Magyar Nemzet, 2012. február (75. évfolyam, 31-59. szám)
2012-02-01 / 31. szám
Magor Nenii - Belföld Rovatvezető: Villányi Károly 2012. február 1., szerda Petíciót küldtek Barack Obamának Hillary Clinton levele miatt fogalmaztak beadványt az amerikai magyar közösség tagjai A több mint egymilliós, politikailag függetlenül szavazó amerikai fő magyar közösség tagjaként petícióban fejezte ki aggodalmát Ba- || | rack Obama elnöknek több mint száz amerikai magyar azzal a levéllel kapcsolatban, amelyet Hillary Clinton külügyminiszter intézett Orbán Viktorhoz. A petíciót, amelyet eljuttattak a februárban Magyarországra látogató kongreszszusi külügyi bizottsági delegáció tagjainak is, hétfő délutánig több mint százan írták alá. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Lipták Béla beadványt megfogalmazó professzor, az interneten több mint 1200 bejelentkezett követővel rendelkező Hungarian Lobby (Magyar Érdekszövetség) csoport vezetője az MTI-t úgy tájékoztatta, a petíciót kedd reggel a Federal Express-szel juttatja el a Fehér Házba. „Aggaszt bennünket, hogy az ellenzék támogatása révén a (Clinton-) levél beavatkozik a magyar belpolitikába” - hangzik az amerikai elnökhöz intézett petíció. Eszerint noha a külügyminiszter levelét aszszisztensei készítették elő, akik közül néhányan talán a magyar ellenzék támogatói, de mivel az ő aláírása szerepel rajta, a sajtó a hivatalos amerikai álláspontként kezeli. „Az IMF és az EU neokolonialista nyomást gyakorol Magyarországra, és Görögországgal vagy Olaszországgal ellentétben Magyarország nemcsak kioktatást kap arról, hogy rendbe kell tennie gazdaságát, de egyúttal kulturális háború tárgya is” - olvasható a beadványban. A petíció úgy fogalmaz: az EU és a nyugati média szerint Magyarország „bűne” nemcsak az alkalmatlan gazdaságpolitikára, hanem az olyan politikai és kulturális értékek előmozdítása is, amelyek ellentétben állnak azzal, amit Brüsszelben „politikailag korrektnek" ítélnek. A petíció emlékeztet rá, hogy a magyar kormány földcsuszamlásszerű győzelemmel jutott hatalomra, és a gazdaság állapota ellenére továbbra is a választók jelentős többségének támogatását élvezi, amit a január 21-i, százezernél jóval népesebb kormánypárti tüntetés is kifejezett. A petíció szerint noha Hillary Clinton éles bírálatának helyenként van némi alapja, az amerikai külügyminiszternek nem kellett volna megírnia levelét. Az öt pontba foglalt indoklás szerint a magyaroknak joguk van eldönteni, hogyan akarják kialakítani intézményeiket, s ez összhangban áll az európai gyakorlattal. Az indoklásban megismétlik, hogy a Clinton-levél tartalma a magyar ellenzék olyan támogatóitól származik, akiknek „célja a szabadon megválasztott kormány megbuktatása”. A petíció szerint a külügyminiszteri állásfoglalás globális médiakampányt indított Magyarország ellen, mely ürügyet szolgáltatott a Nemzetközi Valutaalapnak, az Európai Központi Banknak, hogy megtagadja a hitelgaranciákat Magyarországtól. A petíció támogatói arra kérik az amerikai elnököt, hogy „próbálja meg megvédeni Magyarországot a globalizált bankszektor fojtogató kizsákmányolásától, emelje fel szavát elnyomott kisebbségeink kollektív emberi jogai mellett”, és a Magyarországot februárban felkereső kongresszusi bizottság jelentése nyomán „fordítsa meg a jelenlegi, félrevezetett magyarellenes politikát, és állítsa helyre történelmi barátságunkat”. A petíció aláírói előre megköszönik Barack Obamának a Magyarországnak nyújtandó segítséget, hogy ők mint politikailag független, amerikai