Magyar Nemzet, 2012. január (75. évfolyam, 1-30. szám)
2012-01-02 / 1. szám
Mamar Nemzet • Látó-Tér 2012.január 2., hétfő A Fidesz-KDNP továbbra is vezet A kormányerőktől elpártolt szavazók nem az ellenzéket erősítik, hanem a bizonytalanok táborát A legnagyobb közvélemény-kutató cégek mérései szerint tavaly 13 és 24 százalékpont közötti támogatottságot veszített a Fidesz-KDNP a teljes népesség körében. A ciklus feléhez közeledve - a milliós veszteség ellenére - a kormánypártok előnye jelentős, mivel az elpártolt szavazók nem az ellenzék, hanem a bizonytalanok táborát növelték. 2011 legnagyobb nyertese a Jobbik volt, amely novemberre a második legnépszerűbb párttá vált, miután a Demokratikus Koalíció kivált az MSZP-ből. Egy tavaly év végi választáson az LMP és a Gyurcsány-féle új párt nem került volna be a parlamentbe. : Szilágyi Richard__________________________ J ól indult a tavalyi év a kormánypártok számára: az Ipsos január első felében készült kutatása szerint ugyanis - az előző év második feletapasztalt csökkenés után - újra erősödött a Fidesz tábora. A párt januárban 34 százalékot ért el a teljes népesség körében, míg az MSZP 11 százalékon állt, a Jobbikot 6, az LMP-t pedig 4 százalék támogatta. A Tárki ugyanakkor azt mérte, hogy a múlt év első hónapjában kismértékben tovább csökkent (43-ról 38-ra) a Fidesz-KDNP szavazótábora, miközben 2010 novemberéhez képest csaknem másfélszeresére duzzadt a pártválasztásokban elbizonytalanodók aránya. Náluk az MSZP 10, a Jobbik 6, míg az LMP 4 százalékon állt csaknem egy évvel ezelőtt. Februárra három százalékponttal, 31-re csökkent a Fidesz támogatottsága: az Ipsos felmérése szerint ez volt a 2010-es választások óta a leggyengébb eredménye a kormányerőnek, amelynek támogatói köre még így is 2,5 milliós, a szocialistáké egymilliós volt. A kutatócég ekkor arra figyelmeztetett, hogy havi 2-3 százalékponttal emelkedik azok aránya, akik szerint rossz irányba mennek a dolgok. A teljes népesség körében a Tárki nem mért jelentős változást egyik párt esetében sem, a Mediánnál viszont szintén a Fidesz támogatottsága hét százalékponttal csökkent egy hónap alatt, vagyis szerintük ekkor csaknem félmilliónyi választó pártolt el a kormánypárttól. Az ország legnépszerűbb politikusa Orbán Viktor miniszterelnök volt, aki egyedüliként pozitív eredményt ért el 53 százalékkal. Tavaly március végén a Nézőpont szerint nem változott érdemben a pártok népszerűsége, csak az LMP tudta növelni némileg támogatottságát. A kormánypártokkal az összes megkérdezett 48 százaléka, az MSZP-vel 12 százaléka, a Jobbikkal és az LMP-vel pedig 7 és 6 százaléka szimpatizált. Vizsgálták a Széll Kálmán-terv fogadtatását is: a kormány reformtervét tízből három magyar tudta megnevezni, többségük szerint a csomag előnyös Magyarország számára. A Tárki ekkor mért először 30 százalék alatti támogatottságot a Fidesznél (27), míg az Ipsos szerint éppen ezen a határon állt a kormánypárt. A Századvég Alapítvány március végén készült felmérése szerint továbbra is Orbán Viktor volt a legnépszerűbb politikus a magyar pártmezőnyben: a megkérdezettek 42 százaléka mondta azt, hogy kedveli, 36 százaléka utasította el. A felmérésből kiderült, hogy az MSZP eddig nem tudta helyreállítani a párt iránti minimális bizalmat. Gyurcsány Ferenc közéleti visszatérésével a volt