Magyar Nemzet, 2010. december (73. évfolyam, 327-355. szám)
2010-12-01 / 327. szám
2 Magyar Herat - Belföld 2010. december 1., szerda Rovatvezető: Villányi Károly Botka akadályozza a vizsgálatot Felfüggesztette a vizsgálóbizottság határozatát Botka László (MSZP), Szeged polgármestere, így a grémium által felkért szakértők nem kezdhetnek hozzá az ellenőrzéshez. Mint arról lapunkban beszámoltunk, a vizsgálóbizottság hétfői ülésén nyolc önkormányzati cégnél rendelt el vizsgálatot, illetve ellenőriztetni kívánja az egyik vállalkozás korábbi vezetőjének a menesztését, mivel ebben az ügyben már pert vesztett az önkormányzat, és több tíz millió forintot kell kifizetnie a volt cégvezető számára. (G. K.) Hír TV, Lánchíd Rádió: személyi változások A Hír Televízió Zrt. műsorokért felelős vezérigazgató-helyettese, Gajdics Ottó 2010. december 1-jétől közös megegyezéssel távozik posztjáról. Utódja Szikszai Péter eddigi hírigazgató lesz. A televízió új hírigazgatója Nagy Zoltán. A Lánchíd Rádió Műsorszolgáltató Kft. ugyancsak december 1-jei hatállyal kinevezte Gajdics Ottót ügyvezető-főszerkesztőnek. Az eddigi ügyvezető, Csizmadia József Benedekné megtartja státusát. (MN) Elhunyt Székelyhídi Ágoston Hajdúböszörményi otthonában, tragikus körülmények között, keddre virradóra elhunyt Székelyhídi Ágoston. A 77 éves író, irodalomtörténész elhalálozásának körülményeit a rendőrség közigazgatási eljárásban vizsgálja. Székelyhídi az MDF alapító tagja volt, 1956. október 23-án Debrecenben ő olvasta fel az egyetemisták 20 pontos követelését. A helyi forradalmi bizottmányban betöltött szerepéért 1957-ben bebörtönözték. (D. M.) Újra indul a brókerper H Swf.ndt Pái.________________ M a reggel a vádirat ismertetésével kezdődik a Fővárosi Bíróságon (FB) a brókerbotrány néven elhíresült, a K&H Bank Equities brókercégénél elkövetett sikkasztás és más bűncselekmények miatt indult büntetőper megismételt elsőfokú tárgyalása. A Gimesi Ágnes vezette tanács azután dönthet Kulcsár Attila és tizenhét társa ügyében, hogy a 2008-ban kihirdetett elsőfokú ítéletet a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla május 27-én megalapozatlanság és súlyos eljárási hibák miatt hatályon kívül helyezte, és új elsőfokú eljárásra utasította az FB-t. A táblabíróság az elsőfokú határozat hiányosságaként egyebek mellett azt rótta fel, hogy a szóban kihirdetett és később írásba foglalt ítélet között lényegi eltérések vannak. A vád szerint Kulcsár Attila mint a brókercég akkori munkatársa, illetve a bank ügyvezető igazgatója, jogosulatlanul forgatta állami és magánbefektetők pénzét. A megvádolt állami cégvezetők, illetve magánbefektetők az eljárás során mindvégig tagadták bűnösségüket, csakúgy, mint a pénzintézet egykori vezetője, Rejtő E. Tibor, akit az ügyészség szintén vád alá helyezett. A vádat képviselő Fővárosi Főügyészség a megismételt eljárásban újra sikkasztással vádolta meg Kulcsárt és társait. HKiK A korrupciós ügyekkel kiemelten foglalkozó munkacsoport jöhet létre az ügyészségen belül, miután a kormány egymilliárd forinttal többet biztosít erre a célra a jövő évi költségvetésben - jelentette be Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter tegnap Budapesten. Szilágyi Richárd_________________ A miniszterelnök-helyettes arról is beszélt a Transparency International Magyarország rendezvényén, hogy az egymilliárdos korrupcióellenes csomagon kívül az ügyészségnek az előző évekhez képest további körülbelül hárommilliárd forinttal emelkedik majd a költségvetése. Hasonló összeghez juthatnak 2011-ben a bíróságok is: az úgynevezett „gyorsítócsomag” kimondottan az eljárások felgyorsításához szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtését szolgálja - közölte a miniszter. Kiemelte, hogy hazánk versenyképességének egyik legnagyobb gátja a korrupció, ezért a kormány kiemelt szerepet szán a korrupcióellenes küzdelemnek. Navracsics Tibor szerint Magyarország jogalkotási szempontból ma egy átmeneti helyzetben van, az Országgyűlés „hiperaktív” törvényhozási tevékenysége a változás időszakát jelzi. Terveik szerint még az idén benyújtják a parlamentnek az eljárási törvények módosítását szolgáló törvénycsomagot, és dolgoznak egy új közbeszerzési törvényen is, de a változás egyik fordulópontja az új alkotmány elfogadása lesz. Az új alaptörvénnyel kapcsolatban Navracsics Tibor leszögezte, hogy