Magyar Nemzet, 2011. augusztus (74. évfolyam, 209-238. szám)
2011-08-01 / 209. szám
api Nemzet • Látó-Tér 2011. augusztus 1., hétfő Emlékezés őseinkre a bugaci pusztán Nemzetünk jövője: az erős család, a gyermekáldás, a megújulás, a rokoni összetartás, a nemzeti összefogás és a velünk rokonítható népek kölcsönös rokonszenve, sokoldalú együttműködése - mondta Lezsák Sándor a Bugac település melletti pusztában tartott Ősök napja rendezvényen. A honfoglalás korát idéző, őseink emlékét a középpontba állító háromnapos esemény fővédnöke úgy fogalmazott: az év 365 napja is lehetne az ősök napja, hiszen történelmünk példamutató személyiségei adnak nekünk éltető reményt és erőt. „Ősöd üzen, a nap párduca. Messze időt viszek. Tudd, Isten földedről vezette túl nemzetet szerte világba” - idézte Szörényi Levente rockoperájának, az Atilla, Isten kardjának sorait az Országgyűlés fideszes alelnöke, aki egyben a mű dalszövegírója. A magyar őstörténet megújulásának kezdetén vagyunk, s bízom abban, hogy a fiatal történészek lehetőséget kapnak arra, hogy a kincses kelet értékeit feltárják, s bizonyítsák azt, ami a szívünkben él, agyunkban van - emelte ki Lezsák, hozzátéve: ezek a történészek tudják, hogy az „ősök kézmozdulata, a motívumok rokoníthatnak bennünket sok néppel”, amelyekkel együtt rokonszenvel leszünk képesek kapcsolatokat építeni az élet minden területén. A rendezvényen felszólalt Erdenecsimeg Ombószüren, Mongólia magyarországi nagykövete is, aki a mongolok hun leszármazottságát hangsúlyozta. A hun birodalom megalapításának 2220. évfordulójának ünnepségeit egyébként augusztus végén tartják Mongóliában, amelyre Magyarországot is meghívták. Az Ősök napján az ősi magyar kultúrát felvonultató hagyományőrzők szinte minden képviselője megjelent. A területen több tucat jurtát állítottak fel, a sátrakban előadások és bemutatók követték egymást, ezenkívül lovas és gyalogos harcosok felvonulását is megtekinthették az érdeklődök. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Nem adják fel a reményt Szlovák intézménybe telepítik a felvidéki magyar gimnáziumot Költöznie kell a felvidéki Zselízen található magyar gimnáziumnak, miután Nyitra megye közgyűlése nem járult hozzá ahhoz, hogy az iskola eddigi épületében maradhasson, mondván, az évről évre csökkenő létszám miatt nincs kihasználva az épület. Az intézményben tanulóknak ezért a szlovák gimnázium épületébe kell áthurcolkodniuk. A helyi magyar gimnázium elköltöztetése ellen tüntettek múlt pénteken a dél-szlovákiai Zselízen. A Comenius Gimnázium épületénél 150-170 ember gyűlt össze, hogy tiltakozzon a magyar iskola átköltöztetése ellen a tavaly felújított szlovák gimnázium épületébe. A csendesen tiltakozó szülők, diákok és pedagógusok között ott volt a város polgármestere, valamint a megyei, járási és városi magyar képviselők is. Hiába gyűjtöttek ugyanis aláírásokat a zselíziek, hiába terjesztett elő petíciót Botka Ferenc, a Magyar Koalíció Pártja megyei frakciójának vezetője a közgyűlés elé, hogy eredeti helyén maradhasson a Comenius Gimnázium, a megyei közgyűlés hajthatatlan, a magyar gimnáziumnak át kell költöznie a szlovák intézménybe. Az indoklás szerint mindkét iskolában évről évre csökken a diákok száma, ezért egyre nagyobb ráfizetéssel lehet fenntartani azokat. A költözés elkerülése érdekében a város egy mentő ajánlatot is a megyei közgyűlés elé terjesztett, amely szerint Zselíz hajlandó lenne bérbe venni mind a magyar, mind a szlovák gimnázium üresen álló helyiségeit, épületrészeit, így a bérleti díj pluszbevételhez juttatná az iskolákat. A szlovák többségű megyei közgyűlést azonban ez sem győzte meg. A város eredeti terve az volt, hogy a Zselízi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolát és Gimnáziumot összevonják. 