miniszterelnök népszerűtlensége is újjáéledt. Április elején a Nézőpont Intézet által megkérdezettek kétharmada mondta, hogy szükség van új alaptörvényre, és a végszavazásra váró normaszöveg egyes tartalmi elemeit is legalább ekkora arányban támogatták. Az összes választókorú körében a vezető kormánypárt támogatottsága a tavaly januári 34 százalékról májusra 24 százalékra esett, azaz a kezdeti 2,7 milliós szavazótábor 1,9 millióra csökkent - mérte az Ipsos. Azt is megállapították, hogy a rendszerváltás óta nem voltak olyan kevesen a biztos pártválasztók, mint 2011 májusában. Ezzel szemben a Századvég ekkor 35 százalékos támogatottságot mért a Fidesz-KDNP-nek. A kormány egyéves működését vizsgálta május végén a Nézőpont: a megkérdezettek szerint a legfontosabb eredmény a „nemzeti érdek érvényesítése” volt, de a rendvédelem és az igazságszolgáltatás területein is többen láttak javulást, mint romlást. A munkahelyteremtés kapcsán, az oktatásügyben és az egészségügyben viszont kisebbségben voltak a kedvező változást érzékelők. A megkérdezettek szerint Orbán Viktor volt az ország szempontjából legjobb miniszterelnök az elmúlt húsz évben. A Mediánnál az emberek nagyobbik része negatívan értékelte a kabinet addigi gazdasági teljesítményét. A Tárki szerint amíg a kormánypártoktól elpártoló szavazók májusig leginkább passzivitásba vonultak, addig ebben a hónapban már jellemzően az MSZP és a Jobbik felé mozdultak. Az Ipsos júniusi felmérése szerint kétmillióról 800 ezerre csökkent a különbség a Fidesz-KDNP- és az MSZP-támogatók között. A kutatók szerint a szűkülés sokkal inkább a Fidesznek, semmint az MSZP-nek volt tulajdonítható, hiszen a kormányerő tavaly január óta 11 százalékponttal esett vissza, az ellenzéki párt viszont csak 2 százalékpontnyit emelkedett. A Jobbik 7-8 százalékon stabilizálta a támogatottságát, az LMP tábora 4 százalékon állandósult ezekben a hónapokban. Júliusra az átrendeződés jelei voltak érzékelhetők a pártpolitikai térben: az LMP átvette az MSZP pozícióját Budapesten és a 40 év alatti korosztályban a Századvég szerint. Augusztusban - a biztos pártválasztók körében - először előzte meg a Jobbik az MSZP-t. A Nézőpont Intézet felmérése szerint a radikális párt a leadott voksok 18 százalékát, a szocialisták pedig a 16 százalékát szerezték volna meg egy választáson. Szerintük az LMP támogatottságának jelentős csökkenéséhez hozzájárulhatott a párt azon javaslata, amely egy esetleges LMP-MSZP-Jobbik-koalíciót vizionált. A Medián szerint tavaly szeptemberre minden vezető kormánypárti politikus veszített a támogatottságából. Annak ellenére, hogy Orbán Viktor kedveltsége „történelmi mélypontot” ért el, továbbra is ő volt a legnépszerűbb politikus - derült ki a felmérésből. Ekkorra a Tárkinál és a Mediánnál is beérte a Jobbik az MSZP-t a teljes lakosság körében. A Századvég októberi felmérése szerint a pártok erőviszonyaiban nem történt érdemi változás: a teljes népesség körében a Fidesz-KDNP támogatottsága 30, az MSZP-é és a Jobbiké 10-10, míg az LMP-é 7 százalék volt. Szerintük ekkor kezdett kiegyenlítődni a három ellenzéki párt támogatottsága, és felszámolódni látszott az MSZP váltópárti státusa. A Tárki mérései azt mutatták, hogy októberre lényegében stagnált a kormánypártok szimpatizánsainak aránya, ekkor 23 százalékot mértek. Ezzel egy év alatt felére