az alapintézményeken nem kívánnak változtatni, a magyar politikai rendszer alapvető berendezkedése - az igazságszolgáltatás függetlensége, a parlamentáris kormányzati rendszer - nem változik. A közigazgatási miniszter beszélt arról is, hogy az új alkotmányban lenne egy közpénzügyi fejezet, azaz alkotmányos szabályozás rangjára emelnék az állami pénzekkel való bánásmódot. A politikus elmondta, már dolgoznak a kormánytisztviselőkre vonatkozó etikai kódexen, és szeretné, ha a közigazgatásban is általánossá válna ez a szabályozás. - 2002-ben 7300 felett volt a korrupciós ügyekben tett ügyészségi feljelentések száma, 2009-ben azonban már meghaladta a 19 ezret - mondta Navracsics Tibor. Szerinte nehéz eldönteni, hogy a feljelentések számának növekedése a korrupció elleni harc hatékonyságát vagy a korrupciós ügyek sokszorozódását mutatja. MiTM üeme Elkészült a „gyorsítócsomag"’ Jövőre kétmilliárd forinttal több pénz juthat az ügyészség és a bíróságok működésére Kiemelt szerepben a korrupcióellenes küzdelem FOTÓ: MTI/FÖLDI IMRE Ismét le akarták tartóztatni a volt rektort A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem egykori vezetője belekeveredett egy sikkasztási ügybe is . Munkatársunktól_______________ Ú jra indítványt tett a katonai ügyészség Szabó Jánosnak, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) volt rektorának előzetes letartóztatására, a bíróság azonban ezt elutasította - tudta meg lapunk. Mint ismert, a nyugállományú honvéd dandártábornok ellen eljárás folyik befolyással üzérkedés vádjával, mert az ügyészség szerint 2009-ben két társával elhatározta: a DHL nevű nemzetközi szállítmányozási cég egyik divíziójának vezetőit valótlan állításokkal félrevezetik azért, hogy a társaság szerződést bontson biztonsági cégével, és megbízza az egyikük ismeretségi körébe tartozó másik vállalkozást az őrzés-védelmi feladatokkal. Az ügy kapcsán az egykori rektort már előzetes letartóztatásba helyezték, de a Fővárosi Bíróság másodfokú végzése alapján ezt megszüntették, miközben vádemelési javaslattal éltek a volt egyetemi vezető ellen. A vádhatóság gyanúja szerint azonban az egyetem volt vezetője egy másik, sikkasztási ügybe is belekeveredett. Úgy tudjuk, ez annak az orvos ezredesnek az ügye, akinek nemrég hosszabbították meg az előzetes letartóztatását. F. Józsefet, a Honvédkórház Állami Egészségügyi Központ főosztályvezetőjét azzal gyanúsítják, hogy egy több száz milliós gyorsdiagnosztikai laborfejlesztés kapcsán sikkasztásra való felbujtás bűntettét követte el. Információink szerint a sikkasztás lehetséges elkövetője a katonai ügyészség gyanúja szerint maga Szabó János, a Zrínyi egyetem rektora lehetett. A ZMNE ugyanis tagja volt annak a konzorciumnak, amely közel félmilliárdos állami támogatást kapott az említett katonai gyorsdiagnosztikai labor kifejlesztésére és megépítésére. F. József jogi képviselője lapunknak elmondta: fellebbeztek a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának döntése ellen, amely elrejtőzés, bűnismétlés veszélye és az eljárás veszélyeztetése miatt hosszabbította meg védence letartóztatását. - A fellebbezésről a jövő héten várható bírósági döntés. Nem tartjuk megalapozottnak a bizonyítékokat - jelentette ki az ügyvéd. KI FEDEZTE A KATONAORVOSI CSAPATÉPÍTÉST? Milliós csapatépítő tréningekre, pazarló külföldi utazásokra költötték el a honvédség pénzét a Katona-egészségügyi Kiválósági Központban az előző ciklusban - erősítette meg tegnap lapunk korábban megírt információját a Figyelo.net Mint közölték: a központ munkatársainak egy borkóstolásból, sárospataki várlátogatásból és téli boltozásból álló csapatépítő tréninget tartottak, amelyre három nap alatt közel egymillió forintot költöttek el külső helyszínen. Tavaly szeptemberben pedig másfél napos visegrádi kalandparkos-evezős-paintballos, fejenként százezer (öszszesen kétmillió) forintba kerülő csapatépítő tréninget is tartottak a Magyar Honvédség pénzéből - állítja a honlap. Kopcsó István orvos ezredes, a kiválósági központ igazgatója azzal érvel, hogy a tréningeket nem a HM költségvetéséből, hanem nemzetközi pénzekből fedezték A kiválósági központ irányító bizottságnak elnöke Németh András dandártábornok nem nyilatkozott Döntés két héten belül A Legfőbb Ügyészségen Biszku Béla ügye Folytatás az 1. oldalról A főügyészség október végén elutasította a