Magyar Nemzet, 2011. november (74. évfolyam, 300-328. szám)
2011-11-02 / 300. szám
Megegyeztek a járások számáról Egy járási rendszer kialakításáról szóló tervezet 166 vagy 167 járás létrehozását javasolja a kormánynak - tudta meg a Magyar Nemzet. Ezek határairól és a járási hivatalok indulásának időpontjáról még nincs végleges kormányzati döntés. Forrásaink szerint a Fideszen belüli egyeztetések eredményeképpen „nagyjából nyugvópontra” jutott a vita a járások számáról, de a határok meghúzása még nem tekinthető véglegesnek. - Ezt még néhány sarkalatos törvény körüli vita végkimenetele is befolyásolhatja - tette hozzá egyik informátorunk. Megírtuk: a jövőbeli járások határai az újonnan kialakítandó választókerületek határaihoz igazodnak majd, s hogy a tervek szerint 160-180 járást alakítanak majd ki. Ezt az információnkat akkor Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter is megerősítette, miután négyszemközti megbeszélést folytatott Orbán Viktor kormányfővel. - Jó lenne, ha a járási és a választókerületi határok valahogy egymásra épülnének - mondta Navracsics a nyáron. Azóta az is kiderült: a Fidesz- KDNP 106 egyéni választókerület létrehozására tesz javaslatot az új választójogi törvény tervezetében. A járások kialakításáról szóló, szeptember elején megjelent kormányhatározat egyébként nem tett említést a járások számáról, azt viszont leszögezte: „a járások területe a megyék határaihoz metszés nélkül igazodjon, a járáson belül pedig a székhelytől legtávolabb levő település lehetőség szerint ne legyen messzebb 30 kilométernél”. A határozat szerint Navracsicsnak február 10-ig a kormány elé kell terjesztenie a járásokról szóló javaslat tervezetét. Ezután a kormány tagjaival együttműködve a szükséges módosításokat, a vonatkozó kormányrendeleteket, kormányrendeletmódosításokat a félév végig kell benyújtania. Az érintett minisztereknek a kapcsolódó miniszteri rendeleteket, miniszteri rendeletmódosításokat pedig november végéig kell kidolgozniuk. Ezt a menetrendet azonban még megváltoztathatja a járási hivatalok indulásának időpontja körüli vita: nincs ugyanis végleges döntés a kormányon belül sem arról, hogy az önkormányzatok 2012 szeptemberével vagy 2013 januárjától válnak meg oktatási intézményeik fenntartásától. A Ház az igazságügyi reformról tárgyal _ Szilágyi___________________ H olnap kezdi meg az Országgyűlés az igazságügyi reformhoz kapcsolódó sarkalatos törvények vitáját. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló előterjesztés alapján 2012-től elválik egymástól a Kúria - mai nevén Legfelsőbb Bíróság - és a bírói igazgatási szerv vezetőjének a személye. A megszűnő Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) igazgatási jogkörei az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökéhez kerülnének, akit a parlament választana kétharmados többséggel a bírók közül. A bírósági rendszer négyszintű maradna, az alsóbb szinteket megyei és városi bíróságok helyett törvényszékeknek és a járásbíróságoknak neveznék. Ezeken kívül közigazgatási és munkaügyi bíróságok működnének különbíróságként. Az ügyészségi törvény tervezete szerint a legfőbb ügyész részt vehetne a Kúria ülésein. Ma tárgyalnak a képviselők egyebek mellett arról a fideszes javaslatról, amely megteremti az 1956-os forradalmat követő megtorlások politikai megrendelői felelősségre vonásának jogi alapját. Szintén ma tárgyalják több mint négyórás időkeretben - a képviselők az új népszavazási törvény tervezetét. Mindezekre azt követően kerül sor, hogy a képviselők befejezik a 2012-es költségvetés harmincórás általános vitáját. Pintér kikosarazta az ombudsmant Munkatársunktól__________ A főpolgármestertől kapott támogató és a belügyminisztertől érkezett elutasító válaszokról tájékoztatott Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, aki a külföldi hajléktalanok