Magyar Nemzet, 2011. május (74. évfolyam, 119-148. szám)

2011-05-04 / 121. szám

2Magyar Nemzet Belföld 2011. május 4., szerda Rovatvezető: Villányi Károly belpol@magyarnemzet.hu Romagyilkosságok: nem elfogult a bíró Elutasította a Pest Megyei Bíróság a romák elleni, hat halálos ál­dozatot követelő támadássoro­zat miatt indított büntetőper tanácsvezető bírája ellen be­nyújtott első elfogultsági indít­ványt - jelentette be Kende Katalin, a bíróság szóvivője. A büntetőper elsőrendű vád­lottjának, Kiss Árpádnak a vé­dője jelentett be elfogultságot Miszori László ellen, mert egyebek között a tárgyaláson a „most izgalmas rész követke­zik” kijelentésével minősített bizonyítási eljárási dokumen­tumokat. Az első- és a másod­rendű vádlott, Kiss Árpád és Kiss István múlt szerdán újabb elfogultsági beadványt nyújtott be, de ezeket még nem bírálták el. A per ma a vádlottak csa­ládtagjainak, ismerőseinek tanúkénti meghallgatásával folytatódik. (MTI) Kutatható felvételek Hamarosan kutathatóvá válnak a Fekete Doboz Alapítvány nyolcvanas évek végétől forga­tott kordokumentumai, köztük az ellenzéki és nemzeti kerekasztal tanácskozásairól készült felvételek, amelyeket az alapítvány az OSA Archívumá­ban helyezett el. (MTI) Szétlopták a közösségi házat Fémtolvajok miatt bezárják a kö­zösségi házat Tatabánya Mész­telep nevű városrészében. Az épületet ismeretlenek kifosz­tották, a több millió forintos kár mellett az használhatatlan­ná vált. Korábban a művelődé­si otthontól nem messze lévő iskolát hordták szét. Az épület­nek mára csak az alapjai lát­szanak, a berendezések után a téglákat is elhordták az isme­retlen elkövetők. (Hír TV) Ombudsmani vizsgálat Vizsgálja az ombudsman a rendvé­delmi dolgozók és a tűzoltók tüntetésének körülményeit - közölte az Országgyűlési Biztos Hivatala. Szabó Máté a rendvé­delmi szervek és a honvédség vezetőitől a rendőrség tömeg­kezelésével, a hivatásos állo­mány gyülekezési joga érvé­nyesülésével kapcsolatos kér­désekre vár választ. Köztük arra, hogyan biztosították a parancsnokok, hogy a rend­őrök és a tűzoltók részt vehes­senek a fegyveres és rendvé­delmi dolgozók április 16-i bu­dapesti tüntetésén. (MTI) AB-határozat a parkolásról A korábban alkotmányellenesnek nyilvánított parkolási rendele­tek alkalmazási tilalmáról ho­zott döntést az Alkotmánybí­róság (AB). Eszerint a koráb­ban alkotmányellenesnek mi­nősített fővárosi parkolási rendeletek parkolási díjjal kapcsolatos rendelkezései a jogerősen le nem zárt polgári peres eljárásokban nem alkal­mazhatók - olvasható az AB- közleményben. A határozat következményeit az érintett perekben a bíróságok vonják le - írta az AB. (MTI) Jönnek a fővárosban az új utcatáblák Várhatóan még májusban megje­lennek az új budapesti utca­táblák ott, ahol a Fővárosi Köz­gyűlés döntése értelmében új elnevezés él. A változtatás az érintett lakókra nem ró terhet. A régi táblák még két évig a helyükön maradnak, ám piros vonallal áthúzva. (MTI) Volt miniszter is érintett? ! A csepeli kettős gyilkosság vádlottja szerint az MSZP-hez került az elsikkasztott pénz Folytatás az 1. oldalról . Kun Tamás a tegnapi tárgyaláson megjegyezte: „magas rangú rend­őrök, parlamenti képviselők és egy miniszter is érintett a csepeli kettős gyilkosság ügyében”. A fel­tételezett gyilkos kitart korábbi nyilatkozata mellett, amely szerint egy ismeretlen, csuklyás férfi volt a bűncselekmény elkövetője. Deme Gábor tegnap azt állítot­ta, nem tudja, társa miért ölte meg Takácsékat, és meggyőződése volt, hogy Kun Tamás vele is vé­gezni akar. Deme a tárgyaláson zavaros