Magyar Nemzet, 2011. szeptember (74. évfolyam, 239-268. szám)

2011-09-01 / 239. szám

Rovatvezető: Villányi Károly Az ombudsman a közétkeztetésről A közétkeztetésre vonatkozó sza­bályrendszer átfogó felülvizs­gálatát kezdeményezte a kor­mánynál Szabó Máté. Az om­budsman szerint a szabályozás hiányából adódó ellátási egyenlőtlenségek, a mennyisé­gi és minőségi gondok sértik a gyermekek kiemelt védelem­hez és gondoskodáshoz való jogát, s a jogbiztonságot. Az ál­lampolgári jogok országgyűlési biztosa panaszok alapján vizs­gálódott és fordult a kormány­hoz. (MTI) Pénzükhöz jutottak a tűzoltók Már ötvenhat tűzoltóság megkapta a munkatársainak visszame­nőlegesen járó túlmunkadíjat - közölte az Országos Kataszt­rófavédelmi Főigazgatóság. Augusztus 31-ig 88 hivatásos önkormányzati tűzoltóság küldte meg számukra a túl­munkadíjak kifizetéséről szóló támogatási szerződést, kö­zülük 77-tel aláírtak, s elkez­dődtek az utalások. (MTI) Elutasították Gergényi panaszát Nem tartotta megalapozottnak, ezért elutasította a Katonai Fő­ügyészség Gergényi Péter pa­naszát, amelyet meggyanúsítá­­sa miatt terjesztett elő. A volt budapesti rendőrfőkapitány el­len a 2006. őszi eseményekkel összefüggésben indult bünte­tőeljárás, amiért a kivezényelt rendőrök parancsnoki utasí­tásra nem viseltek azonosító számokat. Gergényit a katonai ügyészség július 12-én hallgat­ta ki, és ellenőrzés vagy elöljá­rói intézkedés elmulasztása le­het a gyanú oka. (MH) Tizenöt tagú az AB­ Mától tizenegyről tizenöt tagúra bővül az Alkotmánybíróság létszáma. Az Országgyűlés jú­nius 27-én választotta alkot­­mánybírává Balsai István fide­­szes országgyűlési képviselőt, az Antall-kormány igazságügy­miniszterét, Pokol Béla egyete­mi tanárt, Szalay Péter ügyvé­det, Szívós Máriát, a Fővárosi Bíróság tanácselnökét és Dienes-Oehm Egon korábbi nagykövetet. Az új alkotmány­bírák mandátuma tizenkét év­re szól. (MTI) Megszűnő eljárások? Megszűnnek az Alkotmánybíróság jövő év január 1-jén folyamat­ban lévő eljárásai, ha a kifogá­solt jogszabály utólagos vizsgá­latát nem a kormány, az or­szággyűlési képviselők negye­de vagy az alapvető jogok biz­tosa kezdeményezte - ezt tar­talmazza az alkotmánybírósági törvény fideszes tervezete. Ugyanakkor az így megszűnő eljárás indítványozói alkot­mányjogi panaszt nyújthatnak be 2012. március 31-ig, ha a megjelölt kérdés az új alaptör­vény rendelkezéseivel össze­függésben is vizsgálható, s a jogszabály megsemmisítése számukra előnyös. (MTI) Kártérítést kapott Budaházy Kifizette a rendőrség azt a csak­nem nyolcszázezer forintot, amelyet Budaházy György a Gyurcsány-kormány alatti, rendőrségi jogsértés miatt ka­pott kártérítésként. A Készen­léti Rendőrség és a Budapesti Rendőr-főkapitányság köteles elnézést is kérni Budaházytól, akit 2008. április 11-én, a fővá­rosi Clark Ádám téri demonst­ráción jogellenesen fogtak el, s tartották fogva. (MTI) Belföld 2011. szeptember L, csütörtök Kétlépcsős béremelés jöhet A kormány elfogadta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár koncepcióját Folytatás az 1. oldalról­­ A lapunk birtokában lévő, augusz­tus 23-i dokumentumban ugyan a megtakarítási lehetőségek között szerepel egy