Magyar Nemzet, 2010. február (73. évfolyam, 31-57. szám)
2010-02-01 / 31. szám
2Magyar Nemzet • Belföld 2010. február 1., hétfő Rovatvezető: Villányi Károly Gyurcsány jövedelme megcsappant Gyurcsány Ferenc összes tavalyi jövedelme 103 millió forint volt, 34 millió forinttal kevesebb, mint 2008-ban - ezt tartalmazza a szocialista politikus 2009-es vagyonnyilatkozata. Az összes jövedelem után befizetett adó 28 millió forintot tett ki. A volt miniszterelnök titkárságának közlése szerint Gyurcsány Ferenc és felesége, Dobrev Klára 2009-ben felefele tulajdoni arányban házat vásároltak a Somogy megyei Kötésén, amelyhez együtt vettek fel forintalapú euróhitelt. A hiteltartozás forintegyenlege 2009 utolsó napján 62 millió forint volt. (MTI) Fél Borsod munka nélkül Az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ hivatalos adatai szerint 71,9 ezer a regisztrált álláskeresők száma Borsodban, ez az adat azonban nem egyezik meg a valóban kenyérkereset nélküliek arányával. Koncz Ferenc, a megyei közgyűlés fideszes alelnöke szerint bizonyíthatóan ötven százalék feletti a regisztrált és a regisztrációban nem szereplő állásnélküliek aránya. (T. L. L.) Szétlopják a kórházat Használaton kívüli műtőasztalt és orvosi segédeszközöket is loptak a győri megyei kórházból, a tolvajok hónapok óta fosztogatják az épületet. A mosdókat és a vécéülőkét is leszerelik. Az eltűnt berendezések pótlása meghaladja az intézmény egész évi, 80 millió forintos karbantartási keretét. (Hír TV) Korlátozások a Jászságban Munkatársunktól:___________ Finanszírozási gondok miatt mától korlátozásokat vezetnek be a betegellátásban a jászberényi Szent Erzsébet Kórházban - közölte Szabó Tamás ügyvezető igazgató az MTI-vel. Az intézményben egyebek között felfüggesztik a Jászságon kívül élők sürgősségi ellátását, és előállhat az a helyzet, amikor a menedzsment egyedi elbírálása alapján végezhetnek gyógyító munkát az intézményben. Felére veszik vissza a nem ellátási területről érkező betegek tervezett műtéteit, valamint a járóbeteg-ellátásban is csökkentik a laboratóriumba, a röntgenbe és a gasztroenterológiára jelentkező betegek létszámát. A kórház vezetése értesítette az Országos Mentőszolgálatot, az érintett területek háziorvosait és önkormányzatait, hogy a Jászságon kívülről ne irányítsanak sürgősségi ellátásra szoruló betegeket az intézménybe. Minden kórházi osztály számára hónapokra lebontott költségkeretet szabtak meg. Ha a kiadások az adott hónapban elérték a keret nyolcvan százalékát, kizárólag csak a vezetés egyedi döntése után lehet bármilyen beavatkozást végrehajtani. A döntés az életmentő beavatkozásokat és a szüléseket nem érinti. A kórházi vezető tájékoztatása szerint a korlátozásoktól éves szinten mintegy százmillió forint megtakarítást remélnek, viszont a jelenlegi osztályszerkezet fenntartása még további 260 millió forintos hiánnyal jár. Ha az önkormányzat ezt a pénzt nem tudja pótolni, várhatóan további intézkedésekről, osztályok bezárásáról kell határozni. A nyomozás lezárult Cozma-gyilkosság: két bűnöző szúrt Veszprémben? Sajtóhírek szerint a rendőrség pontosította gyanúsítását, miszerint 2009. február 8-án R. Sándor szúrta le Marian Cozma román kézilabdázót egy veszprémi szórakozóhely előtt. Információink szerint azonban nemcsak a végzetes döfést, de az azt megelőző, a szórakozóhely alagsori tánctermében elkövetett