2007 májusában a gimnázium iskolatanácsa javaslatot tett a két magyar oktatási intézmény összevonásával kapcsolatban, amelyben fenntartónak Zselíz városát jelölte meg. Ugyanezen év májusában csatlakozott a javaslathoz az alapiskola igazgatósága, a Csemadok alapszervezete és a Magyar Koalíció Pártja helyi szervezete. Miután a zselízi önkormányzat jóváhagyta a beterjesztett javaslatot, megbízta a polgármestert, kezdeményezzen további tárgyalásokat a gimnázium fenntartójával. Így Bakonyi Pál polgármester véleményezést kért Nyitra megye elnökétől. A válaszlevélben a megye oktatási, ifjúsági, sport- és kulturális bizottságának osztályvezetője, Helena Psotová ígéretet tett a javaslat előterjesztésére, megjegyezve, más megoldási változatokkal is lehet számolni. Szóbeli tárgyalás több is volt, írásos választ azonban senki nem juttatott el 2011-ig Zselíz önkormányzatához. Ekkor a folyamat kezdődött elölről, s a város ismét javasolta az intézmények összevonását. Ennek ellenére márciusban Nyitra megye oktatási, ifjúsági, sport- és kulturális bizottsága javaslatot fogadott el a Zselízi Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium átköltöztetéséről a szlovák gimnázium épületébe, továbbá a magyar gimnázium épületének eladásáról. A nemzetiségi alapon történő intézmények összevonása Európában bevált szokás - reagált Bakonyi Pál a megyei közgyűlés elutasítására. A 7500 lelket számláló településen értetlenül és aggódva állnak a döntés előtt, félve, hogy kárt szenved a magyar oktatás és a közösség kulturális élete. Récsei Róbert, a petíciós bizottság elnöke a helyiek félelmeiről úgy fogalmazott: mindenki attól tart, hogy idővel a két intézmény összeolvad, és a magyar iskolát teljes egészében bekebelezi a szlovák, amellyel megszűnhet a magyar oktatás is. - A félelem nagyságát mutatja az is, hogy a petícióban foglaltak támogatására alig két hét alatt gyűjtöttünk össze 4353 aláírást, hiába. Nyitra megye közgyűlése figyelmen kívül hagyta az érintettek szándékát - mondta Récsei. Hozzátette: Pozsonyban vagy Kassán sikerült egy intézménybe tömöríteni a magyar iskolákat, s ezek bizonyítottan jobban működnek, mint azok, amelyeket szlovák iskolákkal vontak össze. Az már biztos, hogy szeptembertől új helyre kell járniuk a diákoknak, hiszen a képviselő-testület május végén döntött az iskola új székhelyéről, amelyet az alapító okiratban is megváltoztattak - mondta a polgármester, aki mégis bizakodó. - Jelenleg nincs visszaút, ennek ellenére minden követ megmozgatunk, hogy mégis létrejöhessen a magyar iskolakomplexum. Sajnálatos, hogy egy ilyen stratégiai fontosságú lehetőséget a közgyűlés megfontolás nélkül lesöpört az asztalról, mi azonban nem adjuk fel a reményt, és harcolni fogunk a magyar intézményekért - fogalmazott Bakonyi Pál. Palóc napokkal Gyöngyöspata jó híréért Egyenruha helyett népviselet • A helyi cigányok nem elégedettek az új polgármesterrel és a közmunka-lehetőségekkel A hét végén fekete ruhás polgárőrök és egyenruhás rendőrök helyett népviseletbe öltözött fiatal lányok, asszonyok és férfiak ünneplő tömege tarkította a gyöngyöspatai utcákat. A régóta elhúzódó feszültség a roma és nem roma lakosság között enyhülni látszik, ám a cigányok most egymással nincsenek kibékülve: aláírásgyűjtésbe kezdtek vezetőjük lemondatásáért. Mizsii Bernadett_______________________ G yöngyöspatán a hét végén hatodik alkalommal rendezték meg a palóc napokat, amelynek célja most nemcsak a hagyományőrzés, de a település jó hírnevének visszaállítása is volt. A parasztolimpián, hangversenyeken, kézműves-foglalkozásokon vidám arcú emberek élvezték a békét, amely talán egyre inkább kiszorítja a feszültséget a faluból. A helyiek azt mondják, visszaesett a lopások, betörések száma, az emberek kiegyensúlyozottabbak. A faluba érkezőket már nem rendőri igazoltatás fogadja, de a hatóság emberei gyakran járják körbe a települést. - A fokozott rendőri jelenlét csökkenése jelentősen javítja az emberek közérzetét - mesél Gyöngyöspata mindennapjairól a falu nemrégiben megválasztott polgármestere. Juhász Oszkár (Jobbik) sikerként könyveli el, hogy a cigány kisebbségi önkormányzat néhány tagja azonosul programjával, miszerint a roma közösséget „meg kell tisztítani” a bűnözőktől és az uzsorásoktól. - A tisztességes munkából élő cigány családok jobban