csökkent a Fidesz-KDNP támogatóinak aránya a közvélemény-kutató cég szerint. Egy hónappal később már egyértelműen a második legnépszerűbb párttá vált a Jobbik, miután a Demokratikus Koalíció (DK) kivált az MSZP-ből. Ezt igazolták a Nézőpont és a Tárki mérései: mindkét cég 11 százalékot mért a radikális pártnak. A Nézőpont kutatásából az is kiderült, hogy az összes megkérdezett 45 százaléka a MSZP-DK-szakadás hátterében titkos megállapodást sejtett. A Gyurcsány-féle új pártot 2 százalékon jegyezték. Az LMP csúfos bukást könyvelhetett el a novemberben tartott II. kerületi időközi választáson, ahol a Fidesz-KDNP jelöltje lényegében megismételte a Fidesz-KDNP által elért 2010-es eredményt. Az összes választókorú körében a Fidesz 19 százalékon állt az Ipsosnál, vagyis a választások után ekkor mértek először 20 százalék alatti eredményt a kormánypárt esetében. Megállapításuk szerint az egzisztenciális felemelkedésben bízók jó része elhagyta a kormányzó erőt. Korábban az inkább a kisebb településeken beágyazott kormánypárt a preferenciaváltozások következtében szinte minden településtípuson azonos támogatottsággal bírt. 2011 utolsó hónapjában viszont már azt állították, hogy Budapesten csak négyöt százalékpontot veszített a kormánypárt egy év alatt, vidéken viszont több mint húszat, e változások következtében pedig a Fidesz ma már vidéken gyengébb, mint a fővárosban. Az Ipsos decemberi mérései szerint a Fidesznek 2011 -ben 16 százalékkal - 1,3 millió fővel - csökkent a támogatottsága, de továbbra is vezeti a pártok népszerűségi rangsorát. A Tárkinál hasonlóképpen rosszul álltak a kormánypártok, állításuk szerint a választások óta nem volt ilyen alacsony a támogatottságuk, egyben nem volt ilyen kicsi a különbség a kormánypártok és a nagyobb ellenzéki erők között. Az összes választó körében az Ipsos 18, míg a Tárki 19 százalékot mért a Fidesz-KDNP-nek. A Századvég mérései viszont azt mutatták, hogy decemberben nem változott a kormánypártok pozíciója: a Fidesz-KDNP támogatottsága a teljes népesség körében 30 százalék volt, az MSZP 12-n állt, a Jobbik 10 százalékot, az LMP 5 százalékot ért el. A Nézőpont pedig erősödést mért, mivel náluk az összes megkérdezett 36 százaléka támogatja a kormánypártokat, 11 százalék a Jobbikot, 8 az MSZP-t, 4 az LMP-t, valamint 2 százalékot szerezne a DK. A Medián szerint tavaly év végén Schmitt Pál köztársasági elnök volt a legnépszerűbb politikus, ám az ő támogatottsága is mindössze 33 százalékos. A lista második helyén Varga Mihály áll, megelőzve a holtversenyben harmadik Orbán Viktort, Pokorni Zoltánt és Rogán Antalt. Hosszú idő óta már nem Gyurcsány Ferenc a legkevésbé kedvelt politikus: a 17 százalékon álló volt miniszterelnök maga mögé utasította a 16 százalékos támogatottsággal rendelkező Matolcsy Györgyöt, valamint Hoffmann Rózsát. Felsőoktatás: elindul az állami ösztöndíjrendszer Jelentős változásokat hoz az új esztendő a köz- és a felsőoktatásban: állami fenntartásba kerültek az eddig megyei fenntartásban lévő, több esetben súlyos finanszírozási gondokkal küzdő iskolák, megszűnhetnek a tankönyvellátási gondok is, ősztől pedig mindennap lesz tornaóra. Nem lesz doktori képzés a főiskolákon, és elindul a felsőoktatásban az új állami ösztöndíjrendszer. : Bakonyi Ádám-Farkas Ms.i.inda______ Radikális változásokat hoz a köz- és