magyarok novemberben azzal viszonozhassák ezt, hogy újraválasztják. Mint emlékezetes, Hillary Clinton amerikai külügyminiszter tavaly karácsony előtt Orbán Viktornak küldött levelében - a Népszabadságban közölt szöveg szerint - nyomatékosan kérte: a magyar miniszterelnök fontolja meg annak a következményeit, hogyha több, az Egyesült Államok és az Európai Bizottság által is kifogásolt sarkalatos törvény januárban mindenfajta változtatás nélkül lép hatályba. Clinton és Orbán a 2011. júniusi találkozón a Parlamentben fotó: nagy Béla BIZALOM . Mi, a magyar mindennapokban élő, az egyes kormányzati döntések következményeit viselő, azokat bőrünkön érző állampolgárok, foglalkozásunkat tekintve írók, művészek tudósok egyre nagyobb megütközéssel olvassuk és hallgatjuk a világ sajtójában egyes politikai körök rágalmait a magyarországidemokráciadeficitről" - olvasható a magyar írók művészek és tudósok állásfoglalásában. - Tapasztaljuk hogy ezeket az álhíreket néhány baloldali és neoliberális pártkötődésű, Nyugaton nevet szerzett magyar értelmiségi, író, filozófus, zenész, sajtómunkás is hangoztatja, és nagy nyilvánosságot kap a hazája elleni uszításhoz. Az a szavazótábor, amely 2010-ben kétharmados győzelmet aratva megbízta a konzervatív politikai erőket a korábbi baloldali kormányok által súlyosan lerontott gazdasági és társadalmi állapot feljavításával, különösen nagy felelősséget érez a hazájáért A vártnál nehezebb külső körülmények és néhány botlása ellenére a jelenlegi kormány továbbra is élvezi e többség bizalmát, viszont a magyar embereknek azt kell tapasztalniuk hogy álhírek és hazugságok bevetésével, a demokrácia jelszavai mögé bújva épp a legalapvetőbb demokratikus jogtól akarják népünket megfosztani, attól, hogy magunk ítélhessünk kormányaink teljesítményéről, a szavazóurnáknál. Reméljük a nyugati demokráciák tárgyilagos közvéleményén meg fognak törni a Magyarország szabadságát veszélyeztető szándékok - írta közleményében a Magyar Írószövetség elnöksége, a Magyar Művészeti Akadémia elnöksége és Professzorok Batthyány Köre. Vásárhely beperli az Erste Bankot? Várhatóan pert indít az Erste Bank ellen a hódmezővásárhelyi önkormányzat - jelentette ki lapunk kérdésére Lázár János, a megyei jogú város fideszes polgármestere. Az ügy előzménye, hogy tavaly év végén az önkormányzat a pénzintézet segítségét kérte egy korábbi kötvénykibocsátás kapcsán, az árfolyamkockázat közös viselését szerették volna elérni. Válaszként a bank ultimátumot intézett hétfői levelében a helyhatósághoz. Munkatársunktól._____________ V árhatóan felhatalmazást kapok a testülettől, hogy az Országgyűlés és a kormány segítségét kérjem, illetve pert indítsunk az Erste Bank ellen - mondta a Magyar Nemzet kérdésére Lázár János (Fidesz), Hódmezővásárhely polgármestere. Mint arról lapunkban korábban beszámoltunk, a város 2006-ban 694 darab, 100 ezer svájci frank névértékű kötvényt bocsátott ki, összesen 12 milliárd forint értékben fejlesztéseinek finanszírozására. A kibocsátásban az önkormányzat partnere az Erste Bank volt, amely akkor 173,41 forintos árfolyamon, svájci frankban adta oda a szükséges összeget. Mivel tavaly decemberben a svájci frank árfolyama meghaladta a 250 forintot, a hódmezővásárhelyi önkormányzat levélben kérte az Erste Bank segítségét, ebben tulajdonképpen az árfolyamkockázat közös viselését szerette volna elérni. A pénzintézet most megérkezett válasza lényegében egy ultimátum - mutatott rá Lázár János. A bank ugyanis csak abban az esetben hajlandó