válaszokat adott arra, hogy miért vett részt a bizonyíté­kok eltüntetésében. A bíróság a bizonyításban ké­sőbb Császár Mihály mellett tanú­ként fogja meghallgatni Podolák György és Tóth Mihály szocialista politikusokat is. A csepeli kettős gyilkosság büntetőpere holnap folytatódik a Fővárosi Bíróságon. A nagy port felvert kettős gyil­kosság büntetőperének három vádlottja van, Kun Tamást tettes­ként, Deme Gábort bűnsegédként előre kiterveltem aljas indokból, több emberen elkövetett ember­öléssel vádolja az ügyészség, ha bűnösségük beigazolódik, akár tényleges életfogytig tartó sza­badságvesztéssel is sújthatja őket a bíróság. Kun Tamás számláján ezen kívül még lőszerrel, lőfegy­verrel való visszaélés is szerepel. Az eljárás harmadrendű terheltje Deme egykor élettársa, aki a vád szerint 6,5 millió forint elsikkasz­­tásában vett részt a szocialista po­litikussal. A Csepel-sziget Általá­nos és Szakképző Iskola - alapít­ványi intézményként - elsősor­ban halmozottan hátrányos hely­zetű fiatalokat képzett különböző szakmákra. A pedagógusoknak folyamatos gondot okozott, hogy a tanulók egy része gyakran hasz­nált drogokat. Az iskola a rend fenntartása érdekében kezdte el foglalkoztatni a tekintélyes meg­jelenésű Kun Tamást, akit az em­lített volt rendőrkapitány, Csá­szár Mihály - mint megbízható, jó ismerősét­­ ajánlotta egykor az igazgató figyelmébe. A vádirat szerint Takács József rájött, hogy Deme fiktív szerződé­sekkel, teljesítés nélküli számlák­kal több millió forintos kárt oko­zott az iskolának. A számlázások­ban segédkezett Kun Tamás is. Az igazgató a történtek miatt elbo­csátotta a vádlottakat, akik a vég­zetes estén épp a részletek tisztá­zása miatt kértek találkozót Ta­kácstól. A sértett azonban nem egyedül várta őket irodájában, ha­nem vele volt Papp László tanár is. A felek között vita alakult ki, majd Kun Tamás a nála lévő, engedély nélkül tartott fegyverrel lelőtte Ta­kácsot és az életéért könyörgő Papp Lászlót. A rendőrség először Kun Tamás elmondása alapján kezdte el keresni a feltételezett tet­test, aki a vádlott akkori elmondá­sa szerint az eset előtt, a drog­­problémái miatt kirúgott diák volt. Kun mondandója alátámasz­tására saját magát is meglőtte a kezén. Mivel a gyilkosságok hely­színét kamerák figyelték, Kun és Deme betörtek a felvételeket táro­ló szerverszobába, és elvitték a bi­zonyítékokat tartalmazó számító­gépet. Erről Deme először azt állí­totta, hogy a Dunába dobta, majd azt, hogy egy kukában rejtette el, a nyomozók azonban nem akadtak a berendezés nyomára. A gyilkos­ságok elkövetői azzal nem számol­tak, hogy Papp László zsebében egy bekapcsolt diktafon volt, amely rögzítette az egész bűncse­lekmény hanganyagát. Demééket még aznap őrizetbe vette a rend­őrség. Deme Gábor (jobbra) nem tudja, hogy társa miért ölte meg az iskola igazgatóját és egyik tanárát FOTÓ: nagy béla Nyomoznak a Hortobágyon Hűtlen kezelés megalapozott gyanújával ismeretlen tettes ellen április 29-én nyomozást rendelt el a Nemzeti Nyomozó Iroda a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft.­­nél - közölte Bartha László sajtószóvivő. A Magyar Nemzeti Va­gyonkezelő (MNV) Zrt. portfoliójában lévő társaságnál a tulaj­donosi vizsgálat 158 millió forintos visszaélésre utaló adatokat talált, és feljelentést tett az ügyészségen.