Magyar Nemzet, 2010. december (73. évfolyam, 327-355. szám)

2010-12-01 / 327. szám

2 Magyar Herat - Belföld 2010. december 1., szerda Rovatvezető: Villányi Károly Botka akadályozza a vizsgálatot Felfüggesztette a vizsgálóbizott­ság határozatát Botka László (MSZP), Szeged polgármeste­re, így a grémium által felkért szakértő­k nem kezdhetnek hozzá az ellenőrzéshez. Mint arról lapunkban beszámol­tunk, a vizsgálóbizottság hét­fői ülésén nyolc önkormány­zati cégnél rendelt el vizsgála­tot, illetve ellenőriztetni kí­vánja az egyik vállalkozás ko­rábbi vezetőjének a meneszté­sét, mivel ebben az ügyben már pert vesztett az önkor­mányzat, és több tíz millió fo­rintot kell kifizetnie a volt cégvezető számára. (G. K.) Hír TV, Lánchíd Rádió: személyi változások A Hír Televízió Zrt. műsorokért felelős vezérigazgató-helyet­tese, Gajdics Ottó 2010. de­cember 1-jétől közös meg­egyezéssel távozik posztjáról. Utódja Szikszai Péter eddigi hírigazgató lesz. A televízió új hírigazgatója Nagy Zoltán. A Lánchíd Rádió Műsorszol­gáltató Kft. ugyancsak de­cember 1-jei hatállyal kine­vezte Gajdics Ottót ügyveze­tő-főszerkesztőnek. Az eddigi ügyvezető, Csizmadia József Benedekné megtartja stá­tusát. (MN) Elhunyt Székelyhídi Ágoston Hajdúböszörményi otthonában, tragikus körülmények kö­zött, keddre virradóra el­hunyt Székelyhídi Ágoston. A 77 éves író, irodalomtörté­nész elhalálozásának körül­ményeit a rendőrség közigaz­gatási eljárásban vizsgálja. Székelyhídi az MDF alapító tagja volt, 1956. október 23-án Debrecenben ő olvasta fel az egyetemisták 20 pontos követelését. A helyi forradal­mi bizottmányban betöltött szerepéért 1957-ben bebörtö­nözték. (D. M.) Újra indul a brókerper H Swf.ndt Pái.________________ M a reggel a vádirat ismerteté­sével kezdődik a Fővárosi Bíróságon (FB) a brókerbotrány néven elhíresült, a K&H Bank Equities brókercégénél elkövetett sikkasztás és más bűncselekmé­nyek miatt indult büntetőper megismételt elsőfokú tárgyalása. A Gimesi Ágnes vezette tanács azután dönthet Kulcsár Attila és tizenhét társa ügyében, hogy a 2008-ban kihirdetett elsőfokú íté­letet a másodfokon eljáró Főváro­si Ítélőtábla május 27-én megala­pozatlanság és súlyos eljárási hi­bák miatt hatályon kívül helyezte, és új elsőfokú eljárásra utasította az FB-t. A táblabíróság az elsőfokú határozat hiányosságaként egye­bek mellett azt rótta fel, hogy a szóban kihirdetett és később írás­ba foglalt ítélet között lényegi elté­rések vannak. A vád szerint Kulcsár Attila mint a brókercég akkori munka­társa, illetve a bank ügyvezető igazgatója, jogosulatlanul forgatta állami és magánbefektetők pénzét. A megvádolt állami cégvezetők, il­letve magánbefektetők az eljárás során mindvégig tagadták bűnös­ségüket, csakúgy, mint a pénzinté­zet egykori vezetője, Rejtő E. Tibor, akit az ügyészség szintén vád alá helyezett. A vádat képviselő Fővá­rosi Főügyészség a megismételt el­járásban újra sikkasztással vádolta meg Kulcsárt és társait. HKiK A korrupciós ügyekkel kiemelten foglalkozó munkacsoport jö­het létre az ügyészségen belül, miután a kormány egymilliárd forinttal többet biztosít erre a célra a jövő évi költségvetésben - jelentette be Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi mi­niszter tegnap Budapesten.