feljelentést, mert szerinte Biszku nem követte el az el nem évülő emberiesség elleni bűncselekményt, az előre megfontolt emberölés - vagyis a törvénytelen kivégzés pedig 15 év múltán elévült. A feljelentő november 16-án panasszal élt az elsőfokú döntés ellen. Azt kérte a Legfőbb Ügyészségtől: helyezzék hatályon kívül a főügyészség szerinte megalapozatlan határozatát, rendeljék el a nyomozást Biszku ellen és fontolják meg a büntetőeljárás megindítását az 1956-os megtorlásokban részt vevő ismeretlen személyekkel szemben is. A Legfőbb Ügyészségnek azt kell eldöntenie, hogy Maléter Pál és társai törvénytelen elítélése és kivégzése összefüggésben van-e a szovjet katonai agresszióval, illetve a magyar állam hajdani megtorló politikájával. Mindez ugyanis feltétele az emberiesség elleni bűncselekmény megállapításának. A panaszos szerint ugyanilyen fontos, hogy Biszku Béla egy elnyomó apparátus vezetőjeként tevékenykedett, és tagja volt a megtorlásokat irányító operatív bizottságnak. Ez alapozza meg személyes felelősségét. Gellért Ádám úgy véli, az ügyészségnek nemzetközi büntetőjogi, hadtörténész és levéltári szakértők segítségére is szüksége lehet a körülmények tisztázásához. Közölte: a hatóságnak fel kell tárnia a nagy horderejű ügyet, mert a társadalmi igény ezt megköveteli. Ha a Biszku-ügy nyomozása sikeres lesz, az ügyészségnek az ismeretlen személyek ellen is hivatalból meg kell indítania a büntetőeljárást - zárta beadványát a jogi tanácsadó. A panaszt a Legfőbb Ügyészség várhatóan két héten belül bírálja el. Ekkor derül ki: idehaza egyáltalán mód van-e az igazságtétel kérdésének felvetésére. Biszku Béla belpor@magyarnemzet.hu Vizsgálhatják az MFB volt vezetését I_ Munkatársunktól_______________ Vizsgálhatják a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) májusban távozni kényszerült vezetőségének felelősségét a már hónapokkal ezelőtt megnyitott egerszalóki Saliris Hotel és a még épülőfélben lévő bükkszéki Salvus Hotel okán. A Napi Gazdaság közölte, a két turisztikai beruházást - amelyek 15 milliárd forintot, ezzel együtt 800 millió forint állami támogatást emésztettek fel - az elmúlt nyolc év visszaéléseit vizsgáló parlamenti albizottság tűzte napirendjére. Horváth László, a testület fideszes alelnöke, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke a lapnak megerősítette a vizsgálat tényét. A lap szerint a vizsgálatot vélhetően felgyorsította az egykori tulajdonos, a HH Global Capital Partners magyarországi meghatalmazottjának, az MFB jelenlegi vezérigazgatójának szeptember közepén küldött levele, amelyben azt írja, hogy az Erős János nevével fémjelzett MFB-vezetés kisemmizte az amerikai tulajdonosokat. A HH illetékese egyebek mellett azt írta a pénzintézet vezetőjének: gyanítható végcéljukat időhiány miatt nem tudták megvalósítani, mert a kormányváltás megakadályozta őket abban, hogy a projektet esetleg átmentsék valamely szocialista oligarchának. WM *v - 1 Az első kártérítési per a Mal Zrt. ellen HÍRÖSSZEFOGLALÓ C saknem húszmillió forint vagyoni és nem vagyoni kártérítést kérve nyújtott be keresetet a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. ellen Konkoly József devecseri lakos. A vörösiszapömlést követő első kártérítési per tegnap kezdődött a Fővárosi Bíróságon. A kereset szerint az október 4-én bekövetkezett katasztrófa során Konkoly József háza és annak berendezése teljesen elpusztult. Hidasi Gábor ügyvéd úgy vélte, a kártérítés jogalapját olyan közismert tények képezik, amelyeket a felperesnek felesleges bizonyítania. Az alperes jogi képviselője, Ruttner György szerint azonban a felperesnek kell bizonyítania, hogy a kárt a Mal Zrt. jogellenesen és felróhatóan okozta. Azt mondta, a céget jogi felelősség nem terheli, a katasztrófát a szélsőséges időjárási körülmények okozták, továbbá vitatta, hogy megbízója veszélyes tevékenységet folytatna. Ezzel szemben Hidasi leszögezte: ha a tározóban nem vörösiszap lett volna, hanem málnaszörp, az akkor is veszélyes lett volna, hiszen úgy tároltak ott olyan mennyiségű folyadékot, hogy nem védték a környező településeket. Ismeretes, a Mal Zrt. vezérigazgatóját, Bakonyi Zoltánt halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségével, míg a cég környezetvédelmi és laborfelelősét, valamint műszaki igazgatóját közveszélyokozással és környezetkárosítással már meggyanúsították.