vese tájéki szúrást is R. Sándorhoz kötik a nyomozók, Ivan Pesicet viszont egy másik gyanúsított sebezte meg. Velkei Tamás________________ Egy éve tudta ezt az egész ország - reagált a hírre Drescher Ivor, az ügy másik gyanúsítottjának, Sz. Ivánnak a jogi képviselője. Kifejtette, mivel ügyfele nem szúrt meg senkit, a másik, életveszélyt okozó szúrás sem védencéhez fűződik, s hogy „más mit csinált, ahhoz semmi közük”. - Eddig is védencemet gyanúsították a gyilkossággal, így nem ért meglepetés - fogalmazott Kamarás Gábor, R. Sándor ügyvédje, aki hozzátette: az eltelt egy év, az ügyben kihallgatott hétszáz tanú és a szakértői véleményekre elköltött „90 millió forint után valamit mondaniuk kellett a nyomozóknak”. A jogász nem tud új tanúról, bizonyítékról, és szerinte a régóta várt vér- és DNS-elemzés eredménye sem bizonyítja, hogy R. Sándor szúrta volna le a román kézilabdázót. - Bizonyítékot nem tárt a nyilvánosság elé a rendőrség, hogy mire alapozza állítását. Ugyanakkor hónapokkal ezelőtt láttam egy szakértői véleményt, amelyben az állt: a diszkóban jobbkezes ember szúrt, védencem azonban balkezes - jegyezte meg az ügyvéd. Hozzáfűzte: a nyomozó hatóság egy tanút sem nevezett meg, aki azt mondta, hogy R. Sándor késelte meg Marian Cozmát, vagy akár pengét látott nála, mindössze olyan vallomásokról tud, amelyekben az áll: R. is dulakodott. - Ha ennyire evidens, hogy R. Sándor szúrt, mi szükség volt hétszáz tanú meghallgatására? - kérdezte Kamarás Gábor. Tény, Derzsy Péter, a megyei rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályvezetője már a gyilkosság másnapján bejelentette: R. Sándor döfte szíven a sportolót. Ugyanakkor augusztusban mind az osztályvezető, mind Pogány Péter, a nyomozás vezetője úgy nyilatkozott: tudják, ki a gyilkos, ám azt nem árulják el, hogy a három gyanúsított (R. mellett Sz. Iván és N. Győző) közül kihez köthető a végzetes szúrás. - Soha nem beszéltünk a nyomozás során szereposztásokról, és azt sem nevesítettük, kit, milyen bűncselekménnyel gyanúsítunk - cáfolta a sajtóhírt Várnai Piroska, a megyei főkapitányság sajtószóvivője. Kitért rá: a nyomozás lezárult, érdemi nyomozati cselekményre már nem, csak iratismertetésre kerül sor. Váradi azt az értesülésünket sem kívánta megerősíteni, amely szerint a harmadik szúrással - amely a Patrióta lokál előtt Ivan Pesic horvát sportolót érte - nem R. Sándort gyanúsítja a rendőrség. A régóta várt DNS- és vérmintaelemzések eredményeivel kapcsolatban Bacsek György, P. Gábor ügyvédje elmondta: a vizsgálatok adatai védencét „semmilyen mértékben nem érintik”, míg az alapos gyanúkat érintő rendőrségi pontosítások minősítő változást nem eredményeztek ügyfele esetében. Úgy értesültünk, a nyomozó hatóság fontolgatja, hogy az élet elleni bűncselekménnyel megvádolt, valamint az enyingi garázda csoport többi tagjának ügyét külön kezeli majd. Félő ugyanis, hogy ha a 27 gyanúsított ügyét komplexen tárgyalják, a bíróság kifut az időből. Ismert: Magyar Róbert, a „fekete sereg” bűnszervezet vezetője is házi őrizetéből szökött meg a napokban, miután előzetes letartóztatását 2008 őszén meg kellett szüntetni. Jogtipró-díj Ficónak II Pilhás Tamás________________ Robert Ficónak és a szlovák nyelvtörvénynek ítélte oda szombaton az idei Jogtipró-díjat a Szabadság Kör.A hivatalos indoklás szerint a Fico vezetette „szociáldemokrata Smer és a fasiszta