­ ­ Szilágyi Richárd_________________ A miniszterelnök-helyettes ar­ról is beszélt a Transparency International Magyarország ren­dezvényén, hogy az egymilliárdos korrupcióellenes csomagon kívül az ügyészségnek az előző évekhez képest további körülbelül három­­milliárd forinttal emelkedik majd a költségvetése. Hasonló összeg­hez juthatnak 2011-ben a bírósá­gok is: az úgynevezett „gyorsító­csomag” kimondottan az eljárá­sok felgyorsításához szükséges személyi és tárgyi feltételek meg­teremtését szolgálja - közölte a miniszter. Kiemelte, hogy hazánk versenyképességének egyik legna­gyobb gátja a korrupció, ezért a kormány kiemelt szerepet szán a korrupcióellenes küzdelemnek. Navracsics Tibor szerint Ma­gyarország jogalkotási szempont­ból ma egy átmeneti helyzetben van, az Országgyűlés „hiperaktív” törvényhozási tevékenysége a vál­tozás időszakát jelzi. Terveik sze­rint még az idén benyújtják a par­lamentnek az eljárási törvények módosítását szolgáló törvénycso­magot, és dolgoznak egy új közbe­szerzési törvényen is, de a változás egyik fordulópontja az új alkot­mány elfogadása lesz. Az új alaptörvénnyel kapcso­latban Navracsics Tibor leszögez­te, hogy az alapintézményeken nem kívánnak változtatni, a ma­gyar politikai rendszer alapvető berendezkedése - az igazságszol­gáltatás függetlensége, a parla­mentáris kormányzati rendszer - nem változik. A közigazgatási mi­niszter beszélt arról is, hogy az új alkotmányban lenne egy közpénz­ügyi fejezet, azaz alkotmányos szabályozás rangjára emelnék az állami pénzekkel való bánásmó­dot. A politikus elmondta, már dolgoznak a kormánytisztviselők­re vonatkozó etikai kódexen, és szeretné, ha a közigazgatásban is általánossá válna ez a szabályozás. - 2002-ben 7300 felett volt a kor­rupciós ügyekben tett ügyészségi feljelentések száma, 2009-ben azonban már meghaladta a 19 ez­ret - mondta Navracsics Tibor. Szerinte nehéz eldönteni, hogy a feljelentések számának növekedé­se a korrupció elleni harc haté­konyságát vagy a korrupciós ügyek sokszorozódását mutatja. MiTM ü­eme Elkészült a „gyorsítócsomag"’ Jövőre kétmilliárd forinttal több pénz juthat az ügyészség és a bíróságok működésére Kiemelt szerepben a korrupcióellenes küzdelem FOTÓ: MTI/FÖLDI IMRE Ismét le akarták tartóztatni a volt rektort A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem egykori vezetője belekeveredett egy sikkasztási ügybe is . Munkatársunktól_______________ Ú­ jra indítványt tett a katonai ügyészség Szabó Jánosnak, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) volt rektorának előzetes letartóztatására, a bíróság azonban ezt elutasította - tudta meg lapunk. Mint ismert, a nyug­állományú honvéd dandártábor­nok ellen eljárás folyik befolyással üzérkedés vádjával, mert az ügyészség szerint 2009-ben két társával elhatározta: a DHL nevű nemzetközi szállítmányozási cég egyik divíziójának vezetőit valót­lan állításokkal félrevezetik azért, hogy a társaság szerződést bont­son biztonsági cégével, és megbíz­za az egyikük ismeretségi körébe tartozó másik vállalkozást az őr­zés-védelmi feladatokkal. Az ügy kapcsán az egykori rektort már előzetes letartóztatásba helyezték, de a Fővárosi Bíróság másodfokú végzése alapján ezt megszüntették, miközben vádemelési javaslattal éltek a volt egyetemi vezető ellen. A vádhatóság gyanúja szerint azonban az egyetem volt vezetője egy másik, sikkasztási