szenvednek a bűnözőktől, mint mi. Terrorban tartják, meglopják őket, elveszik tőlük, amit megkeresnek - tudtuk meg a település első emberétől az ünneplő forgatagban. A Belügyminisztérium által szervezett közmunkaprogramnak köszönhetően 40 ember kezdhet dolgozni kedden. Juhász Oszkár üdvözli a közmunkaprogramot is, de mint fogalmaz, az ideig-óráig tartó közmunka és a megalázó segélyezési rendszer helyett valódi munkahelyeket és tisztességes fizetést szeretne biztosítani a helyi lakosságnak. Rögtön sorolja is a terveit: egy földtéglagyártó sor megvásárlásával 10-15 embernek tudna munkát adni. Kínai energianád telepítésével - amellyel közintézmények fűtését lehet ellátni - szintén többek juthatnának munkához, ráadásul a faluban 30 százalékos energiamegtakarítást érhetnek el. A település pályázik a Nyúl a munkáért programra, amely sikeres tender esetén öt anya- és egy baknyúllal segíti a rászoruló családokat, biztosítva éves húsigényüket. A polgármester a diákokat is szeretné megtanítani az öngondoskodás fogalmára és annak gyakorlására. Az iskolakertprogramban zöldségek és bogyós növények termesztésére szeretnék megtanítani a fiatalokat. A polgármester tervei között továbbra szerepel csendőrség és mezőőrség létrehozása a faluban, amely munkalehetőség a romák előtt is nyitva áll, hisz „itt csupán a fizikai és a szellemi felkészültség számít”. A rendezvényen nemigen látni romákat. Adamek Lászlónné, a Gyöngyöspatai Hagyományőrző Népdalkor alelnöke elmeséli, szombaton többen eljöttek a romák közül. Egy 80 éves cigány asszony, Manci velük töltötte az egész napot. Kéregetett, ahogy régen, de sohasem lopott. Korábban a cigányok kértek és kaptak, nem vették el a másét. A baj akkor kezdődött, amikor egyre több tősgyökeres roma kinősült a faluból. Az új generáció már nem tiszteli az időseket. Leköpdösik, megdobálják őket - meséli a népviseletbe öltözött hölgy. Átlavírozva a fafűrészelő, talicskatoló és tojásdobáló versenyek között, elindulunk a cigánysorra, hogy megtudjuk, mi az oka a romák távolmaradásának. Ahogy befordulunk az utcába, néhány fiatallal elegyedünk szóba. A kétfős társaság perceken belül 6-7 főssé duzzad, és alig jutunk szóhoz a panaszáradatról. Nincsenek megelégedve sem az új polgármesterrel, sem a közmunkával. Oda-vissza hat kilométert kell gyalogolnunk az erdőtelepítésig. Tiszta rabszolgatartás! - kiabálja egyikük. Azt mondják, nem méltó a huszonegyedik századhoz, hogy még járművet sem biztosítanak számukra. A polgármesterre meg csupán azért haragszanak, mert szerintük ő hívta a településre márciusban a bakancsos polgárőröket. És egyébként is visszalépett az ő jelöltjük, aki nem más, mint ifjabb Farkas János, a kisebbségi önkormányzat vezetője, aki ráadásul - szerintük - egyre rosszabbul végzi a munkáját. A bosszú pedig nem marad el: a romák aláírásgyűjtésbe kezdtek, hogy „a János mondjon le”. Panaszkodnak arra is, hogy a Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök által felajánlott egymillió forintból csak ötezret kaptak családonként, mert a nagy részéből a verekedésbe keveredett cigányok ügyvédjeit fizették. Arról pedig, hogy miért nem látogatták meg a hétvégi rendezvényt, megoszlik a véleményük: egyikük arra hivatkozik, nincs kedve ahhoz, hogy belé kössenek, másikuk arra: hónap vége van, nincs pénz, „és akinek tizenkét unokája van, az nem mehet üres zsebbel a vásárba”. ÁTALAKÍTANÁK A TÁMOGATÁSI RENDSZERT. A kisebbségi önkormányzatok feladatalapú működési támogatási rendszerének átalakítását kezdeményezik a nyírbátori kistérségbe tömörült cigány érdek-képviseleti szervezetek, hogy éves költségvetésük egy részéből legalább két embert napi nyolc órában foglalkoztathassanak. Gamil Elemér, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírbéltek cigány önkormányzatának elnöke az MTI-nek elmondta: azt szeretnék elérni, hogy foglakoztatási programokra is lehessen használni a kisebbségi önkormányzatok éves működési költségére vonatkozó állami támogatásnak azt a részét, amelyet feladatalapú támogatáshoz kötve lehet megpályázni.