Jan Slota vezette Nemzeti Párt” koalíciója által megalkotott nyelvtörvény nem csupán az európai szabadságjogi normákkal, egyezményekkel ellentétes, de a szlovák-magyar alapszerződés rendelkezéseit is sérti. A kisebbségi nyelvhasználat állami szintre emelt üldözése sem a felvidéki magyar közösség alapvető szabadságjogaival, sem a határait lebontó Európa értékeivel és céljaival nem egyeztethető össze - szól az indoklás. Hegedűs Zsuzsa szociológus, a civil szervezet tagja kiemelte: a régióban élő népcsoportoknak semmi problémájuk nem lenne egymással, azonban Fico és a hozzá hasonlók önös hatalmi-politikai érdekekből ellentéteket szítanak a nemzeti kisebbségek között. Szerinte a szlovák miniszterelnök úgy viselkedik, mint egy piromán, aki égő gyufával a kezében a benzines hordó fölé hajol, és azzal fenyegetőzik, hogy beledobja. A Szabadság-díjat az idén posztumusz Újvárossy Ernő temesvári presbiternek ítélték oda. Ő volt a temesvári népfelkelés első hősi áldozata, akit a Securitate gyilkolt meg 1989 szeptemberében. Az ég felé forduló kezeket ábrázoló Szabadság-díj Újvárossy Ernő mártír presbiteré lett fotó: Máté Péter belpol@magyarnemzet.hu Aczél és Bolgár az ügynökügyről ■ Bodacz Balázs_______________ T ovábbra sem tisztázott, hogy pontosan kik tudták átmenteni a jelenkorba a kommunista diktatúra idején szerzett közéleti befolyásukat. Némi támpontot ad azonban Aczél Endre, az ismert újságíró a Romániai Magyar Demokrata Szövetség meghívottjaként volt egy január 22-i közönségtalálkozó vendége Nagyváradon. Aczél Endre nyíltan beszélt arról, hogy a távirati iroda pekingi és londoni tudósítójaként rendszeresen írt jelentéseket a kommunista titkosszolgálatnak. - A szervek engedélye nélkül senki sem vállalhatott tartós külföldi munkát, ez minden szocialista országban így volt, több százezer ember került ilyen helyzetbe - mondta Aczél. Hogy Bolgár György beletartozott-e az ominózus „több százezerbe”, az nem világos. A balliberális oldal máig kedvelt médiaszereplője a rendszerváltás előtt a Magyar Rádió megbízásából évekig dolgozott New Yorkban. Megkérdeztük, miként vélekedik Aczél Endre szavairól. Bolgár György kikérte magának, hogy „már megint” ezzel „zaklatjuk”. - Ötvenszer elmondtam már, most ötvenegyedjére is megkérdezi? - reagált felháborodottan megkeresésünkre. Kijelentette, bíróság állapította meg, hogy nem végzett ügynöki tevékenységet a szocialista rezsim idején. Állítása szerint nem állja meg a helyét az a kijelentés, hogy a kommunista diktatúrában a külföldi munkával megbízott újságíróknak jelentéseket kellett készíteniük a titkosszolgálatok részére. Arra kérte továbbá lapunkat, hogy ne keressük többet ebben az ügyben. Aczél Endre a már idézett találkozón azt is kijelentette: „Aki azt állítja, hogy hosszas külföldi, főleg nyugati kiküldetésben volt, és nem jelentett, az nem mond igazat”. Aczél Endre Bolgár György A katonák Szekeres Imrét szorongatják Ma folytatódnak azok a bértárgyalások, amelyeket a Honvéd Szakszervezet csikart ki a Honvédelmi Minisztériumtól. Az érdekvédők a napokban nyílt levélben tiltakoztak, mert Szekeres Imre honvédelmi miniszter a korábbi ígéretek ellenére megszakította az egyeztetést, miközben a katonák egy része anyagi válságba került. __Haraszti Gyula______________ A rendőrökhöz hasonlóan a Honvéd Szakszervezet is tiltakozását fejezte ki, mert a katonák bérének