mérsékelt (heti 22-ről 24-re) pedagógus-létszámemelés ötlete, az oktatási államtitkárság szerint azonban a nálunk lévő vál­tozat nem a hivatalos, végleges koncepció, azt jövő héten hozzák nyilvánosságra, s abban nincs szó óraszámemelésről. A koncepció végrehajtása jelentős többletfor­rásokat jelent majd az oktatásnak, hisz az egész napos iskola, a pedagógus-életpályamodell és a mindennapos testnevelés beveze­tése is pluszpénzt igényel. Életpályamodell Az augusztus 23-i keltezésű verzió tartalmazza a pedagógus-életpá­­lyamodellt, valamint a tervezett béremelés ütemét és mértékét is. Eszerint kétlépcsős béremelésre kerülne sor. Első lépcsőben az illet­ményalap az egyetemet végzett pe­dagógusok esetében a jelenlegi mi­nimálbér kétszáz százaléka, főisko­lát végzettek esetében 180 százalé­ka lenne, így egy egyetemet végzett gyakornok pedagógus bruttó 156 ezer forintos bérrel kezdene, 3-5 év gyakorlat és sikeres minősítés után azonban továbblépne a pedagógus I. fokozatba, ahol az alapilletménye már 187 200 forint volna. A peda­gógus II. fokozatban 9-11 év gya­korlat után 234 000 forintos alapfi­zetése lenne, amely a pályán eltöl­tött évek számától függően emel­kedne bruttó 319 800 forintig. A pedagógus III. fokozatban 15-17 év után 312 000 forint volna az alapil­letmény, míg a kutatótanárok 343 200 forintos alapfizetéssel kez­denének, ami az évek előrehaladtá­val elérhetné a 413 400 forintot. A főiskolát végzett óvópedagógusok, tanítónők, tanárok gyakornoki kezdő alapfizetése 2013-tól 140 400, a pedagógus I. fokozatban 168 400, a pedagógus II.-ben 210 600 forint, a pedagógus III. ka­tegóriában pedig 280 800 forint, amelynek a maximális összege a pályán eltöltött évek számától füg­gően 343 980 forint lenne. Második lépcsőben újabb bér­emelést hajtanának végre. Ekkor a pedagógus-illetményalap az egye­temet végzettek esetében már a je­lenlegi minimálbér 250, főiskolát végzettek esetében 200 százaléka volna, így egy egyetemet végzett gyakornok alapilletménye 195 ezer forint lenne, a pedagógus I. kategó­riában 234000, a pedagógus II.­­ben 292 500, a pedagógus III. kate­góriában 390000, a kutatótanár esetében 429 ezer forint volna. Az összeg az évek előrehaladtával min­den kategóriában emelkedne, az el­érhető legmagasabb alapfizetés bruttó 468 ezer forint lenne. A főis­kolát végzett gyakornok alapfizeté­se 156 ezer, a pedagógus I. kategó­riában 187200, a pedagógus Ifi­ben 234 000 forint, pedagógus III. kategóriában pedig 312000 forint volna. Az elérhető legmagasabb alapfizetés bruttó 382200 forint lenne. A pedagógus-életpálya szerint a gyakornoki időszak mindenki szá­mára kötelező volna. A gyakornoki fokozat 2-4 évig tart, s minősítő vizsgával zárulna. Aki megfelelt a vizsgán, legfeljebb 9 évre szóló, ha­tározott idejű pedagógusi kineve­zést kapna, s továbblépne a peda­gógus I. fokozatba. Ha a gyakorno­ki időszak végén a gyakornok „nem megfelelt” minősítést kapna, peda­gógus-munkakörben tovább nem volna foglalkoztatható. Az alapbér mellett a gyakornok ösztöndíjat is kaphatna, ami a gyakornoki alapfi­zetés legalább 50 százaléka lehetne. Mesterpedagógusi fokozat A pedagógus I. fokozatot elérő ta­nár már lehetne