előtt a Magyar Rá­dió megbízásából évekig dolgozott New Yorkban. Megkérdeztük, mi­ként vélekedik Aczél Endre szavai­ról. Bolgár György kikérte magá­nak, hogy „már megint” ezzel „zak­latjuk”. - Ötvenszer elmondtam már, most ötvenegyedjére is meg­kérdezi? - reagált felháborodottan megkeresésünkre. Kijelentette, bí­róság állapította meg, hogy nem végzett ügynöki tevékenységet a szocialista rezsim idején. Állítása szerint nem állja meg a helyét az a kijelentés, hogy a kommunista dik­tatúrában a külföldi munkával megbízott újságíróknak jelentése­ket kellett készíteniük a titkosszol­gálatok részére. Arra kérte továbbá lapunkat, hogy ne keressük többet ebben az ügyben. Aczél Endre a már idézett talál­kozón azt is kijelentette: „Aki azt ál­lítja, hogy hosszas külföldi, főleg nyugati kiküldetésben volt, és nem jelentett, az nem mond igazat”. Aczél Endre Bolgár György A katonák Szekeres Imrét szorongatják Ma folytatódnak azok a bértárgyalások, amelyeket a Honvéd Szakszervezet csikart ki a Honvédelmi Minisztériumtól. Az ér­dekvédők a napokban nyílt levélben tiltakoztak, mert Szekeres Imre honvédelmi miniszter a korábbi ígéretek ellenére megsza­kította az egyeztetést, miközben a katonák egy része anyagi vál­ságba került. __Haraszti Gyula______________ A rendőrökhöz hasonlóan a Honvéd Szakszervezet is til­takozását fejezte ki, mert a kato­nák bérének vásárlóértéke miatt szerintük a Magyar Honvédség ál­lományának egy része elszegénye­dett, gazdaságilag szinte válságos helyzetbe került. A katonák érdek­­védelmi fóruma ezért nyitt levelet írt Szekeres Imre honvédelmi mi­niszterhez, és az Alkotmánybíró­sághoz fordult. Az érdekvédők leg­utóbbi elnökségi ülésén elhangzott az is, a missziókban való részvétel a katonák előtt az egyetlen lehető­ség a bevételeik növelésére, de eh­hez az állomány hatvan százaléka nem fér hozzá, negyven százalé­kuk pedig belefáradt a külszolgá­latba, mert túlterhelt. A szervezet szerint a honvédség előtt álló problémákra nagyon rövid idő alatt válaszokat kellene adni, mert különben nagyon sokba fog kerül­ni a megoldás. A honvédelmi mi­niszternek írt nyit levélben egye­bek között arra hívják fel Szekeres Imre figyelmét, hogy az utolsó, december 7-i keresettárgyalás óta nem érkezett újabb ajánlat a mi­nisztériumtól a helyzet rendezésé­re, pedig erre ígéretet tettek. Az utóbbi években ugyanakkor a ka­tonák illetménye és juttatásai az elmaradt fejlesztések, a tizenhar­madik havi külön juttatás megvo­nása, a hatásukban átgondolatlan kompenzációk eredményeként fo­lyamatosan torzultak és lényege­sen veszítettek a reálértékükből. Ennek következtében mára elfo­gyott, semmivé vált az az anyagi megbecsülés, amely a katonákkal szemben támasztott és egyre foko­zódó követelmények ellentételezé­sét, a szolgálatvállalók egziszten­ciális biztonságát garantálta - ír­ják az érdekvédők. A Honvéd Szakszervezet arról is döntött, hogy a honvédek jogál­lásáról szóló törvényben szereplő, az egyenruhás demonstráció meg­tiltására vonatkozó módosítás miatt beadvánnyal fordulnak az Alkotmánybírósághoz. A honvédelmi miniszternek írt nyit levél hatására a december eleje óta megrekedt keresettárgya­lások ma folytatódnak. ■■Hl Csak Labore Sándor látta a titkos listát? Munkatársunktól.___________ L­ abore Sándor még a Nemzet­­biztonsági Hivatal (NBH) fő­igazgatójaként adatmentés közben belenézhetett azoknak a mágnes­­szalagoknak a tartalmába, amelyek a Kádár-rendszer állambiztonsági szerveinek operatív nyilvántartá­sát, az állambiztonsági hálózat ada­tait és a központi kémelhárítási adattárat tartalmazza - közölte Barczi Imre, az NBH által felkért adatmentő bizottság tagja a Vasár­nap Reggel című hetilappal. A szakember beszámolója sze­rint mivel 2060-ig titkosították eze­ket az adatokat, az informatikusok „vakon” végezték a beolvasást. Barczi állította: ezt úgy oldották meg, hogy a számítógép monitorát csak a titokgazda, vagyis Laborc Sándor láthatta, de „észrevették az arcán, hogy sikerült az adatokat le­menteni”. A volt főigazgató mond­ta is, hogy „lát neveket.” Az informatikus tájékoztatása szerint csak a bizottság első ülésén derült ki, hogy a civil delegáltak nem nézhetnek bele az adatokba. Ezért a testület kapott az NBH-ban egy elektromágneses védelemmel ellátott irodát, ahol állagfelmérést végeztek, beszerezték a megfelelő olvasóberendezéseket, felépítették a számítógépet az adatmentéshez. Ennek ellenére az olvasó „begyűr­te” az egyik tekercset, mert - mint később kiderült - a nedvesség miatt a szalag megpuhult. Ezután az NBH tiltakozását leküzdve egy különleges klímakamrában szárí­tották ki a szalagokat, ötven-hatvan fokos hőmérsékleten. Arról azon­ban, hogy ezek után még lehetett-e látni valamit ezeken a tekercseken, csak az akkori titokgazda, Laborc Sándor győződhetett meg.

Next