problémáival, illetve a közterületek használatával is kapcsolatos kérdésekkel fordult Tarlós Istvánhoz és Pintér Sándorhoz. Közleménye szerint a városvezető a megkeresésére úgy reagált: értékeli az érzékenységet, amellyel a hivatal a hajléktalanok problémáit megközelíti, az ellátóintézmények pedig ismerik a hajléktalan külföldi menekültek helyzetét, ám a feltételek az ő biztonságos ellátásukra nem alkalmasak. Tarlós azt írta, a jogszabályi háttér megteremtése mellett védett szállásokkal, nyelvtanítással kellene segíteni a beilleszkedésüket. Szabó Máté tudatta, hogy Pintér Sándor belügyminiszter válasza szerint a jogalkotó pontos feltételekhez kötötte a befogadóállomásokon kapott ellátás igénybevételét, ám ha egy menekült ezeket nem képes teljesíteni, akkor együttműködési készsége megkérdőjelezhető, az állam pedig nem kötelezhető segítségnyújtásra. Reagált arra a javaslatra is, hogy a téli fagyok idején engedjék vissza az állomásokról engedély nélkül távozó, így jogosultságukat elvesztő menekülteket. Pintér szerint nem indokolt, hogy az állampolgárokhoz képest többletjogosultság illesse meg azokat, akik úgy döntenek, nem teljesítik a feltételeket. A miniszter hivatala elutasította a biztosnak a közterület használatát szabályozó törvény módosítására tett javaslatát is, amelyben Szabó kifogásolta: a jogszabály lehetőséget ad az önkormányzatoknak, hogy szabálysértéssé nyilváníthassák a hajléktalanok életvitelszerű jelenlétét. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Nem tett eleget az Országgyűlés költségvetési bizottsága felszólításának Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, aki a testület által előírt október 30-i határidőig nem hozta nyilvánosságra a ciprusi offshore cégével kapcsolatos dokumentumokat. Szijjártó Péter (Fidesz), a bizottság alelnöke a távirati irodának nyilatkozva elmondta: mind a mai napig nem kapták meg azokat az iratokat, amelyek igazolják, hogy a jegybankelnök valóban eladta ciprusi offshore cégét, valóban hazahozta kint fialtatott vagyonát, és eleget tett az ebből fakadó adófizetési kötelezettségének. A fideszes politikus szerint már önmagában az is botrány, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnökének offshore cége volt, de az még nagyobb botrány, és megengedhetetlen, hogy ezzel kapcsolatban a jegybank és elnöke titkolózik. Rámutatott: az MNB-t nem lehet a „közfigyelem elől elzárt területként működtetni, hiszen az ott dolgozók és vezetők közpénzből kapják a fizetésüket”. Szijjártó Péter kiemelte: a bizottság továbbra is úgy gondolja, hogy Simor Andrásnak nyilvánosságra kell hoznia ezeket a dokumentumokat. Szijjártó Péter tájékoztatása szerint a költségvetési bizottság fideszes tagjai ma összeülnek a témában, értékelik a helyzetet, és áttekintik, mit tudnak még tenni azért, hogy „véget érjen a titkolózás”. Válaszul a Magyar Nemzeti Bank közleményt adott ki, amely szerint október 19-től hozzáférhetővé tették a jegybank elnökének titkárságán a korábban Simor András tulajdonában álló cég értékesítésének dokumentumait, de azokat eddig egyetlen képviselő sem tekintette meg. Hozzátették: Simor András az iratokat a múlt héten megküldte Kövér László házelnöknek. Emlékezetes, az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága október 18-án határozott arról, hogy bekéri Simor Andrástól a szóban forgó dokumentumokat. A felhívás szerint azokat október 30-ig kellett volna a bizottság rendelkezésére bocsátania a jegybank elnökének, de elmulasztotta. wmmm Simor tovább titkolózik A költségvetési bizottság fideszes tagjai ma döntenek az MNB-elnök ügyéről Simor András Szijjártó Péter 2011. november 2., szerdaBelföld * Alagyar nemzet Útlezárással tiltakozó érdekvédők Társadalmi békétlenséget vizionálnak a kiváltságaikat féltő szakszervezeti vezetők Pénteken és szombaton mintegy száz helyen tart félpályás