ügybe is belekeveredett. Úgy tudjuk, ez an­nak az orvos ezredesnek az ügye, akinek nemrég hosszabbították meg az előzetes letartóztatását. F. Józsefet, a Honvédkórház Állami Egészségügyi Központ főosztály­­vezetőjét azzal gyanúsítják, hogy egy több száz milliós gyorsdiag­nosztikai laborfejlesztés kapcsán sikkasztásra való felbujtás bűn­tettét követte el. Információink szerint a sikkasztás lehetséges el­követője a katonai ügyészség gya­núja szerint maga Szabó János, a Zrínyi egyetem rektora lehetett. A ZMNE ugyanis tagja volt annak a konzorciumnak, amely közel fél­milliárdos állami támogatást ka­pott az említett katonai gyorsdiag­nosztikai labor kifejlesztésére és megépítésére. F. József jogi képviselője la­punknak elmondta: fellebbeztek a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Ta­nácsának döntése ellen, amely el­rejtőzés, bűnismétlés veszélye és az eljárás veszélyeztetése miatt hosszabbította meg védence le­tartóztatását. - A fellebbezésről a jövő héten várható bírósági dön­tés. Nem tartjuk megalapozott­nak a bizonyítékokat - jelentette ki az ügyvéd. KI FEDEZTE A KATONAORVOSI CSAPATÉPÍTÉST? Milliós csapatépítő tréningekre, pazarló külföldi utazásokra köl­tötték el a honvédség pénzét a Katona-egészségügyi Kiválósági Központban az előző ciklusban - erősítette meg tegnap lapunk korábban megírt információját a Figyelo.net Mint közölték: a központ munkatársainak egy borkóstolásból, sárospataki várlátogatásból és téli bolto­zásból álló csapatépítő tréninget tartottak, amelyre három nap alatt közel egymillió forintot költöttek el külső helyszí­nen. Tavaly szeptemberben pedig másfél napos visegrádi kalandparkos-evezős-paintballos, fejenként százezer (ösz­­szesen kétmillió) forintba kerülő csapatépítő tréninget is tartottak a Magyar Honvédség pénzéből - állítja a honlap. Kopcsó István orvos ezredes, a kiválósági központ igazga­tója azzal érvel, hogy a tréningeket nem a HM költségve­téséből, hanem nemzetközi pénzekből fedezték A kiváló­sági központ irányító bizottságnak elnöke Németh András dandártábornok nem nyilatkozott Döntés két héten belül A Legfőbb Ügyészségen Biszku Béla ügye Folytatás az 1. oldalról­­ A főügyészség október végén eluta­sította a feljelentést, mert szerinte Biszku nem követte el az el nem évülő emberiesség elleni bűncse­lekményt, az előre megfontolt em­berölés - vagyis a törvénytelen ki­végzés­­ pedig 15 év múltán elévült. A feljelentő november 16-án pa­nasszal élt az elsőfokú döntés ellen. Azt kérte a Legfőbb Ügyészségtől: helyezzék hatályon kívül a fő­ügyészség szerinte megalapozatlan határozatát, rendeljék el a nyomo­zást Biszku ellen és fontolják meg a büntetőeljárás megindítását az 1956-os megtorlásokban részt vevő ismeretlen személyekkel szemben is. A Legfőbb Ügyészségnek azt kell eldöntenie, hogy Maléter Pál és tár­sai törvénytelen elítélése és kivég­zése összefüggésben van-e a szovjet katonai agresszióval, illetve a ma­gyar állam hajdani megtorló politi­kájával. Mindez ugyanis feltétele az emberiesség elleni bűncselekmény megállapításának. A panaszos sze­rint ugyanilyen fontos, hogy Biszku Béla egy elnyomó apparátus veze­tőjeként tevékenykedett, és tagja volt a megtorlásokat irányító ope­ratív bizottságnak. Ez alapozza meg személyes felelősségét. Gellért Ádám úgy véli, az ügyészségnek