Hódmezővásárhellyel a közös kockázatviselésről tárgyalni, ha a jelenleg 14 milliárd forintot érő tartozásból 10 milliárdot egy összegben visszafizet a helyhatóság. A városvezető felháborítónak és cinikusnak tartja a pénzintézet vezetését. Mint fogalmazott, nincs az az önkormányzat Magyarországon, amely képes lenne 10 milliárdot egy összegben előteremteni. A hódmezővásárhelyi önkormányzat álláspontja szerint egy egész Európát sújtó, nemzetközi pénzügyi válság idején a bankoknak is részt kell venniük a kárenyhítésben, a terhek viselésében, fokozottabban együtt kell működniük ügyfeleikkel annak érdekében, hogy a közöttük lévő üzleti viszony mielőbb és mindkét fél számára elfogadható mértékű veszteség mellett rendeződjön. Ausztriában minden bizonnyal ez így is történik. Lázár János polgármester arra is rámutatott, hogy Hódmezővásárhely egész éves költségvetése 22 milliárd forint. A fideszes politikus tudatta továbbá, hogy a vásárhelyi közgyűlés holnapi (csütörtöki) ülésén tárgyalni fogják az ügyet. Lázár János előterjesztésében arra tesz majd javaslatot, hogy az önkormányzat kérje a kormány és az Országgyűlés segítségét az ügyben. - Várhatóan arra is felhatalmazást kapok a testülettől, hogy pert indítsunk az Erste Bank ellen - mondta Lázár. Szerinte a bírósági tárgyaláson kiderülhet, hogy az ilyen esetekben kell-e, és ha igen, mekkora részt vállalnia a pénzintézetnek az árfolyamváltozás miatt. Rendszerfenntartó terror A kommunista diktatúra kitelepített áldozatai még ma sem kaptak kárpótlást Mindmáig semmilyen tényleges anyagi vagy erkölcsi kárpótlásban nem részesültek azok a magyar állampolgárok, akiket az ötvenes évek első felében kitelepített vagy kényszermunkatáborba hurcolt a kommunista diktatúra - derült ki a Konrad Adenauer Alapítvány és a KDNP tegnapi tudományos tanácskozásán. Ezt a hiányt igyekszik részben pótolni az az országgyűlési határozat, amelyet múlt év decemberében fogadtak el. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter a fórumon hangsúlyozta: az 1950-ben indult jogtalan eljárások valódi célja a polgári középosztály és az árutermelő parasztság lefejezése volt. Megyeri Dávid________________ A hitre, erkölcsre és hagyományra épülő társadalom tartószerkezetét akarták elbontani, és ahol nem tudtak még mondvacsinált indokokra sem hivatkozni, ott egyszerűen az osztályidegen bélyeg szolgáltatott ürügyet az embertelen szankciókra - fejtette ki tegnap a rendezvényen Réthelyi Miklós. A nemzeti erőforrás miniszter hozzáfűzte: a kommunizmus a nácizmussal szemben nem vállalta a nyir terrort, ám éppúgy a terrort tette a rendszer fenntartójává. A legtöbb előadó azt hangsúlyozta, hogy fel kell oldani azt a kollektív amnéziát, amelyet a kérdés agyonhallgatásával hoztak létre az akkori hatalmi erők utódai. Hans Kaiser, az Adenauer Alapítvány budapesti igazgatója arra emlékeztetett, hogy az előző két parlamenti ciklusban olyan kormánya volt Magyarországnak, amelynek nem volt érdeke ezeknek a kérdéseknek a rendezése. Ugyanő említette meg, hogy nem csupán az arisztokrata vagy a burzsoá származás, a kulákká minősítés vezethetett a brutális körülmények közé való száműzéshez. Egy meteorológust például azért büntettek, mert közölte: Oroszország felől hidegfront érkezik. Horváth Attila jogász-történész a jogi háttér teljes hiányát ecsetelte, mivel a hatóságok minden paragrafust áthágva, közigazgatási eljárások keretében tömegesen követtek el justizmordot. A jogtudós arra is kitért, hogy a kitelepítés, illetve a kényszermunkatábori robotoltatás után sem