útlezárásokat a Liga szakszervezetek az új munka törvénykönyve (Mt.) elleni tiltakozásul. Az akciót támogatja a kormánnyal egyébként lojális Munkástanácsok és a baloldali konföderációk, mint az MSZOSZ és az Autonómok Utóbbi szerint az új Mt. olyan „tiltakozásokat válthat ki, amelyek túlléphetnek a munka világának határain, és akár társadalmi békétlenséghez is vezethetnek”. M Bakonyi___________________ M egalázó és alávetett helyzetbe hozza a munkavállalókat a tervezet, illetve durván támadja a kollektív szerződéseket - vélik a szakszervezetek. Az érdekvédők a közelmúltban még úgy nyilatkoztak, hogy a tervezet „több pozitív változást tartalmaz a júliusihoz képest, elsősorban az egyéni munkajog területén”. A dolgozókért való aggodalom azután került újra előtérbe, hogy kiderült, az új szabályozás jelentős változásokat hozhat a szakszervezetek eddigi kényelmes, a társadalom nagy részében visszatetszést keltő életében. Az új Mt. ugyanis nem engedné meg, hogy még a legcsekélyebb tagságú szakszervezet is számos alelnökkel, ügyvivővel és egyéb című tisztségviselővel működjön. A MÁV-nál például hat - ebből öt reprezentatív - szakszervezetet van, a különböző címeket viselő tisztségviselők száma, juttatásai, kedvezményei meghatszorozódnak. A BKV-nál kereken huszonhat szakszervezet „védi” a munkavállalók érdekeit. Az M1 kormány által elfogadott új tervezete szerint a kollektív szerződés kötésére jogosult szakszervezet az 1000 főt számláló, önállónak minősülő telephelyen egy felmondási védelmet élvező tisztségviselőt jelölhet ki. 2000 főig két, 4000 főig három, 4000 fő feletti önálló telephelyen pedig négy védett szakszervezeti tisztségviselő lehet ezután - ha a törvényhozás is elfogadja a javaslatot. Az indítvány szerint feladata ellátása érdekében a szakszervezeti tisztségviselőt havi munkaideje tíz százalékának megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg, továbbá a konzultáció tartamára mentesül munkavégzési kötelezettsége alól. A jelenleg hatályos szabályozás értelmében a kedvezmény mértéke valamennyi tisztségviselőt figyelembe véve összesen - ettől eltérő megállapodás hiányában - minden három, a munkáltatóval munkaviszonyban álló szakszervezeti tag után havi két óra. A kedvezmény mértékébe pedig éppen a munkáltatóval való tárgyalás időtartama nem számít bele. A mostani jogszabály alapján a szakszervezet kérésére a munkaidő-kedvezményből fel nem használt időtartamot, de legfeljebb a munkaidő-kedvezmény felét a munkáltató köteles pénzben megváltani - ez viszont az új Mt. szerint már nem lesz így. TISZA ISTVÁNRA EMLÉKEZTEK. Ünnepélyesen avatta fel ismét Tisza István és Návay Lajos házelnökök emléktábláját hétfőn a Parlamentben Kövér László, az Országgyűlés elnöke. 93 évvel ezelőtt ezen a napon gyilkolták meg Tisza István kormányfőt és házelnököt Halála szimbolizálta a történelmi Magyarország sorsát is. Tudta, hogy mi vár hazájára és mi vár rá, mégsem hátrált meg - mondta Kövér. - Nem pusztán mártíromsága tette halhatatlanná, hanem tettei, elvei, amelyeket soha nem áldozott fel a népszerűség oltárán - tette hozzá. A megemlékezésen részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Boross Péter volt kormányfő és a Tisza család több képviselője is. A Tisza István-emlékév lezárásaként hétfőn Budapesten bemutatták a közönségnek a néhai miniszterelnök szobrát, amelyet hamarosan Zuglóban helyeznek el. A debreceni Tisza István-szobornál rendezett koszorúzási ünnepségen Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának elnöke, tiszántúli református püspök közölte: Tisza István pontosan tudta, milyen lépésekre van szükség anemzet sikeres érvényesüléséhez a világ folyásának új irányt szabó események közepette*. Bölcskei úgy látja, a Magyarország előtt akkor álló és jelenlegi kihívások között számos hasonlóság fedezhető fel. (MN) fotó: mti/Illyés Tibor