osztályfőnök, cso­portvezető és vizsgáztató tanár, ám legkorábban a fokozatban töltött 6., legkésőbb a 9. év során minősí­tésen kellene részt vennie. Ha ezt sikerrel veszi, a pedagógus II. foko­zatba lépne határozatlan idejű ki­nevezéssel. A pedagógus II. foko­zatot elérők pályájuk végéig ma­radhatnának e kategóriában, ám ha tovább szeretnének lépni, szak­vizsgát kellene tenniük, és át kelle­ne esniük a második minősítésen. A pedagógus II. fokozatban mini­málisan hat évet kellene eltölteni, ezután lehetne a sikeres vizsgák után átlépni a pedagógus III. (mes­terpedagógusi) fokozatba, ameny­­nyiben szakvizsgát tesz, s megszer­zi a második minősítést. A tudo­mányos fokozatot megszerző és rendszeresen publikáló pedagógus II. vagy pedagógus III. (mesterpe­dagógusi) fokozathoz tartozó szak­tanárok kutatótanári fokozatba léphetnének, amelynek további fel­tétele a legalább 14 éves szakmai gyakorlat és a második minősítés megszerzése volna. A mindenkori nyugdíjkorhatár elérését megelőző ötödik évtől a pe­dagógusok dönthetnének úgy, hogy alacsonyabb óraszámban ta­nítanak. Fizetésük ez esetben az óraszámcsökkentés mértékének 50 százalékával csökkenne. A nem pe­dagógus-munkakörben foglalkoz­tatottak közül az óvodai dajkák is élhetnének e lehetőséggel. A koncepció jelentős mértékben emelné az osztályfőnöki pótlékot is, ami jelenleg havi 7600 forint. A ter­vezet szerint ez a jövőben a pótlék­alap minimum 10, maximum 30 százalékának megfelelő összeg, vagyis 15 600-46 800 forint lenne az osztálylétszám, az évfolyam s a hát­rányos helyzetű diákok arányának függvényében. Lehetőséget adná­nak arra is, hogy aki legalább peda­gógus II. fokozatot ért el, egyéves alkotói szabadságra pályázhasson. Ehhez a minősítőbizottságnak jóvá kellene hagynia a legfeljebb egyéves szakmai munkatervét. Az alkotói szabadságot tízévente, az életpálya alatt legfeljebb három alkalommal lehetne igénybe venni. Az alkotói szabadságon töltött idő a fizetés nélküli szabadsággal azonos elbírá­lás alá esne, amelynek ideje alatt a pedagógusok legfeljebb az alapfize­tésük mértékéig állami ösztöndíjat kaphatnának. Iskola egész nap Mint arról tegnap beszámoltunk, a lapunk birtokában lévő tervezet bevezetné az egész napos iskolát az alsó és a felső tagozaton is, s nehe­zebb feltételekhez kötné a felső ta­gozat működtetését: az csak ott tartható fenn, ahol évfolyamon­ként két párhuzamos osztály mű­ködése biztosított. Ez megtakarí­tást eredményezne, hiszen a ki­sebb tagozatok iskolaközpontokba történő összevonását eredményez­né. Az ingyenes, tartós tankönyvek bevezetésére szintén 2013. szep­tember 1-jétől, felmenő rend­szerben, első osztálytól kezdve ke­rülne sor. ELÉGEDETT A PDSZ. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közleményében üdvözölte a koncepció elfogadását. Mendrey László, a PDSZ elnöke szerint így elhárult az akadály az elől, hogy a ter­vezet széles körű szakmai és érdekvédelmi egyeztetésének folyamata megkezdődjön. Hozzátette: kérik az oktatási államtitkárságot, hogy a koncepció szövegét még e héten hozzák nyilvánosságra. A másik nagy érdekvédelmi tömörülés, a Pedagógusok Szakszervezete szerint a sajtóból kiszivárgott információk