­ ­ Dombi Margit____,____________ T­ avaly novemberben rendeltek el jogi és gazdálkodási célsze­rűségi vizsgálatot a génmegőrző társaságnál. Az eljárás feltárta, hogy a cég korábbi vezetői magán­­személyként, illetve vállalkozásaik­kal ténylegesen 800 hektárnyi föl­det béreltek munkáltatójuktól, majd integrációs szerződést kötöt­tek vele. E megállapodás keretében munkáltatójuk gépeivel és alkalma­zottaival műveltették meg a szántó­kat, majd a megtermelt takarmányt is a génmegőrzőnek értékesítették. A földeken folyó biogazdálko­dás művelőjeként azonban nem munkáltatójukat, hanem saját ma­gukat, illetve cégeiket tüntették fel, így a biztos piacra történő értékesí­tés haszna mellett a hektáronkénti 40-80 ezer forintos állami támoga­táshoz is ők jutottak hozzá. Mivel a költség a munkáltatónál, a haszon viszont a vezetőknél, illetve cégeik­nél jelentkezett, megkárosították az államot, és a saját vagyonukat gya­rapították. Ezzel jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést kö­vettek el, és a számviteli rendet is megsértették. Úgy jutottak tetemes haszonhoz egy-két aláírással, hogy közben egy kapavágást sem tettek - áll abban a lapunk birtokában lévő feljelentésben, amit a vizsgálatban feltártakra alapozva tett a génmeg­őrző vezetése. Az MNV tavaly októberben le­váltotta ügyvezetői posztjáról Gencsi Zoltánt, Hortobágy község jelenlegi alpolgármesterét, és helyé­re Gaál Gyula Istvánt nevezte ki. (Az első számú vezető leváltása előtt más beosztott vezetők is tá­voztak a cégtől - a szerk.) Gaál bel­ső vizsgálatot indított, ami alapján úgy ítélte meg, hogy a jogsértéseket a vezetőváltásig nem számolták fel, nem engedték át az ügyletek hasz­nát a munkáltatónak. Az államot ért kár megtérülése érdekében in­dítványozták biztosítási intézkedé­sek megtételét is, ami azt jelenti, hogy azok, akik az ügyben érintet­tek lehetnek, ne rendelkezhessenek szabadon vagyonukkal. Ez azért le­het fontos, mert úgy tudjuk, az egyik volt vezető több tíz millió fo­rintért tavaly eladta üzletrészét ab­ban a társaságban, amelyik szerző­désben áll volt munkáltatójával. FOSZTOGATÁS. A Hortobágyon bűnbandaszerű csoportok fosztogatták az ál­lami vagyont a szocialista kormányzás elmúlt nyolc évében. Ezeket a bűnban­dákat fel kell számolni, a felelősöket meg kell büntetni. Ez érvényes az ország­ban minden területre, legyen az a magyar nemzeti vagyonnak dunántúli, fő­városi vagy önkormányzati bármely része - jelentette ki lapunknak a hortobá­gyi kihajtási ünnepségen Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Folytatódik az Alstom-per Versailles-ban döntenek Budapestről • Tarlós: Nem írom alá a régi szerződést Folytatás az 1. oldalról­­ A kettes metrón már két éve Alstom-szerelvényeknek kellene közlekedniük. A főváros nem is vár tovább erre a 22 kocsira, a BKK Zrt. elindította a közbeszerzési el­járást a régi szovjet járművek 3,5 milliárd forintba kerülő felújításá­ra. A négyes metrónál viszont - ha 2015 végéig nem közlekednek az alagútban szerelvények - még az eddig megszerzett 181 milliárdos EU-támogatást is elveszthetjük. Tarlós István érdeklődésünkre hangsúlyozta: az Alstom még a legutolsó tárgyalásokon is ragasz­kodott ahhoz, hogy a már felbon­tott szerződést állítsák helyre. - Nem írok alá a budapestiek szá­mára hátrányos szerződést. Kár­mentésként hajtunk az egyezség­re, ennek feltétele a vasúthatósági engedély, amit viszont a hatóság nem ad meg, amíg a szerelvénye­ket ki nem javították. Negyven fékpróbából ugyanis tízszer nem állt meg a vonat, de kinyíltak az aj­tók. Az NKH két év alatt négyszer figyelmeztette a gyártót a hibákra - emlékeztetett a főpolgármester. Vitézy Dávid lapunknak el­mondta: egyezség híján új közbe­szerzést kell indítani, és ezt a BKK elő is készítette. - Nyár végéig el kell dönteni, melyik utat választ­juk. Egy