a felsőoktatásban a Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár nevével fémjelzett új nemzeti köznevelési, illetve az új felsőoktatási törvény, amelyeket a karácsony előtti utolsó napokban fogadott el az Országgyűlés. A rendelkezések több pontja már az új év első napjától életbe lépett, míg a változások jelentős része az új tanévtől, szeptember 1-jétől lesz hatályos. Az egyik legfőbb változás, hogy tegnaptól a megyei kézben lévő közoktatási intézmények állami fenntartásba kerültek, vagyis a jövőben az állam finanszírozza majd őket. Az új költségvetési törvény értelmében január 1-jétől kötött felhasználásúvá vált az étkezési, a tankönyv- és az informatikai normatíva, vagyis a jövőben ezt a pénzt még a szorult helyzetben lévő önkormányzatok sem költhetik másra, csak az előre kijelölt célra. Az átvétel miatt a megyei intézményekben a vezetői megbízások legkésőbb március 31-én megszűnnek. Ekkor új pályázatot kell kiírni az igazgatói posztra, a megbízásról pedig az oktatásért felelős miniszter dönt. Fontos változás még, hogy az idén csaknem 40 százalékkal, 11 500 forintról 6500 forintra csökken a pedagógusok továbbképzési támogatása, a gyerekek oktatására fizetett alapnormatívák összege ugyanakkor nem változik. Azok a tanulók, akik idén ősszel kezdik meg tanulmányaikat az iskola kilencedik évfolyamán, már csak annak a tanítási évnek a végéig lesznek kötelesek iskolába járni, amelyben a tizenhatodik életévüket betöltik. Eddig 18 éves korig tartott a tankötelezettség. Szeptember 1-jétől vezetik be a mindennapos testnevelést az iskola első, ötödik, kilencedik évfolyamán, a többi évfolyam felmenő rendszerben csatlakozik majd a programhoz. Hatályba lépnek az új Nemzeti alaptanterv (NAT) alapján kidolgozott kerettantervek is, egyelőre azonban az oktatási államtitkárság még sem a NAT- ot, sem a hozzákapcsolódó kerettanterveket nem hozta nyilvánosságra. A szakiskolai nevelésben a legfontosabb változás, hogy szeptembertől elindul az új típusú, lerövidített hároméves képzés, emellett ugyanakkor a diákok számára megmarad a hagyományos, alaposabb elméleti tudást nyújtó négyéves képzés választásának lehetősége is. A felsőoktatási törvény rendelkezései közül tegnap még csak az egyes képzések indítását engedélyező Magyar Akkreditációs Bizottság átalakításáról szóló paragrafusok léptek életbe. A testületre a jelenleginél nagyobb befolyással bír majd az oktatásirányítás, amit több felsőoktatási szakember a testület autonómiájának korlátozásaként értékelt. Szeptembertől ugyanakkor komoly változások várhatók: az őszi szemeszterben új hallgatót doktori képzésre már nem vehetnek fel a főiskolák, és az egyetemeken kívül mester- és osztatlan képzés is csak a kormány által meghatározott szakokon és helyeken működhet. Szeptembertől lép életbe az új finanszírozási rendszer is: az új tanévben a hallgatók állami ösztöndíjjal, részösztöndíjjal és önköltséges formában tanulhatnak majd a jelenlegi államilag támogatott és a költségtérítéses forma helyett. Az ösztöndíjasok ingyen, a részösztöndíjasok pedig várhatóan „félpénzért” járhatnak egyetemre, az önköltséges képzésre bekerülőknek azonban a képzési költségek egészét állnia kell, ami várhatóan a legtöbb helyen magasabb lesz, mint a jelenlegi költségtérítés. A PÁRTOK TÁMOGATOTTSÁGA (a teljes népesség körében) ■mo NÉZŐPONT INTÉZET