nemzetközi büntető­jogi, hadtörténész és levéltári szak­értők segítségére is szüksége lehet a körülmények tisztázásához. Közöl­te: a hatóságnak fel kell tárnia a nagy horderejű ügyet, mert a társa­dalmi igény ezt megköveteli. Ha a Biszku-ügy nyomozása sikeres lesz, az ügyészségnek az ismeretlen sze­mélyek ellen is hivatalból meg kell indítania a büntetőeljárást - zárta beadványát a jogi tanácsadó. A panaszt a Legfőbb Ügyészség várhatóan két héten belül bírálja el. Ekkor derül ki: idehaza egyáltalán mód van-e az igazságtétel kérdésé­nek felvetésére. Biszku Béla belpor@magyarnemzet.hu Vizsgálhatják az MFB volt vezetését I_ Munkatársunktól_______________ V­izsgálhatják a Magyar Fej­lesztési Bank (MFB) május­ban távozni kényszerült vezetősé­gének felelősségét a már hónapok­kal ezelőtt megnyitott egerszalóki Saliris Hotel és a még épülőfélben lévő bükkszéki Salvus Hotel okán. A Napi Gazdaság közölte, a két tu­risztikai beruházást - amelyek 15 milliárd forintot, ezzel együtt 800 millió forint állami támogatást emésztettek fel - az elmúlt nyolc év visszaéléseit vizsgáló parla­menti albizottság tűzte napirend­jére. Horváth László, a testület fideszes alelnöke, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke a lapnak meg­erősítette a vizsgálat tényét. A lap szerint a vizsgálatot vél­hetően felgyorsította az egykori tulajdonos, a HH Global Capital Partners magyarországi megha­talmazottjának, az MFB jelenlegi vezérigazgatójának szeptember közepén küldött levele, amelyben azt írja, hogy az Erős János nevével fémjelzett MFB-vezetés kisem­­mizte az amerikai tulajdonosokat. A HH illetékese egyebek mellett azt írta a pénzintézet vezetőjének: gyanítható végcéljukat időhiány miatt nem tudták megvalósítani, mert a kormányváltás megakadá­lyozta őket abban, hogy a projek­tet esetleg átmentsék valamely szocialista oligarchának. WM *­v - 1 Az első kártérítési per a Mal Zrt. ellen HÍRÖSSZEFOGLALÓ C­ saknem húszmillió forint va­gyoni és nem vagyoni kártérí­tést kérve nyújtott be keresetet a Magyar Alumíniumtermelő és Ke­reskedelmi (Mal) Zrt. ellen Konkoly József devecseri lakos. A vörös­­iszapömlést követő első kártérítési per tegnap kezdődött a Fővárosi Bí­­róságon. A kereset szerint az októ­ber 4-én bekövetkezett katasztrófa során Konkoly József háza és annak berendezése teljesen elpusztult. Hi­dasi Gábor ügyvéd úgy vélte, a kár­térítés jogalapját olyan közismert tények képezik, amelyeket a felpe­resnek felesleges bizonyítania. Az alperes jogi képviselője, Ruttner György szerint azonban a felperes­nek kell bizonyítania, hogy a kárt a Mal Zrt. jogellenesen és felróhatóan okozta. Azt mondta, a céget jogi fe­lelősség nem terheli, a katasztrófát a szélsőséges időjárási körülmé­nyek okozták, továbbá vitatta, hogy megbízója veszélyes tevékenységet folytatna. Ezzel szemben Hidasi le­szögezte: ha a tározóban nem vö­rösiszap lett volna, hanem málna­szörp, az akkor is veszélyes lett vol­na, hiszen úgy tároltak ott olyan mennyiségű folyadékot, hogy nem védték a környező településeket. Ismeretes, a Mal Zrt. vezérigaz­gatóját, Bakonyi Zoltánt halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségé­vel, míg a cég környezetvédelmi és laborfelelősét, valamint műszaki igazgatóját közveszélyokozással és környezetkárosítással már meg­gyanúsították.

Next