új eljárás legalább három évet vesz igénybe. A tender elbírá­lására 6-9 hónappal számolunk, az új metrószerelvények gyártása a szerződéskötéstől számított egy éven belül megkezdődhet, jó eset­ben az első járművek 2014 végén már közlekedhetnének. Mivel a franciák a négyes vonalra meg sem kezdték a kocsik gyártását, ma már az egyezséggel sem nyer­hetünk időt - húzta alá a vezér­­igazgató. Az Alstom Transportnál közöl­ték, csak a mai tárgyalási napon válaszolnak a kérdéseinkre. Az eredeti Alstom-szerződést öt évvel ezelőtt Aba Botond, a BKV akkori vezérigazgatója mellett Demszky Gábor volt SZDSZ-es fő­polgármester is aláírta. Jelenleg hűtlen kezelés megalapozott gya­nújával a Nemzeti Nyomozó Iroda ismeretlen tettes ellen folytat bün­tetőeljárást az ügyben. Újabb iszapper kezdődött ■ MTI______________________ M­egkezdődött a vörösiszap­­katasztrófa következtében elhunyt házaspár fiának és két unokájának a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. ellen indított kártérítési pere tegnap a Fővárosi Bíróságon. A család összesen 18 millió forintot kér a cégtől. Ismert, a társaság iszaptározójának gátja tavaly ok­tóber 4-én szakadt át, amelynek következtében a vörösiszap há­rom környező települést elöntött, tíz halálos áldozatot követelve. A tegnapi tárgyaláson ismer­tették, a Kolontáron élt idős pár férfi tagja 30-40 százalékos égési sérüléseket szenvedett. A kereset szerint ez játszott közre abban, hogy a férfi néhány nappal később elhunyt. A régóta beteg idős em­ber fél órán át állt az iszapban, mi­re ki tudták emelni az ablakon ke­resztül az épületből. Feleségét az áradat sodorta el, holttestét a családi háztól három kilométerre találták meg. - Har­minc kilométeres óránkénti se­bességgel hömpölygött az iszap­folyam, az ott élő embereknek semmi esélyük nem volt, hogy életben maradjanak - emlékezett a tragédiára Szanyi János, az el­hunyt pár fia. Az egyik unoka, Szanyi Gyöngyvér megjegyezte, apjához hasonlóan ő is pszichiáterhez jár a tragédia óta, mert nagyon megvi­selték a történtek. Pál Kinga, a Mal Zrt. jogi kép­viselője vitatta a kártérítés jog­alapját és ellenkeresettel élt. Állás­pontja szerint a cég minden törvé­nyi előírást betartott. Hozzátette, a tragédia egy rajtuk kívül álló ok, a megszokottnál háromszor több esőzés miatt következett be. A pert októberre napolták el. Cozma-ügy: ellentmondó védekezés 3 Vf.t.kf.­ Tamás__________________ A Marian Cozma meggyilkolá­sa miatt zajló per tegnapi tár­gyalási napján a Veszprém Megyei Bíróság első-, másod- és harmad­rendű vádlottak táncparketten va­ló mozgását próbálta tisztázni. A kikockázott és szűrt felvéte­lek megtekintése során az elsőren­dű vádlott Raffael Sándor ellent­mondásba került saját vallomásá­val, korábban ugyanis kitartott amellett, hogy miután valaki üveggel fejbe vágta, a földre került és sokáig nem volt részese a vere­kedésnek. A filmek tanúsága szerint azonban Raffael az ütés után is áll­va maradt, illetve legfeljebb 1,5 másodpercet tölthetett a földön (ennyi ideig ugyanis kikerül a ka­mera látómezejéből), majd újra Marian Cozmára támad, akitől egy jobb horgot kap az arcára. - Lehet, hogy úgy látszik, mintha állnék, de én ekkor emlékeim szerint térdel­tem - állította Raffael. Az elsőrendű vádlott néhány hete azt mondta: álló helyzetben szúrt meg egy csíkos pólós férfit (Marian Cozmát), a képek szerint azonban erre akkor, amikor ő ál­lítja, nem volt lehetősége, mert a sportoló a földön feküdt. Marian Cozma román kézilab­dázót 2009. február 8-án gyilkol­ták meg a veszprémi Patrióta lokál előtt.

Next