vásárlóértéke miatt szerintük a Magyar Honvédség állományának egy része elszegényedett, gazdaságilag szinte válságos helyzetbe került. A katonák érdekvédelmi fóruma ezért nyitt levelet írt Szekeres Imre honvédelmi miniszterhez, és az Alkotmánybírósághoz fordult. Az érdekvédők legutóbbi elnökségi ülésén elhangzott az is, a missziókban való részvétel a katonák előtt az egyetlen lehetőség a bevételeik növelésére, de ehhez az állomány hatvan százaléka nem fér hozzá, negyven százalékuk pedig belefáradt a külszolgálatba, mert túlterhelt. A szervezet szerint a honvédség előtt álló problémákra nagyon rövid idő alatt válaszokat kellene adni, mert különben nagyon sokba fog kerülni a megoldás. A honvédelmi miniszternek írt nyit levélben egyebek között arra hívják fel Szekeres Imre figyelmét, hogy az utolsó, december 7-i keresettárgyalás óta nem érkezett újabb ajánlat a minisztériumtól a helyzet rendezésére, pedig erre ígéretet tettek. Az utóbbi években ugyanakkor a katonák illetménye és juttatásai az elmaradt fejlesztések, a tizenharmadik havi külön juttatás megvonása, a hatásukban átgondolatlan kompenzációk eredményeként folyamatosan torzultak és lényegesen veszítettek a reálértékükből. Ennek következtében mára elfogyott, semmivé vált az az anyagi megbecsülés, amely a katonákkal szemben támasztott és egyre fokozódó követelmények ellentételezését, a szolgálatvállalók egzisztenciális biztonságát garantálta - írják az érdekvédők. A Honvéd Szakszervezet arról is döntött, hogy a honvédek jogállásáról szóló törvényben szereplő, az egyenruhás demonstráció megtiltására vonatkozó módosítás miatt beadvánnyal fordulnak az Alkotmánybírósághoz. A honvédelmi miniszternek írt nyit levél hatására a december eleje óta megrekedt keresettárgyalások ma folytatódnak. ■■Hl Csak Labore Sándor látta a titkos listát? Munkatársunktól.___________ L abore Sándor még a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatójaként adatmentés közben belenézhetett azoknak a mágnesszalagoknak a tartalmába, amelyek a Kádár-rendszer állambiztonsági szerveinek operatív nyilvántartását, az állambiztonsági hálózat adatait és a központi kémelhárítási adattárat tartalmazza - közölte Barczi Imre, az NBH által felkért adatmentő bizottság tagja a Vasárnap Reggel című hetilappal. A szakember beszámolója szerint mivel 2060-ig titkosították ezeket az adatokat, az informatikusok „vakon” végezték a beolvasást. Barczi állította: ezt úgy oldották meg, hogy a számítógép monitorát csak a titokgazda, vagyis Laborc Sándor láthatta, de „észrevették az arcán, hogy sikerült az adatokat lementeni”. A volt főigazgató mondta is, hogy „lát neveket.” Az informatikus tájékoztatása szerint csak a bizottság első ülésén derült ki, hogy a civil delegáltak nem nézhetnek bele az adatokba. Ezért a testület kapott az NBH-ban egy elektromágneses védelemmel ellátott irodát, ahol állagfelmérést végeztek, beszerezték a megfelelő olvasóberendezéseket, felépítették a számítógépet az adatmentéshez. Ennek ellenére az olvasó „begyűrte” az egyik tekercset, mert - mint később kiderült - a nedvesség miatt a szalag megpuhult. Ezután az NBH tiltakozását leküzdve egy különleges klímakamrában szárították ki a szalagokat, ötven-hatvan fokos hőmérsékleten. Arról azonban, hogy ezek után még lehetett-e látni valamit ezeken a tekercseken, csak az akkori titokgazda, Laborc Sándor győződhetett meg.