a közoktatás rendszerének lénye­ges szűkítését, a pedagógusok várható nagy létszámú elbocsátását vetítik elő. fot­: székelyhídi Balázs Az új köznevelési törvény visszaadja a pedagóguspálya becsületét - mondta Hoffmann Rózsa a váci Cházár András iskola évnyitóján fotó: hegedűs Márta belpol@magyarnemzet.hu Iskolakerülés: csökkenő tendencia Az iskoláztatási támogatás megvonásának köszönhetően csökkent az iskolakerülés szá­ma - közölte tegnap a szociá­lis, család- és ifjúságügyért fe­lelős államtitkárság. A legtöbb iskolakerülő Borsod, Nógrád, Heves és Jász-Nagykun-Szol­­nok megyében volt az előző tanévben. MJZSF.­ Bf.m­agf.tt_______________ A­z iskolakerülő tanulók csak­nem felét sikeresen vissza tud­ták terelni az iskolákba a 2010-2011-es tanévben, miután a 10. igazolatlan órát követően figyel­meztetésben részesültek. A kor­mány tavaly alakította át a családi pótlékot nevelési és iskoláztatási tá­mogatássá, amelynek következté­ben lehetővé vált az 50 tanóránál többet igazolatlanul hiányzó diákok esetében az iskoláztatási támogatás felfüggesztése. A rendelkezés célja az volt, hogy elősegítsék az iskoláz­tatást, és erősítsék a szülői felelős­séget. A 2010-2011-es tanévben 7427 diák iskoláztatási támogatásának megvonását rendelték el a helyi gyámhivatalok. Területi eloszlás­ban a hiányzások tekintetében ki­emelkedik Borsod, Nógrád, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megye. A szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkárság szerint az in­tézkedés indokoltságát alátámaszt­ja, hogy a 2007. és 2009. évi adatok alapján emelkedett az önkormány­zati szabálysértési statisztika, mind a szabálysértési eljárások, mind a pénzbírságot kiszabó határozatok száma nőtt. A tankötelezettség megszegése miatt 2007-ben 25 433 feljelentés érkezett, 2009-ben 44 361. Az elmúlt tanévben több mint 31 ezer gyermek érte el a 10 igazolatlan órát, de figyelmezteté­sek hatására közülük „csak” 13 289 érte el az 50 igazolatlan tanórát. A statisztikák szerint az iskolai hiányzások száma a szociálisan rá­szoruló családokban a legma­gasabb. Református előretörés az oktatásban • Dombi Margit___________________ M­ától az egyház egységes fel­sőoktatási intézményeként működik a Debreceni Hittudomá­nyi Egyetem és a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola - jelentette be tegnap Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, a zsinat lelkészi elnöke. Az egyház tíz tele­pülésen vesz át intézményeket, a református kollégiumban végzők száma pedig egy osztálynyival bő­vül az idei tanévben. Egyre több a teológiai hallgató is. A református kollégium kapcsán Bölcskei Gusz­táv közölte: az oratóriumban, a nagykönyvtárban - aminek felbe­csülhetetlen értékű kincsei felett beázott a tető -, a kiállítóterek fel­újítása befejeződött. Ennek során az egyik raktárban találtak egy em­léktáblát, amely szerint a kollé­gium falai között tanult vitéz nagy­bányai Horthy Miklós. Ezt jövőre újra felállítják. 2013-ig, a kollé­gium alapításának 475. évforduló­jáig a tanulók által használt helyi­ségeket is felújítanák, ami a most megvalósult 440 milliós költséget leszámítva több mint hárommil­­liárd forintba kerülne.

Next