állították helyre a törvényes állapotokat. Ingó és ingatlan vagyonukat sem akkor, sem később nem kapták vissza ezek a családok, így egykori lakásukban sokszor a mai napig azok a kollaboránsok, volt funkcionáriusok, illetve leszármazottaik székelnek, akiknek helyet csinált a rendszer. Hantó Zsuzsa is azt emelte ki, hogy nemcsak a vagyonukat nem kapták vissza ezek az üldözött személyek, de a társadalomból való további kirekesztésükről is gondoskodott a Rákosi-Kádár-rendszer. Pusztán azért, mert osztályidegen származásúnak, reakciósnak minősültek, már puszta jelenlétüket sem viselték el a munkahelyeken. Emiatt volt olyan családfő, akinek ötven bejegyzés került a munkakönyvébe. A történésznő utalt rá: bár az antiszemitizmus vádja is megjelent a kreált bűnlajstromban, maga a rezsim diszkriminálta a zsidó származású magyarokat. Sokan nem sokkal azelőtt szabadultak Auschwitzból, és már deportálták is őket hasonlóan elsötétített vagonban új kényszerlakhelyükre. S hogy mennyire volt a Horthy-rendszer fasiszta? Hantó Zsuzsa idézte Tom Lantost, aki Lakatos Gézát méltatta, mivel rajta kívül egyetlen állam kormányfője sem merte kitiltani országából Eichmannt, a deportálások fő irányítóját. Mintegy tizenötezer embert telepítettek ki egyedül a fővárosból, „kulák” családokhoz, amivel az ellenséges társadalmi osztályok összeugrasztása is volt a cél. Ehelyett a családok legtöbbször segítették egymást, keresztülhúzva a diktatúra számításait. Nem véletlen, hogy a parlamenti határozat megemlékezik az egymást támogatókról is - húzta alá Réthelyi Miklós. Saád József szociológus a tanácskozáson arról beszélt: ki kellene szabadítani a rendhagyó történelemórák fogságából a témát, hiszen a múlt megismerése, átélése nélkül a diákok számára felfoghatatlanná válnak ezek az embertelenségek. Eötvös Péter, a kereszténydemokraták szakmai munkacsoportjának vezetője pedig leszögezte: a múlt tisztázása nélkül a mai politikában való eligazodás sem lehetséges. Szerinte emberiség elleni bűntettekről van szó, amelyek soha nem évülhetnek el, s ennek igazságát be kell építeni a köztudatba. @ belpol@magyarnemzet.hu Romlik az unió megítélése II Katona________________________ E gyre kedvezőtlenebb itthon az uniós tagság megítélése, a Századvég legfrissebb felmérése szerint a magyarok kevesebb mint fele, 49 százaléka véli azt előnyösnek, míg 38 százalékuk inkább hátrányosnak tekinti. Hazánk további integrációjával kapcsolatban a választópolgárok igen elutasítóan nyilatkoznak, csak 34 százalékuk gondolja úgy, hogy tovább kell erősíteni Magyarország és az EU együttműködését. A pártszimpátiát tekintve a magukat baloldalinak valló választópolgárok vélik előnyösnek a tagságot, míg a középen és jobboldalon állók inkább hátrányosnak gondolják azt. Ez pártokra lebontva is megfigyelhető. Míg a szocialista szavazók 29 százaléka elutasító, az LMP táborának már csak 17, míg a Demokratikus Koalíció szimpatizánsainak 14 százaléka gondolkodik így. Ezzel szemben a Fidesz szavazóinak 43 százaléka tekint inkább kedvezőtlenül az EU- tagságra, a Jobbik támogatóinak pedig már nagy többsége, 76 százaléka véli így. A további integrációval kapcsolatban egyedül a Demokratikus Koalíció szimpatizánsainak többsége (67 százalék) vélekedik pozitívan, a többi baloldali vagy liberális párt esetében ez a kérdés inkább már megosztottságot eredményez. A Fidesz-szavazók 70 százaléka, a Jobbik-szimpatizánsok pedig több mint négyötöde úgy véli, hogy Magyarországnak nem kellene tovább mélyítenie az unióval való együttműködést.